Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

v

bi. A jóléti alap eszközeiből a szövetkezet a tagság betegbiztosítási illetékeit fedezi, a házi munkarend rendelkezéseinek értelmében segélyt nyújt a tagoknak vagy családtagjaiknak önhibájukon kívül bekövetkezett munkaképtelenség esetén, és más szociális segélyeket juttat, esetleg más szociális célokra használja fel az alap eszközeit a tagok javára. Ezekre a célokra a szövetkezet minden esztendőben lehetőségei és szükségletei szerint egész pénzjövedelméből legkevesebb 3 %-ot és szükséges mennyiségű természetbeni javakat juttat a szociális alapba.

d) Kultúralap

(1) A szövetkezet kultúralapot létesít, s ennek eszközeiből téríti meg a kultúrszükségleti kiadásokat, mint amilyenek a tagok szakmai és politikai nevelésére, tanulmányutak rendezésére, szakirodalom beszerzésére stb. fordított költségek. Erre a célra a szövetkezet évente az egész pénzjövedelemből legkevesebb 1 %-ot fordít.

(2) Ezeken az alapokon kívül a szövetkezet üzemi biztosítási alapot Is létesíthet, amelybe a taggyűlés döntése alapján a pénzeszközök egy bizonyos részét juttatja, hogy így tartalékot létesítsen előre nem látott kiadásokra.

VII. A MUNKA SZERVEZÉSE ÉS JUTALMAZÁSA;

MUNKAFEGYELEM

15. cikkely

(1) A szövetkezeti gazdálkodásban minden munkát a szövetkezet tagjai személyesen végeznek, mégpedig a taggyűlés által jóváhagyott házi munkarend előírásai szerint.

(2) Az ifjúság, mely a kötelező iskolalátogatás befejezése után tartós jelleggel a szövetkezetben dolgozik, ugyanolyan elvek alapján kapja jutalmát, mint a szövetkezet tagjai. Erre az ifjúságra, valamint a 16 éven aluli szövetkezetesekre (illetőleg 18 éven aluli lányokra) nem

:H313ZA03f

zott kár megtérítésére kötelezi.

(2) A közös szövetkezeti vagyonnak, továbbá a gép- és traktorállomás gépeinek eltulajdonítása vagy más szándékos rongálása, a közös szövetkezeti érdekek megsértésének és a szocialista építőmunka ellenségeit támogató cselekedetnek tekintendő. Az ilyen bűnös cselekedetekben vétkes személyek ellen a bűnügyi eljárás lefolytatása végett feljelentést kell tenni. Ha a taggyűlés megfelelő határozatot hoz, a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával a szövetkezeti vagyon eltulajdonításának vagy szándékos rongálásának kisebb eseteit a szövetkezet vezetősége bünteti, éspedig megintéssel, nyilvános megintéssel vagy nyilvános megintéssel. és bírsággal, ha az ilyen büntetés elég arra, hogy a tagot jobb útra térítse, s ha teljesítve vannak azok a további feltételek, melyeket a szocialista tulajdont képező vagyon eltulajdonítását és károsítását sújtó büntető (fegyelmi) törvény meghatároz.

Vili. A SZÖVETKEZET VEZETÉSE 21. cikkely

(1) A szövetkezet ügyeit a taggyűlés intézi, a taggyűlések közötti időszakban pedig a taggyűlés által megválasztott vezetőség irányítja. A taggyűlés a szövetkezet legfőbb szerve. Dönt a szövetkezetei érintő minden ügyben, emellett tiszteletben tartja az állam érvényben lévő törvényeit.

