Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

8 y/zatŕad Földműves i957. júniu Harc az atomfegyverek betiltásáért A SZOVJETUNIÓ minden táján nagy gyűléseket tartanak, amelyeken a dol­gozók tiltakoznak az atom- és hid­rogénfegyver kísérletek ellen és tá­mogatják a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának az USA kongresszusához és az angol parlamenthez intézett felhí­vását. Ilyen gyűléseket tartott például az uráli nehézgépipari üzem műhelyeiben, az „Uralelektroapparát” üzemben, az uráli politechnikai intézetben és to­vábbi üzemek és intézmények egész sorában. Az uráli dolgozók határozati javas­lataikban hangsúlyozzák, hogy tovább­ra is támogatni fogják a szovjet kor-' mány békeszerető politikáját. INDIA. Delhiben közzétették Nehru indiai miniszterelnök és Bandaranaike ceyloni miniszterelnök közös nyilatko­zatát. A két miniszterelnök nyilatkozatá­ban megerősíti a békés együttélés öt elve iránti hűségét. ,,Egy ilyen noü­­tika — hangzik a nyilatkozat — hoz­zájárul a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez és az egész világot veszély­be döntő komolyabb konfliktusok el­kerüléséhez." Nehru és Bandaranaike határozottan elítéli az agresszió bármely formáját és minden arra irányuló kísérletet, hogy ismét gyarmati uralom alá hajtsák országaikat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-be. A két miniszterelnök végül követeli, hogy az atom- és a termonukleáris fegyverek végleges betiltásáig azonnal függesszenek fel minden kísérletet ezekkel a fegyverekkel. „E kísérletek felfüggesztése — hangzik a nyilatko­zat—, nemcsak csökkenteni fogja a fennálló veszélyt, és hozzá fog járulni a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, hanem ugyanakkor a leszerelési kér­dés hatékony megvizsgálásához is ve­zet.” AUSZTRIA. A bécsi városi tanács kommunista tagjai követelik, hogy Bécs, Ausztria fővárosa csatlakozzék dr. Albert Schweitzer Nobel-díjas tu­dós felhívásához, amelyben a nagy­hatalmakhoz fordul az atomfegyver­kísérletek beszüntetése érdekében. A bécsi városi tanács kommunista tagjai hivatkoznak dr. Schärf osztrák szövetségi elnöknek dr. Schweitzerhez intézett táviratára, amelyben javasol­ta, hogy Bécsben t ártsák meg az atomfegyverek betiltásáról szóló ér-' tekezletet. Schärf elnök kezdeménye­zését Ausztria népe teljes megértéssel és rokonszenwel fogadta. Ш Moszkva. K. J. Vorosilov Mao Ce­­tung elnököt meghívta látogatásra a Szovjetunióba a neki megfelelő időben. Mao Ce-tung a meghívást örömmel elfogadta. • Korea. A világsajtóban egymás után jelennek meg a hírek, amelyek beszámolnak a Dél-Koreában dühöngő súlyos éhínségről. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagymennyi­ségű élelmiszert ajánlott fel Dél- Koreának. • Husszein, Jordánia királya, és az USA hadügyminiszterének helyettese tárgyalásokat folytatnak, amelyek célja, hogy az amerikaiaknak bérbe adják a Mafraki katonai támaszpontot. Azelőtt a támaszpontot az angol haderők hasz­nálták. • New York. Az ENSZ gazdasági és Szociális Tanácsának statisztikai bi­zottsága új tájékoztatót adott ki, amely szerint a világ lakosságának napi nö­vekedése 120 000 személy. • Unakava, japán városban a japán szakszervezetek fő tanácsának, a szo­cialista párt és más szervezetek veze­tőségének kezdeményezésére gyűlést tartottak, amelynek részvevői egyön­tetűen állást foglaltak a nukleáris fegyverek betiltása mellett és az atom­háború előkészítése ellen. • Bukarestben