Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-02 / 22. szám
2 <Jratrad Földműves 1957. június 2 кие íж A vaiázsos csengőlyuk alatt A pelsőci fennsík aljában meghúzódó Rákos községet bearanyozták a lemenő nap sugarai, amikor az újságíró-csoport a völgybe érkezett. Szemet gyönyörködtető romantikus szép táj ez, nemcsoda, ha a környékbeli nép száján annyi rege, monda keletkezett. A legnépszerűbb, a legjobban elterjedt a csengőlyuk titka. Messze vidéken ismeretes. Évszázadokon át, ha valami érc-' félét beledobtak, a lyuk sokáig csengett, visszhangzott, zúgott. A ráérő emberek gyakran szórakoztak vele. Egyesek talán azt is képzelték, hogy valami gazdag úr felejtette ott kincsét. A lyuk csengett-bongott évről évre, titokzatosan, mintha szólni akarna a környékbeli népnek. Rákosról utunkat mi is a csengólyuk felé vesszük, amely a pelsőci fennsíkon van. Valami történik ott. valami rendkívüli, ami az újságírókat is erre a tanulmányútra késztette. A meredek hegyoldal megizzasztja a gyalogjárókat, lekerülnek a kabátok. Félúton hernyótalpas traktorok zúgása üti meg fülünket. Később egyszerre elénk tárul az építkezés. A munkát éppen befejezték, a hernyótalpas szállítja le a munkásokat és a szerszámokat. Első pillanatra úgy tűnik, mintha valami óriási vakond túrta volna össze-vissza a hegyoldalt. Mély árkok futnak keresztül-kasul, lejjebb pedig a víztároló épül. Az építkezés vezetője szaporán magyaráz. Hatalmas munkába fogtak. A nép évtizedes vágya teljesült. A pelsőci fennsík eddig vízszegény volt. A környékbeli népek úgy próbálták megoldani a vízhiányt, hogy felfogták az esővizet, a hővizet és azt ciszternákba gyűjtőt-' ték. Azonban ez a víz kevés volt, mert nyáron kiapadt és az állatállományt minden nap le és fel kellett hajtani a meredek hegyoldalon. Annyi év után az ember most itt is megzabolázta a természetet és a hegyoldalban fakadó forrásvizet 280 méter magasba felpumpálják. Ezzel a vezetékkel megoldják a pelsőci fennsík vízhiányát. Több község milliós haszonhoz jut majd. Itt állunk a csengölyuk alatt, akaratlanul is arra gondolunk, vajon miért csengett? Talán az emberek figyelmét akarta felhívni, hogy a fennsíkon tényleg kincsek hevernek. Nem bűvös varázsos kincs, amit a mesében szoktak találni a szerencsés emberek, hanem olyan kincs, amit ésszel, akarattal, munkával lehet megszerezni. A csengőlyuk figyelmeztetését először a szalóciak értették meg. Közösen a gömöri vasércbányák dolgozóival önkéntesen 160 000 koronás hosszúlejáratú állami kölcsön segítségével megépítették a pelsőci oldalon az első vízvezetéket. Eddig a vízhiány miatt csak 30 dekás súlygyarapodást értek el, a vízvezeték azonban lehetővé teszi, hogy állatállományuk tavasztól őszig fent legelhessen és így az előzetes számítások szerint 80 dekás, sőt egy kilós súlygyarapodásra is számítanak. Ezen a részen tehát már ebben az évben Az épülő vízvezeték látképe sem eszi meg a part a súlygyarapodást és kincset nyernek a szalóciak, mert ezáltal két koronával emelkedik a szövetkezeti tagok munkaegységének értéke. A szalóciak kezdeményezése hozta lázba a környékbeli falvakat is. A szalóciak vízvezetéke jó, de a fő mű mégis a rákosi lesz. Ennek a teljesítőképessége ellátja a környékbeli falvak állatállományát vízzel. A kerületi nemzeti bizottság elnöke szerint ha