Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

? y&atmé Földműves s Népnevelő munkával hazánk népeinek egységéért, a szocializmus győzelméért Május 25-én a kora reggeli órákban a szokottnál na- Dbb élénkség volt tapasztalható a bratidlavai Tatra­­illó környékén. A bejárat fölött a CSEMADOK VI. köz­ülésének küldötteit köszöntő felirat fogadja a Szlo­­kia magyarlakta vidékeiről érkezőket. Azzal az elszánt arattal jöttek össze kulturális életünk legjobbjai, hogy imotvessenek eddigi mun kájukkal, s a jövőre vonat - ólag olyan határozatot hozzanak, melynek alapján a EMADOK-szervezetek még jobban elmélyíthetik sokré­­kulturális tevékenységüket, hogy — mint a közgyűlés elszava is hirdeti — népnevelő munkával szilárdítsák hazánk népeinek egységét és segítsék az itt élő magyar dolgozókat a szocializmus győzelméért folytatott harcban. A közgyűlés kétnapos tanácskozását Lőrinc Gyula, a CSEMADOK országos elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a küldötteket és a közgyűlés valamennyi részvevője nevé­ben szeretettel üdvözölte az SZLKP KB-ának küldöttsé­gét, melyet Major István elvtárs, pártunk régi hűséges harcosa vezetett. Majd üdvözölte politikai és közéletünk több más képviselőjét, köztük az Ukrán Dolgozók Kultúr­­egyesületének képviselőjét is. A közgyűlés elnöksége. Lőrinc Gyula elvtárs megnyitóbeszé­dben rámutatott arra, hogy — amint t SZLKP kongresszusa hangsúlyozta - hazánk magyar dolgozói a mozgal­­ías októberi napokban szilárd állás­­jglalásukkal bebizonyították rendít­­etetlen hűségüket a népi demokrati­­us Csehszlovák Köztársaság, egyetlen azájuk iránt, melyben biztosítva van­­ak a teljes politikai, gazdasági és kul­­jrális jogaik. Majd a választásokról zólva megjegyezte, hogy győzött a vá­ltásokban a nép akarata, pártunk olitikája. — „Nihilista az, — folytatta •örinc elvtárs, — aki nem látja, vagy em akarja látni elért eredményeinket létünk bármely szakaszán. De vak az, aki nem veszi észre, hbgy elért ered­ményeink ellenségeinket, a szocializ­mus ellenségeit nyugtalanítják, ellen­­támadásra késztetik.“ A megnyitóbeszéd, majd a bizottsá­gok megválasztása után Pathó Károly, a CSEMADOK központi bizottságának vezető-titkára előadta a központi ve­zetőség beszámolóját. Az ellenőrző bi­zottság beszámolója után a kora dél­utáni órákban megkezdődött a vita. A délután folyamán Szlovákia Kommu­nista Pártja KB küldöttsége nevében Major István elvtárs mondott beszé­det. Majd felszólalt az Ukrán Dolgozók Kultúregyesületének küldötte is, aki üdvözölte a közgyűlést. A titkári beszámoló ugyanakkor em­lítést tesz azokról a hibákról, amelyek bár szórványosan, de még mindig ta­lálhatók a magyar burzsoá-nacionalista elemek részéről, akik nem mondtak le népeink egységét bomlasztó, a szlovák és a magyar dolgozó nép barátságát rombolni akaró népellenes szándékuk­ról. Ezek az esetek — hangzik a be­számoló — köteleznek bennünket a ma­gyar burzsoá-nacionalizmus elleni har­cunk fokozására. Tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy kulturális népnevelő munkánkkal még követke­zetesebben terjesszük és fejlesszük a magyar dolgozók körében a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjét. velő munkára, mint például Komá­romban, Losoncon, Füleken, Párkány­ban és a többi községben. Példaként említi a beszámoló a kassai, érsekúj­vári és a lévai helyicsoportokat, ahol a színjátszás mellett eredményes mun­kát végeznek a népnevelői munka más szakaszain is. A CSEMADOK