Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-16 / 24. szám
^aJyczcL A szocialista faluért öld műves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA iratislava, 1957. június 16. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 24. szám. LAPUNK TARTALMÁBÓL Balia József: Kelet-szlovákiai képek (III.) A FALU HANGJA Kulik Gellért: Elérik az ezret A Szovjetunió iparának fejlődése „BÉKÉT, BÉKÉT A VILÁGNAK...” Vita: . .. hogy emberré formálódjanak Szörnyű merénylet Jól akarunk élni A Nánai Állami Gazdaságban időben elvégzik az aratáshoz és csépléshez szükséges gépek javítását. — A képen: Száraz László és ráesik Ferenc az utolsó aratógépet, Szajkó István és Mészáros Béla a cséplőgépet javítják (Fényképezte: J. Vydarený) Példa van elég: Csak nyitott szemmel kell járni Dolgozóinknak élelmiszerrel való elátása nemzetgazdaságunk elsőrendű is állandó feladata. Hazánkban külölösen nagy súlyt fektetnek népünk myagi jólétének emelésére. Háztartásinkat, üzemi konyháinkat, üdülőiniet, gyermekotthonainkat és kórhá:amkat szakadatlanul jóminöségú élelniszerrel látjuk el. A folytonos szükséglet biztosításának elengedhetetlen »lófeltétele azonban: a beadások idő-jeni és maradéktalan teljesítése. 3nélkül dolgozóink életszínvonalának emeléséről beszélni sem lehet. Lapunk hasábjain a beadások teljesítését állandóan figyelemmel kísérjük. Ezúttal az 1957. év második negyeiének alakulásával foglalkozunk. Tagadhatatlan az a tény, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink egyre 'okozottabb mértékben tesznek eleget hazafias kötelességüknek. Vonatkozik ez mindenekelőtt a pozsonyi kerületre, mely május 31-ig a marha- és sertéshús, valamint a tej- és tojás beadását Szlovákiai méretben elsőnek és teljes »gészében teljesítette, sót e négy ionos élelmiszer beadását túl is teljesítette. A többi kerületben a helyzet nem Hyen kedvező. A kassai kerület például csak a marha- és sertéshús beadását, a zsolnai pedig csak a tojás beadását teljesítette. A pozsonyi kerület kivételével tehát a beadások mindenütt elmaradtak. Teljesen indokolatlan a kerületek tej- és tojás elmaradása. Állatgondozóink már régen áttértek a zöldtakarmányozásra és ez rendszerint mindig a tejhozam emelkedésével jár. A tejbeadásban ez a változás még észlelhető. Igaz, hogy csak néhány százalékos lemaradásról van szó. A nyltrai kerület május 31-ig például 3.8 százalékkal, a zsolnai 6.4 százalékkal, a kassai 2.1, az eperjesi 2.5, a nyitrai pdejg 3,8 százalékkal maradt el. A lemaradást azonban így is komolyan kell venni. Ez a „néhány százalékos” lemaradás ugyanis Szlovákiai viszonylatban kereken 3 millió liter tej kiesését jelenti, amely közellátásunkban igen komoly hiányt jelent, Nemsokára elérkezik az aratás ideje és ilyenkor mezőgazdasági dolgozóink a tejet fokozottabb mértékben fogyasztják. Mikor akarják tehát törleszteni adósságukat a lemaradottak ha nem mostan. Ugyanez vonatkozik a tojásbeadásra is. Most van a tojáshozam legfőbb ideje. A kassai kerületben ennek dacára mégis csaknem 10 százalékos a lemaradás. A legkomolyabb bírálat hangján kell megemlítenünk a nyitrai, eperjesi és a besztercebányai kerületeket, melyek közül május 31-én csekély lemaradással ugyan, de egy terményben sem teljesítették időterv szerinti beadásukat. A június hónap kiválóan alkalmas az elmaradások behozására. Ahol a jóakarat megvan e hónap végéig, még rendezhetik tartozásukat. Sajnos falvainkban a kötelességüket rendesen teljesítőkön kívül akadnak olyanok is, akik a beadást nem tekintik becsületbeli ügyüknek. A beadásban természetesen ilyen módon zökkenők mutatkoznak. A sertéshús beadása annak ellenére, hogy sertésállományunk ebben az évben igen kedvezően alakult, a beadásban mégsem értek el termelőink olyan eredményt, mint amilyent elvárunk tőlük. Ez év elejétől számítva Szlovákiában csaknem 10 000 sertéssel kevesebbet vágtak le, mintahogy azt eredetileg tervezték. Fontolóra kell vennünk, hogy távolról sem termelünk elegendő élelmiszert. Hogy lakosságunk zavartalan élelmezését biztosíthassuk, a hiányzó élelmiszert külföldről hozzuk be. Mennyivel kedvezőbben alakult volna behozatali mérlegünk, ha például a hiányzott 10 000 sertést földműveseink dolgozóink asztalára juttatták volna. Bizonyára nem kell ehhez bővebb magyarázat, hogy milyen káros és milyen következményekkel jár a beadás nemteljesítése nemzetgazdasági szempontból. Az új