mégis kevés volna a víz, akkor még jobban kibővítik az építkezést. Óriási méretek-' ben emelkedik majd a szalóciakéhoz hasonlóan a környékbeli falvak jövedelme. Most ezer szarvasmarha legel a pelsőci fennsíkon, jövő tavasszal még ezret eltart a legelő. Ha egy kis számítást csinálunk, megállapíthatjuk, hogy ez majd 2 millió 200 ezer liter tejjel jelent többet, ha számításba vesszük azt, hogy az ötéves terv végére elérjük a 2200 literes átlagot. A súlygyarapodás is rohamosan emelkedik. Előzetes számítások szerint egy mázsával emelkedik majd darabonként, ami szintén óriási mennyiségű húst jelent. Az ember tehát a pelsőci fennsíkon kihasználja a lehetőségeket, gazdagodik a környék és gazdagodik az állam is, mert a nép többet termel. A legelő nemcsak úgy lesz jobban kihasználva, hogy elegendő víz miatt több szarvasmarhát tarthatnak . fennt, hanem még az ősszel megjavítják a legelőt, trágyázzák és a jövőben pedig egyes területeken öntözést valósítanak meg. A kerületi nemzeti bizottság képviselője megjegyzi, hogy a mű előreláthatólag már 15 év múlva kifizetődik. Sok vitatkozás után megállapítottuk, hogy a mű olcsóbb is lehetne, ha a környékbeli helyi nemzeti bizottságok több brigáderőt toboroznának. Az építkezés hat és félmillió koronába .kerül, ezt államunk adja a dolgozó parasztoknak, de a többi munkához jobban hozzájárulhatnának a környékbeli lakók. Lefelé menet Baffi János, a helyi nemzeti bizottság titkára máris tervezget. A faluban már megalakították ■ az előkészítő bizottságot és reméli, hogy jövőre már megalakul a szövetkezet. Száznyolcvan szarvasmarhát akarnak felhajtani a hegyi legelőre. A faluban büszkén mutatja a hatalmas kultúrházat, amin a falu lakói több mint 300 000 korona értékű társadalmi munkát végeztek. — A mi népünk kiveszi részét a kö-' zös munkából, csak eddig keveset foglalkoztunk velük. Már hamarabb is megalakíthattuk volna a szövetkezetei —■ mondja. — Most a nemzeti bizottság minden tagja azon fáradozik, hogy a szép kultúrházban — amit október 28-án akarunk felavatni, — már az újonnan alakult szövetkezet tagjai ünnepeljenek. Gondolatokba mélyedve ülünk be az autóbuszba. Akaratlanul is felvetődik az emberben a kérdés, miért húzták eddig a vízvezeték megépítését? Miért hagyták eddig heverni a csengő kincset? Miért nem valósulhatott meg már előbb is a környékbeli emberek álma? A feleletet egy öreg bácsi adta meg, amint az imént felfelé mentünk a hegynek. — Régen akartunk már mi vizet a pelsőci fennsíkon, hehát nem segített senki. A mi rendszerünk nem a véletlen kincseire épül, hanem reálisan valóraváltja az ottani emberek álmát, amiről a múlt rendszerben hiába álmodtak. A csengőlyuk aljában a pelsőci fennsík környékén gazdagabbak lesznek az emberek, a dolgos parasztok erszényébe egyre több csengő korona kerül majd. lopták őt is meg a többi becsületes tagot. Károsultak anyagilag és meglopták a hitüket. Most vajúdnak, ki tudja meddig fáj még neki és a többieknek a sértés. Ki tudja mikor térnek vissza a már egyszer megkezdett útra. Mert a parasztember nagyon sajnálja, ha elveszít valamit, ha ellopják a pénzét, ha Csáky-szalmája módjára bánnak munkájának gyümölcsével, de legjobban sérti, ha becsapják, • megcsalják. Ez utóbbit, a hitet nagyon nehéz visszaadni. Az erősebbek, a nagyobb hitűek már ebebn az évben