(2) A taggyűlés hatásköre:

a) elfogadja a mintaalapszabályok szerint kidolgozott szövetkezeti alapszabályokat; a szövetkezeti alapszabályokat a járási nemzeti bizottság tanácsa hagyja jóvá;

b) jóváhagyja в házi munkarend mintája szerint kidolgozott házi munkarendet; ,

c) a szövetkezet tagjai közül megválasztja az elnököt, az elnök helyettesét és a vezetőség többi tagját, valamint az ellenőrző bizottság tagjait;

d) dönt a tagok felvételéről és kizárásáról;

1 л

I. CÉL ÉS FELADATOK 1. cikkely

(1) A dolgozó parasztok ............... községben ...........

járásban önkéntes elhatározásból egységes földművesszövetkezetbe tömörülnek, hogy a földvagyon egyesítésével, közös termelőeszközökkel és közösen szervezett munkával megteremtsék a közös szövetkezeti gazdálkodást. megszüntessék a mezőgazdasági kisüzemi termelés elmaradottságát, valamint kiépítsék a magasan termeié-* kény mezőgazdasági nagytermelést, fokozzák saját munkájuk termelékenységét, megdöntsék a kulákok és minden kizsákmányoló hatalmát, s ezáltal biztosítsák a falvak gazdagabb, kulturáltabb, örvendetesebb életét.

(2) Az egységes földmüvesszövetkezetek útja' út a szocializmushoz, amely egyedül helyes a dolgozó parasztság számára. A szövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy megszilárdítják szövetkezetüket, becsületesen dolgoznak, a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmét az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján osztják fel, védelmezik a közös szövetkezeti vagyont, teljesítik kötelezettségeiket népi demokratikus államunkkal szemben, fokozzák a hektárhozamot, növelik az állatállományokat és a termelékenységet a költségek egyidejű csökkentése mellett, kihasználják szövetkezeti gazdálkodás sukban a gépi technikát, valamint a gép- és traktorállomások termelési segítségét és így szövetkezetüknek szocialista alapot nyújtanak, minden szövetkezeti tag számára pedig jómódot biztosítanak.

II A FÖLD ÉS AZ EGYÉB TERMELŐESZKÖZÖK 2. cikkely

(1) A szövetkezet tagjai egész földvagyonukat közös szövetkezeti gazdálkodás céljából egyesítik; a közös gaz-3

:M313ZAi)3f

csoportok vezetői és a szövetkezet többi vezető dolgozói teljesítsék kötelességeiket. Képviseli a szövetkezetét a hivatalok, bíróságok és a nyilvánosság előtt. A pénzügyi jellegű iratokat az elnök és a könyvelő, a többi iratot pedig az elnök és a vezetőség egy tagja írja alá.

24. cikkely

(1) A szövetkezeti könyvelőséget a könyvelő vezeti, akit a taggyűlés jóváhagyásával a vezetőség nevez ki.

(2) A' könyvelő a szövetkezet könyvelését naprakészen köteles vezetni, éspedig egységesen a földmüvesszövetkezetek részére érvényes egységes előírás szerint, továbbá kötelessége valamennyi előirt számviteli könyv vezetése. A könyvelő az elnök és a szövetkezeti vezetőség rendelkezése alá tartozik. A könyvelőnek nincs joga arra, hogy önállóan döntsön a szövetkezeti pénzeszközök hovafordításáról, az előlegek kifizetéséről, valamint az alapok felhasználásáról.

(3) A szövetkezet pénztárosa a készpénzgazdálkodással törődik, rendszeresen bevezeti a pénztárkönyvbe a készpénzbevételeket és kiadásokat szabályszerű pénztári bizonylatok alapján.

(4) A raktáros nyilvántartja a szövetkezetben tárolt összes készleteket, és ezeknek gondját viseli, gondoskodik a készletek rendes és biztonságos tárolásáról, valamint törődik a készletgazdálkodással.

(5) A pénztáros és a raktáros jogait és kötelességeit a házi munkarend szabályozza.

25. cikkely

(1) A 3—5 tegú ellenőrző bizottságot a taggyűlés kétévi időtartamra választja. Az ellenőrző bizottság megválasztását a járási nemzeti bizottság tanácsa erősíti meg. Az ellenőrző bizottság tagjai közül megválasztja elnökét. A vezetőségi tagok, a könyvelő, a pénztáros és a raktáros nem lehetnek az ellenőrző bizottság tagjai.

