Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-09 / 23. szám
A szocialista faluért S^jz/h zc L Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. június 9. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 23. szám. LAPUNK TARTALMÁBÓL A CSKP KB levele a II. újságíró-kongresszushoz Kovács István: Az élre törtek Gépállomásaink megoldásra váró feladatai Ne feledkezzünk meg a beruházási építkezésekről Fonod Zoltán: Tágulni és szüntelenül rendeződni Vita: ... hogy emberré formálódjanak Petri Endre: A tudósok lelkiismerete Legyen elég takarmányunk télire Még be sem köszöntött a nyár, s máris a télre gondoljunk? — mondhatnánk a címet olvasva. Igen. Most kell beszélnünk a takarmányról, most, amikor a száradó lucerna, széna illata betölti a határt, petrencék tízezrei sorakoznak a táblákon és a silókombájnok százai segítenek az őszi és tavaszi takarmánykeverékek betakarításában. Csapadékdús volt a tavasz, a föld nagy zöldtömeget nyújtott, bó termést takaríthatunk be. Rajtunk van tehát a sor, hogy a még lábon álló szénát a helyesen megválasztott időpontban kaszáljuk, a felszárított takarmányt mielőbb kazlakba hordjuk, a silőzandó növényt pedig gödrökbe rakjuk. Л takarmány begyűjtése, betakarítása, egyszóval a termés sorsa igen sokszor csupán napokon, órákon múlik. Ugyanis a növényápolás legfőbb szakaszának kellős közepén kell végrehajtanunk e fontos munkát. Ilyenkor — különösen ha nincs takarmánytermelöcsoport, vagy ha a munkát nem szerveztük meg kellően — könnyen egyik napról a másikra elodázódik a begyűjtés, aminek káros következményei lehetnek. Abban az időpontban, amikor az agronómus megállapítja, hogy a széna gyűjthető, minden szövetkezeti tag a szénával dolgozzék, mert ha az idő esőre fordul, ez a kapásnövényekben nem tesz ugyan említésre méltó kárt, de a széna értékét felére csökkentheti. Ez vonatkozik a kazalozásra is. Júniusban a legtöbb gazdaság szűkében van az alomszalmának. Már pedig a takarmánykazlakat szalmával kell födnünk, hogy a már bekazalozott termésből egy szál se menjen veszendőbe. Ha nem áll módunkban a kazlak befedése, a szövetkezet tagjai közül válaszszűk ki a legjobb kazalrakókat, akik felelősségük teljes tudatában olyan kazlakat rakjanak, hogy az irigység se találjon bennük hibát. Több szövetkezetben, arra számítva, hogy később szalmát hordjanak a takarmányra, hanyagul nem tetejezik be csúcsosan, hanem laposan hagyják a kazlakat. Természetesen a legelső záporeső majdnem fenékig fut a takarmányba, amely többé soha ki nem szárad, hanem penészessé, dohossá válik. De ha szalma híján bármilyen más módon védjük is a takarmánykazlakat, amint próbacsepléskor vagy kombájnaratáskor szalmához jutunk, legelső gondunk legyen úgy betetőzni a takarmányt, hogy a nyári záporok, sot a hosszadalmas őszi esőzések se tehessenek benne kárt. Szénabetakarítás idején a legtöbb gazdaságban „hoszú gyeplőre” eresztik a fogyasztást. Sokat látnak maguk körül és észre sem veszik, hogy feleslegesen. etetnek, vagyis pazarolják a takarmányt.. Igaz például, a lovaknak nagy munkaidőben jobban kell táplálkozniuk, de nem fontos őket felhizlalni. Amikor a kocsics terven felül „elcsen” egy nyaláb takarmányt, gondoljon a tehenekre, gondoljon a hosszú télre. Fontos, hogy a takarmányfelelös ne hagyja fiókban porosodni a takarmánytervet, és — éppúgy, mint télen — minden jószág csak a megszabott porcióját kapja „Több nap mint kolbász” — mondja a közmondás, s ez vonatkozik a takarmányozásra is. Sokoldalúan, minden lehető eszközzel anynyi takarmányt kell termelnünk, hogy amikor a föld pihenésre hajtja fejét — vagyis novembertől májusig —, állatainkat akkor is bőségesen takarmányozhassuk. Ezért nagy fontosságú, hogy a betakarítással egyidóben gondoljunk az újabb termésre is. Ajánlatos a sarjadzó évelő növények fejtrágyázása, boronálása, hogy a sarjutermés biztosítva legyen. Jól bevált fejtrágyák a vízzel hígított trágyalé vagy a nitrogének műtrágyaféleségek, amelyek föltétlenül elősegítik a nagy zöldtömeg elérését. A takarmánytermést eredményesen fookzhatjuk másodnövények vetésével is. Az őszi és tavaszi keverékek helyére vessünk legnagyobb zöldtömeget adó silókukoricát, szudáni füvet, esalamádét stb. Ezen a téren szép példával jár elöl a nádszegi szövetkezet. Elhatározták, hogy minden szarvasmarhára 40 mázsa siíótakarmányt biztosítanak, amit az őszi keverékek után 20 hektárra vetett silókukorica tesz lehetővé. A jövő termés alapja: a jó vetőmag. Gazdálkodóink körében viszont köztudomású hogy az elmúlt években vetömaghiány mutatkozott. Igaz, ez részben már orvoslást nyert, de minden termelőnek saját érdeke, sőt kötelessége, hogy a mag termesztésre megkülönböztetett gondot fordítson. A magnak szánt heretáblán most, az első termés betakarítása után kell igazán védekezni a kártevők ellen, amelyek ellenkező esetben tönkretehetik a virág-, illetve a magtermést. Szövetkezeteink többsége már rájött, hogy a bőséges takarmány termesztése és ezen keresztül az állattenyésztés a gazdálkodás aranyfedezete, l’éldaképül többi között a nagymegyeri járásban levő nyárasdi szövetkezetei említjük meg. Ez a szövetkezet a lefektetett tervek alapján egész éven keresztül bőséges takarmányalapot biztosít állatai számára. Jól megszervezték a zöld futószalagot, úgyhogy az állatok alaptakarmánya késó ószig zöldből áll, így bőven jut száraztakarmány a téli hónapokra is. Vetettek bükkönyt rozzsal, búzával, árpával, zabbal, így folyamatosan tápdús és nem elöregedett zöldet etethetnek. A silózásra is nagy gondot fordítanak, hiszen tavaly több min 300 köbméter silótakarmányuk volt, amely csak az elmúlt napokban fogyott el. De még ezt sem találják elégségesnek, mert újabb silógödröket építenek. A nyárasdiak további legfőbb gondja az évelő takarmányfélék termesztése. A tavalyi 90 hektárral szemben ez évben 200 hektárt vetettek be hereféleségekkel. Ez a gondoskodás kedvezően érezteti hatását s nyugodtan mondhatjuk, hogy az állattenyésztés a nyárasdiak aranybányája. Napi fejési átlaguk (190 tehén után) 9,8 liter. Negyedévi tej beadásukat 54 000 literrel túllépték, és félév végén a júliust 100 000 liter szabad-tej eladásával köszöntik. Sok tejről van szó, de még több lesz, mert ez idő szerint a 117 borjú naponta 700—800 litert fogyaszt. A tejen kívül 150 mázsa marhahús is került szabad eladásra, ezenfelül 70 darabbal növekedett a marhaállományuk. A jó termelőmunka szép jövedelemben, pénzben tükröződik. Évi tervezett bevételük 1498 000 korona, s ed_dig már 890 000 korona nyugszik biztos helyen a szövetkeztei tagok javára. A fent említett példa kézzelfoghatóan bizonyítja, milyen értéket