Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

W

O

N

W

H

И

ж

W

O

H<

N

PI

H

PI

X

(lalkodéiba minden egyéb talajterületet is bevonnak, amelyen eddig a tagok gazdálkodtak, valamint azon földeket is. melyeket később szereznek majd. A közös gazdálkodás céljaira szolgálnak azok a földterületek is, amelyeket a szövetkezetnek az állam ad tartós és díjtalan használatba, vagy pedig egyéb jogi előírások alapján adnak használatba. Minden mezsgyét, amely eddig a szövetkezet tagjainak parcelláit elválasztotta (a vízmosásokkal szemben emelt védőtöltéseken kívül), felszántanak, hogy ezáltal egyesített nagytáblák létesüljenek, amelyeken a tagok közös gazdálkodást folytatnak. A közös gazdálkodás tárgyát képező földek termése közös szövetkezeti vagyon. Az egyesített földek tulajdonjoga továbbra is érvényben marad.

(2) Minden tag, amikor belép a szövetkezetbe, a közös gazdálkodás céljaira átadja az élő és holt leltárt, vagyis »z igásállatokat (lovak és ökrök) és a többi gazdasági állatot, azokon kívül, amelyeket egyéni gazdálkodása részére tart vissza továbbá átadja a gazdasági gépeket (vető- és aratógépek, cséplőgépek, fúvókészülékek és egyéb gépek, amelyek a közös gazdálkodáshoz szükségesek), szekereket és eszközöket, valamint azokat a gazdasági épületeket, amelyekre a szövetkezetnek szüksége van a közös gazdálkodáshoz.

(3) A tag a közös gazdálkodás céljaira annyi vetőmagot és ültetöanyagot köteles átadni, amennyi megfelel a közös gazdálkodás rendelkezésére bocsátott földvagyon területének, továbbá olyan takarmánykészletet köteles átadni, amely a legközelebbi betakarításig szükséges, és megfelel gazdasági állatai tervezett állományának, s ha nincsen megállapított terv, olyan takarmánykészletet, amely gazdasága területének megfelel az 1 ha mezőgazdasági földre eső község' átlag szerint. Ezek a készletek a tag kötelező betétjét képezik a szövetkezeti vetőmag- és takarmanyalapba.

3. cikkely

(1) A közös gazdálkodás végett egyesített földvagyonról minden taggal jegyzőkönyvet készítenek. A jegyző-4

könyvben feltüntetik az egyesített földek területét, kataszteri számát és á talaj minőségét.

(2) Az átadott élő és holt leltárt, vetőmagot, ültetőanyagot, takarmányt és az átvett gazdasági épületeket a taggyűlés által választott bizottság értékeli. Az értékeléshez meghívják a szövetkezeti tagot, aki ezeket átadja. Az értékelés az érvényes árelőírások alapján történik, és a taggyűlés hagyja jóvá.

(3) Az értékelésről feljegyzés készül, amely darabszám szerint feltünteti a holt és az élő leltár tárgyait, a vető-? magot, ültetöanyagot, takarmányokat és az épületeket, valamint ezek értékelését. Az élő leltárnál feltüntetik a fajt, kort, súlyt és a minőséget, a vetőmagnál, ültetőanyagnál és takarmánynál a megnevezést és a mennyiséget.

4. cikkely

(1) Az élő és a holt leltár, valamint a gazdasági épületek átvételi értékének 20 %-a a tag köteles betétje az oszthatatlan alapba. Az élő és a holt leltár átvételi értékének fennmaradó részét a szövetkezet évi részletekben abból az összegből fizeti ki, amelyet erre a célra a taggyűlés határozata értelmében évente fenntart a teljes kiegyenlítésig olyan összegben, amely a tiszta pénzbevétel legkevesebb 2 %-a, de nem több mint 10 %-a. Amennyit ben a taggyűlés úgy határoz, ebből az összegből fizetik ki a földhasználatért járó térítést is. A gazdasági épületek átvételi értékének fennmaradó része a tag tagsági részessége.

(2) A taggyűlés a kulák esetében, akit kivételesen felvett a szövetkezet tagjai közé, nagyobb kötelező betétet is megállapíthat az oszthatatlan alapba, mint a többi tagnál. Esetleges térítést a föld használatáért a kuláknak nem lehet kifizetni.

