Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-02 / 22. szám
7. június 2. Jratrad Földműves Miéri alakítunk EFSZ-eket Veszélyben a cukor! Megjelent a réDalevél-tetű A répa egyik legmegátalkodottabb ellensége ez idén is felütötte a fejét. Az eddigi jelentések szerint Szlovákiá minden részén felbukkant, hogy megkezdje romboló munkáját. A répalevéltetű káros tevékenysége közismert. Kiszívja a növény éltető nedvét, ezzel elrabolja a cukortartalom nagy részét, másrészt vírusos megbetegedéseket okoz, melyek a növény legyengülésére vezetnek. De tönkre teszi a levelet és a szeletet is, úgy, hogy a takarmányban is sok kárt okoz. Kormányunk ez évben teljes mértékben gondoskodott a védelmi esz-’ közökről, melyekkel eredményesen lehet harcolni a répalevél-tetü ellen. Az új védőszer az ekatin, mely sokkal hatásosabb, mint az eddig használtak. Míg az eddig használt szerek 30 százalékban semmisítették meg a kárteprogramjukban felvázolták a falvak, járások, és kerületek fejlesztését. Ehhez a munkához a választók mindenütt megígérték segítségüket. Ez a fejlődés azonban csak akkor valósulhat meg, ha a földművesek közösen fognak gazdálkodni. Csak így lehet lényegesen emelni a termelést, kihasználni a korszerű gépesítést és emelni a falu kulturális és gazdasági színvonalát. Bacílek elvtárs az SZKP kongresszusán a következőket mondotta: A politikai, anyagi valamint szervezeti intézkedések és a mezőgazdasági termelés emelése minőségi javítása, olcsóbbátétele érdekében nyújtott segély a magángazdálkodók számára is szükséges. De nem lehet ennek tartós hatása, ha nem kapcsoljuk össze a szövetkezetek egyidejű fejlesztésével. Ezért állandó mindennapi politikai munkával győzzük meg a parasztokat a szövetkezetek alakítására és a meglevő EFSZ-ekbe való belépésre. így kell dolgoznunk most is a tavaszi munkák után és a betakarítás ideje előtt. Alexander Urban, a mező- és erdőgazdasági megbízott helyettese. * Olvasóink kívánságára ■ az alábbiakban közöljük nagy téli щ lapterjesztési versenyünk Nyitrán ■ megtartott sorsolásának eredmé■ nyeit, amit eddig még nem közölщ tünk lapunkban. Az első dijat — egy Jawa motor' ■ kerékpárt — a 000690 szám nyerte. ■ A távolbalátó vevőkészülék a 001972 £ számú sorsjegy boldog tulajdonosáé ■ lett, a harmadik díjat a 002693 szá■ mű sorsjegy nyerte, 3 méter szö- 5 vetet nyert a 04844 számú sors- 5 jegy. A verseny örödik díját, egy ■ kerékpárt a 002783 számú sorsjegy, щ a Pobjeda karórát a 001307 és a he- S tedlk díjat, egy fényképezőgépet a 5 04753 számú sorsjegy boldog tulaj ! donosa mondhatja, magáénak. A szerencsés nyertesek bizonyára ^ már átvették nyereményeiket. Mi még egyszer további sok sikert kívánunk nekik és minden egyes lapterjesztőnknek.-uk-A mezőgazdasági sajtó jelentős mórlékben hozzájárulhat a második ötéves tervben mezőgazdaságunk előtt álló feladatok sikeres elvégzéséhez. Ezekből a feladatokból indult ki a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal is, amikor 1956. november 15-1 keltezéssel a Szabad Földműves és a Roľnícke noviny lapterjesztői számára meghirdette a nagy téli lapterjesztési versenyt. E versenyben rendkívül előnyös feltételek voltak, mivel azok is a nyertesek között lehettek, akik új előfizetőket szereztek (tehát a lapterjesztők) valamint azok is, akik a verseny folyamán léptek az előfizetők soraiba és a verseny szabályai értelmében legalább egy évre kiegyenlítették az előfizetési dijat. A verseny folyamán mindvégig a legjobb volt a nyitrai kerület, amely számára összesen 6593 sorsjegyet adtak ki. A második helyen a kassai kerület végzett, amelyben 6082 