Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-19 / 20. szám

s y/rabeef Földműves 1957. május I VILÁGPOLITIKA A Szovjetunió Legfelső Tanácsának üléséről Május 7-én a Kremlben a párt és a kormány vezetői, valamint nagyszámú külföldi diplomata és újságíró jelen­létében tartották meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülésszakát. Az ülésszak napirendjének fő pont­ja, az ipar és az építés irányítása, szervezésének további tökéletesítése. Az ülést megelőzően a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya ki­kérte a széles tömegek véleményét. 514 000 gyűlésen több mint 40 millió ember vett részt az ipar átszervezé­séről — Hruscsov-tézisekről — szóló vitában. Csupán a lapok hasábjain 68 000 hozzászólás jelent meg. Az előadói beszámolót N. Sz. Hrus­csov tartotta. A beszámoló nagyrészt az előbb kiadott téziseken alapult, azonban kifejezésre jutottak benne az elmúlt öt hét vitái során elhangzott hozzászólások is. Hruscsov elvtárs el­mondotta, hogy a Szovjetunióban je­lenleg 200 000 gyár működik és 100 000 építkezés folyik. Ezt a gigantikus ipart — a további perspektívákat is figye­lembe véve — rnár nem lehet a köz­pontból irányítani. Ezért 7 kivételével megszüntetik az össz-szövetségi ipari minisztériumokat és az ún. függőleges irányítás helyett a vízszintes irányí­tásra térnek át. Ez azt jelenti, hogy előreláthatólag 92 adminisztratív — gazdasági körzetet hoznak létre, az ezek élén álló népgazdasági tanácsok vezetik majd a területeken levő egész ipart. Az új vízszintes irányítási módszer sokkal közelebb hozza az ipar vezetőit az üzemekhez, az építkezésekhez. Az új irányítási módszer másik fő haszna abban nyilvánul majd meg, hogy kikü­szöböli a minisztériumok tárcasoviniz­musát, amely sokszor okozott jelen­tős károkat a népgazdaságnak. Magából az előadói beszédből és a lapokban megjelent cikkekből arra lehet következtetni, hogy az új irá­nyítási módszer segítése révén a szovjet ipar és gazdálkodás nagy len­dülettel fog ívelni fölfelé. Visszhang a Béke­világtanács felhívására Tiltakozó hajó. Az atom- és a hid­­rogélihomb'a bétiltásáért "küzdő "japán tanács elhatározta, hogy támogatja azt a javaslatot miszerint küldjenek tiltakozó hajót a Karácsony-szigetre. A hajó tüntetni fog a tervbe vett an­gol hidrogénkísérlet ellen. Ennek érdekében a japán tanács még azt a határozatot is hozta, hogy augusztus 12-től 16-ig tartja Tokió­ban III. atombombaellenes világtalál­kozóját. Az előkészítő bizottság az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Japán, India, Ausztrália, Ceylon, Egyiptom, Szíria, Brazília, Franciaország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köz­társaság és a népi Kína képviseletéből áll. Nyugat-Németország lakossága is ellenzi az atomfegyverkezést. A Sza­bad Demokratikus Párt sajtószolgálata közli, hogy „a Szövetségi Köztársaság lakosságának abszolút többsége a Bundeswehr atomfegyverrel való fel­szerelése ellen foglalt állást”. A megkérdezettek túlnyomó több­sége azt a meggyőződést fejezte ki, hogy „a szövetségi kancellárnak nincs joga a német katonák atomfegyverrel való felszerelését követelni”. Az angol munkáspárti képviselő, Fenner Brockway, az alsóház elé ter­jesztette, hogy választókerületének 2500 lakosa aláírásával szólítja fel a kormányt arra, hogy mondjon le a Karácsony-szigeten tervezett hidro­génbomba kísérletről. Egy angol, Harold Steele 63 éves nyugalmazott baromfitenyésztő, há­rom gyermek apja csütörtökön eluta­zott Londonból, hogy részt vegyen a tiltakozó hajó útján és szükség esetén életét áldozza, s így jusson kifejezésre tiltakozása a Karácsony-szigeten ter­vezett angol hidrogénbomba-robbantás ellen. Az ázsiai államok közül Burma és Közös nyilatkozat a Indonézia is tiltakozását fejezte ki a nukleáris fegyverekkel való kísérlete­zések