Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

é \fxa(ŕad Földműves 1957. június LE /w Csendes, langyos esővel köszöntött be a június. Apró szemekben hullott az eső, de a bolyi brigádközpont dolgozói, mint máskor, ezen a napon is a szokott időben megjelentek munkahelyeiken. Amikor Bodrogi Lajos, Kulics András, Tirpák Béni traktorosok és Török Lász­ló szakaszmechanikus felhajtott gallér­ral beléptek a brigádközpont irodájába, Strausz Miklós brigádvezetö az asztal­nál a gépállomás legutóbbi villámhírét tanulmányozta. — Fiúk, vezetünk — újságolta öröm­mel. — A mai napig 115,4 százaléknál tartunk a félévi tervteljesítésben. Utánunk 10 százalékkal kisebb telje­sítménnyel a leleszi brigád következik. Több mint 800 liter üzemanyagot is megtakarítottunk. Újból kinyílt az ajtó. Nedves esőka­bátjában Urbán szakaszagronómus nyi­tott be. Közel 7 kilométert tett meg kerékpáron. Strausz brigádvezető az eredményektől fellelkesedve tovább­folytatta a „tudósítást“. Az örömben osztozni kell a fiúknak is, akiknek el­sősorban köszönhető, hogy a Királyhel­­meci GTÄ udvarán elhelyezett nagy versenytáblán az első helyen a bolyi brigádközpont neve ékeskedik. — Ide nézzetek!A mi Szedlák Mikink kapja az egész já­rásban a legnagyobb pótjutalmat, még­pedig 271 koronát, az üzemanyag meg­takarításért. Fél­éves tervét 106 százalékon felül teljesíti. Hegedűs Jancsi 117 korona pőtjutalmat kap. A fiatal arcokra a munkájuk iránt tanúsított elismerés rózsás pírt vará­zsolt. Ötörmük nem volt indokolatlan, mert hiszen a három szövetkezetben, Bolyban, Szolnocskán és Polyányban sikeresen teljesítik feladataikat. Ur­bán szakaszagronómus közben jegyze­teiben lapozgat. Lelkesedéssel beszél a traktorosok munkájáról. Szedlák Miklós — Talán még egy évben sem sike­rült ilyen jó munkát végeznünk. A nö­vényápolásban Bodrogi Lajos tett ki magáért. Neki köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok is időben elvégez­ték a cukorrépaegyelést. Dicséretre méltó munkát végez Kulics András és Molnár Béni is a takarmánykaszálásnál. Most is dolgoznának, de közbejött a korareggeli eső. Igaz, hogy később alábbhagyott, s a nap sugarai a felhő­foszlányokon áthatolva bearanyozták a tájat. Strausz brigádvezető fürkésző szemeivel kitekintett az ablakon, majd a fiúkhoz fordult: — Míg ki tudunk menni a mezőre, jónak látnám, ha az udvaron elrendez­nénk a húzószerszámokat. — Nem sok időbe került és a nehéz ekék, henge­rek szép sorjában egymás mellé kerül­tek. Az arató-öntözőgépek is kijavítva készenlétben állanak az udvaron. A ja­vítási munkákat a brigád dolgozói vé­gezték, Balog Zoltán szerelő irányítá­sa mellett. Már ki is próbálták a gépe­ket. Hogy a bolyi bri­gád dolgozói az élenjárók közé ke­rülhettek. ebben i­­gen nagy részük van a polyáni traktoro­soknak, Polóka An­drásnak, aki féléves tervét már 130 százalékon felül teljesíti. Hegedűs Jánosnak, Fekete Bandinak és a töb­bieknek. Eredmé­nyes munkájukkal odahatottak, hogy ahol csak gép dol­gozhat, a szövet­kezet velük végezteti a munkát. Az is igaz, hogy Vaszily János szakaszagro­nómus személyében kiváló irányítóra, szervezőre és segítőtársra találtak és ez sokat jelent. Egy-kettőre végeztek a 27 hektár cukorrépa, 6 hektár takar­mányrépa, 50 hektár kukorica és 26 hektár burgonya sarabolásával. Öt hek­Polóka András ЙК$КЯКК«Каа<3|С6КК«К»аК)*С6КК1|1«ЮК«КВаК$|С6КК8К^^ A Palárikovói Állami Gazdaság modern sertésistállója. tár korai burgonyát már meg is töl­töttek. — A fogatos kapáló nálunk már ki­megy a „divatból“ — jegyzi meg tré­fásan a szövetkezet könyvelője, Világi Imre. — Amit csak lehet, géppel vé­geztetünk, mert így sokkal gazdasá­gosabb. Jelenleg a silózásnál segédkez­nek a traktorosok.