sorsjegy kelt el. A harmadik kerület az eperjesi, ahol 4823 sorsjegyet adtak ki, a negyedik a brtaislavai kerület 3094 kiadott sorsjeggyel, ötödik a zsolnai kerület 1731 sorsjeggyel és hatodik a besztercebányai kerület, amely számára 1677 sorsjegyet adtak ki. A versenybe 415 lapterjesztő kapcsolódott be, akik összesen 12 000 előfizetőt szereztek. A verseny szabályainak értelmében a hat legjobb lapterjesztő ingyen utazik a Szovjet-' unióba a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítása. Helytelen volna, ha nem emlékeznénk meg e helyen a leglelkesebb lapterjesztőkről. Habár mindegyikük nagy érdeklődést tanúsított aziránt is, hogy ★ ★ a mezőgazdasági sajtó a lehető legnagyobb mértékben elterjedjen, legalább egyeseket meg kell említeni, akik a verseny sikerében a legnagyobb érdemeket szerezték. Ami az egyéni lapterjesztőket illeti a legjobb Markuš elvtárs, az eperjesi KNB iskolaügyi osztályának dolgozója, aki 605 előfizetőt szerzett a Roľnícke noviny és a Szabad Földműves lapokra, a második helyen Ülés Bertalan elvtárs végzett s utána sorban következnek a többiek, Pernický elvtárs Nyitráról, Barca elvtárs Bazinból, Tóth elvtárs Ögyalláról, Selecký elvtárs Besztercebányáról és még sokan mások. A sorsolásnál 42 nyereménytárgy várta a szerencsés nyerteseket. Az értékes dijakat 26 lapterjesztő és 16 előfizető nyerte meg. Pénzjutalomban 235 lapterjesztő részesült, akik legalább 10 új előfizetőt szereztek. Az egyes járásokban a legjobb lapterjesztők között 60 pénzutalványt osztanak szét. Ezen kívül a 6 legjobb lapterjesztő személyesen tekintheti meg a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítást. A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal kiadóvállalata ezúton is 1 szívélyes és őszinte köszönetét fejezi ki minden lapterjesztőnek a mezőgazdasági sajtó terjesztése érdekében kij fejtett jó munkájáért. Továbbra is az a célunk, hogy újság- I jainkon és folyóiratainkon keresztül - mindazokat az értékeket megadjuk olvasóinknak, amelyek elősegítik az új szocialista társadalom megszilárdulá■ sát minden munkahelyen és segítnek minden olyan igyekezetét, amely szi' lárd és erős szocialista mezőgazdaság i kiépítését szorgalmazza. „Emeljétek jel szívünket —, azé, aki fölemeli." (József Attila) vöt, addig az ekatin 90—100 százalékos hatást ér el. A gépállomásokon máris elegendő mennyiségű ekatin áll rendelkezésre. Használatára a gépállomások dolgozói részletes magyarázatot és utasításokat kaptak. így tehát egy pillanatra sem szabad halogatni az ekatin harcbavetését. Azonnal hozzá kell látni a védelemhez, nehogy kárbavesszen dolgozóink hosszú és fáradságos munkája. Minden előfeltétel megvan a védekezés sikerének előmozdítására: a védőszer, a gépek és az emberek, tehát nem szabad késlekedni! Mindennap százezreket jelent koronában nemzetgazdaságunk számára. A nemzeti bizottságokon, gépállomásokon és nem utolsó sorban magukon a földműveseken áll, hogy eredményesen harcolva a veszély ellen, elegendő cukor legyen családjaik asztalán. Major István elvtársnak, a CSEMADOK VI. országos közgyűlésén mondott beszédéből (Folytatás a 3. oldalról) .......................................................................................................... i tavaszi munkák és a betakarítás közti időszakban Ez a kérdés világos és meggyőző eletre vár. Felelhetünk úgyis, hogy 57 május '1-ig 128 új EFSZ alakult ez bizonyítja azt, hogy a tavaszi inkák alatt Is lehet szövetkezetei kitani. Pedig április végén és május jén sokan úgy vélekedtek, hogy az í nem alkalmas szövetkezet alapi- ■ iára, mivel már el van vetve, és