előtt álló feladatok A beszámoló a továbbiakban meg-' állapítja, hogy fokozottabb gondot kell fordítani a falusi helyi csoportok szer­vezeti életének megszilárdítására. En­nek előfeltétele, — mondja a beszá­moló — hogy megjavítsuk a tagság kor szerinti és szociális összetételét azáltal, hogy az idősebb kis- és kö­zépparasztokat, a szövetkezet tag­jait beszervezzük a CSEMADOK-ba. Ugyanakkor elengedhetetlen köve­telményként említi a beszámoló a taggyűlések rendszeresítését, a tagság fejlődésének elősegítését, valamint' az aktivisták csoportjainak kiépítését. Csakis ezek a feltételei annak, hogy a helyi csoportok a jövőben a párt és a nemzeti bizottságok által rendezett népgyülések és előadások szervezeti téren való biztosításához még foko­zottabban hozzájáruljanak. Ugyanak­kor pedig jelenti ez a tömegszerveze­tekkel való együttműködést, valamint a népművelési munka eredményeinek növelését is. Hassa át munkánkat a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szelleme A müsorpolitikát pozitív jelenség­ként értékelte a beszámoló és meg­említette, hogy főleg az 1956-os év­ben több helyi csoport szlovák ere­detű, haladószellemü színdarabokat mutatott be, hogy így ezzel is elő­segítse a szlovák—magyar kulturális és baráti kapcsolatok állandó fejlődé­sét. A színjátszásról szólva megemlíti a beszámoló: azt akarjuk elérni, hogy színjátszócsoportjaink jövő műsorában a klasszikus művek mellett minél na­gyobb számban tért hódítson az új, a szocialista tartalmú drámairodalom, hogy színjátszásunk még fokozottab­ban szolgálja a szocializmus építésének ügyét. A tánccsoportokról szólva rögzíti a beszámoló, hogy ezek száma állandó­an növekszik és az elmúlt két évben 2335 esetben léptek fel kulturális rendezvényeken és egyre nagyobb részt vállalnak a magyar népi táncha­gyományok ápolásában és fejleszté­sében. Feladatként jelöli meg a beszá­moló az énekkari mozgalom fejleszté­sének szükségességét, melyben egy­helyben topogás észlelhető. A továbbiakban a népszokások és a haladó hagyományok ápolásának fon­tosságáról szól a beszámoló, majd a következő szavakkal zárul: —■ Hassa át munkánkat a szocia-' lista hazafiság és a proletárnemzet­köziség szelleme, hogy jobban szilár­duljon hazánk népeinek barátsága és testvéri egysége. Hazánk népei közös célkitűzésének megvalósításáért, má­sodik ötéves tervünk feladatainak tel­jesítéséért és a szocializmus építésé­ért előre Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével az új győzelmek felé! Nines az az erő, amely megbonthatná népeink egységét KultúrmunkánW a termelés növeléséért, a jólét fokozásáért való harcra serkentse dolgozóinkat Közgyűlésünk határozata továbbá hangsúlyozta, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a csehszlo­vákiai magyar népművészet és kultúra haladó hagyományainak feltárására és fejlesztésére, valamint a magyar dol­gozókkal meg kell ismertetnünk a cseh és szlovák nemzet kulturális ér­tékeit, így kultúrmunkánk hazánk népei testvéri együttélésének gondolatát szol­gálja. Kultúregyesületünk az elmúlt két év iolyamán hatalmas munkát végzett mind a népművelési, mind a népművé­szeti munka szakaszán. Egyesületünk tagjainak túlnyomó többsége már tu­datosította, hogy jó kultúrmunkát csak akkor végzünk, ha az céljában és tar­talmában a szocialista ember fejlődé­sét, a szocializmus építését szolgálja. Beszéde további részében megálla­pította, hogy a CSEMADOK népnevelő munkája is hatással volt több köz­ségben az