* Érre Tóth Gellért bácsi, a szövetke­zet zootechnikusa is felfigyelt, mert hát a takarmány került szóba. Abba­hagyta a számolást és szemüvegét az íróasztalra helyezte. — Lesz bőven takarmányunk ebben az évben — mondta magabiztosan. Már 100 köbméter őszi-keveréket besílóz­­tunk és még legalább száz bemegy. Hogy a fiúk sokat segítenek? Hát én is csak azt mondhatom. Most is szinte öröm nézni, amikor Polóka András meg Fekete Bandi a megpakolt pót­kocsikkal befordulnak a gazdasági ud­varra. Egy-egy pótkocsin 26—30 má­zsát is behoznak. A sílógödör körül van is mit csinálni az állatgondozóknak, Fekete Pistának, Simon Gyulának, Ge­­renyi Gyurinak, meg K. Vaszi János­nak, akik a silózást végzik. Elmondja még azt is, hogy a tavasz­­szal 52 hektár takarmánykeveréket vetettek, de azonkívül van még 109 hektár alávetés is. Egészséges, jő viszony alakult ki a bolyi brigádközpont és a szövetkezetek dolgozói között. Ez az elért eredmé­nyek egyik alapvető tényezője, s így joggal bízhatnak a további sikerekben. Bíznak is. KULIK G. ¥ ¥ ¥ Röviden A Jelsőci Állami Gazdaság a siló­­kukorica vetéstervét 814 százalékra teljesiti. A Tornaaljai Gép- és Traktoráliomás dolgozóit a KNB tanácsa vándorzászló­val tüntette ki, mert a tervezett fel­adatok túlteljesítésében és a szocialista mukaversenyben a besztercebányai ke­rületben a legjobb eredményeket ér­tén el. A kassai kerület állami gazdaságai között folyó versenyben az eddigi eredmények alapján az első helyre a Nagylomnicai Állami Gazdaság, a má­sodikra a Királyhelmeci, a harmadik helyre pedig az Iglói Állami Gazdaság került. A Kojetini GTÄ ebben az évben az elsők között jelentkezett a kormány Vörös-zászlajáért indított versenybe. Az év elejétől szép eredményeket ér­nek el. A tavaszi vetéstervet 116, a burgonyaültetést 156 százalékra tel­jesítették. Már április 25-ig teljesítet­ték a mezei munkák féléves tervét. Eredményes munkájuk elismerése fe­jében a napokban átvették a kormány Vörös-zászlaját. A Nagy Október tiszteletére Mint az ipari üzemek dolgozói, technikusai és munkaközösségei, úgy mc zógazdasági dolgozóink is értékes kötelezettségeket vállaltak a Nagy Ol tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. Gépállomásaink dolgozói ezen nagy jelentőségű esemény tiszteletére et dig több mint 2 ezer közös és 14 263 egyéni kötelezettséget vállaltak, am< lyek értéke meghaladja a 23 millió koronát. Állami gazdaságaink dolgozóinak vállalásai megközelítik a 122 millió köre nát. Fiatalos lendülettel * Gábler Mária A Köbölkúti Gép- és Traktorállo más brigádjai közül öt ifjúsági brigái Ezek mindig élen állanak a szociálist munkaversenyben. Ez ebedi CSISZ bri gád eddig 86, a kéméndi 82, a bénj 81, a libádi 75 százalékos tervteljesí tést ért el. Külön elismerés illeti meg az ebeai brigádot, amelynek már öt éve Gáble Mária a vezetője. Ő maga is tevéken; CSISZ tag, s mint leány mind a mun kaszervezés, mind az irányítás téréi becsületesen megállja a helyét. Min feladatát példásan teljesítő traktoros­leány 1952-ben került Cseklészre bri­gádvezető iskolába. Vezetői nem csa­lódtak benne, mert a feladatok telje­sítésében mindig az elsők között van Az öt év előtti CSISZ tagok közű' már sokan családapák, de még ma if fiatalos lendülettel végzik munkáju­kat. Ezek közé tartozik Miskovic An­drás is, aki félévi tervét 148 százalék­ra teljesíti, vagy Szűcs József és a 18 éves Babják János, akik már szintén teljesítették tervüket. V-f. A Spečineci Állami Gazdaságban trágyalevezik a cukorrépát. Mentesítsük a kártevőktől Több helyen felütötte fejét a cukor­répa veszedelmes ellensége, a répale­­vél-tetű. A galántai járásban is meg­indult ellenük a harc. Hígított Ekatin­­nai permetezik a cukorrépát. Példamu­tató munkát végez ezen a téren Mé­száros János növényorvos, aki a ve­szélyeztetett területekre küldi a jól bevált német gépeket és felügyel ar­ra, hogy megfelelő arányú keverék jus-Gép- és traktorállomásaink a