így m lehet a gazdálkodást megkezdeni, ért meg kell várni a betakarítást. Ez indokolás nem más, mint saját hiáusságainak leplezése és kifogások .esése arra a jelenségre, ho(jy né- Ыу vidéken a kollektivizálás lelaslt, vagy egyáltalában nem halad előre. Jól tudjuk, hogy az egyénileg gazdkodó földművesek megnyerésére im elég egy beszélgetés, ez nagy tűimet igénylő, állandó munka. Tehát lyetlen időszakban sem várhatunk :zal, hogy most az idő nem alkalmas, kollektivizálás kezdeti éveiben csak betakarítás után foglalkoztunk a szö'tkezetek alakításával. Később 1955— 156-ban már p téli időszakot is jól használtuk — és az eredmény nem maradt el. Most a tavaszi és nyári unkák között újra keveset beszélünk parasztokkal az EFSZ-ek alapításáról. Az EFSZ-ek vezetői a gyakorlatból >1 tudják, a közös gazdálkodás előészítésénél sok feladatot kell megidani, hogy könnyebben túljussunk kezdeti nehézségeken. A tavaszi hóapokban sok EFSZ alakult éppen ak~ or, amikor a vetés befejeződött. Az ítézkedések egész sorát kellett megatösítanunk, hogy a közös gazdálkoás megindulhasson részben azonnal, •szben pedig a betakarítás után. Pélaul a hrahovistei (myjavai járás) IFSZ-ben, mely márciusban alakult, sár elvetették a herét, az osztrovi pőstyéni járás) EFSZ-ben előkészítik z építési anyagot és átalakítják az pületeket. Több helyen az új szövet:ezetekben előkészítették a termelési ■s pénzügyi tervet és arra is van ideük, hogy elvégezzék a földek gazda,ági-technikai rendezését. Olyan intézkedéseket kell tenni, rogy az új szövetkezet a betakarítás jtán azonnal megkezdhesse tevékenyjégét. A földeket egyesíteni kell, hogy a gépeket is lehessen használni, ezzel a termelékenységet emelni. A beruházási építkezések gyakran elhúzódnak, így tehát gondunk legyen arra, hogy elkészítsük az épületek terveit és megkezdjük az építkezést. Keressék ki a megfelelő épületem az állatok összpontosítására. Nem szabad megfeledkezni a vízzel való ellátásról sem. Elő kell készülni az őszi vetésre, megkötni a szerződéseket a gépállomással és biztosítani a műtrágyát. Ki kell dolgozni a trágyázás tervét és meg kell kötni a magnemesítő állomásokkal a szerződést a vetőmagcserére. Hogy megteremtsük a jó állattenyésztés előfeltételeit, már az első kaszálás után központosítani kell a takarmányt és kidolgozni a takarmányszükséglet tervét. A hiányokat meg kell előzni úgy, hogy nyári keveréket vetünk, hogy a mutatkozó hiányt fedezzük a szomszédos EFSZ-ből, vagy az állami gazdaságból. Az új tagokat tapasztalatszerzésre el kell küldeni a közeli EFSZ-be, vagy az állami birtokra. Időben meg kell beszélni a tagokkal a saját alapszabályokat, a házirendet, melyek alaptörvényei a munkaszervezésnek, a tagok jogainak és kötelességeinek. Állandó munkacsoportokat kell alakítani olyan emberekből, akik az illető szakaszon jártassággal bírnak. Szétosztani a csoportoknak a földet, az élő és holt leltárt. Időben keli kérni a. szükséges hitelt a beruházásokra és a biztosításokról nem szabad megfeledkezni. Állandó tömegpolitikaí munkát kell végezni a kis- és középföldmüvesek megnyerése céljából. Jó példákat lát; tunk erre vonatkozólag a terebesi és 1 a nagymihályi járásokban, akik már a múlt év júliusában megkezdték a felvilágosító munkát és így húsz új szövetkezetét sikerült alapítani, s a meglévőkben is sok új tagot szereztek. Ezzel a jó előkészítő munkával elérték, ; hogy tavasszal eredményeket mutat. hattak fel az EFSZ-ek szervezése terén. Az új nemzeti bizottságok akciós ..S.SS&ŕí.