nemzeti bizottsági tagokra, a népünk legjobbjaira — akik a mostani választásoknál kerültek be a bizottságokba, — ezen a téren is nagy feladat vár. Meggyőző szóval, de különösen jó példával a rendszeresen lemaradókat kötelességük teljesítésére kell nevelni. Meg kell világosan mondanunk, hogy az ilyen állapot kedvezőtlen a falu szocializmusának építése szempontjából és rossz fényt vet magukra a földművesekre is. A lakosság élelmezése a termelők, a felvásárlók és a nemzeti bizottsági dolgozók közös nagy feladata és kötelessége. A beadás teljesítése igen fontos szerepet játszik lakosságunk életszínvonalának emelésében. A beadással biztosítjuk dolgozó népünk folytonos és szüntelen élelmiszerellátását. Termelőink jó árat kapnak a beadott terményekért és így igazán nem találhatnak okot az elmaradások megindokolására. Végül a felvásárló szerveknek a jövőben nagyobb odaadással és körültekintéssel kell végezniök e nem könnyű feladat végrehajtását. Nem kis részben rajtuk múlik az 1957. év második negyedének időterv szerinti kiegyenlítése. F. J. Kettős jövedelem A rappi szövetkezet tagjai a múlt évben 12 hektáron termeltek kukoricát. A növényápolás jó és időben való elvégzése eredményeként egy-egy hektárról 40 mázsa szemeskukoricát takarítottak be. — Nagyon kifizetődik a kukorica termelése — mondja Megyeri Lajos, a szövetkezet egyik tagja. — Ügyis mondhatjuk — és ez így is van, — hogy a kukorica termelése kettős jövedelmet jelent. Mert nemcsak jó abrak, hanem ha idejében lesilózzuk a kukoricaszárat, jóminőségű takarmány is. Megyeri Lajos szavai arról tanúskodnak, hogy a rappiak már felismerték a kukorica termesztésének jelentőségét. Ezért ez évben már 16 hektáron termelnek kukoricát. De nemcsak a vetésterületet bővítették az említett szövetkezet tagjai. Gondos és szakszerű növényápolással növelni akarják a kukorica hektárhozamát is. S hogy tervük sikerül, ahhoz nem fér kétség, hiszen már most szemetgyönyörködtető a kukoricájuk. S. L. Gép- és traktorállomásaink feladata napról napra növekedik, ami annyit jelent, hogy egyre jobb és jobb munkát kell végezni traktorosainknak, még tökéletesebben kell kihasználni az ember segítő társát, a gépet. Különösen fontos ez most a növényápolás, kapálás és aratás idején. Nem mintha tavasszal vagy ősszel nem volna fontos a jó gépi munka, hiszen a talaj jó előkészítése nélkül lehetetlen volna a hektárhozamok növelése: a mezőgazdaság fejlesztése. Mindezt persze csak azért mondtam el, mivel tudom, hogy ha tratkorosaink valóban a falu apostolaivá válnak, akkor a földművesember hamarább felismeri a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Hogy tovább ne húzzuk a dolgot, meg kell mondanom, járásunkban éppen ezen a téren van lemaradás. Ugyanis járásunk 29 községéből csak tízben van szövetkezet. Nagy hiba ez egy Határidő előtt A galgóci járás dolgozóinak kezdeményezésére a nyitrai kerületben verseny indult a széna felvásárlási tervének idő előtti teljesítésére. A jól szervezett felvásárlás és az EFSZ-ek igyekezete a nyitrai járásnak elsőséget biztosított a versenyben. Kedden, június 11-én ez a járás 25 nappal a kitűzött határidő előtt országos méretben elsőnek teljesítette a szénabeadást. Ebben legnagyobb érdeme a szö, vetkezeteknek van, amelyek 40 százalékkal túlteljesítették beadási tervüket. ★ ★ ★ olyan járásban mint a füleki. Egyrészt azért, mivel a nadrágszíj parcellákon nem tudjuk kellőképpen kihasználni a gépet, így magától értetődik, hogy nem tudjuk növelni az egyes növényfajták hektárhozamát sem. Meg keil tehát érteni járásunk egyénileg gazdálkodóinak — különösen a Meďves alatt levőknek —, hogy csakis a gépek tökéletes kihasználásával tudjuk biztosítani a jobb életet. Hogy ez mennyire így van, arról meggyőződhettek járásunk magángazdálkodói a nap bármelyik percében, és ezt látják majd az aratás ideje alatt is, amikor az idejében kijavított és tökéletesített gépek fogják vágni széles parcellákon az új kenyérnek valót. VERES JANOS, a Buzittai Gép- és Traktorállomás üzemi pártszervezetének elnöke. tosítsák a cukorrépa ekatinnal való permetezését oly módon, hogy a munkát legkésőbb június 20-ig befejezzék, elsősorban a pozsonyi és nyitrai kerületek termelökörzetében. . Egyúttal figyelmeztetnek arra, hogy a védelmi munkák előtt a termelők gyors ütemben fejezzék be a sarabolást és a második kapálást, mivel az ekatinnal való permetezés után legalább egy hétig nem végezhetnek semmiféle munkát a répaföldeken. A levéltetű elleni harcban az Agrolet négy repülőgépe is segíti a termelőket és 5 vagón aerosolt szór a földekre. A leszórást a nagyszombati, nagymegyeri, galáqtai, párkányi és érsekújvári járásokban kezdik meg. A pálóciak vállalása и A nagykaposi járás pálóci EFSZ-ének tagjai a Nagy Októberi Szocialista «I Forradalom 40. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy S ebben az évben több cukorrépát és dohányt termelnek, mint amennyit a g terv előír. К A cukorrépából terven felül 990 mázsát akarnak termelni. A dohány- B termelésből 120 000 korona jövedelmet biztosítanak azzal, hogy hektáronщ ként 16 mázsa jóminőségű dohányt termelnek. FELHÍVÁS a levéltetű elleni harc fokozására A cukorrépa legveszedelmesebb kártevője, a levéltetű elleni harcban a szlovákiai gépállomások dolgozóinak különleges munkacsoportjai eddig körülbelül 7000 hektárnyi területen ekatinnal permetezték a cukorrépát. Emellett nagy területek maradtak eddig gondozatlanul, ami e kártevő pusztításának legveszedelmesebb időszakában igen komoly veszedelmet jelent a cukorrépa további fejlődésére. Ez a veszedelem még fokozódik azzal, hogy a Surány melletti Csiky Répakísérleti Takarmányszárítókon szárad a magas tápértékű lucerna a poszonypüspöki EFSZ 35 "hektáros lucernatábláján. Az ígv kezelt szálas takarmány nem veszti el szé. zöld színét, az eső nem lúgozza ki taperejét, gyorsabban szárad, így tehát hamarabb kerül'ef sor a kazalbarakásra (Fényképezte: Zd. Svrček) — Te Sándor, nyakunkon a félév, hát hogyan is állunk a beadásokkal — kérdezi Kiss László, a nagykaposi szövetkezet elnöke, a zootechnikustól. Albert Sándor nemigen lepődik meg a kérdésen, mert ha hirtelenében dekára nem is tudja a beadás állását, azt azonban tudja, hogy jól állnak. Mosolyra húzódik hát az ajka, amint válaszol. — Nem kell megijedni, elnök elvtárs. A félévi számvetésnél nem vallunk szégyent. Kiss László nem is fél, inkább csak úgy kíváncsiságból dobta fel a kérdést. Arra kíváncsi, mikor adhatják már az összes tejet szabadáron. Ezért hajol olyan érdeklődéssel a zootechnikus számítgatásai fölé. A számoszlopok összegezéséből megnyugtató eredmények gombolyodnak ki. Ha a juhtúrót is beleszámolják, akkor a júniusi tej már szabadáron kerül a piacra, azaz teljesítették az évi tervet, ugyanakkor a szerződéses tejet eddig is rendszeresen leadták. — Hát Sándor, idáig nem mutat rosszul a mérleg — jegyzi meg az elnök, ha nem is önelégülten, de meg elégedetten. — így a félévre tervezett jövedelmet legalább 200 ezer koronával túlszárnyaljuk. — Van rá remény — mondja csak úgy szerényen a zootechnikus, bár az ö számítgatásai alapján még merészebb számok mutatkoznak, hisz június 24-én a fajállatvásárra kerülő 46 kos meg a 10 bika szép öszeget jelent a szövetkezetnek. A sertés- és marhahúsbeadásból is jól állnak. Az előbbiből 65, az utóbbiból 75 százalékra teljesítették az évi tervet. Pedig sertéshúsból szabadáron is értékesítettek 110 mázsát. Ha az ember tudja, hogy a múlt év februárjában még 225 darab sertés hiányzott a . tervezett 500-ból, a szarvasmarha, s főképp a tehénállomány szintén nem volt feltöltve, akkor még inkább meglepőek ezek az eredmények. Hogy miben rejlik a siker titka? Kiss László elég szűkszavúan ad ugyan magyarázatot, de elég világosan ahhoz, hogy követendő példát állítson a kultogóknak. — Arra törekszünk, hogy istállóink tisztábbak, rendezettebbek legyenek, mint valamikor a földművesek lakásai. A tízliteres tejátlag, meg a hízóknál az 50—60 dekás napi súlygyarapodás arról tanúskodik, hogy az elnök szava már nemcsak törekvés. Ha meg azt is. tudjuk, hogy a nagykaposiaknak már 500 mázsa pillangóstakarmáyuk van kazalban, eddig több mint 20Ö köbméter silót készítettek, no meg már 6 hektár másodvetés zöldéi, akkor nem nehéz megállapítani, hogy a nagykaposi szövetkezet még nem érte el fénkorát. —ti Intézet dolgozóinak megállapítása szerint most kezdődik a kártevők tömeges rajzása, úgy, hogy az eddig még nem veszélyeztetett területeket is fokozottabb mértékben fenyegeti. Ezért a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal, az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatallal együtt felhívással fordulnak az összes cukorrépatermelők- I hoz és a gépállomások dolgozóihoz, hogy a legközelebbi napokban fokoz- i zák a harcot a levéltetű ellen és biz-
