Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

с«4

S

szabad olyan munkafeladatokat bízni, melyek nem feW-s nek meg koruknak, testi és szellemi fejlettségüknek.

(3) Bér ellenében csupán olyan személyek állíthatók munkaviszonyba, akik különleges ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkeznek (agronómus, könyvelő stb.), ha a szövetkezet ilyen dolgozókat nem tud saját tagjai közül választani.

(4) Bér ellenében ideiglenesen foglalkoztatott munkaerők alkalmazása csak kivételesen engedhető meg, ha a szövetkezet tagjai munkaerejük teljes kihasználása mellett sem tudják idejében elvégezni a csúcsmunkákat; bér ellenében foglalkoztatott munkaerőket építkezési munkálatokhoz is fel lehet fogadni, ha ezek a munkálatok saját munkaerőkkel nem végezhetők el.

16. cikkely

(1) A vezetőség a taggyűlés jóváhagyásával a szövetkezet tagjait állandó jellegű termelöcsoportokba osztja, amelyek vezetőit kijelöli, és megbízatásukat visszavonja. Az állandó termelőcsoport a szövetkezeti gazdálkodás termelési és szervezési alapegysége.

(2) A vezetőség a növénytermelésben foglalkoztatott minden termelőcsoport számára a földeken táblákat vagy táblarészeket jelöl ki a vetésforgó egész időtartamára, továbbá szükséges eszközöket, igaerőt, szövetkezeti gépeket és esetleg gazdasági épületeket utal ki részükre. Az olyan termények termesztésénél, amelyek különleges gondozást vagy egyelőre még sok kézi munkát igényelnek, a csoportok keretében csapatok alakulnak.

(3) Az állattenyésztési termelés a háziállatok egyes tenyészetei szerint van megszervezve. Tenyészetet min-> den egyes gazdasági állatfaj (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi stb.) részére létesítenek, esetleg egy vegyes tenyészetet néhány gazdasági állatfaj számára. A tenyészetben a termelést egy vagy több állandó jellegű állattenyésztő csoport biztosítja, amelyet legkevesebb 3 év tartamára alakítanak. A vezetőség az egyes állattenyésztő csoportokra bízza a gazdasági állatokat, a szükséges

:M3i.3ZA0ar

hiánytalanul, a szövetkezet a ledolgozott munkaegységekre csupán annyi gabona- és burgonyaelőleget adhat ki, hogy a kiadott előlegek egész mennyisége ne lépje túl a beadott mennyiség 15 %-át a gabonaféléknél és 10 %-át a burgonyánál.

(3) A kiadott előlegeket a szövetkezet az év végi elszámolás alkalmával számolja el a tagokkal.

19. cikkely

(1) Minden szövetkezeti tag kötelessége, hogy a szövetkezetben személyesen dolgozzék, munkáját pontosan és gondosan végezze, alkalmazkodjék a szövetkezeti elnöknek, a tenyészetek, a termelőcsoportok és a csapatok vezetőinek útmutatásaihoz, betartsa a munkafegyelmet, és feladatait úgy teljesítse, hogy ezáltal biztosítsa a gazdag hektárhozamok elérését, a gazdasági állatok nagy termelékenységét, valamint a gépek és igaerők teljes kihasználását.

(2) Ha a szövetkezeti tag elhanyagolja a szövetkezeti munkát, a rábízott feladatot hanyagul végzi, vagy pedig megszegi a munkafegyelmet, a vezetőség megtagadhatja munkaegységek elismerését a rosszul végzett munkáért, a tagot a házi munkarend értelmében figyelmeztetésben, mcgintésben, a taggyűlés színe előtt dorgálásban részesítheti, továbbá 5 munkaegységig terjedő munkaegységlevonással sújthatja, kevésbé fontos munkák elvégzésére oszthatja be, vagy felmentheti funkciójától.

(3) Amennyiben a tag magatartásának megjavítására irányuló fenti intézkedések hatástalanok maradnának, a vezetőség az ilyen tag kizárását indítványozhatja a taggyűlésnek.

20. cikkely

(1) Minden tag kötelessége, hogy védelmezze a szövetkezeti vagyont és gazdaságosan bánjék vele. Azt a szövetkezeti tagot, aki szándékosan vagy hanyagságból kárt tesz a szövetkezeti vagyonban, a vezetőség az oko: M3X3ZA.93f

letí szerve ellenőrzi a szövetkezet minden irányú termelési, gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Negyedéven^ ként egyszer a következőket hajtja végre;

a) ellenőrzi a termelési feladatok teljesítését és a szövetkezet egyéb tevékenységét a növénytermelésben, az állattenyésztésben, a segédműhelyekben és a melléktermelésben, végül a beruházási építkezések terén;

b) ellenőrzi az államot megillető kötelező beadások és a szövetkezet kötelezettségei teljesítését;

c) ellenőrzi az évi költségvetés betartását;

d) ellenőrzi a munkaegységek nyilvántartási könyvét, a bérfizetési jegyzékeket és a munkaegységek felhasználásának tervét;

e) ellenőrzi a könyvelési okmányok, valamint a megfelelő könyvekben eszközölt bejegyzések tárgyi és időbeli helyességét;

f) ellenőrzi a tagokkal és egyéb vásárlókkal szembeni szövetkezeti követelések idejében történő kiegyenlítését;

g) ellenőrzi a szövetkezeti vagyon helyzetét (épületek, leltári tárgyak, állatállomány, gépek, készletek stb.).