ellen. Szovjetunió memorandumot intézett a japán kormányhoz, amelyben java­solja, hogy a Szovjetunió és Japán kormányai közösen szólítsák fel az USA és Nagy-Britannia kormányát, hogy egyezményt kössenek az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek azonnali beszüntetésére. Válságos a gazdasági helyzet F ranciaországban Guy Mollet miniszterelnök a lille-i vásáron beszédet mondott, melyben elismerte, hogy Franciaország a vál­ság állapotába jutott. Elmondta, hogy a gazdasági helyzet a legaggasztóbb azóta, amióta kormánya uralmon van, és hogy a frank értékállandósága ve­szélybe került. Kijelentette továbbá, hogy az infláció és a devalválás veszé­lye valóban fent forog. Beszélt a gaz­dasági nehézségek okairól is és el­ismerte, hogy például az algériai há­borúban tavaly helikopterek és más katonai repülőgépek behozatala vált szükségessé, ami az országnak 150 miiliárd frankjába került. Mendes France az Express hasáb­jain azt írta, .hogy a Radikális Párt — beleértve a radikális minisztereket és pártszervezeteket — egyetlen követe­lés köré tömörül: a kormány vagy megváltoztatja algériai politikáját, vagy pedig a Radikálás Párt megvonja tőle támogatását, a kormányban he­lyet foglaló minisztereit pedig vissza­hívja. varsói szerződésről A Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság legfelső népképviseletének elnökségei Berlinben megtartott értekezletük végeztével közös nyüatkozatot adtak ki. A három ország parlamentjének küldöttségei foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi hely­zettel és kijelentették, hogy támogatják az atomkülönítményeknek Nyugat- Németországban való állomásozása ellen elhangzó figyelmeztetéseket. Az értekezlet részvevői a továbbiakban kijelentették, hogy a Lengyel Népköztársaság és hazánk fennálló határai sérthetetlenek, és hogy a Német Demokratikus Köztársaság biztonsága és sérthetetlensége az európai béke megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Az értekezlet részvevői szembehelyezkedtek az Euratom és az úgyne­vezett közöspiac-fajtájú egyezményekkel. A nyilatkozat ezután kijelenti, hogy a varsói szerződés a jelenlegi nem­zetközi helyzetben az európai országok békés életének szükséges biztosítékát jelenti, és hogy a varsói szerződés szervezetének védelmi erejét állandóan fokozni kell. A nyilatkozat a legégetőbb problémák egyikének a leszerelés kérdését, az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, valamint az ezekkel a fegyverek­kel végrehajtott kísérletek beszüntetését tartja és támogatását fejezi ki azok iránt a javaslatok iránt, amelyeket a Szovjetunió az ENSZ leszerelési albizottságában előterjesztett. A Béke-Világtanács felhívása A Béke-Világtanács elnöksége május 6-án nyilatkozatot adott ki, amely ben követeli az atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetését. Felhíváss: fordul a világ közvéleményéhez, támogassa azoknak a kormányoknak ak dóit, amelyek ellenzik a kísérleteket és az „atomfegyver-szünetet”. A Magyar Népköztársaság országgyűléséről A magyar országgyűlés május 9-től 11-ig tartotta első ülésszakát. Az ülés Rónai Sándor elnöki megnyitójával kezdődött. Dobi István az országház október-novemberi napjairól és az Elnöki Tanács munkájáról, Kádár Já­nos viszont a kormány féléves tevé­kenységéről számolt be. Az ülésen a képviselők egyöntetűen bizalmat szavaztak a kormánynak és jóváhagyták az utolsó hat hónap fo­lyamán kifejtett bel- és külpolitikai tevékenységét, valamint a képviselők mandátumainak meghosszabbítását 1959 május 17-ig, mert az alkotmány 18. paragrafusa kimondja, hogy rend­kívül nehéz körülmények esetén az országgyűlési képviselők mandátumát meghatározott időre meg lehet hosz­­szabbítani. A képviselők azután jóváhagyták a új magyar állam címert, az alkotmán cikkelyeinek egyes változtatásait, s el fogadták a