Ä • • ----------- — — Ebben az évben szarvasmarhánként 40 mázsa silótakarmányt készítünk — mondotta Polák Kálmán, a vezekényi EFSZ elnöke. A képen a silózó kombijn látható, amint a lábon álló őszi lendeket levágja, felaprítja, s nyomban a pótkocsira fújja. (A képet beküldte: Krajcsovics Ferdinand, Galánta.) Még néhány szó a nagy téli lapterjesztési versenyről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a jövőben is számít a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének munkájára a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának fejlesztésénél, a szlovák és a magyar nép barátságának állandó szilárdításánál és a magyar dolgozók csehszlovák hazafiasságra való nevelésénél. A CSEMADOK előtt elsősorban az a feladat áll, hogy még aktívabban, mint eddig, feltárja és fejlessze a magyar dolgozók kultúráját és a népművészetet úgy, hogy ez a tevékenység tartalmával szolgálja a csehszlovákiai magyar és szlovák dolgozók között a testvéri barátság tovább elmélyülését, mely barátságnak elsősorban a közös haza, a Csehszlovák Köztársaság lelkes építésében kell kifejezésre jutnia. Ebből kiindulva a CSEMADOK-ra az a feladat vár hogy a kultúra és népnevelés minden formáját felhasználva, nevelje ; magyar dolgozókat pártunk és hazánk, a Csehszlovák Köztársaság forró szeretetére. mert egyedül ez a haza biztosítja számunkra az egyenjogú, minden nemzeti elnyomástól mentes békés életet és fejlődést. Ezért a hazáért harcoltak a múltban a magyar dolgozók legjobb ' fiai: Steiner Gábor, Schönherz Zoltán, Kosík István, Mező István, akik életüket áldozták azért, hogy hazánk, Csehszlovákia minden nemzetének va-, lóban szabad hazája legyen. Ma ebben a hazában a munkásosz' tály uralkodik szilárd szövetségben a kis- és középparasztsággal, valamint a haladó értelmiséggel, mely garancia arra, hogy soha sem fognak visszatérni seim a gazdasági, sem a nemzeti . elnyomás gyötrelmes évei. További feladataink közé tartozik . szeretetre és hálára nevelni a magyar . dolgozókat, felszabadítónk és hű szövetségesünk, a Szovjetunió iránt, melynek létezése a béke védelmének és hazánk függetlenségének biztos , záloga. Éljen és viruljon a cseh, szlovák i és magyar dolgozók megbonthatatlan • örök barátsága! Mielőtt részletesebben kifejtem e vitával kapcsolatos észrevételeimet, szeretném leszögezni, hogy nem értek egyet azokkal a sötétenlátókkal, akik állandóan azt hangoztatják, hogy a mai fiatalság rosszabb mint a régi. A helyzet úgy áll, hogy a hajdani ifjúság azért látszik jobbnak, mert jóformán nem is létezett akkor a szó mai értelmében. Ugyanis a művelődési lehetőség a közép- és felső társadalmi réteg kiváltsága volt. ők tanulhattak, művelődhettek és módjukban állt „etikettszerűen” viselkedni és akkor csak ez az ifjúság látszott ifjúságnak. A széles néprétegből kikerülők pedig olyan korán munkára kényszerültek, hogy jóformán nem is volt fiatalságuk. Manapság a dolgozók gyermekei előtt minden lehetőség megvan a művelődésre, s nem kell lemondaniuk a boldog i ifjúságról. Természetes ebből nem következik az, hogy az ifjúság nevelése, , nyilvános viselkedése körül minden rendben van. Sőt, mivel szocialista tár’ sadalmunk megteremtette a lehetőséget arra, hogy ifjainknak boldog élete 1 legyen, kötelességünk művelt emberekké formálni őket. Nagyon helyes megállapítás a vita- 1 indító cikkben, hogy „ne hagyjuk egy pillanatra se magára az ifjúságot”. De 1 egyről nem szabad megfeledkeznünk: ; a nevelést nagyon befolyásolja a kör' nyezet hatása. Vagyis sokszor nem Is az a hiba, hogy magárahagyjuk az ifjú-’ : Ságot, hanem hogy a tőlünk látott rossz : példa nem egy esetben rossz hatással ■ van rájuk. Ezért van aztán az, hogy , ahogy kikerül