újra alakították a szövetkezetét, 14 taggal és 116 hektár földdel. Van 17 tehenük, 2 lovuk és 150 juhuk. A munkaegységekre 16 koronát terveztek, az előleget rendesen fizetik és a pénzügyi terv azt mutatja, hogy meglesz a másik fele is.. Az új vezetőség nagy terveket tűzött ki, szőlőt akarnak telepíteni, hogy így is több hasznuk legyen a tagoknak. Parzan Mihály, a helyi nemzeti bizottság titkára úgy gondolja, hogy őszre többén viszszalépnek, mert a szövetkezet eredményei . meggyőzik majd őket. Nem engedik többé, hogy megismétlődjön a fenti, vagy ahhoz hasonló eset. Minden hónapban tartanak taggyűlést, ahol a vezetőség a tagokkal közösen megbeszéli a munkát, a jövőt. Az emberekbe majd egyre jobban visszatér a hit. De még sokan vajúdnak. A juhász, Kállay János, az idős bacsa, új szövetkezett tag, már újra bízik, hizlalja, őrzi a nyájat, sőt képzeletében még. több juhot és bárányt gondol. Hisz a jövőben, az emberek becsületességében, mert kis korától megtanulta a juhászok Íratlan törvényét, a II. Bacsa a Vihorlát alatt T élfelé járt až idő, amikor tanulmányi csoportunk Lucskyra érkezett. A kéklő Vihorlát hegységtől nem meszsze terül el. Pár évvel ezelőtt még egész falusi szövetkezet volt itt, de 1953-ban feloszlott. Ez év április 14-én újjáalakult. A falutól jobbra jellegzetes alföldi táj, arra vesszük utunkat. A legelő csorda fölött hórihorgas gémeskút őrködik, mint egy öreg pásztor, a szomjazók enyhítője. Balra egy szép kerek csoportban békésen legel a juhnyáj az újjá alakult szövetkezet legelőjén. Nem messze mozdulatlanul áll a juhász. Kutyája — a feketeszőrű puli — lábánál ül, parancsszavát lesve. Ha az ember sokáig nézi, azt gondolja, hogy a juhász szoborrá merevedett. Egyhangúan nézi a tájat, kémleli a messzeséget. A juhnyájra inkább a puli ügyel, szinte minden percben terepszemlét tart, aztán feltekint gazdájára parancsszóra várva. Köszöntjük a juhászt. — Jól legel-e a nyáj? — kérdezzük. — Jól a’ — mi egyéb dolga is lehetne, — rándít egyet a vállán. — Hogy miért keveredett meg nálunk a,világ?... — húzza össze homlokán a ráncokat kérdésünkre. Hosszan elgondolkozik majd megszólal: — Loptak .,. — Kik? — A vezetők! — Hát emiatt történt... Az emberek elkedvetlenedtek, otthagyták a közöst. Sokat nem beszél, mint általában a pásztoremberek, de már egy pár okot megtaláltunk, hogy miért bomlott szét a szövetkezet. Aztán újra firtatjuk. —■ Hogy gondolja, jobb lesz-e most a szövetkezet? — Hát én olyan nyájat nevelek, hogy megcsodálhatják a környéken is, — mondja mellét düllesztve. — Ügy látom a vezetők is becsületes emberek, meg most mindenki jól végzi a dolgát. Közben odajön az egyik anyajuh tarka kis bárányával. A puli incselkedni kezd a báránnyal, de póruljár, mert az anjrfajuh ráront és a puli kénytelen meghátrálni. Később aztán visszasomfordál és újra a juhász lába elé lapul. Bent a faluban betérünk egy takaros falusi parasztházba. Kortyolgatjuk a jó hideg kútvizet. A vályúra telepedve beszélgetünk a dolgos, egyszerű gazdaasszonnyal. Pár évvel ezelőtt ő is kilépett a szövetkezetből. Most nem szégyelli a szövetkezeti gondolatot, azA bacsa a nyájjal Az új kultúrház becsületességet, az igazmondást. Mert azt tartja, hogy e két erény szabja meg az emberek érétkét és tekintélyét. Az asszony még vár..., lehet, hogy nem sokáig. De