véget ért a szállító-, kikötömunkások és halászok hatnapos nemzetközi értekezlete, amelyen 35 ország, közöttük Csehszlovákia szak­­szervezeteinek képviselői vettek részt. • „Jomiuri Japan News” lap közöl­te, hogy a „Koche Maruk” és a „Rio ej Maru” japán halászbárkák Uraga öblében a Karácsony-'szigetekhez ha­józtak, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az angol termonukleáris fegyver­­kísérletek ellen. • New York. Az U. S. News and World Report amerikai lap közli, hogy az Amerikai Egyesült Államok a Kö­zép-Keletre vadászrepülőgépeket, harci­kocsikat, ágyúkat és egyéb fegyvert és felszerelést szállítanak. A A moszkvai Világifjúsági Találko­zó programján szerepel képzőművé­szeti kiállítás is, amelyen előrelátha­tólag 55 ország fiatál művészei vesz­nek műveikkel részt. A legjobb mun­kákat megjutalmazzák. • Von Brentano nyugat-német kül­ügyminiszter repülőgépen New Yorkba érkezett, hogy Adenauer kancellárral együtt tárgyaljon Eisenhower elnökkel és Dulles államtitkárral. • A nyugat-németországi Kaisers­­leutern „PFAFF” varrógépgyárban a kommunista jelöltek sikert értek el az üzemi tanács választásában. Az új üzemi tanács 31 tagja közül 16 volt a kommunista párt tagja vagy híve. • New York. A Biztonsági Tanács ülése Franciaország javaslatára ismét a Szuezi kérdést tárgyalja. VILÁGPOLITIKA Hatalmas Amerika-ellenes tüntetés Tojván szigetén Tajphében, Tajván sziget fővárosá­ban május végén hatalmas tüntetésre került sor, melyet a megfigyelők a taj­vani Amerika-ellenes hangulat legerő­sebb megnyilvánulásának minősítenek. A tüntetést az idézte elő, hogy az amerikai bíróság felmentette Reynolds amerikai szakaszvezetőt, aki március 20-án meggyilkolt egy kínai munkást. A főváros lakossága az Egyesült Álla­mok nagykövetsége előtt gyülekezett, hogy közvetlenül a nagykövetnél tilta­kozzon a törvényesség e hallatlan megsértése ellen. A tömeg rövidesen több tízezres tiltakozó naggyűléssé nőtt. Mivel a nagykövetség kapuit nem nyitották ki, a tüntetők erőszakkal törtek be az épületbe. Elszánt harag­gal tépték le az épület homlokzatáról az amerikai állami lobogót és darabok­ra szakították. Ezután behatoltak az irodákba, összezúzták a berendezést. Megkísérelték a nagykövetség épüle­tének felgyújtását, mialatt a tüntetők egy másik csoportja felgyújtotta a ga­rázsokat és tönkretette az összes gépkocsikat. Sok tüntetőt letartóztattak, és a ren­dőrség börtönébe szállították. Mihelyt a tüntetők erről tudomást szerv, tek, segítségükre siettek és kiszabadít t­­ták a foglyokat. A rendőrségi bőrt -л ellen intézett dinadásnál két kír. diák életét vesztette és mindkét rész­ről sokan megsebesültek. A felháborodás hulláma nőttön nőtt az egész fővárosban. A lázongó tömpg az utcákon tüntetett. Este ostromálla-' potot hirdettek és betiltották a szabad kijárást az esti órákban. A közvélemény felháborodása arra kényszerítette a „csankajseki” kor­mányt, hogy a külügyminiszter útján tiltakozzék az amerikai bíróság eljá­rása ellen, amely a gyilkost felmen­tette. Az Amerikai Egyesült Államokban a tajvani eseményekről szóló hír nagy izgalmat keltett. Jól értesült politikai körökben kifejezték aggodalmukat afe­lett, hogy „az Amerika-ellenes tünte­tésnek nem lesznek-e kellemetlen kö­vetkezményei a Tajvan és az USA kö­zötti kapcsolatok fejlődésében.” Az amerikai politikusok attól félnek, hogy hasonló eseményekre kerülhet sor Ja­pánban is. A Szovjetunió és az USA