az iskolából, ahogy önc állóvá válik, az ifjú megkezdi nem egy ; esetben a kocsmázást. Hisz élénken élnek még benne azok az „emlékek”, c melyeket tőlünk, felnőttektől látott, i Mert kiket látott és lát ma is a kocsmában? Minket, felnőtteket. Sokszor hallom a panaszt až idősebbektől, hogy a fiatalok a munkahelyre menet vagy jövet, a vonatban és az autóbuszban, nemhogy olvasnának, hanem kártyázással töltik az időt. Ez mind igaz. Azonban a „példamutatók" itt is mi voltunk, felnőttek. Egyetértek Kopper János megdöbbenésével, amikor berúgott ifjakkal találkozott. De ki méri nekik az italt?! Vagy kitől lát nem egy esetben rossz példát? A felelet ugyanaz mint az előbbiekben: a felnőttektől. A példa a legerősebb jellemformáló erő. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ne éljünk társadalmi életet. Éljünk, de Olyat, mely jó példát sugároz a szórakozásban, evésben, ivásban, egyszóval a társadalmi élet minden vonatkozásában. Szeretnék a továbbiakban a parasztfiatalok helyzetéről szólni. Annál is inkább, mivel a közép- és főiskolák fiataljai iskolájuktól kapnak állandó irányítást, gondoskodást, a munkásfiatalok szórakozásáról, neveléséről pedig az üzemi klubok gondoskodnak. Azonban a parasztifjúság helyzete az iskola padjainak elhagyása után ezeknél sokkal szomorúbb. A kapitalista társadalom a parasztságot szándékosan kulturális sötétségben tartotta. Ezt az évszázados mulasztást népi demokratikus társadalmunk sem tudja máról holnapra kiküszöbölni. Az ifjak tehát sok faragat-’ lanságot, kulturális közönyt, vagy felületességet szívnak magukba. Míg iskolába járnak, ezt úgy ahogy kendőzi az iskolai nevelés. De kimaradva az iskolából, előtör a múlt sötét öröksége. És éppen ezen a ponton kínálkozik óriási lehetőség a CSISZ nevelő, irányító munkájára. A serdülő ifjúság helyes és eredményes vezetése, irányítása nehéz feladat. Ha valamihez szaktudás kell, ez feltétlen azt kíván. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy a CSISZ fizetett alkalmazottai — népnevelői tisztükben — felelősségteljes feladatot töltenek be.-És ezt nem árt tudatosítani, mert nem egy esetben megfeledkeznek erről. Valaki ellenvetést tehetne, hogy ott vannak a tanítók, azok is segítenek. Itt nem szükséges a tanítók népnevelői munkájára, valamint további elfoglaltságaira hivatkozni, anélkül is láthatjuk azt, hogy fiataljaink nevelése a tanítókon kívül nagyon is szükségessé teszi a CSISZ-funkcionáriusok felelősségteljes feladatvégzését. Nagyon komoly feladat vár falvainkon a téli szákiskolázásokra, a rendszeres tudományos- és ismeretterjesztő előadásokra, a nevelőhatású filmekre. Földművesifjúságunk nevelése — az iskolák elvégzése után — csak akkor lehet eredményes, ha a környezetüket is felkaroljuk, irányítjuk, átformáljuk korunk szellemének megfelelően. Nevelnünk, irányítanunk kell az idősebb nemzedéket is. Mondanom sem kell, hogy a parasztfiataloknak ez a felka-’ rolása egyike a legbiztosabb útnak, mely a szövetkezet felvirágoztatását jelenti. Tehát ha azt akarjuk, hogy megszülessen a szocialista falu, virágzó közös gazdálkodással, öntudatos, művelt mezőgazdasági társadalommal, mely kéz a kézben együtt dolgozik a munkássággal, akkor nem szabad elengednünk az iskolából kikerülő földmüvesifjúság kezét, hanem együtt menetelni a boldog szocialista társadalom^ további építésére. Tartsuk mindig szemünk előtt, hogy az ifjúságé a jövő. Ahogy neveljük az ifjúságot, olyan jövő vár ránk. Mi pedig minden becsületesen dolgozó boldog, szocialista társadalmát akarjuk az egész világon felépíteni. Lóska Lajos Vita ...hogy emberré formálódjanak