kormány új elnevezéséi magyar forradalmi munkás-paras2 kormány. Az ülés befejezéséül Kádár Jáno miniszterelnök összefoglalta a vitá' s válaszolt az egyes felszólalásokr? Hangsúlyozta, hogy a vita a fő kérdf sekben a teljes egyöntetűségnek vc~ kifejezője mind a bel- mind a külpo litikai kérdések terén. Magyarorszá a szocializmus és a béke nemzetköz erőire támaszkodik, a szocialista tá bor egységének megerősítésére, s szovjet-magyar barátság további el mélyítésére törekszik — mondott befejezésül Kádár János miniszterei nők. * • Japánban országos tanács alakul a japán-kínai kapcsolatok rendezése érdekében. • Az angol kormány a hét folyamán ismét elutasította a munkáspártnak azt a követelését, hogy szüntessék be a hidrogénbomba kísérleteket. • A marokkói szultán közölte Ri­­chardsal, Eisenhower elnök közép­keleti küldöttével, hogy jóváhagyja az Eisenhower-doktrinát. • A Szovjet Tudományos Akadémia kiadóhivatala 12 kötetes gyűjtemény­ben rendezi sajtó alá ez Októberi Forradalom okmányait és anyagait. • Az angol kormány nem járul hoz­zá a disszidens magyarok, segélyezé­séhez. A kormány az éteren keresztül közölte, hogy „ezentúl nem tud anya­gilag hozzájárulni az Anglián kívül tartózkodó magyar menekültek meg­segítéséhez”. • Bonn. Viharos összetűzésekre került sor a bonni szövetségi gyűlés­ben a kancellári alap költségvetéséért. Éles összetűzésre került sor a kor­mánypártok és az ellenzék között annak a 11 és félmillió márkának kér­désében, amelyet a kancellár a parla­ment ellenőrzése nélkül ún. „tájéko­zódási célokra” használ fel. • Az Osztrák Köztársaság újonnai megválasztott elnöke dr. Adolf Schär május 24-én a nemzetgyűlés legkö­zelebbi ülésén teszi le az előírt foga­dalmat az alkotmányra. 9 A népi demokratikus országol könyvkiadó vállalatai kiadói konferen­ciát tartottak Lipcsében. A kiadói tájékoztatták egymást munkájukról s közös terveket készítettek. • Moszkvába érkezett Robertson az ENSZ főtitárhelyettese, akit még i megérkezés napján Sz. K. Carapkin, í szovjet külügyminisztérium kollégiu­mának tagja fogadott. • Helsinkiben május 11-én meg­kezdődött Finnország Kommunist! Fártja Központi Bizottságának plená­ris ülése. Az ülés határozatot hozot az atom- és hídrogénfegyver-kísérle­­tek beszüntetése érdekében. SZIBÉRIA - cvz ipád étiások otszáya Az Októberi forradalomig az euró­pai átlagember csak azt tudta Szibé­riáról, hogy ez a hatalmas terület a végtelen őserdők, a szikkadt sivatagok országa, sok millió politikai száműzött szenvedésének helye, s hogy egyes részein elviselhetetlenül hideg a tél. A szovjet nép az Októberi forrada­lom óta bebizonyította, hogy Szibéria nemcsak „félelmetes”, „rejtelmes” terület, hanem szolgálója, gazdag kincsestára lehet az alkotó embernek. Az egykor lakatlan területeken A fejlődő Szibéria ma még az ellen­tétek országa. Ember nem járta őser­dők, pusztaságok, végtelen tundrák közöt modern nagyvárosok és a tech­nika legújabb vívmányaival felszerelt hatalmas ipartelepek terülnek el. Gőzmozdonyok, s villamosmozdonyok húznak hosszú szerelvényeket sok tíz­ezer kilométernyi sínpáron, de a sí­nektől nem messze, már csak lóháton lehet közlekedni. A folyókon tehergő­­zösök és személyszállító hajók sikla­­nak, de útjukban gyakran találkoznak az ősi kánoéval, meg a kezdetleges vi­torlásokkal. Az Észak-szibériai tund­rák . fölött repülőgépek berregnek, de a hóborította síkságokon a kutya vagy a rénszarvas vontatja a szánt. A szovjet emberek különösen az öt­éves tervek időszakában sokat változ­tattak az évszázadokig szinte isme­retlen terület arculatán. A második világháború befejezése óta Szibéria a Szovjetunió népgazdaságának újabb kimeríthetetlen forrásává, hatalmas ipari és mezőgazdasági bázisává fej­lődött, de a távoli földek méhe még ma is rengeteg kiaknázatlan kincset rejt. A hatodik ötéves