egységes földművesszö­vetkezet fejlődésére, különösen ott, ahol a helyi csoportok aktívan mű­ködtek és a CSEMADOK-tagság élen­járt mind az előadások szervezésében mind pedig a termelőmunka haladó módszereinek alkalmazásában. Példa­ként említette a nyitrai kerület Vicsáp­­apáti községének helyi csoportját, ahol a CSEMADOK tagjainak szinte mind­egyike tagja az EFSZ-nek. Elismerő­leg és mint bevált módszerről nyilat­kozott Pathó elvtárs a szakköri moz­galomról és a mezőgazdasági szakkö­rök munkáját illetően kiemelte a ba-Pathó Károly elvtárs, a CSEMADOK •ezetótitkára beszámolója elején foglal­­;ozott a kül- és belpolitikai helyzettel, najd a CSEMADOK feladatainak telje­­lítéséről szólva megállapította: A két évvel ezelőtt megtartott V. írszágos közgyűlésünk feladatul tűzte, rogy hazánk magyar dolgozóit a szo­­:ialista hazafiság és a proletár nem­zetköziség szellemében a Csehszlovák Köztársaság és kommunista pártunk iránti szeretette neveljük. Ugyanakkor feladatul tűzte, falvainkon működő he­lyi CSEMADOK-csoportok ténykedését úgy irányítsuk, hogy azok kulturális népnevelő munkája összhangban legyen mezőgazdaságunk időszerű kérdéseivel. racskai, pogrányi, bárkái, madari és a szódói helyi csoportok munkáját. Napról napra szilárdul hazánk népeinek egysége Pathó elvtárs hazánk népeinek szét­­téphetetlen egységéről szólva kijelen­tette: a közös cél, vagyis az életszín­vonalunk emelkedéséért,;a szocializmus győzelméért folyó mindennapi harcunk szilárd egységbe tömöríti hazánk kü­lönböző nemzetiségű népeit. Népeink egységének megszilárdításához, a szlo­vák és a magyar dolgozók baráti kap­csolatainak fejlesztéséhez a CSEMA­DOK is hozzájárult. Az irodalomnak komoly szerepe van a nevelés területén Á népnevelés területén fontos he­lyet foglalnak el az irodalmi vitaestek — állapítja meg a beszámoló és ki­emeli a pozsonyi kerület érdemét, ahol az_V. közgyűlés óta 419 esetben ren­deztek irodalmi vitaestet. Ugyanakkor megemlékezik a szlovákiai magyar íróknak az utóbbi hónapokban kifej­tett tevékenységéről, majd megjegyzi: Azt várjuk íróinktól, hogy éljenek a mának, hogy alkotásaikban többet fog­lalkozzanak a szocializmust építő em­ber problémáival, bátrabban énekel­jék meg a szocializmus építésében el­ért eredményeket és állandóan foko­zódó békeharcunkat. »Mi itthon vagyunk Csehszlovákiában és jól érezzük magunkat!« A magyarországi ellenforradalom idejéről szólva hangsúlyozta Pathó elv­társ: De nemcsak szavakkal, kijelentések­kel igazolták hazánk magyar dolgozói a Csehszlovák Köztársaság iránti sze­metüket, hanem a termelőmunka fo­kozásával is az iparban és mezőgazda­ságban egyaránt, (Szinte felemelő érzés volt, ahogy a titkári beszámoló ezen részénél a köz­gyűlés viharos ünnepléssel igazolta a fenti szavak hitelét.) Ne korlátozzuk a csoportok működését csupán a műkedvelő színjátszásra A népnevelő munkában mutatkozó eredmények mellett szólt a titkári be­számoló azokról a helytelenségekről, amelyek az utóbbi két év alatt elbur­jánzottak. És ezek közé tartozik az a helytelen nézet, amikor egyes he­lyeken csupán a műkedvelő színját­szásra korlátozzák a csoport tevé­kenységét. Az ilyen jelenségekkel — állapítja meg a beszámoló — sajnos még az olyan helyi csoportoknál is találkozunk, ahol minden előfeltétel megvan a széleskörű kulturális népne­MAJ0R ISTVÄN elvtársnak, az SZLKP KB tagjának a CSEMADOK VI. országos közgyűlésén mondott beszédéből. Engedjétek meg, hogy a CSEMADOK VI. országos közgyűlése