a szövetkezet hívei egyre szaporodnak, mert látják, hogy a vezetők becsületesek és közös megértéssel, minden ember megbecsülésével mégegyszer nekivágnak a jövőnek. Balia József ★ ★ ★ Autóvásárlások A szükséglet szempontjából a Mototechna ebben az évben kisebb típusú külföldi kocsikat is forgalomba hoz. Az egyes gépek kiutalási és szállítási határideje a következő: Wartburg 28 lóerős, ára 25,800 ko-. róna, kiutalása nincs határidőhöz köt-' ve. Combi P 70, 22 lóerős, ára 21.000 korona, a második s harmadik negyedévben kapható. Fiat 600, 21 lóerős, ára 22.000 korona, az év negyedik né. gyedévében kapható. Renault 4 CV, ■ 21 lóerős, ára 22.000 kofoha, az. év negyedik negyedévében kapható. Slmca-Aronde 57 lóerős, ára kb. 31.000 korona, július és augusztus havában kapható. Pobíeda 52 lóerős, ára 34.200 korona, a harmadik és negyedik negyedévben kapható, Spartak Skoda 40 lóerős, ára 27.450 korona, kiutalása nincs határidőhöz kötve. Az autóigényléseket a szakszervezet és az üzemek vezetőinek beleegyezésével lehet továbbítani. Az autókat visszaélés . elkerülése céljából csak két-három év múlva lehet eladni. A kocsi vételárát a bratislavai városi takarékpénztárnál, kell lefizetni. (K) „A hússal már jól állunk, de a tej...“ Már sötétedik, de Láukó József fő' könyvelő kezében még mindig sercei a toll. Egy másik asztalnál ; Hrőnyei Mihály állattenyésztési csoportvezeti számolgat, tervezget. Szóba elegyedünk tehát. Eleinte csal mint csermely, aztán mint folyó, később pedig folyam módjára árad a szt a könyvelő ajkáról.. —. Sokat nem tudok mondani Szövetkezetünkről, csak annyit, hogy fejlődik, erősödik — kezdi Laukó könyvelő Az előző években például sem at állattenyésztésben, sem a növényter melésben nem volt bevezetve -az ér demszerinti jutalmazás. Ebből aztá több. hiányosság keletkezett; Hogy csaa egy példát említsek, a darálásnál akkoi is megkereste egy tag a 3—4 munkaegységet, ha naponta csak 3 mázsát daráltak le. Így aztán százával szaporodott a munkaegység és ezresekkel csökkent az értéke Aztán előveszi a nagy könyvet, mely tiszta képét ad a szövetkezet jelenlegi helyzetéről. — Ma már ha nem is egészében, de sikerült bevezetnünk az érdemszerinti jutalmazást. S hogy igy gazdaságosabb a termelés, bizonyítja az is, hogy negyedévenként mindig pontosan eleget teszünk beadási kötelezettségünknek. Az első negyedévben például száz százalékra beadtuk az előirt 80,17 mázsa marhahúst, a 159,62 mázsa sertéshúst — amivel bizony az előző években nem dicsekedhettünk. A dicsekvés szóra Hronyec csoportvezető is felemelte fejét és a könyvelőre vetette tekintetét: — No, sok dicsekedni valónk mé;, ma sincs — mondja a csoportvezető — mert mehetne ám jobban is. — Igaz, hogy a hússal már jól állunk, de a tej körül' még mindig hiba van ... És amint tovább lapozgatjuk a beadásról szóló szelvényeket, kimutatásokat, valóban kitűnik, hogy nagyon vékony erecskén folyik a tej a szenei szövetkezetbe. Megtudjuk azt is, hogy a tej kitermelése is eléggé drága. Ez pedig abból ered, hogy az állattenyésztési dolgozók még ma is a sok munka-’ egység elérésére törekednek, nem pedig a több tej és hús kitermelésére. Zatykó József ★ ★ ★ .Jól készítsük elő a nőbizottságok választását •• p >>, Május 27rén a kormányelnökség' hivatalában aktívét tartottak a kerületi