Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-26 / 21. szám
Э57. május 26. Jr a tract Földműves 5 ELHÍVÁS! Segítsük az ifjúságnak a gyümölcstermelés fejlesztésére irányuló kezdeményezéseit! A CSISZ Központi Bizottsága, az ikola- és Kulturális ügyek Megbízotti [ivatala, és a Mező- és Erdőgazdasági legbízotti Hivatal közösen megegyezek abban, hogy a kormánynak a gyülölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséről zóló határozata végrehajtásában tárogatják, s messzemenően felkarolok az ifjúsági szervezetek kezdeméíyezését. Hogy az ifjúságnak az alkotó muna Iránti érdeklődését felkeltsék, a Ticsurin-mozgalom terén összegyűlt apasztalatokat szakemberek segítsélével a mezőgazdaságban sikeresen elhasználhassák, a következő felhí'ást teszik közzé: A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség az fjúságnak a gyümölcs- és szőlőternelés fejlesztése érdekében kifejtett evékenységét főleg a fiatal Micsurintövetők közreműködésével fogja elősegíteni. E tevékenység előrelenditése céljából ez év őszén megrendezi a liatal gyümölcstermelők országos öszszejövetelét. Ezt megelőzően mind já•ási, mind kerületi méretben a fiatal gyümölcstermelők a Micsurin-követőkkei közösen seregszemléket tartalak. Az ifjú gyümölcstermelők és Micsurin-követők munkájának értékelését a ■seregszemle kihirdetésének napjától .1957. szeptemberéig rendszeresen megejtik: ugyancsak értékelik a gyümölcstermelésben előző években elért eredményeiket is. Az ifjú gyümölcstermelők és Micsurin-követök tevékenységüket főként a gyümölcsfák és bokrok helyes küldetésére és ápolására, a facsemeték faiskolai nevelésére, az oltás alapismereteinek elsajátítására, a kártevők és betegségek elleni harcra, végül a madárvédelemre irányítják. E tevékenység irányítására a kerületi nemzeti bizottságokon szakosztályokat létesítettek, hogy a fiatal természetbúvárok munkáját megkönnyítsék. Az iskolai igazgatás szervei a CSISZ segítségén kívül az ifjú Micsurinkövetók feladatainak teljesítése érdekében a HNB, az EFSZ, vagy az állami gazdaság vezetőivel karöltve közösen, a gyümölcstermelés fejlesztését elősegítik a következő módon: a) Szakemberek vezetésével, társadalmi munka keretében bekapcsolódnak a faiskolák facsemete-ültetvényeinek ápolási munkájába. b) Szakemberek felügyelete alatt saját faiskolákat létesítenek, megszervezik a maggyűjtést, oltó-tanfolyamokat, gyümölcsfaápolási tanfolyamokat rendeznek. Kívánatos, hogy a magas szaktudás elsajátítása érdekében az iskolák a népi kutatókkal és a JNB mezőgazdasági szakosztályával szoros kapcsolatot teremtsenek, forduljanak hozzájuk szaktanácsért, anyagi segítségért, és rendszeres irányításért. Az EFSZ-ektőI, állami gazdaságoktól, a HNB-tőI, de különösen a JNB mezőgazdasági szakosztályától elvárjuk, hogy segítsék az ifjúságnak a gyümölcstermelés fejlesztése érdedében megnyilvánuló törekvéseit, főképp azzal, hogy: a) A CSISZ-szel és az iskolákkal karöltve meghatározzák az ifjú Micsurin-követők járási és kerületi méretű versenytervét és résztvesznek munkájuk értékelésében. b) Az ifjúságnak lehetővé teszik, hogy résztvehessen az EFSZ-ek, állami gazdaságok gyümölcstermesztési munkájában, anyagi segítséget nyújtanak nekik a facsemeték és bokrok megszerzése céljából, vegyi és gépi segítséget a faápoiásban, trágyaféléket juttatnak nekik, mindenekelőtt azonban szaktanácsokkal segítik őket a gyümölcstermelésben, a munkacsoportok megszervezésében és a tanfolyamok irányításában. Ezt a feladatot a