alkalmából tolmácsoljam a közgyűlés minden részvevőjének Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának szívből jövő őszinte üdvözletét és jókívánsá­gait. Népünk áldozatos munkája nyomán és a cseh munkásosztály segítségével szinte a szemünk előtt változik át a valaha elmaradott Szlovákia hazánk fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező részévé. Ennél a gigászi munkánál, az üzemek és az új szo­cialista falu építésénél mindenütt meg-. találjuk hazánk magyar dolgozóit is, akik nagy többségükben lelkesen és áldozatkészen teljesítik a szlovák és ukrán dolgozókkal együtt hazánk szo­cialista építésének feladatait. Az egyenjogúság nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a magyar dol­gozók aktivan részt vesznek a ter­melőmunkában, hanem abban is, hogy a magyar dolgozókat megtalál­juk a nemzeti bizottságokban és a legfelsőbb törvényhozó szervekben is, tehát részt vesznek magában az állam vezetésében is. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy jelentőséget tulajdonított a nemzetiségi kérdés helyes megoldá­sának. Pártunk a nemzetiségi kérdés megoldásánál abból a marxi-lenini ta­nításból indult ki, hogy a nemzetiségi kérdést soha sem lehet úgy értelmez-' ni, mint valami önálló, a társadalom szociális kérdéseitől és az osztályharc­­től független kérdést. A nemzetiségi kérdés mindig részletkérdése volt és marad a szocialista forradalom általá­nos kérdésének. Bátran mondhatjuk, hogy pártunk­nak és a Nemzeti Front kormányának a nemzetiségi kérdés vonalán folyta­tott politikája a gyakorlatban .meg­állta a helyét és ennek a bölcs poli­tikának köszönhető, hogy Csehszlová­kia minden nemzetisége ma _ kéz a kézben egységesen építi a szebb és boldogabb jövő biztosítékát, a szocia­lista társadalmi rendszert. Hazánk szocialista építésének és népeink egységének megszilárdításá­ban kivette részét a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete is. Bátran mondhatjuk, hogy a CSEMA­DOK ma igen jelentős feladatot tölt be hazánk szocialista építésében _és jelentős segítőtársa pártunknak a szo­cialista embernevelés és a szocialista kultúra terjesztésének szakaszán. A CSEMADOK büszkén tekinthet vissza az eltelt hét esztendő alatt végzett munkára. Mert ezt a munkát főkép­pen az jellemzi, hogy nincs Szlová­kiában olyan magyarlakta község vagy város, ahová ne vittük volna be a szó-' cialista kultúra világító fáklyáját. Major István beszél. Igen jelentős munkát végzett a CSEMADOK a magyar dolgozóknak a csehszlovák hazafiasságra való nevelé­sében és a burzsoá-nacionalizmus el­leni harcban. Nem utolsósorban a CSEMADOK népnevelő munkájának köszönhető, hogy ma már csak igen ritkán találkozunk nacionalista meg­nyilvánulásokkal a magyarlakta járá­sokban. Ha vannak is ilyenek, tudjuk, hogy ezek az osztályellenség marad­ványai, vagy az általa félrevezetett egyes személyek részéről nyilvánulnak meg, melyeket a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók nagy többségükben el­ítélnek és harcolnak ellenük. Ezért elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK úttörőmunkát vég­zett a magyar dolgozók között a szocialista kultúra terjesztésében és a szocialista embernevelés feladatá­nak megvalósításában. Ezért az odaadó és áldozatos munkáért fo­gadjátok Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának őszinte elismerését. (Folytatás a 7. oldalon) A küldöttek feszült figyelemmel hallgatják a beszámolót.

Next

/
Thumbnails
Contents