képvisel a takarmány gazdálkodásunkban. Saját és nemzetgazdaságunk érdeke, hogy a betakarítást a másodvetés idejében elvégezzük, mert így lesz elég takarmányunk télire. TÖBBSZÁZ ÚJ GÉP aratásra Szlovákia déli1 részein néhány hét múlva megkezdődik az aratás. Minden előfeltétel megvan arra, hogy a tavalyinál rövidebb időn belül végzünk az aratással és a szalma betakarításával, mert ebben az évben gép- és traktorállomásaink több száz új gépet kapnak. Az eddigi jelentések alapján 772 kévekötővel, 360 korszerű MA-90 típusú cséplőgéppel, 142 magtisztítóval, 150 gabonaszárítóval, 608 stabilmotorral stb. gazdagodik gépparkunk. Több mint 4300 kévekötő mellett 1250 kombájn fog dolgozni. Az idén a kombájnoknak 20 ezer hektárral többet kell aratniok mint tavaly. A szalma betakarítására 550 kazlazó és 547 prés áll mezőgazdasági dolgozóink rendelkezésére. ★ ★ ★ Az angol közvélemény is tiltakozik... A hidrogénbombával való brit kísérletek elleni tiltakozás jeléül Londonban, június 2-án újabb tüntetést rendeztek. Mintegy ötszázan, nagyobbrészt gyászruhában, vagy gyász-szalagokkal vonultak a Hyde Parkon át Macmillan miniszterelnök hivatala elé, ahol a tüntető küldöttségek írásbeli tiltakozást adtak át a Csendes-óceáni kísérletek ellen. A levél felszólítja a brit kormányt, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a pusztító atom- és hidrogénfegyverekkel való minden kísérlet beszüntetéséről. Több brit szervezet, amelyek elítélik az atomfegyverekkel való kísérleteket, a tiltakozó akciók keretében filmelöadásokat rendez „Hirosima gyermekei” című film bemutatásával, amely híven tükrözi egyetlen atombomba robbanásának szörnyű következményeit Hirosima városában. A brit lapok tudósítói, akik szemtanúi voltak a Csendes-oceánon a Karácsony sziget körzetében mind-’ két kísérleti robbantásnak, támogatják ezt a kampányt. A Daily Mirror az „egész világ öngyilkossága” közelebbhozásának nevezte a kísérleti robbantásokat. A News Chronicle című liberális lap tudósítója a próbarobbantások következményeivel foglalkozik, s hozzáteszi, hogy a robbantás következtében hatalmas, kb. 8000 négyzetméterre kiterjedő nukleáris felhő keletkezett és azt jósolja, hogy három hét alatt ellepi az egész földgömböt. A Vieska-i EFSZ (dunaszerdahelyi járás) ebben az évben 42 hektáron vetett kukoricát. Pár nappal ezelőtt végezték másodszor a sarabolást. — A képen: Gálfy Benjámin traktoros és Nagy József szövetkezeti tag látható sarabolás közben Egy szál takarmányt sem hagynak kárbaveszni Kissé bátor ez az állítás, de ha ismerjük a taksonyi szövetkezet tagjainak szorgalmát, lelkiismeretes munkáját, akkor nem vonhatjuk kétségbe a fenti cím igazát. Papp Dániel, Karasz János és Hantos Imre traktorosok például fáradságot nem ismerve, kaszálták a vitamindús lucernát. De nem kisebb igyekezettel szorgoskodtak Kétszáznyolcvan hektár lóheréje, illetve lucernája van a dióspatonyi EFSZ- nek. Gépi erő segítségével végezték: az első kaszálást, s petrencékbe is rakták. Hiba azonban az, hogy ez a sok takarmány nem szárítókon, hanem renden száradt. így vészit a takarmány tápértékből, esős időben pedig ki van téve a penészedésnek. — A második kaszálásig még pótolhatják a szárítók hiányát. A ráfordított munka és a költség búsásan megtérül. Néhány módosítás a terménygyűjtés renszerében