mező­­gazdasági termelés állami tervének biztosításánál döntő fontosságú erőt képviselnek. Éppen ezért fontos, hogy az egyes munkálatok gépesítéséről fo'yamatosan áttérjenek a fő mező­gazdasági termékek termelésének és betakarításának teljes gépesítésére. Az elvégzett munkálatok mennyisé­gének és minőségének fokozása mel­lett egyúttal csökkenteni kell az ön­költségeket. Erről világosan beszélnek a CSKP KB-ának a második ötéves terv összeállítására vonatkozó irány­elvei: „A gép- és traktorállomások feladata fokozni a munka minőségét, gazdaságossá tenni az üzemeltetést és 1960-ig egy átlag hektárra számítva 23 százalékkal csökkenteni a költsége­ket”. Az 1956-os évben gép- és traktor­állomásaink országos viszonylatban 114,2 százalékra teljesítették tervüket. Ez azt jelenti, hogy az 1955-ös évhez viszonyítva 21,2 százalékkal naayobb teljesítményt értek el. Az istállók gé­pesítése terén az 1955-ös évvel szem­ben 55,1 százalékkal növelték teljesít­ményüket. * A felsorolt eredmények ellenére gépállomásainkon még elég sok hiá­nyosság van, amelyek rövid időn belül kiküszöbölésre várnak. A munkák minőségi elvégzése döntő fontosságú A jövőben még inkább mérlegelés tárgyát kell hogy képezze, vajon gép­állomásaink minőségi munkát végez­nek-e és agrotechnikai időben ? Ennek a két mutatónak nagy befolyása van a hektárhozamok növelésére szövetkeze­teinkben. Ahol ezt figyelembe véve dolgoztak gépállomásaink a szövetke­zetekben, a kalászosoknál 3—6 má­zsával, a cukorrépánál 30—40 mázsával Megoldásra váró feladatok gépállomásainkon nagyobb hektárhozamokat értek, mint a magángazdák. Sajnos, ez nem álta­lános jelenség. Gépállomásaink dolgo­zóinak több helyen el kell gondolkod­niuk afelett, hogy mi az okozója a gépi munka nem kielégítő eredményei­nek. Mi csökkenti a GTÄ-ok munkájának hatékonyságát ? Jelentősen növekedett gépállomá­sainknak a szövetkezetekkel szemben tanúsított segítsége az istállók gépesí­tése terén. Az egyes munkateljesítmé­nyek mérlegelésénél ezonban kitűnt, hogy a gépi fejőberendezéseket az is­tállózott tehenek húsz százaléka ré­szére szerelték be. Úgyszintén a sze­relési munkálatok minősége se volt mindig a legjobb, amint az a nyitrai és pozsonyi kerületekben megállapítást nyert. Habár gépállomásaink az 1955-ös évvel szemben 8,1 százalékkal csök­kentették önköltségeiket, a beterve­zett kiadásokat 1,2 százalékkal mégis túllépték. Ezt az idézte elő, hogy túl­lépték a gépek javítására, a dolgozók díjazására és az üzemeltetésre elő­irányzott költségeket. Ennek ellenére megtakarítás mutatkozik az üzem­anyagoknál, valamint a technikai és adminisztratív munkaerők díjazásánál. A gépek javításával kapcsolatos költségek gyakori túlmerítését a gé­pekről való elégtelen gondoskodás és nem kielégítő karbantartásuk idézte elő. Megállapítást nyert, hogy a gépállo­mások összes traktorainak 2,8 száza­léka nem tervezett javításban volt. Az ősz folyamán ez 3,4 százalékra, októ­ber és november hónapokban pedig 4,4 százalékra emelkedett. A 18 gép­állomáson végzett elemzéseknél kitűnt, hogy csupán egy GTÄ teljesítette fel­adatát a gépek karbantartásával kap­csolatban. A gépjavítási költségek csökkentése sokaki lassabban megy, mint a többi költségeknél. Ez azért áll fenn, mert a GTA-ok sok esetben nem értékelik kellően a nagyméretű üzemzavarok okait, s így nem tudnak konkrét in­tézkedéseket tenni a hiányosságok kiküszöbölésére. A dolgozók díjazásának túllépését a meghosszabbított műszakban végzett munkálatok idézték elő. A traktorosok és kombájnosok alkalmaztatása abban az időszakban, amikor nem dolgozhat­nak a mezőn, az égető problémák egyi­ke, amelynek megoldása nem tűr ha­lasztást. Az üzemeltetési és irányítási költsé­geket a szolgálati utaknál, telefon be­szélgetéseknél, irodai szükségleteknél, az autók és motorkerékpárok