CSISZ-nek, az iskoláknak és a mezőgazdaság dolgozóinak mint jelentős társadalmi feladatot és nevelési eszközt kell tekinteniük. Magas szaktudást és a nevelés terén eredményt csak úgy lehet elérni, ha az összes oktatási, ifjúsági és közigazgatási szervek, EFSZ-ek, állami gazdaságok a feladatok teljesítésében szorosan egymásra támaszkodnak, közösen fejtik ki a gyümölcstermelés fellendítésére irányuló kezdeményezéseiket. A felhívást aláírták: A CSISZ szlovákiai központi bizottsága nevében: Milan Rázu š; az Iskola és Kulturális ügyek Megbízotti Hivatala nevében: Ján Kotoč; a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal nevében: Ján Guspan, mérnök Egy mondatban Д A tornaijai járás CSISZ-tagjai a tervezett 2000 helyett 2150 hektáron végeztek rét- és legelőjavítási munkát. Д Közel 1 millió korona értéket képviselő, új kultúrházat építettek Budinán, amelyet közvetlenül a választások előtt avattak fel. Д A zsélyi EFSZ a juhok első nyírásából eredő gyapjúért (juhonként 3,7 kg) több mint 133 000 koronát kapott. Д A Galántai Járási Nemzeti Bizottság felvásárlási osztályának jelentése alapján a felsöszeli EFSZ már több mint 50 000 liter tejet adott el szabad áron. Д A vezekényi szövetkezeti tagok már 9 hektár őszi lendeket besílőztak. Д A Csehszlovák Tudományos Akadémia. meghívására május 20-án A. V. Topcsijev professzor vezetésével szovjet tudósok küldöttsége érkezett hazánkba. Д Az Üstí nad Orlice-i GTÄ dolgozói a választás napjáig 101.6 százalékra teljesítették első félévi tervüket. Д A vilkei EFSZ 13 hektáron termel dohányt, amelyről hektáronként 12 mázsát takarítanak be tervük szerint. Д A Losonci Gép- és Traktorállomás a napokban megkezdte a fükaszálást a panyidaróci, kalondai és a jelsőci EFSZ-ekben. Nem vicc. Párizsban a napokban megtörtént a következő eset: az esküdtszék elnöke megkérdezte az előtte álló vádlottat: — Ha már feltörte a páncélszekrényt és elvitte belőle a pénzt, miért hagyta ott a kasszában a kincset érő ékszereket? — Kedves bíró úr! — válaszolta a betörő. — Kérem, ne emlegesse azt az ékszert, mert éppen eleget kaptam miatta a feleségemtől. Sportcsónak-kiállítás Hazai és keletnémet gyártmányú motorcsónakok és turisztikai sportcikkek nagyszabású kiállítása nyílt meg május 19-én a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjában, amely június 2-án fejeződik be. Két részből áll a bemutatott tárgyak kiállítása. Az egyik: sport-motorcsónakok, vitorlás-, és kajak csónakok, összerakható- és felfújható gumicsónakok, stb. A berlini szakemberek a csónakokat üzembehelyezve mutatják be és a látogatóknak szakmagyarázatokkal szolgálnak. A másik: tábori sátrak minden színben, sátorfelszerelések, tábori ágyak, tábori főzőedények és mindennemű kirándulási felszerelések. A kiállításra a belépés díjmentes. • P. Kohút, Bratislava * ★ ★ Sötétségűzés Naprágyon Ezerkilencszázötvennégy november elején érkezett a falunkba Arkhely Zoltán, ez a középparaszti származású tanító. A kis iskolások hamar megszerették, s a lakosokkal is nyomban megbarátkozott. Még jóformán el sem rendezte kevés holmiját, máris akadtak látogatói. — Hosszúak az esték — mondták neki — hamar elunja magát az ember ilyenkor. Kivált, ha nincs kivel néhány szót váltani. A tanító elmosolyodott és tagadóan rázta a fejét. — Én soha sem unatkozom — mondotta. — Ha nincs más dolgom, olvasgatok. Nézzék, most is milyen érdekeset olvasok. Egy boldog ország népéről, a szovjet nép életéről szól — s beszélni kezdett... Beszélt nekik a kolhozokról, a