A kormány május 31-i ülésén megtárgyalta az Állami Tervhivatal beszámolóját. Túlteljesítettük az első negyedévi tervet. A múlt év hasonló időszakával szemben 9,7 százalékkal növekedett a nyerstermelés terjedelme. A kormány ezen megállapítások után megtárgyalta és jóváhagyta a inezógazdasagi terménybegyüjtés rendszerének egyes módosításait, a kötelező beadások normáit, s a mezőgazdasági termények szerződéses terveit az 1958—1960-ig terjedő évekre. A begyűjtés eddigi rendszere, amely minden hektár föld után néhány évre előre megszabott szilárd normákon alapszik, bevált, támogatta az EFSZ-ek és egyénileg gazdálkodó földművesek kezdeményezését a termelés fejlesztésében és a mezőgazdasági lakosság jövedelmének lényeges gyarapodására vezetett. Ezért a kormány elhatározta, hogy az eddigi rendszert, további három évre érvényben hagyja egyes módosításokkal, amelyek megfelelnek a mezőgazdasági termelés fokozott terjedelmének, valamint az egyes körzetek termelési és gazdasági feltételeinek; bővítette a nemzeti bizottságok jogkörét elsősorban a beadási normák és a kötelező beadásoknál tett engedmények magasságának megszabásában és intézkedéseket hagyott jóvá a begyűjtési rendszer adminisztratívájának további egyszerűsítésére. Az 1958-as évtől kezdve eltekintenek az olajosnövények és zöldségfélék kötelező beadásának megszabásától és begyűjtésüket szerződéses úton biztosítja a cukorrépához és más ipari növényekhez hasonlóan. A juhgyapjú kötelező beadása helyett bevezeti a gyapjú begyűjtését olyképpen, hogy a juhtenyésztők kívánsága szerint, vagy az eddigi felvásárlási árakon a kötelező tejbeadás helyett veszik ót a gyapjút, vagy a tojást, illetve burgonyabeadásába számítják be, vagy pedig ilyen átszámítás nélkül magasabb arakon veszik át. Megszűnik a gyümölcs kötelező beadása minden gyümölcstermelőnél, kivéve a belterjes gyümölcsösöket és ültetvényeseket. Megszűnik a gép- és traktorállomások munkájáért járó természetbeni fizetési módszer; 1958-tól kezdve az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek csak pénzben fizetnek a GTÄ-k munkájáért, mégpedig az egyes termelési körzetekre megszabott dijak szerint; a hegyvidéki termelési körzetek részére ezeket a díjakat előnyösen szabják meg. A gabonafélék, olajosnövények és hüvelyesek begyűjtésénél megszabják a nedvességtartalom alapszázalékát. Az alacsonyabb vagy nagyobb nedvességtartalom esetén a súlyküiönbözetet levonásokkal, illetve ráfizetéssel egyenlítik ki és az így megállapított súly lesz a döntő, mind a termények árának megfizetésénél, mind a kötelező beadások teljesítésénél A kormány egyszersmind megszabta az egyes kerületekben a kötelező beadások normáit az 1958— 1960-ig terjedő évekre, mivel az eddigi normák 1957 végére hatályukét vesztik. A kötelező beadások normái az eddigiekhez viszonyítva úgy módosult, hogy jobban megfeleljenek az egyes mezőgazdasági terményeknél a mezőgazdasági és piaci termelés fejlődésének az egyes kerületekben, valamint a mezőgazdasági üzemekben. a szövetkezet tagjai sem az oly sok tejet, húst magában rejtő takarjnány körül. Az pedig szinte meglepő, hogy mind az idősebb tagok, mind a szövetkezet alappillérei — a fiatalok — kórusban mondják: egy szál takarmányt sem hagyunk kárbaveszni. S ezt nemcsak mondják, hanem valóra is váltják. K. F.