nemzeti bizottságok számára, ahol foglalkoztak a nőbizottságok választásával. Az ülésen részt vett Anežka Hodinová Spurná a nemzetgyűlés alelnöknője, a CSKP és a Nemzeti Front KB-nak küldöttei. Az ülést Jindŕich Uher miniszter vezette. A föbeszámolót a kormánybizottság elnöke tartotta. A nemzeti bizottságok általános irányításáról Václav Skoda igazságügyminiszter beszélt. Mérlegelte, hogy a júniusi nőbizottságí választások fontos belpolitikai kérdést képeznek. A szocialista demokrácia még jobb megnyilvánulása, és a nemzeti bizottságok első tömegpolitikai kampánya lesz. Ezért szükséges, hogy a nemzeti bizottságok teljes felelősséggel készüljenek a nöbizottsági választásokra. A kerületi nemzeti bizottságok új elnökei A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság Ján Sebik, Munkaérdemrenddel kitüntetett képviselőt, a zsolnai Alexander Paulovicsot, a banská bystricai Štefan Frankot, a nyitrai Mikuláš Andrást, az eperjesi Gabriella elvtársat, a kassai Mockovcák János elvtársat, a bratislavai pedig Ján Račkait választotta meg elnöknek. A juhász hallgatásba merül, mintha ott se volnánk, majd megfontoltan újra kezdi: — Látták ezt az anyajuhot? Ez máskor ha nincs báránya félénk állat, tart a pulitól. De most elűzi, mert félti a fiát. A szövetkezeti tagoknak is így kellett volna vigyázni a közösre. Nem szabad félni. Mert tudják meg, hogy itt féltek az emberek a vezetőktől és azért jutott idáig a szövetkezet. Én most léptem a szövetkezetbe, de azt tartom, hogy fő a bátorság meg a becsületesség. — Elhallgat, aztán újra int a pulinak, mert a nyáj széjjelszéledt, az percek alatt körülkeríti a juhokat, visszamegy a szokott helyére és állnak tovább a síkon akár a szobrok. zal sem dicsekszik, hogy egyénileg jobb. Inkább ... — az arcáról ítélve — sajnálja a történteket. Beszél, és mi hallgatjuk. Arról szól, hogy elveszett benne a hit, meglopták a vezetők ot is, meg a többieket is. Egy szombati napon telt meg a pohár. A tagok kint dolgoztak a határban, izzadt a nép, iparkodtak, hogy minél hamarabb betakarítsák a gabonát. Elfogyott a kötő, ezért az agronómust, meg a vezetőség tagjait beküldték a faluba kötöszerért. De hiába várták őket. Beküldtek valakit a faluba, az azzal jött vissza, hogy az egész vezetőség a kocsmában mulat. — Főleg ezért léptünk ki, — mondja .határozottan az asszony. Sokáig elnéztük ezt az anyat, meg★ ★ ★ A fogyasztási szövetkezetek szlovákiai szövetségének III. kongresszusa június 1-én és 2-án ül össze, hogy értékelje a II. kongresszus óta eltelt két és félévi időszakban végzett munkát a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét. A kongresszus küldöttei könyvalakban kiadott részletes jelentést kaptak kézhez a szövetség működéséről, melyben sok érdekes adat tanúskodik fogyasztási szövetkezeteink fejlődéséről. Közli a jelentés, hogy a kiskereskedelmi forgalom 1954-tól 1956 végéig több mint 20 százalékkal emelkedett. Az egyes árúcikkek eladásának növekedése ugyanezen idő alatt a falusi dolgozók életszínvonalának növekedéséről tanúskodik. A tea fogyasztása megkétszereződött, a rizsé 140 százalékkal, a bútoré 80 százalékkal, a rádiókészülékeké 70 százalékkal, a kész-ruháké 45 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti üzletek 1956-ban háromszor annyi mosógépet adtak el, mint 1954-ben.