szovjet mezőgazdaság hatalmas sikereiről és a felbecsülhetetlenül gazdag tapasztalatokról, amelyeket ingyenesen a rendelkezésünkre bocsátanak. — Kár, hogy csak ml hallottuk — jegyezték meg a látogatók. — Azon is segíthetünk — felelt a tanító. — Összejövünk az iskolában, s megvitatjuk dolgainkat, bajainkat. Megkeressük a módját, hogyan lehet előbbrejutni... Így kezdődtek a hasznos téli esték ... A kétkedők, a minden újítást akadályozók, maradi felfogásúak ellenállása megtört. Ma már a falu határában egy talpalatnyi föld sincs kihasználatlanul. Megalakult az EFSZ, amely tagjainak a szorgalmas munka nyomán biztosítja a megélhetést, életük szebbétételét. Bevezették a mi falunkba is a villanyt. Nem kell már a falu népének petróleumlámpa mellett vakoskodnia. A fény száműzte a sötétséget a faluból, s oszlik a maradiság köde az emberek bensőjében is ... Madarász Árpád, Naprágy A dunaszerdahelyi járásban levő tejedi EFSZ tagjai naponta 300—400 mázsa őszi takarmány-keveréket silóznak be. A képen a szövetkezet tagjait mutatjuk be silózás közben. (Fényképezte: Zdeno Svrček) Sarabolni, kapálni „A májusi eső-aranyat ér” — mondja a közmondás, és a földművelő egy cseppet sem bosszankodik, ha az eső kiveri a munkából. E tavaszon nincs is panasz, van csapadék elegendő. Szemlátomást nő az árpa, kalászát bontja a búza, virágzik a rozs. Kikelt a kukorica s búján terpeszkedik a cukorrépa. Igen. Ahol már az egyelő kapa megjárta a sorokat, a répa szétteríti leveleit, beárnyékolja a talajt, védi a vízkészletet. Szembetűnően szép a Galántai Állami Gazdasághoz tartozó Elvira részleg cukorrépája. Alsószeli mellett terül el a tábla, s az autóbusz utasai gyönyörködnek a tenyérnyi levelekben. Igaz, a cukorrépát már több mint két hete kiegyelték. Ahol azonban még vastag (bundás) a sor, tehát ahol az egyelés késik, a répa magasba tör, felnyurgul, s a késés minden nap 3—5, sőt 20 mázsával megrövidítheti a termelőt. Már pedig nem mindegy, hogy 200 vagy 300 mázsát takarítunk be hektáronként. Ezt tartották szem előtt a Vásárúti Állami Gazdasághoz tartozó szihonyi részleg dolgozói is, mert május 14-re 36 hektáron végeztek a répa egyelésével. Gyors, időben végzett munkájuk a jó szervezésnek köszönhető. A területet felosztották maguk között, s bár 1,46 hektár jutott egy-egy dolgozóra, családtagjaikat is bevonva, pár nap alatt az egész területről eltávolították a felesleges növényeket. Munkájuk végeztével segítettek a vásárútiaknak, s az elmúlt napokban a Szenicai Állami Gazdaság földjein jelentek meg, hogy az egyelés ott is mielőbb befejeződjék. Ha szétnézünk a galántai járásban, azt észleljük, hogy a növényápolás nagy iramban folyik és jóformán sehol sincs lemaradás. Sőt az elmúlt években még hátul kullogó Vezekény és Gány most elsőként végzett a cukorrépa egyelésével. Évek hosszú során kikristályosodott a csoportok és egyének közötti felosztás helyessége és fontossága. Ezenkívül a munka időben és jó minőségben történő elvégzéséhez nagyban hozzájárult a csoportok közti nemes versengés és a páros munkaverseny is. Nem utolsósorban kell megemlítenünk a pótjutalmazást, amely évről évre hajtóerő a termelésben. Igaz, tavaly több helyen nem került sor pótjutalom kifizetésére, különösen cukorrépánál, de most kedvező az idő, s jórészt a növényápolás dönti el, mennyi pótjutalmat vágunk zsebre, s végeredményben szegény vagy gazdag lesz-e az évvégi zárszámadás. Ha rozsda marja a kapát, a sertés nem eszik kukoricát. S ez így is van. A kukorica