(3) A szarvasmarha, sertések és juhok értékét, ame*t lyeket a tag a megállapított terv fölött tartott, és ha nincsenek meghatározva a terv mutatói, azon az átlagos állományon felül tartott, mely gazdasága területének megfelel az 1 ha mezőgazdasági földre eső községi átlag szerint, a szövetkezet készpénzben fizeti ki, miután ezek

5

(2) A szabad pénzeszközöket a szövetkezet pénzintézetekben helyezi el; az oszthatatlan alap pénzeszközeit külön számlán kezeli

14. cikkely

(1) A szövetkezet a következő alapokat létesíti és egé-i szíti ki:

a) Oszthatatlan alap

Az oszthatatlan alap az elhasználódott termelési állő-< eszközök pótlására, építkezések létesítésére, a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítésére és fellendítésére, a főjavítások elvégzésére szolgál; nem szabad a tagok közt elosztani.

Az oszthatatlan alapba a szövetkezet évente az égési pénzjövedek-m legkevesebb 7 %-át juttatja

b) Vetőmag-, ültetőanyag- és takar-í mányalap

A termésből a szövetkezet minden esztendőben különválasztja a vetőmag- és ültetöanyagalapba azt a mennyiséget, amely a következő esztendőben vetésre és ültetésre szükséges, a takarmányalapba pedig annyi takarmányt juttat, amennyi a következő termésig a közös szövetkezeti gazdaság valamennyi állatának takarmányozásához szükséges Rossz termés esetére a termékek bizonyos részét az érinthetetlen és évente felújítandó vetőmag- és takarmánybiztosítási alapba kell elhelyezni; a biztosítási alapba juttatott mennyiség legalább 10—15 %-a legyen annak a mennyiségnek, amennyit az eredeti vetömagalapba és takarmányalapba juttattak. A taggyűlés a vezetőség javaslatára minden esztendőben eidönti, hogy ez évi vetőmag-, ültetőanyag- és takarmányszükséglet mekkora része kerül a biztosítási alapokba. Az eredeti, valamint a biztosítási vetőmag- és takarmányalap készleteinek eladása tilos.

c) Jóléti alap

A szövetkezet a jóléti alapot a tagokról történő szociális gondoskodás biztosítása végett létesíti és egészíti

e) jóváhagyja a szövetkezet fejlesztésének távlati tervét, az évi termelési tervet, beleszámítva a költségvetési előirányzatot, valamint a gép- és traktorállomással megkötött évi szerződést;

f) jóváhagyja a teljesítménynormákat, a munka értékelését munkaegységékben, továbbá dönt a prémiumok mértékéről;

g) jóváhagyja a mezőgazdasági termékek és a szövetkezet jövedelmeinek elosztását, a közös alapoknak nyújtott juttatásokat, az évi jelentést és a könyvelési zárszámadást;

h) jóváhagyja az ellenőrző bizottság jelentését;

eh) jóváhagyja a pénzintézetekkel megkötött kölcsönügyleteket, valamint a jóléti alap terhére kiutalt kifizetéseket, külön határozattal meghatalmazza a vezetőséget 20 000 Kčs-ig terjedő kölcsönügyletek megkötésére; az ilyen kölcsönügyletek megkötését a vezetőség utólag közli a taggyűléssel;

i) dönt minden egyéb olyan kérdésben, amelyekhez az alapszabályok értelmében a taggyűlés jóváhagyása szükséges.

(3) A vezetőség döntései a taggyűlés jóváhagyása nélkül érvénytelenek mindazon kérdésekben, amelyekben a döntés joga kifejezetten a taggyűlést illeti. A taggyűlés érvényes határozatot hozhat, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Az összes tagok legalább kétharmadának kel! jelen lennie érvényes határozathozatalhoz azon a taggyűlésen, amely az alapszabályok és a házi munkarend elfogadásáról dönt, a szövetkezeti elnököt, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjait választja vagy megfosztja megbízatásuktól, a tagkizárás kérdésében, a mezőgazdasági termékek és a szövetkezet pénzjövedelmeinek szétosztásáról, az évi termelési terv és a könyvelési zárszámadás jóváhagyásáról dönt.