(3) Havonta ellenőrzi a pénztári készpénzállomány, továbbá a munkaegységek kimutatásait és feljegyzéseit. Időnként váratlan ellenőrzéseket tart és figyelemmel kíséri a szövetkezeti tevékenység valamennyi szakaszának gazdálkodását.

(4) Az ellenőrző bizottság teljes mértékben részt vesz az évi leltározásban, az esztendő végén pedig ellenőrzi a szövetkezet egész gazdálkodását.

(5) Az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés alkalmával megvizsgálja, vajon a funkcionáriusok a szövetkezet ügyeinek intézésénél betartják-e a törvényeket és más előírásokat, a szövetkezet alapszabályait és a taggyűlés határozatait.

(6) Az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés alkalmával leletet vesz fel, amelyben felsorolja mindazt, amit megállapított, ki felel az észlelt hibákért, továbbá azt, milyen intézkedéseket javasol a hibák orvoslásának biztosítása érdekében. Hogy az orvoslást, valamint a megállapított hibák és rendellenességek kiküszöbölését el lehessen

tál szövetkezeti dolgozókat és dolgozónőket felelős funkcióval bízzák meg;

k) gondoskodnak tagjaik szakképzettségének fokozásáról, mindenekelőtt szövetkezeti iskolák szervezésével közvetlenül t szövetkezetben; a legjobb és legtehetségesebb szövetkezeti dolgozókat kiválogatják és iskolázásra küldik, hogy képesített dolgozók váljanak belőlük; különösen az elnök és a vezető dolgozók rendes oktatására kell súlyt helyezni;

l) gondoskodnak a szövetkezeti tagság kultűrszírvonalának emeléséről, mégpedig a sajtó, de különösen a szaklapok, könyvek útján, olvasótermek és könyvtárak berendezésével, fürdők létesítésével; valamennyi munkahelyen megteremtik a kultúrmunka feltételeit, és gondoskodnak a munka biztonságáról, kiterjedt népművelési munkát szerveznek a szövetkezeti dolgozók körében, különös tekintettel a dolgozó vidéki nők és az ifjúság kultűrszükségleteire.

(4) A felsorolt feladatok sikeres teljesítése érdekében a szövetkezet munkája során minden vonatkozásban kihasználja a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatait, valamint a haladó mezőgazdasági tudomány és technika ismereteit, továbbá az élenjáró egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok gazdag tapasztalatait.

V. TAGSÁG 9. cikkely

(1) A szövetkezet tagjait a taggyűlés veszi fel a folyamodó írásbeli jelentkezése alapján és a vezetőség javaslatára, A szövetkezet tagjai azok a dolgozók (férfiak és nők) lehetnek, akik betöltötték 15. életévüket.

(2) Egyes kivételes esetekben ott. ahol a szövetkezet már eléggé megszilárdult, a járási nemzeti bizottság tanácsának jóváhagyásával az a kulák is a szövetkezet tagja lehet, akinél minden feltétel megvan arra, hogy a szövetkezetben rendesen és lelkiismeretesen fog dolgozni

valamennyi tag lelkiismeretes munkája a közös gazdaságban. A szövetkezeti tag családja egyéni szükségleteinek kiegészítését szolgálja a háztáji gazdaság.

(2) A szövetkezet az egységes földmüvesszövetkezet tagja családjának használatára háztáji gazdaságot utal ki. A háztáji gazdaság megengedett legnagyob területe 0,5 ha, beleszámítva a kertet és gyümölcsöst is,, a legelőgazdálkodási körzetekben pedig a járási nemzeti bizottság tanácsának jóváhagyásával legfeljebb L ha, amelyből a szántóterület, beleszámítva a kertet és a gyümölcsöst, nem lehet 0,5 ha-nál több. A különleges termények (zöldség, szőlő stb.) egész területe a háztáji gazdaságban nem lehet 0,1 ha-nál több.

(3) A tag családjának egyéni tulajdonát képezheti egy tehén, egy-két hizó sertés, legfeljebb 10 méhcsalád, kecskék, juhok és aprójószág (tyúkok, ludak, házinyulak stb.) a taggyűlés által megállapított számban. Az egyéni gazdaságban tartott állatok darabszáma nem lehet a közös gazdaság és árutermelése növekedésének kerékkötője.

IV. A SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGE 6. cikkely

(1) Valamennyi szövetkezetes kötelezi magát a szövetkezeti demokrácia betartására a közös gazdálkodásban és a szövetkezeti ügyek irányításában. A szövetkezet szerveinek kötelessége a szövetkezeteseket öntudatos munkafegyelemre, a végzett munkáért érzett felelősségre, a szövetkezeti vagyon fokozott védelmére, a szövetkezeti élet tárgyi kérdéseinek megoldásában aktív részvételre nevelni a szövetkezetesek, a szövetkezet és az egész társadalom kölcsönös java érdekében. A szövetkezetesek kötelezik magukat, hogy a mezőgazdaság fejleszt tése állami tervében megjelölt feladatok alapján kidolgozott évi termelési terv és a távlati tervek alapján, a termelési és ökonómiai feltételek és a szövetkezet termelési irányának megfelelően úgy fognak gazdálkodni,