sarabolása és kapálása nem tűr halasztást. Kapára vár a burgonya, a napraforgó és minden kapásnövény. A gyom gyorsabban fejlődik, mint a kultúrnövény. Sarabolni, kapálni és megint csak kapálni, sarabolni! Ez napjaink legfontosabb feladata. Minden gépnek, fogatnak, minden szövetkezeti családtagnak a határban a helye. Az óvódák és napközi otthonok lehetővé teszik, hogy az anyák is segítsenek a növényápolásban. Meg kell ragadnunk minden lehetőséget, hogy az ötéves tervünk által elénk tűzött növénytermelési feladatokat ne csak teljesítsük, hanem túl is haladjuk. A növényápolási munkákat nagymértékben megkönnyíti, olcsóbbá teszi és gyorsabban elvégzi a gép. Ezért nagyfontosságú a rendeljkezésünkre álló gépi erők leggazdaságosabb kihasználása. Szükséges, hogy gépállomásaink betartsák az EFSZ- ekkel kötött növényápolási szerződés minden egyes pontját, s emellett az egyénileg gazdálkodóknak is segítsenek. Az eredmény bizonyára megmutatkozik majd a bőségesebb termésben. ★ * ★ Százhúszkiló sertéshús hektáronként A karvai szövetkezet az 4957-es évre húsfélékből már teljesítette beadását, ugyanakkor a lángpusztai majorban még 320 db süldő és hízó várja, hogy az év végéig fokozatosan 130 kg súlyban vágóhídra kerüljenek. így a 430 hektáros szövetkezet minden hektár szántóföldje után 120 kg sertéshúst, azaz összesen 52 670 kg-ot ad a közellátás részére. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a termelési önköltség is évről évre csökken, akkor minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a karvai szövetkezet tagjai becsületes gazdái a szövetkezetnek. Az első negyedévi értékelésnél megérdemelten jutottak a járási versenyzászló birtokába. G. J. Csupán a tagok szorgalmán múlik... Leléd a párkányi járás legkisebb szövetkezete. Földterülete helyenként hepehupás, így gépekkel nehezen művelhető. Éppen ezért a szövetkezet fő jövedelmét az állattenyésztésnek kellene képezni. Ez azonban nem így van a valóságban. A múlt év végén úgy látszott, hogy kedvező fordulat áll be az említett szövetkezet állattenyésztésében. A szövetkezet ugyanis 300 férőhelyes istállót építtetett. A tél folyamán azonban ennek ellenére sem szaporodott kellő mértékben az állatállomány, így a beruházási költséget a lelédi EFSZ most is csak részben fedezi, így lesz a most átadandó 50 koca részére épült sertésóllal is? Semmi esetre sem, hiszen ezzel már megszűnt az objektív okokra való hivatkozás lehetősége, mivel a termelés többi feltétele mér nem az anyagiakon, hanem a szövetkezeti tagok kezdeményezésén, igyekezetén, szorgalmán múlik. A szövetkezet fejlesztési terve egy kisebb méretű új tehénistálló építését is magában foglalja. — Mikor és hogyan fogjuk ezt a nagy költséget kifizetni — tette fel ottlétünkkor borúlátóan a kérdést szinte önmagának Dajcs elnök. Mindenesetre nem egy esztendő leforgása alatt, sem egy év bevételéből. A befektetett költséget több éven át téríti meg a szövetkezet állattenyésztése, — feltéve, ha a tagság igyekezete nem marad el. Gábris József, Párkány •V- ’.** * ч‘-ПЛЙ Jí'ŕ Gyújtsunk ócskavasat! FELHÍVÁS a POLGÁROKHOZ: Gyűjtsetek össze minden ócskavasat és színes fémet. Adjátok be az ócskavas gyűjtőbe vagy a Jednota elárusító helyeire. Egy kg ócska hulladék vasért készpénzben 8 fillért, 1 kg színes fémért 2—10 Kčs-t kaptok. A vas és színes fémek gyűjtésével növelitek jövedelmeteket, megszabadultok a fölösleges lim-lomtól és kohóinknak lehetővé teszitek az acélgyártás fokozását. K0V0ŠR0T, Bratislava, n.v.