mezőgazdaságáról Hruscsov, az Oroszországi Szövetség északnyugati vidékei mezőgazdasági dolgozóinak tanácskozásán beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a Szovjetunióban megértek az összes lehetőségek arra, hogy a legközelebbi években utolérjék az Amerikai Egye-’ sült Államokat az állati termékeknek egy főre eső termelésében. Hruscsov megállapította, hogy a Szovjetunió az egy főré eső tejtermelésben nemcsak utolérheti, de felül is múlhatja až Egyesült Államokat már 1958-ban. Az Megkezdődött Rómában az angol-egyiptomi tárgyalás Až ENSZ élelmezési és mezőgazda­­sági szervezete római központjának egyik tanácstermében, tehát „semleges területen”, a feszes udvariasság lég­körében ültek össze az angol és egyip­tomi pénzügyi szakértők. A bizalmas tárgyalások — a kiala­kult vélemények szerint valószínűleg bonyolultak és hosszadalmasak lesznek. Az egyiptomi szakértők küldöttségé­hez közelálló egyik személy kijelen­tette, Egyiptom 500 millió kártérítésre tart igényt, a tavaly októberi támadás okozta károkért. A küldöttség vezetője kijelentette: azért jöttünk el, hogy megtárgyaljuk a Londonban levő egyip­tomi sterling-betétek feloldását. Denis Ricket, az angol küldöttség vezető pénzügyi szakértője kijelentette: Anglia csupán azzal a feltétellel egye­zett bele a tárgyalásokba, hogy a na­egy főre eső hústermelés terén a Szov­jetunió 1960-ban vagy 1961-ben elér­heti az Amerikai Egyesült Államokat. Ehhez a Szovjetunió hústermelését 3,15-szorosára kell emelni, az 1956-os termeléshez képest. Mint Hruscsov mondta, ahhoz hogy Amerikát utolérjék, az egy főre eső hús- és tejtermelésben, a Szovjetunió­nak 100 hektár mezőgazdasági terüle­ten vágósúlyban 42 mázsa húst, 140 mázsa tejet kell termelnie. Illflill pirenden szerepel majd až egyipt kormány által kisajátított vállala kártérítési igénye is. A tárgyalások menetéről nem ad) ki tájékoztatást, bár mindkét küldc ség részéről hangoztatják, hogy a t gyalások befejezésekor valószínű nyilvánosságra hoznak egy tájékozt közleményt. Az USA tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval A:nt az AP közli, Harold Stas1 Eisen! л wer leszerelési külön tana' adója u iékoztatta a szenátus leszei lés: albizottságát a nemzetbiztons: tanács korábbi üléséről. Humphrey szenátornak, az albizot ság elnökének elbeszélése szeri Stassen kijelentette, az Egyesült Áll mok „komoly tárgyalásokat” folyt a korlátozott leszerelés kérdésében Szovjetunióval létrehozandó megegy zésről, amely az „első lépés” lenne. „Jelenleg komoly tárgyalásokat föl; tatunk, amelyeket nem szabad abb; hagynunk” — mondotta Stassen, < egyben figyelmeztetett arra, hogy mi mindig van sok megoldatlan kérdés Ki lesz az új francia miniszterelnök? Coty francia köztársasági elnök fe kérte Plevent, puhatolja ki milye megegyezési alapot találhatnának parlamenti csoportok között egy kői mánytöbbség érdekében. Az AFP szerint a francia kormány válság megoldásához vezető, és mi' mindig sok akadállyal teli úton túlj. tottak az első szakaszon. Befejeződte az előzetes tanácskozások és Coty köz társasági elnök a politikai problém lényeges adatainak teljes tudatába úgy határozott, hogy Plevent „tájéko zódö“ feladattal bízza meg, ami mé nem jelenti azt, hogy ő lesz Guy Mól let utódja. ODtXJDDDCIXlDaCIDDaODDDDODDDnDDDCXiannnDlXlCriDODCXimDt — Tüzet? Parancsoljanak. t ti MONTEVIDEÓI EMLÉK A LATIN-AMERIKAI VÁROSOK, helységek elnevezése, a jelzők, ame­lyekkel jelruházzak