Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-09 / 23. szám
1957. június 9. sPzalsad Földműves 5 A FALU HAN Saját alapszabályzatuk szerint: családipótlékot fizetnek a tagoknak Az EFSZ-ek III. országos kongreszszusa elfogadta a mintaalapszabályzatok kiegészítésére vonatkozó javaslatot s ezt jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság kormánya is. Az alapszabályzat 14. cikkelye alapján a szövetkezetek szociális alapot létesítnek, s azt állandóan növelik, hogy kielégítsék .saját tagjaik szociális igényeit. A szociális alapból fedezik a szövetkezetek a betegsegélyezés biztosítási díját, és saját házirendjük szerint megfelelő segítséget nyújtanak a szövetkezet tagjainak és azok hozzátartozóinak. Járásunkban a kosúti EFSZ tagjai határozták el, hogy a szociális alapból családi pótlékot fizetnek ki a szövetkezet tagjainak. Egy gyermekre havonta 50 koronát, a második gyermekre 60 koronát és a harmadik — és minden további gyermekre pedig 70 koronát kap a szövetkezeti tag. Ezt az elhatározást belefoglalták a szövetkezet saját alapszabályzatába és a taggyűlés hagyta jóvá. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta ★ ★ ★ Több mint 40000 hektár rétet és legelőt megjavítottak A tavasz folyamán a kassai kerületben szép eredményeket értek el a rétek és legelők javításánál. Kerületi méretben 41390 hektár rétet és legelőt javítottak meg, 35 934 hektárt megtrágyáztak és 5170 hektárt meszesítettek. A szocialista munkaverseny keretén belül a rőcei járás került az első helyre, ahol a rét és legelőjavítási munkálatokat 116, a trágyázást 115 és a meszesítést 241 százalékra teljesítették. A szövetkezetek közötti versenyben az első helyre az iglói egységes földmüve sszövetkezet került, amely feladatát a javítási munkálatoknál 400 százalékra, a trágyázásnál 340, a meszesítésnél pedig 100 százalékra teljesítette. B. Nemőek, Kassa A losonci járásból A losonci járás szövetkezetei komolya felkészültek a takarmányalap biz-' tosítására. A kalondai szövetkezeti tagok az első kaszálatbó! már 100 m3 silótakarmányt készítettek. A silózás jól halad a vilkei, miksi, nagyfalusi, tamási, jelsőci és bojki szövetkezetben is. A rapi szövetkezetben teljes ütemben folyik a takarmányok kaszálása. Az első három nap alatt 20 hektár lucernát, 10 hektár rétet és két hektár keveréket kaszáltak le. A nagybalogi szövetkezet sertéshúsból teljesítette féléves tervét. Terven felül 52 hízósertést adtak át állami felvásárlásra. Májusban teljesítették a gyapjúbeadást is, ami 284 000 koronát jövedelmezett a szövetkezetnek. Várgedén a szövetkezetnek a növénytermesztésen és az állattenyésztésen kívül szép jövedelmi forrást biztosít a gyümölcsészet és szőlészet. Éppen ezért kiszélesítik ezeket a termelési ágakat. Tavasszal nagy területet ültettek be gyümölcsfákkal és szőlőoltványokkal. További terveik is vannak. Az 1959-es év végéig további 5000 gyümölcsfát kiültetnek és 20 hektárt betelepítenek szőlővel. Sólyom László, Losonc Ne feledkezzünk meg a beruházási építkezésekről Hiába alakítanánk szövetkezeteket, hiába növelnénk az állatállományt, ha nem gondoskodnánk megfelelő istállókról. A helyzet ugyanez lenne, mintha millió munkás ellenére nem volnának gyárak, melyekben termelhetnének. így nem rendelkeznénk azokkal a cikkekkel, melyekre mindennapi életünkben szükség van. Bűn volna tehát ha nem gondolnánk a beruházási építkezésekre és a leggazdaságosabban ki nem használnánk minden anyagi eszközt, amit az állam nyújt erre a célra. Az állam nagyjelentőségű segítsége már eddig is lehetővé tette, hogy 1380 tehénistállót és a növendékállatok számára 180 istállót építhessünk fel. Ezenkívül 1060 fiaztatót, 1054 hizlaldát, 360 juhaklot, 2850 baromfitelepet és sok más épületet építettünk és