üzemel­tetésénél és az épületek karbantartásá­nál lépték túl gépállomásaink. Ezeknél az eseteknél is a takarékosság gyors és minél nagyobb méretű biztosítása vált szükségessé. Nem elégedhetünk meg az üzemanyag-megtakarítás eddigi eredményeivel Üzem- és kenőanyag megtakarítást gépállomásaink elsősorban a szállítási és növényvédelmi munkálatoknál, per­metezésnél értek el, ahol az üzem­anyag-szükséglet sokkal kisebb, mint a mezei munkáknál. A szállítási mun­kálatok fokozása útján nyert üzem­anyag megtakarítás azonban nem kí­vánatos, mert a gépeknek elsősorban a mezőkön kell munkát kifejteniök. Az a helyes, ha az üzem- és kenő­anyagok megtakarítását a gépek gon­dos karbantartásával, felesleges jára­tásuk mellőzésével, a „fekete” utak és munkák beszüntetésével, a munka­­szervezés megjavításával és az üzem­anyagokkal való gazdaságosabb bá­násmóddal érjük el. A költségek csökkentését a techni­kai és adminisztratív munkaerők díja­zásánál úgy érték el gépállomásaink, hogy nem volt meg ezeknek a dolgo­zóknak a tervezett létszáma. Ezzel szemben magasan túllépték a hektár­hozamok túlteljesítéséért járó pótju­talmak kifizetését. Sok esetben ezeket a pótjutalmakat jogtalanul fizették ki, mert a feltüntetett hektárhozamokat nem érték el. A járási és kerületi nemzeti bizottságok dolgozói az elért hektárhozamok igazolásánál és a pót­­jutajmak kifizetésének ellenőrzésénél sok esetben hanyagul jártak el. A pót­jutalmak kifizetésénél a legkövetkeze­tesebb álláspontot kell az illetékesek­nek elfoglalni. Ebben az évben tehát gépállomá­saink munkájában és gazdálkodásában sok a javítani való. A munkatermelé­kenység fokozása, a haladó munka­­módszerek bevezetése, a gépállomások üzemeltetésének és gazdálkodásának megjavítása, a díjazási előírások ala­pos betartása és nem utolsó sorban a mezőgazdasági munkák minőségének fokozása, ezek azok a főfeladatok, amelyek a GTÁ-ok dolgozói előtt álla­nak. (ZN) son a kártevők által ellepett területek­re. Traktorosaink fáradságot nem is­merve, segédkeznek a növényvédelem­ben. A Dögösi Állami Gazdaságban, ahol a kártevők nagy számban megjelentek, Mészáros János irányítása mellett egy nap alatt 18 hektár cukorrépát leper­meteztek. Általában 8 hektárt perme­tez mag naponta egy traktoros. Szabó István, Alsószeli. Lóval, vagy traktorral? A gyakori esőzések miatt kissé ké­sőn fejeztük be járásunkban a kukori­cavetést. Ennek ellenére gyorsan ki­kelt és szépen fejlődik a kukorica, de vele együtt a gyom is. Ha néhány na­pot késünk is a sarabolással, komcly károkat okozhat a növény fejlődésé­ben. Jelenleg, amikor biztosítanunk kell a takarmányok kaszálását, be­gyűjtését, a növényápolási és a többi munkálatokat, szövetkezeteinkben ko­moly munkaszervezésre van szükség, hogy minden percet, minden munka­erőt és alkalmas eszközt kihasználjunk ennek érdekében. A Köbölkúti Gép- és Traktorállomás járásunkban a szövetkezetek kukorica területének 90 százalékát vetette be gépekkel. Azzal viszont nem lehetünk megelégedve, hogy szövetkezeteink a sarabolást lovakkal végzik, a gépek pedig állanak, vagy fuvaroznak. A fo­gatokat és a velük lekötött munkaerőt inkább ki lehetne használni a takarmá­nyok gyors és időbeni betakarítására, vagy olyan munkára, amit nem lehet géppel végezni. Míg fogattal egy kapa naponta 1,5 hektárt végez, addig egy traktor napi teljesítménye a sarabolásnál 10—15 hektár, s a gépi munkánál csupán egy emberre van szükség a kapa irányítá­sánál. így a legkedvezőbb időt kihasz­nálva néhány nap alatt elvégezhetjük a kukorica sarabolását. Gépállomásunk 60 traktorra szerelhető hidraulikus kapálóval rendelkezik, s csupán a szö­vetkezeteken múlik, hogy- ezeket a gépeket kihasználják a növényápolási munkálatok időbeni elvégzésére. Varga József, a Köbölkúti GTÄ dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents