Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-26 / 21. szám
Э57. május 26. \fxaU-aet Földműves 3 A FALU HAN Ol A A hanavai EFSZ versenyfelhívására ■ > Ötszáz mázsa cukorrépát termelnek hektáronként A tornaijai járásban levő hanavai zövetkezet tagjai versenyre hívták a »eszttrcebányai kerület szövetkezeteit cukorrépa magas hektárhozamainak lérésére. Egyben kötelezettséget válaltak, hogy a bevetett 9 hektáron 450 lázsás hektárhozamot érnek el, ami .zt jelenti, hogy 3288 mázsával többet idnak át a cukorgyárnak, mint a terv üőír. A felhívást a losonci járásban az ?lsök között a kalondai szövetkezet 'ogadta el. Hogy miképp akarják teljesíteni a cukorrépatermelés feladatit a kalondai szövetkezet tagjai, írről Tóth elvtárs, a szövetkezet elnöke nyilatkozott. Kifizetődik-e a cukorrépatermelés? Erre a kérdésre a szövetkezet elnöke igenlő választ adott. Amint mondotta, évről-évre jobb eredményeket érnek el. — Míg az 1954-es évben 270 mázsás hektárhozamot takarítottunk be cukorrépából, az 1955-ös évben már 520-at és 1956-ban pedig 445 mázsát. Míg a különböző termékekből 6500 koronát, addig a cukorrépánál 9000 koronát jövedelmezett egy hektár föld termése. Ezenkívül a Besztercebányai kerületi Nemzeti Bizottságtól 6000 koronás pénzjutalmat kapott szövetkezetünk. Szövetkezeti tagjaink közt 563 kg cukrot osztottunk szét 4,80 koronás áron. Mondhatom, érdemes cukorrépát termelni. Mit tettek ebben az évben? A szövetkezet elnöke örömmel mondta el, hogy 10 hektáron időben elvetették a cukorrépát, s a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeresen végeztek az egyeléssel. — Szép termést ígér a cukorrépa, azért nagy gondot fordítunk nemcsak a növényápolásra, hanem a kártevők elleni védelemre is. Bátran elfogadtuk a hanvai szövetkezet versenyfelhívását. Ügy határoztunk, hogy ebben az évben 500 mázsás hektárhozamot érünk el cukorrépából. Megvagyunk "yőződve arról, hogy a hanavai szövetkezeti tagok méltó versenytársra találnak a kalondaiakban. Lelek I., Losonc ★ ★ ★ így biztosítunk több cukorrépát A nagylégi szövetkezetben 80 hektáron időben elvetették a cukorrépát. Előttük a somorjai EFSZ végzett elsőnek 54 hektáron. Az említett szövetkezetekben nagy gondot fordítanak a növényápolási munkálatokra is. Az első sarabolással már május elseje előtt végeztek. Nem feledkeznek meg a kártevők elleni védelemről sem. Ebben az évben különösen az ormányos bogarak ellen kel! alaposan felkészülni. A nagylégi szövetkezeti tagok a cukorrépa elvetése után rögtön körülárkolták a bevetett földet. Ez a legjobb védekezési mód. Bartos Mihály ★ ★ ★ Bővítették a len vetésterületét... Az ipari növények termesztése busásan visszafizeti a termesztésére fordított kiadásokat. Erről a žihlavai EFSZ tagjai is meggyőződtek. A múlt évben például mindössze 4 hektáron vetettek lent, amely jó termést hozott. Rostlen és a lenmag értékesítése során mintegy 65 ezer korona ütötte a markukat. Az idén is, március második felében földbe tették a magot. De a tavalyival szemben két hektárral többet vetettek. Kikelése után a lenvetést Dynoeid-dal porozták, hogy elejét vegyék Laukó, Szarka ás Bélés fejőgulyások a rovarkártevők pusztító munkájának, tehenenként több mint 2500 liter tejet fejnek az Ipolysági EFSZ-ben S. L. A rapi szövetkezeti tagok örömmel adták le szavazatukat a NF jelöltjeire. Örülnek annak is, hogy a választások napjáig 25 ezer koronával túlteljesítették az első félévi jövedelem tervét, s emellett a tervezett kiadásokat 60 ezer koronával csökkentették. (Beküldte: Lelek I., Losonc) ★ ★ ★ Egy szövetkezeti munkaiskoláról Szép meleg napsütéses idő volt. Nagygéres utcáin ünneplőbe öltözött asszonyok és férfiak igyekeztek a nyolcéves középiskola felé. A „diákok” évzáró vizsgára siettek a szövetkezeti munkaiskolába. Az iskola vezetője Czigányi György, mezőgazdasági mérnök, nagyon szép eredményeket ért el hallgatói szakképzettsége emelésében. Már hét éve agronómusa a szövetkezetnek és nemcsak a határt, hanem az embereket is nagyon jói ismeri. A munkaiskolában tartott előadásai gyakorlati részét a helyi viszonyok és tapasztalatokból merítette, úgyhogy előadásainak a szövetkezet gazdálkodásában megindította a harcot a magasabb hektárhozamokért. ' Elsőnek Szabó Pál a szövetkezet kertésze felelt. Kurta és érthető mondatokkal fejezte ki az agro-’ és zootechnikai tudomány fejlődésének egyes korszakait. A mondottak mögött ott érződött a komoly tanulás és tudniakarás ize. Következőnek Csorna József csoportvezető beszélt a növényápolás jelentőségéről, továbbá Gács Ilona fejtegette sikeresen az állattenyésztés mestereinek tanításait. A vizsgákat Dorkó Bertalan, munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezeti elnök fejezte be, és örömmel állapította meg, hogy a szövetkezeti tagok nemcsak a munkában tartoznak az elsők közé a járásban, de a tanulásban is. I—n. ► •X. - "V-%. Rend a lelke mindennek... A szövetkezetek III. országos kongresszusa által javasolt mintaalapszabílyzat kiegészítést és módosítást a kormány 1957. május 3-án jóváhagyta. A szövetkezeti tagnak — aki a ledolgozott munkaegység után természetbeni járandóságként kenyérgabonát, burgonyát, stb. kap a háztáji gazdálkodásban levő tehene, esetleg sertése számára — ezenkívül azonban tojásra, húsra, vajra, zöldségre, gyümölcsre, stb. is szüksége van, amelyet személyes háztáji gazdálkodása révén szerez be. Ezért az eddigi érvényben levő mintaalapszabályzat szerint minden szövetkezeti tag családjának, amely földdel lépett be a szövetkezetbe, személyes gazdálkodása számára háztáji gazdálkodást engedélyezett. Az új mintaalapszabályzat a szövetkezeti tag családjának személyes szükséglete kiegészítésére a háztáji gazdálkodás szolgál. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet a szövetkezeti tag családjának használat céljából háztáji gazdálkodást tesz lehetővé, tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezetbe földdel, vagy föld nélkül lépett be. Ezt a módosítást már gyakorlatban is 0,5 ha földterülettel, beleértve a kertet vagy gyümölcsöst, eredményesen alkalmazták. Csak a legelőterületeken a kerületi nemzeti bizottság jóváhagyásával engedélyezhetnek legfeljebb 1 hektárnyi területet, melyből a szántóföld, beleértve a gyümölcsöst és a kertet is, nem haladhatja meg a 0,5 hektárt. A módosított alapszabályzat 7. cikkelye kimondja, hogy: a szövetkezet eredményes fejlődésének, a termelés növekedésének és a szövetkezeti tagok jövedelmének az alapja valamennyi tag becsületes munkája a közös gazdálkodásban. A háztáji gazdálkodásnak tehát csak alárendelt jelentősége van. A szövetkezeti tagoknak a közös gazdálkodásból eredő jövedelmét egészíti ki és biztosítja a szövetkezeti tag háztartásának ellátását egyes mezőgazdasági termékkel. A szövetkezet érdeke, hogy a tagok a háztáji gazdálkodás számára ne hagyjanak nagyobb földet, mint amilyent a mintaalapszabályzat engedélyez. A mintaalapszabályzat be nem tartásával a tagok saját maguknak ártanak. A zohori EFSZ például 1954— 1955-ben némely szövetkezeti tagnak 0,5 ha-nál nagyobb földterületet engedélyezett, amelyen külön zöldséget termeltek. Természetes az ilyen földterület megművelése a tagoknak sok idejébe és munkájába került, és így nem vehettek részt teljes erővel a szövetkezet közös gazdálkodásában. A szövetkezeti földeket agrotechnikai határidőre nem művelték meg, ami magától értetődően befolyásolta a munkaegységek értékét és káros hatással volt a szövetkezeti munkafegyelemre. A zohori EFSZ-ben más egyéb szervezési intézkedésen kívül a közelmúltban rendezték a háztáji gazdálkodások földterületét és ennek eredményeképpen a munkaegység értéke egy év alatt 9 koronával emelkedett. A szövetkezeti tagok termése, amelyet a nagyobb földterületen szereztek, távolról sem pótolta azt a jutalmat, amelyet ugyanazért a munkáért a szövetkezetben kaptak volna. A Háztáji gazdálkodáshoz tartozó nagy földterületek okozzák a munkafegyelem lazulását és előidézik a szövetkezet gazdasági hanyatlását. A szövetkezeti tagok, akik a megengedettnél nagyobb földterülettel rendelkeznek, különösen a csúcsmunkák idején saját háztáji gazdálkodásukra összpontosítják figyelmüket és így elhanyagolják a közös gazdálkodást. A garamújfalusi EFSZ-ben, (lévai járás) a gyenge munkafegyelem és a munkaegység alacsony értékének oka, a megengedettnél nagyobb méretű háztáji gazdálkodás. Úgy szintén az ógyallai járásban levő zöldállási EFSZ tagjai 1—1,5 ha földterülettel rendelkeztek. Magától értetődik, hogy az ilyen szövetkezetben a tagok nem tanúsítanak különösebb érdeklődést a közös gazdálkodás iránt és így gazdasági eredményeik igen alacsonyak. Feltétlenül szükséges, hogy a szövetkezet, valamint a mezőgazdasági szakosztály vezetői különösen most a szövetkezet saját mintaalapszabályzatának ’kidolgozásakor a mintaalapszabályzat ilyen súlyos megsértését kiküszöböljék és ne csak segítségére legyenek a szövetkezet megerősítésének, de járuljanak hozzá a szövetkezeti tagok jövedelmének emeléséhez is. A háztáji gazdálkodásban a szövetkezeti tag családja saját tulajdonában egy tehenet, egy-két hízósertést, legfeljebb 10 méhcsaládot, kecskét, bárányt és apróbb mezőgazdasági állatot (tyúkokat, libákat, nyulakat, stb.) A proletáriátus diktatúrája nélkül ma nem volna iparosított Szlovákia Az 1937-es besztercebányai pártkonferencia 20. évfordulója alkalmából Viliam Široký elvtárs mondott ünnepi beszédet a besztercebányai munkásotthonban. Hangsúlyozta, hogy húsz esztendővel ezelőtt Csehszlovákia Kommunista Pártja szlovákiai konferenciája jóváhagyta Szlovákia gazdasági, szociális és kultúrális fellendítésének programját. Ez akkor volt, amikor a német imperialisták nyíltan készültek hazánk ellen. Az uralkodó körök csökönyösen elutasították a dolgozók sürgős követelésének teljesítését, ami jelentősen megszilárdította volna a köztársaság védelmét. Szándékosan előkészítették a talajt a német fasizmus előtt való kapitulációra. Tagadhatatlan történelmi tény, hogy Szlovákiában