számtalan átalakítást hajtottunk végre. A anyagi segítségen kívül szervezési segítséget is nyújt a szövetkezeteknek. Az Agroprojekt kerületeinek kirendeltségei ingyenesen készítik elő az építkezési terveket és a költségvetést az EFSZ-ek számára. Ezenkívül a KNB és a JNB építési szervei beszerzik a szükséges építési anyagot és technikai szervezési segítséget nyújtanak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy ezt a segítséget nem veszik eléggé igénybe. Bizonyítja ezt a beruházási terv elégtelen teljesítése. A múlt évben ugyanis ezt a tervet csak 90 százalékra teljesítettük. Ez évi feladatok Az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek szakaszán ez évben jelentős feladatokat kel! megoldanunk. A beruházások terjedelme az 1956 évvel összehasonlítva 20,9 százalékkal magasabb. Természetesen ez megkívánja, hogy az összes szövetkezetesek érdekelve legyenek az önsegély alapján végrehajtott építkezésekben és hogy az Agroprojekt megjavítsa munkáját, mindenekelőtt a tervek időbeni, jóminöségű és komplex elkészítésével. Az Agroprojekt-től elvárjuk, hogy állandóan javítsa az építkezési típusokat. A jelenleg használt típusok lényegesen drágák. Egy tehénre nálunk pl. 6000—7000 korona beruházási költség esik, míg más államokban sokkal kevesebb. Nagyon fontos a szervezés megjavítása, különösen az anyag és a gépellátás terén. Többet kel! törődni a munka minőségével is! Gyakran előfordul, hogy az olyan építkezésekhez, melyek a III. vagy a IV. negyedévre vannak tervezve, hamarább szállítják le az anyagot, mint azokhoz, melyeket az első negyedévben kellene megkezdeni. Az Agroprojektnak több figyelmet kell szentelnie az új EFSZ-ek építkezéseinek, mivel itt nagy hiányosságok vannak. így van ez az újbányái járásban, ahol három új EFSZ alakult, de építkezéseikről még senki sem gondoskodott. A fenti és más hibák károsan hatnak a beruházási építkezési tervekre. Az első félévben ezt a tervet csak 17 százalékra teljesítettük, habár az idő már az első hónapokban is alkalmas volt az építési munkákra. Leginkább elmaradt a besztercebányai kerület, ahol a beruházási építkezés tervét csak 14,4 százalékra teljesítették. Itt az elmaradás annál is súlyosabb, mivel ebben a kerületben 1957 évben a terv 50,9 százalékkal magasabb, mint a múlt évben, így teljesítése előfeltételezi a helyzet lényeges javulását az istállózás terén. Ebben a kerületben a teljesítés tehát komoly feladat, mert a helyzet veszélyes, különösen ha nem áll be javulás. Megjavítani az anyagellátást Az önsegély útján történő beruházási építkezés fejlesztése az anyagellátás terén megköveteli, hogy jobban használjuk ki a helyi forrásokat, a homok és kavics ellátását az EFSZ-ek már megoldották. Némely szövetkezet, mint például a Vysoká pri Morave-i, a Kostolište-i és más EFSZ-ek már más szövetkezeteknek is szállítanak homokot és kavicsot. Ahol kőbányák vannak, ott maguk az EFSZ-ek is folytathatnak kitermelést. Fontos, hogy a KNB és a JNB illetékes osztályának dolgozói hatásosabb szervezési munkát folytathassanak és jobban elősegítsék a havi forrásokból történő téglatermelést és tufanyerést, ahol erre lehetőség van. A mezei tégla előállítással nagymértékben tehermentesítjük a téglagyárakat és ezáltal intenzívebben foglalkoznak cserép- és csőgyártással, mely hiányárú. Egyben tehermentesítik a szállítási apparátust is. Vannak olyan EFSZ-ek, mint a gajári, a perbetei és a nyárásdi, amelyek maguk állítják elő az építkezési anyagot. Ezenkívül fontos feladata a JNB illetékes dolgozóinak, hogy az építkezési anyagok szállítását az építési folyamatnak megfelelően szervezzék meg és teremtsenek szigorú rendet az anyagokkal való gazdálkodás terén. Ne engedjétek meg, hogy ezeket ne tervezett építkezésekre használják fel. Csak