Ha a szabályosan összehívott taggyűlés megtartására kitűzött órára nem jelenik meg az összes tagok szükséges kétharmada, a közgyűlés jogosult egy óra elteltével határozatot hozni ezekben a kérdésekben, ha az összes tagoknak legalább a fele jelen van.

A taggyűlés határozatai érvényesek, ha azokat a meg-> jelent tagok több mint a fele nyilvános szavazással elfogadja. A kulák vagy családtagja felvétele ügyében a taggyűlés akkor hozhat érvényes határozatot, ha a szövetkezet összes tagjainak kétharmada a felvétel mellett dönt, s ezt a járási nemzeti bizottság tanácsa jóváhagyja.

(5) A taggyűlést a szövetkezet elnöke a szükséghez képest hívja össze, de legalább egyszer havonta, mégpedig legkevesebb két nappal előbb a helyi szokásoknak megfelelő módon, valamint a hely, időpont és a tárgysorozat megjelölésével. A szövetkezet elnöke köteles a taggyűlést összehívni, ha ezt az összes tagoknak legalább egyharmada kívánja.

22. cikkely

(1) A taggyűlés kétesztendei időtartamra választja meg a vezetőséget, amely 5—9 tagból áll a szövetkezet nagyságához mérten. A vezetőség mint a szövetkezet végrehajtó szerve teljes felelősséggel tartozik a taggyűlésnek a szövetkezet általános vezetéséért és tevékenységéért, valamint az áUam iránti kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A vezetőség mindazon ügyekben dönt, amelyek eldöntése nincsen kifejezetten fenntartva a szövetkezet egyéb szervei számára.

(3) A vezetőség abban az esetben határozatképes, ha a vezetőségi tagok több mint a fele, valamint az elnök vagy helyettese jelen van. A vezetőség határozata akkor érvényes, ha a megjelent vezetőségi tagok több mint a fele a határozat mellett szavazott. Ha az indítvány fölött elrendelt ismételt szavazás eredményeként a szavazatok száma egyenlő, az elnök szavazata dönt.

(4) A vezetőség szükség szerint, de legalább 14 naponként egyszer tart ülést.

23. cikkely

A szövetkezet elnökét, aki egyidejűleg a vezetőség elnöke is, a taggyűlés választja. Az elnök irányítja a szövetkezet mindennapi munkáját és felügyel arra, hogy a

b) a vetőmagalapot ellátja a szükséges vetőmaggal és ültetőanyaggal;

c) a takarmányalapba juttatja az évi takarmányszükségletet; a vetőmag, üitetöanyag és takarmány egy részét a vetőmag- és takarmánybiztosítási alapba utalja; a termékek egy részét a szükséghez mérten más alapokba, elsősorban a jóléti alapba juttatja;

d) a taggyűlés eidönti. mennyi növénytermelési és állattenyésztési terméket ad a többi kötelezettség teljesítése után állami felvásárlásra, és mennyit oszt el a munkaegységekre.

12. cikkely

A pénz jövedelmeket a szövetkezet így használja fel:

a) kifizeti az adókat, a kölcsöntörlesztéseket, kamatokat, biztosítási illetékeket stb.;

b) fedezi a termelési és üzemigazgatási költségeket, megtéríti a GTÄ munkáját, fedezi a vetőmagvásárlást, a műtrágya és egyéb tárgy szükségletek vásárlását, a gépek és eszközök rendszeres javítását, az épületek karbantartását stb.;

c) tartalékolja azokat a pénzösszegeket, amelyek a közös szövetkezeti alapok létesítésére vagy kiegészítésére, esetleg a mintaalapszabályok 4. cikkelye értelmében a

részletfizetések eszközlésére szolgálnak;

d) a pénzjövedelem fennmaradó részét szétosztja a tagok között munkájuk mennyisége és minősége szerint, vagyis kifizeti a munkaegységekért járó jutalmat és a prémiumokat.

15. cikkely

(1) A vezetőség a taggyűlés elé terjeszti megtárgyalásra az évi termelési terv javaslatát, beleszámítva az évi költségvetést is, melyet a taggyűlés legkésőbb február végéig jóváhagy. A vezetőség kiadásokat csak olyan öszszegben folyósíthat, amely megfelel a költségvetésben megállapított tételek összegének, és pénzeszközöket nem vihet át önkényesen egyik tételről a másikra. Az ilyen átvitelhez a taggyűlés jóváhagyása szükséges.

12