egyedül a kommunisták tűzték ki az iparosítás reális tervét és indítottak harcot e terv megvalósításáért, ezzel fejezve ki Szlovákia dolgozó népének alapvető létérdekeit, gazdasági és kulturális fejlődésének főfeltételeit. Amíg a harmincas években milliók váltak hazátlanná a burzsoázia nem tudta megoldani a munkanélküliség kérdését és ami a burzsoáziának megvalósíthatatlan volt, a népi demokratikus rendszer felállítása után valósággá vált és 12 év után Szlovákia magasan fejlett iparral rendelkező ipari és mezőgazdasági ország. Amikor húsz év előtt a banská bystricai konferencián a kommunisták előterjesztették Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fellendítésének programját, gúnyos megjegyzéssel utasították el őket a burzsoázia ügynökei, hogy nem értenek a nemzetgazdasághoz. Amikor a felszabadulás után a kommunisták vezetésével megkezdődött Szlovákia iparosítása, azon gúnyolódtak, hogy a munkások és parasztok sohasem lesznek képesek üzemeket, és az egész gazdaságot irányítani és hogy az iparosításnak kudarcba kell fulladni. Láthatjuk, hogy a burzsoázia hiú reményeket táplált. Nem az iparosítás, hanem az ő kísérleteik vallottak kudarcot, amelyekkel népünk békés munkáját akarták megzavarni. Szlovákia szocialista iparosításának tíz éve olyan eredményeket hozott a népgazdaság és a kultúra fejlesztése terén, amilyenekről a burzsoá politikusok még csak nem is álmodhattak. Népünk bőséges tapasztalatokkal gazdagodva folytatja a szocializmus építését, Szlovákia szocialista iparosítását, szilárd elszántsággal a népgazdaság további fejlődése, a jólét és kultúra gyarapodása ragyogó távlatainak tudatában. Az egyenjogúságon és barátságon alapuló nemzetiségi politikánk szellemében gazdasági országépítésünkben résztvesznek a magyar és ukrán nemzetiségű dolgozók és sikeresen fejlesztik kulturális életüket. Hazánk összes lakosának szilárd hazafias állásfoglalása a múlt évben bebizonyította az egész világnak, hogy a cseheknek és szlovákoknak, valamint köztársaságunk más nemzetiségű lakosainak megbonthatatlan testvéri egysége nem üres jelszó, hanem népi demokratikus köztársaságunk sziklaszilárd, megrendíthetetlen alapja, hogy Szlovákia gazdasági és kultúrális fejlődésének továbbra is» nélkülözhetetlen előfeltétele marad. Az agronómus A MEZEI TÁBORT fiatal jegenyék veszik körül. Mögötte keskeny füves sáv. aztán a láthatárig felszántott barna hantok következnek. Mihail Gerkulenko az ablakra támaszkodott és a szántást bámulta. Gerkulenko Ruszká Poľjanában született. Itt járt iskolába, szünidőnként itt őrizte a tehenet. Akkor Miskának hívták, de mostanában, amikor a szünidőre hazajött, Mihailnak szántották és hozzátették, — aki agronómusnak tanul. Ezután egy ideig nem hallottak felöle. Mikor leszerelt, vendégként fogadták és nem is sejtették, hogy a régi Miska már kommunista és itthon marad a kolhozban, agronómusnak. Mihail sem számolt ezzel. Bár mindennél kedvesebb volt szülőfaluja, nem tartotta illőnek, hogy gazdálkodni tanítsa esetleg a saját apját is. Iván Dimitrtjevics Szved, a kolhozelnök, magához hivatta. ■ Elbeszélgettek. Az elnök azt ajánlotta, maradjon otthon agronómusnak. MIHAIL ELLENKEZETT, de az elnök nem engedett. tarthat, a tagsági gyűlés határozata szerint. A háztáji gazdálkodásban tartott állatok száma semmi esetre sem