így lesz lehetséges a tervezett építkezéseket a kiutalt anyaggal befejezni és elérni az épületek szükséges kapacitását. Emelni a szövetkezeti tagok részvételét az építkezési munkákban Súlyos hiányossága az önsegély útján történő építkezéseknek, hogy az építkezéseken dolgozó szövetkezeti tagok száma évröl-évre csökken, a bérmunkának pedig éppen a nagy mezei munkák időszakában eltávoznak az építkezési munkákra. Ez nem egészséges dolog. Ezért szükséges, hogy növeljük az építkezéseken a szövetkezeti tagok számát még az aratási munkák előtt. A tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a szövetkezeti építési csoportok munkája jobb minőségű és gyorsabb. Helyes volna, ha a szövetkezeti építési dolgozók a szomszédos EFSZ-ekkel közös csoportokat alkotnának, esetleg járási építöcsoportok alakulnának szövetkezeten kívül állókból. Az ilyen 10—15 tagú csoportok harmonogram szerint dolgozhatnának az építés kezdetétől egészen a befejezésig. Milyen célt lehetne ezzel elérni? Az ilyen módszer lehetővé tenné, hogy 2—4 dolgozót lehetne elhelyezni több építkezésen, valamint, hogy központosítani lehetne az építőanyagot, csökkenteni lehetne a félbemaradt épületek számát, gyorsabban be lehetne fejezni az épületeket és könnyebbé tenné az ellenőrzést. Továbbá előny volna, hogy jobban lehetne kihasználni a gépeket. Végső eredményképpen szervezetebbé és gyorsabbá válna a munka. Fontos küldetésük van ezen a téren a járási és kerületi építkezési bizottságoknak. Ezek a bizottságok az összes érdekelt szarvek közreműködésével gyorsan és egyénileg meg tudnák oldani a helyi feladatokat és nehézségeket. Tehát szükséges, hogy olyan helyeken, ahol az építkezési bizottságok eddig még nem működtek, hozzákezdjenek a nehézségek eltávolításához, és hathatósan hozzájáruljanak a terv teljesítéséhez. Tudnunk kell, hogy a beruházási építkezések tervének teljesítésétől függ a mezőgazdaság feladatainak teljesítése. A közös gazdálkodást szolgáló berendezések legfőképpen az állattenyésztést szolgáló berendezések felépítésének nagy jelentősége van. Nemcsak megakadályozza a takarmányban előforduló veszteségeket, de az állatok megfelelőbb környezetbe kerülnek, egészségesebbé válnak és ezáltal haszonhozamuk emelkedik. A nagy istállókben be lehetne vezetni a gépesítést, jobban lehet a munkákat megszervezni és emelni lehet a termelékenységet. Tehát arról van sző, hogy teljes mértékben kihsználjunk minden eszközt, melyeket államunk nyújt mezőgazdaságunknak, az EFSZ-istállóknak és más gazdasági épületeinek felépítésére. Ing. L. Horčičiak, a MEGMH dolgozója. A lelkiismeret parancsa Pokol Gyulát, a zétényí szövetkezet elnökét, a minap felhívta a királyhelmeci vasútállomás igazgatója, hogy a beadásra szánt sertések számára készen áll a két vagon. Mint minden alkalommal, most is ügyes és tettrekész mozdulattal látott a feladat teljesítéséhez Pokol Gyula. Motorkerékpárjára ült, s irány a vasútállomás ... Útközben az efféle gondolatok foglalkoztatták az elnököt: — Egy jónéhány ezressel ismét vaskosodik a nagy kassza, mi pedig gazdagodunk! Szinte észrevétlenül törpül a Zétény és Királyhelmec közötti távolság. Kifogástalanul fut a kétkerekű „vasparipa” ... Királyhelmec! — botlik az elnök szeme elé a község neve, s mint gyakorlott soffőr szorosabbra fogja a „gyeplőt”. Már bent jár a városban. Az utca eléggé népes, ez azonban nem okoz különös gondot. Már csak azért sem, mivel a polgárok úgy ismerik a forgalmi szabályokat, mint a szentírást! ... Megy tehát minden a maga rendjén. Illetve csak „menne”, ha a kékruhás rendőr legalább addig behunyná e szemét, míq Pokol Gyula elrepül emellett. De ő ezt nem teszi. Nyitva tartja, s figyel jobbra-balra. S egy váratlan pillanatban — éppen amikor már úgy érezte Pokol Gyula, hogy elúszott a háló elől, — álljt vezényelt a piros és fehérre festett rendörpálca. Pokol elnök háta borsózni kezdett, amikor a hangtalan „vezényszó” eszébe juttatta, hogy odahaza felejtette hajtási engedélyét. Mind annak ellenére azonban mint akinek rendben van a szénája, engedelmeskedett a rendőrnek. — A hajtási engedélyt kérem! — szólt illedelmesen a rendőr. Pokol elvtárs belső zsebébe nyúlt, — nem mintha az igazolványt keresné, inkább csak úgy időtöltésből — majd a rendőrre emelte tekintetét és ezeket mondotta: — Nincs ... siettem ... s odahaza felejtettem. A rendőr mindenféle dúrva s embertelen szavakat mellőzve így szólt a szinte mindennapos feleletre: — Azt én is látom, hogy siet. Ez azonban nem ok arra, hogy otthon felejtse a hajtási engedélyt. Az agynak mindig egyformán kell működnie, akár siet az ember, akár lassan jár! Rendőr! Tehát az a kötelessége, hogy ügyeljen a rendre és rendre utasítson. Elővette hát a kisnoteszt és — figyelmeztetésképpen — húsz koronára büntette Pokol Gyulát. A nevezettett egy cseppet sem bosszantotta a rendreutasítás. Inkább az nyugtalanította, hogy hol járhatna már, ha mindez nem jön közbe!... Így már annyi „fáradságot” sem engedett meg magának, hogy megolvassa a száz koronából visszakapott aprópénzt. Mint értéktelen „papírhulladékot” összegyömöszölte és zsebrevágta. A nagy út és a kellemetlen meglepetés után mindenesetre jólesik egy kis hűsítő ital. Betért hát Pokol Gyula az állomás vendéglőjébe egy pohár sörre. S amikor az elfogyasztott ital kifizetésére került a sor, meglepően tekintett Pokol elvtárs a zsebéből előkotorászott s összegyömöszölt „pénzmagra”. — De... hiszen ez több! S hogy tisztázza kételyeit, hozzálátott a pénz megolvasásához. — Tíz, húsz... ötven,... nyolcvan! Itt megakadt, mivel még két „felesleges” tizes lapult a tenyerében. — Mi az? Tévedett a rendőr! — villant Pokol elvtárs agyában a gondolat. — Lehetséges ez? Hiszen az előbb azt mondotta nekem: „az agynak mindig egyformán kell működnie akár siet az ember, akár lassan jár”. — Egyformán és józanul! — szólalt meg Pokol elnökben a lelkiismeret. — Visszaviszem tehát a rendőr húsz koronáját! De hol találom őt meg? Legalább tudnám, hogy hívják. ... S a rendőr, a kékruhás rendreutasító most is ott állt — s ugyanolyan éberen, lelkiismeretesen őrködött, hogy a városi élet emberi mederben follvon, — mint az imént. Arca ugyan mosolygóssá, vidámabbá vált, amikor ismerősétől, Pokol Gyulától átvette a tévedésből kiadott húsz koronát. S ebben a pillanatban a kék zubbony mögül elismerésként az emberi szív azt a köszönetét küldte: — Milyen jó, hogy már vannak olyan emberek, akik hallgatnak a lelkiismeret parancsára! S ezzel kezetszorítottak, mint jó barátok. Zelenák István, Perbenyik Rádióhallgatók figyelmébe A Csehszlovák Rádió magyar adásának időpontja megváltozott. A reggeli adást a megszokott időponttól eltérően nem 6,45—7,00-ig, hanem 5,15— 5,30-ig sugározzák. Kecske- és báránybört vásárolunk FELVÄSÄRLÄSI ÁRAK: kecskebőr báránybőr osztály nedves száraz nedves száraz b I. 7 9 5 7 b II. 7 6 5 5 c 1,50 2 1,40 2 „A”-osztályú teljesen hibátlan kecske- és báránybőrért nedves állapotban 8, szárazállapotban 10 Kčs-t fizetünk. Kíméljétek a bőrt. Minél jqbban kezelitek, annál magasabb felvásárlási árat kaptok! ZBERNÉ SUROVINY n. p. Gyújtsunk ócskavasat! FELHÍVÁS A POLGÁROKHOZ: Gyűjtsetek össze minden ócskavasat és színes fémet. Adjátok be az ócskavas gyűjtőbe vagy a Jednota elárusító helyeire. Egy kg ócska hulladék vasért készpénzben 8 fillért, 1 kg színes fémért 2—10 Kčs-t kaptok. A vas és színes fémek gyűjtésével növelitek jövedelmeteket, megszabadultok a fölösleges lim-lomtól és kohóinknak lehetővé teszitek az acélgyártás fokozását. KOVOŠROT, Bratislava, n. v.