őket, sok megle­petést okoznak mindenkinek, aki mé­lyebb értelmüket keresi. Sok európai utast ér például mélységes meglepe­tés, amikor az argentin fővárosban, a „jó levegőjű“ néven ismert Buenos Aires-be érkezve azt tapasztalja, hogy valójában jüllasztóan meleg, nedves és egészségtelen. Éjféle helyzetbe kerül­tem jómagam is, amikor az uruguayi főváros partjaihoz közeledve, az „Au­gusztus“ nevű olasz óceán járó fedél­zetéről a montevideoi „hegyeket“ (Mon­te — spanyolul hegyet jelent) keres­tem. És így járt velem együtt majd mindegyik utas, mert többségük ugyan­csak most lépett először Uruguay föld­jére. Nemcsak, hogy a modern Mon­­tevideóban, de egész környékén sem tudtunk felfedezni egyetlen árva he­gyet. Dombok még akadnak itt-ott, egyikük, amelynek csúcsán a Cerro­­kolostor épült, valóban Montevideóban van. A hagyomány szerint, amikor az első spanyol hajósok a XVIII. század elején felfedezték a vidéket, az árboc­nál szolgálatot teljesítő megfigyelő így kiáltott fel: „Monte video!“ (hegyet látok). így kapta volna a város meg­lepő elnevezését. RIO DE LA PLATA partján épült kényelmes szállodában szálltunk meg. Az öböl másik partján, Montevideótól alig 200 kilométernyire fekszik Argen­tina fővárosa, Buenos Aires. Uruguay Brazíliával és Argentínával szomszédos. Partjait többszáz kilomé­ter. hosszúságban az Atlanti-óceán mossa. Az ország Latin-Amerika leg­kisebb állama, lakosainak száma alig több 3 milliónál, s ebből is közel egy­millió magában a fővárosban, Monte­videóban él. Az eredetileg spanyol származású lakosság az idők folyamán sokféle nemzetiségű bevándorlóival ke­veredett, s így alakult ki az uruguyi nép. Beszélni spanyolul beszélnek, de az a beszéd némileg eltér a Spanyol­­országban általános casztíliai nyelv­járástól. Montevideo lakói méltán büszkék természetes strandjukra. Gyönyörű ten­gerparti fürdő húzódik a város men­tén teljes 15 kilométernyi hosszúság­ban. A strand már megérkezésemkor népes volt, noha az igazi fürdőidény még nem kezdődött meg. A fürdőzési idényt ugyanis december S-án nyitják meg hivatalosan, nagy papi ceremóniá­val. A strand mellett a montevideóiak legfőbb büszkesége az egészében elég­gé kozmopolita architektúrájú város néhány építészeti műremeke. Sajátos lat in-amerikai jellegük ezeknek nincs, de a fő útvonal kereszteződésénél épült négyzet alakú igazságügyi palota pél­dául igen impozáns. A palota külön­ben arról nevezetes, hogy — akárcsak az ókori Kréta-szigeti labirintusban — itt is mindenki eltévedhet az épület valóságos útvesztőiben. A bejáratnál minden belépő megkapja Justician e ha­talmas palotájának tervrajzát, amely­nek tekervényes útjai nem egészen illenek nevéhez. A VÁROS EGYIK LEGFORGALMA­SABB fő útvonala az Ávenida Ágracia­­da. Rosszkarban levő régi villamosok és ugyancsak elavult társasgépkocsik közlekednek rajta. A taxi kevés. Nem egyszer megtörténik, hogy sokat kell várni, és ha valaki idejében el akar jutni valahová, valóságos vadászaton kény­telen részt venni egy-egy taxi után. Egyik napon a többi között a Füg­getlenségi-téren jártam. Itt áll Artigas tábornoknak, Uruguay nemzeti hősé­nek lovasszobra. Ő vezette annak ide­jén a nép függetlenségi harcát a bra­zíliai elnyomók ellen. Megcsodáltam a szobrot, s hamarosan szóbaelegyed­­tem egy járókelővel, aki észrevette érdeklődésemet, s főként azt, hogy ide­gen vagyok. Sokat mesélt és különö­sen sok mindent mondott az ország gazdasági és politikai életéről. Büsz­kén