fékezheti a szövetkezet fejlődését és bevételének csökkentését. Ebben az esetben a módosított mintaaíapszabályzat a taggyűlésnek teljes lehetőséget nyújt az apróbb mezőgazdasági állatok számának meghatározására. A szövetkezet ezt a tagoknak a helyi takarmányozási lehetőségek szerint engedélyezi. Nagyobb számú mezőgazdasági állatot a szövetkezeti tag nem tarthat, mert az állatok gondozásával járó munka akadályozná őt, hogy kellő mértékben részt vegyen a közös gazdálkodásban. Ezenkívül az engedélyezett földterület, amelyen a szövetkezeti tag takarmányszükségletének egy részét termeli, nem teszi lehetővé. Az olyan szövetkezeden, ahol a szövetkezeti tagok több állatot tartanak, a ledolgozott munkaegységekért jutalomként nagyobb mennyiségű takarmányadagot igyekeznek kiharcolni. Ilyen egészségtelen jelenség mutatkozott az egyébként jól működő Vysoké pri Morave-i szövetkezetben is, ahol a tagok a háztáji gazdálkodásban még anyadisznókat is tartottak. Az említett szövetkezetben főképpen a szemestakarmány hiánya okozta, hogy az állattenyésztésben nem érték el a tervezett bevételt és a munkaegység értéke 20 koronáról 14,80 koronára csökkent. A szövetkezet vezetősége és tagsága a javasolt alapszabályzattal azonban már rendet teremtett az EFSZ-ben. A szövetkezeti alapszabályzat szigorú betartásával tehát megszilárdítjuk szövetkezeteinket, s fokozzuk a mezőgazdasági termelést. Štefán Stefanovié — Az a jó, hogy idevaló vagy. Ismersz a határban minden barázdát, a faluban minden házat. Hogy nem illik apádat tanítani? Mi fogunk az öregektől tanulni, és azokat az ósdi nézeteket, amelyeket nagyapáiktól örököltek, velük együtt fogjuk legyűrni. Hosszan és öszintént beszélgettek. Iván Dimitrijevics beismerte, hogy gyakran nagyon nehéz a hatalmas gazdaságot vezetni és megtalálni minden ember szívéhez az utat. Az elnök mintha megsejtette volna, mire gondol a fiú. — Előre figyelmeztetlek, hogy szeretném, ha a kolhoztagok agronómusa lennél. Nem leszel egyedül. A munkacsoportvezetők, már mind agronómusok. Valamennyien azt akarják, hogy gazdagodjék a kolhoz. Félsz a nehézségektől? Határozz, de ne feledd, hogy kommunista vagy . . . — Megpróbálom, Iván Dimitrijevics. ... A nehézség a munkacsoportvezetökkel kezdődött. Megismerkedtek, és az új agronómus a holnapi teendőkről beszélt, melyeket az elnök is jóváhagyott. A csoportvezetők meghallgatták a szükséges tennivalókat és lesütött szemmel távoztak. Másnap az agronómus észrevette, hogy a kitűzött feladatokból egyet sem teljesítettek. Az emberek dolgoztak, de maradt minden a régiben. ESTE ÜJRA ÖSSZEHÍVTA a csoportvezetőket és nyugodtan megkérdezte: — A tegnapi utasításokról nincs mondanivalójuk ? A csoportvezetők hallgattak. Mihail elnevette magát: — Csak ezt akartam mondani. A következő értekezlet azonban már sokkal élénkebb volt, a csoport ve' "ók kiegészítéseket és javaslatokat is 'ettek. — Megy az, csak ki kell tartani — biztatta magát Gerkulenko. Már nemcsak az elnök állt mellette. Egyre jobban érezte, hogy párttag, hogy támogatja a pártszervezet és a komszomolisták. Néha az öregek közül valaki megeresztett ugyan egy-egy csípős megjegyzést, de már maguk közé fogadták. — No Miska, újra álmodozhatsz. Melletted állnak a kommunisták, a Komszomol és idős apád is. (N. iszcsenko karcolata nyomán) Az új őrösi iskola