(2) Az ellenőrző bizottság mint a szövetkezet feKigye-99

öt éven át nem szabad a szövetkezetben semmilyen funkciót betöltenie.

10. cikkely

(1) Ha a tag durván megsérti az alapszabályokat, megszegi a munkafegyelmet, kárt tesz a szövetkezeti vagyonban, vagy pedig más módon károsítja meg a szövetkezeti gazdaságot, és a 19. cikkelyben foglalt jóvátételt intézkedések hatástalanok. maradtak, a vezetőség javaslatot tesz a taggyűlésnek az ilyen tag kizárására. A tagot akkor is kizárhatják, ha súlyosan vétkezett az állam és a dolgozó nép érdekei ellen.

(2) A tag kizárásáról csak a taggyűlés dönthet, mégpedig az egész tagság legalább kétharmadának jelenlétében.

(3) A kizárt tag kérésére a járási nemzeti bizottság tanácsa köteles felülvizsgálni a taggyűlésnek a kizárásra vonatkozó döntését. Indokolt esetekben tanácsolja a taggyűlésnek, hogy az esetet újra megtárgyalja, és végérvényesen döntsön az ügyben.

(4) A tag csupán a termés betakarítása után léphet ki a szövetkezetből, ezt a szándékát azonban legalább 6 hónappal előbb írásban köteles bejelenteni a vezetőségnek.

(5) A kizárt vagy kilépő taggal a vezetőség rendesen elszámol.

VI. A SZÖVETKEZET MEZÖGAZDASÄGI TERMÉKEINEK ÉS JÖVEDELMEINEK ELOSZTÁSA

11. cikkely

A szövetkezet a növénytermelés és az állattenyésztés termékeit a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az államnak járó kötelező beadást, a gép-' és traktorállomásnak a szerződés szerint kiadja a természetbeni járandóságot az elvégzett munkáért, és teljesíti a gazdasági szervezetekkel szemben fennálló többi szerződéses kötelezettségét;

Ш

a szövetkezeti istállóba kerültek, mégpedig az oszthatatlan alap részére eszközölt levonás nélkül. Ha a tag nagyobb mennyiségű vetőmagot, ültetőanyagot és takarmányt hoz a szövetkezetbe, mint amennyi megfelel földjei területének vagy a tervezett állatállománynak, melyet átadott a közös gazdálkodás céljaira, a szövetkezet a kötelező mennyiséget túlhaladó vetőmag, ültetoanyag- és takarmány értékét készpénzben fizeti ki

5. cikkely

Azon tagok esetében, akik nem adták át a háziállatok előírt állományát és a megfelelő mennyiségű takarmányt, vetőmagot és ültetőanyagot, a szövetkezet az átadott élő és holt leltárért járó összegből annyit von le, és juttat a megfelelő alapba, amennyi megfelel a hiányzó darabok értéke 20 %-ának és a hiányzó készletek teljes értékének.

6. cikkely

Ha a tag kilép a szövetkezetből, vagy kizárják, a szövetkezet visszaadja földjeit egyéni gazdálkodás céljára. Ha földjeinek visszaadása megbontaná a közös gazdálkodást, a szövetkezet más földeket juttat neki azonos kiterjedésben a talaj tulajdonságainak és bontásának figyelembevételével. A visszaadást vagy juttatást csak a termés betakarítása után lehet megejteni. A szövetkezet a kilépő, vagy kizárt tagnak tagsági részességének megfelelő értékben visszaad épületeket is, élő és holt leltárt az ezen termelőeszközökért még fennálló követelése értékében, továbbá megfelelő mennyiségű vetőmagot, ültetőanyagot és takarmányt. Ugyanígy járnak el akkor is, ha az örökös nem lesz tagja a szövetkezetnek.

III. HÄZTÄJI GAZDASÄG

7. cikkely

(1) A szövetkezet sikeres fejlődésének, a termelés és ezzel a szövetkezetesek bevétele növekedésének alapja

в