beszélt az uruguay békeharcról, s megmagyarázta, hogy a dél-amerikai államok közül Uruguayi érintette leg­inkább a háború. Csodálkozásom láttán elmondott egy igen érdekes történel­mi mozzanatot: Montevideo lakossága szemtanúja volt a második világhábo­rú egyik legnagyobb tengeri ütközeté­nek, az angol-amerikai flotta a város közvetlen közelében süllyesztette el a Gráf von Spéé nevű német cirkálót. Beszélgetésünk — legalábbis számom­ra — igen hasznos volt. Az 6 segít­ségével értettem meg az ország köz­életének bizonyos vonatkozásait. POLITIKAI SZEMPONTBÓL Uruguay Latin-Amerika egyik leghaladóbb or­szága. Erről tanúskodik az is, hogy a kommunista párt legálisan működik, s lapja, a „Justícia“ (Igazság) megle­hetősen nagy példányszámban jelenik meg. Uruguay Keleti Köztársaság (ez az állam teljes hivatalos neve) diplo­máciai, gazdasági és kulturális kap­csolatot tart fenn csaknem valamennyi szocialista országgal. Találkoztam kü­lönböző társadalmi rétegekhez tartozó, különböző politikai felfogású embe­rekkel, megismerkedtem például Je­­sualdo uruguay íróval és feleségével Mária Carmen szobrászművésznővel. Mindketten nagymüveltségű emberek, igazi hazafiak. Sokat beszéltek az or­szág kulturális problémáiról, eredmé­nyeikről és az ezen a téren felmerülő nehézségekről is. A többi között el­mondták. hogy Uruguayban az oktatás ingyenes, mégpedig nemcsak az alsóbb fokozaton, hanem az egyetemen is. Ezzel szemben Montevideóban, ahol 100 filmszínház működik, nincs nem­zeti színház, opera, vagy szimfonikus zenekar. VAN TÖBB SZÍNHÁZÉPÜLET. De a színházaknak nincs állandó társu­latuk, műkedvelő csoportok igyekez­nek pótolni a hiányt. Ottlétemkor ilyen műkedvelő előadásban volt alkalmam meghallgatni például az „Eladott menyasszony" című operát. Meg kell említenem, hogy barátaim Jesualdo és Mária Carmen nemrégiben jártak Eu­rópában, és meglátogattak néhány de­mokratikus országot is. Sokat beszél­tek útjukról, s arról, milyen mély be­nyomást tett rájuk a szocialista orszá­gok kultúrforradalmának számtalan vívmánya. Találkoztam uruguayi közgazdászok­kal, akik az ország gazdasági helyze­téről beszéltek. Tőlük tudtam meg, hogy legnagyobb kincsük az állatte­nyésztés. Erről különben az éttermek­ben az utas maga is meggyőződhetik. Az egyik vendéglőben „parizsa“ nevű húskülönlegességet szolgálnak fel. Ez valami roston sült-féle, amit a vendég asztalánál készít el a szakács, s olyan jó, hogy a vendég, amikor távozik, méltán látja rózsaszínűnek a világot. A hús általában az uruguayak fő táp­láléka. Az ország sok húst és gyapjút exportál, Legfejlettebb iparvállalataik a hűtöházak és a textilgyárak. AMI A VÁROSRÓL ALKOTOTT össz­képet illeti, Montevideóban talán nem olyan szembeszököek az ellentétek, mint Buenos Airesben, vagy Rio de Janeiróban. De még' Montevideo köz­pontjában is láthatók egészségtelen, túlzsúfolt viskók, a higiénia legelemibb követelményeit nélkülöző barakok, a modern tömbházak közvetlen közelé­ben. Sok kellemes benyomást szerez az idegen Uruguayban. Szép fővárosát ba­rátságos nép lakja. Az ottlétre csak örömmel lehet visszaemlékezni. RAFFA1 EDGÁR (Románia) SZABAD FÖLDMŰVES — в Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség- Bratislava. Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p.. Bratislava, ul. Februárového víťazstva 6,d. — Évi előfizetés Kés 20.60, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-67412

Next

/
Thumbnails
Contents