terv meggyor­sítja Szibéria ipari fejlődését, s a ter­mészeti kincsek kiaknázása sokszoro­sára emeli majd a Szovjetország gaz­dagságát. Az ipari fejlődés alapját az ötéves tervek már megteremtették. Szibériá­ban néhány évtized alatt hatalmas kohászati, gép- és vegyipar létesült, s a szénbányászat példátlanul fellen­dült. Szibéria ma a második helyen áll a Szovjetunió széntermelésében és a harmadik helyet foglalja el a vas- és acéltermelésben. A Szovjetunió legna­gyobb színesfém feldolgozó üzemei, szerszámgépgyárai, vegyiüzemei és építőanyag-gyárai is itt épültek. A pusztaságok, az erdők és lakatlan tundrák helyén számtalan új város és ipari központ született: Sztalinszk, Prokopjevszk, Cseremhovo, Leninszk, Angarszk, Noriljszk, stb. De megvál­tozott a régi városok képe is. Novo­­szibirszknek például 1917-ben mind­össze 70 000 lakosa volt. Ma már 700 000 ember lakja, s nagy ipari, tu­dományos és főiskolai központtá nőtt. Nyugat-Szibéria jövője Nyugat-Szibéria az Uraitól az Ob és a Jeniszej vízválasztójáig, s az Északi-Jeges-tengértől a szinte tropi­kus éghajlatú Kazah sztyeppekig ter­jed. Ipari termelése 1955-ben már hatvanszor annyi volt, mint 1913-ban. A hatodik ötéves tervben még nagyobb lesz a fejlődés. 1960-ban Nyugat-Szibéria csaknem annyi öntöttvasat ad majd, mint amennyit 1913-ban egész Oroszország termelt. A Kuz­­nyeck-medence széntermelése évi 80 millió tonnára növekszik, vagyis há­romszor annyi lesz, mint a forradalom előtti Oroszországé volt. A tervezett három új olajfinomító közül az egyik a Nyugat-szibériai Omszkban épül. Ugyancsak Nyugat-Szibériában építik a novoszibirszki vízierőművet, s innen indul ki az egységes energetikai rend­szer is, amely egészen Irkutszkig át­fogja a világ legnagyobb iparvidékét. Kelet-Szibéria — az ipar új kincsesbányája Még nagyobbat fejlődik Kelet-Szi­béria, mely a legutóbbi időkig kevésbé iparosított terület volt, mint Szibéria nyugati része. Számos új ipartelep és gyár létesül ezen a példátlanul gazdag területen, mely az Ob és a Jeniszej vízválasztójától a Csendes-óceáni partvidék mentén húzódó hegygerin­cekig és az Északi-Jeges-tengertöl a mongol és a mandzsu határig terjed. Irkutszkban és Krasznojarszkban olajfinomító épül. Az omszki olajfino­mítóval együtt ez a három ipartelep többet termel majd, mint ma az ösz­­szes bakui olajfinomítók együttvéve. A tatár és a baskír olajlelőhelyeket Tujmazitól Irkutszkig 5700 kilométe­res csővezeték köti össze az új szi­bériai olajfinomítókkal. Kelet-Szibéria a Szovjetunió legna­gyobb villamosenergiabázisa lesz. A hatodik ötéves tervben befejezik az irkutszki és a 3,2 millió kilowattos bratszki vízierőmű építését, a Jeni­­szejen pedig megkezdik az ugyan­csak 3,2 millió. kilowattos kraszno­­jarszki vízierőmű alapozását. Ezek az erőművek egyenként 11-szer annyi áramot fognak termelni, mint a for­radalom előtti egész cári Oroszország A bratszki erőmű villanyárama ha­talmas iparba önt életet. Felvirágzik a vas- és a színesfém-kohászat, a szénvegyészet, az elektromosvegyé­szet, kibányásszák a helyben találhatc ásványi sókat és mészkövet és feldol­gozzák az óriási erdők faanyagát. A fiatalok országa Szibéria ipari fejlesztésénél nem­csak a természetadta nehézségeket kell legyőzni. Bonyolult feladat a gombamódra szaporodó új gyárak be­rendezése, s nem utolsó sorban az új ipartelepek szakemberekkel való ellá­tása. A gyárak felszerelésének biztosítá­sára elsősorban a helyi gyáripart fej­lesztik. Sok üzem épül és még több épül szerszámgépek, műszerek, villa­mossági berendezések és egyéb fel­szerelések előállítására. Gyorsan fej­lődik a textilipar, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar is. Szibéria köny­­nyűipara a hatodik ötéves terv végén csaknem kétszerannyit, élelmiszeripara több mint másfélszerannyit termel majd, mint 1955-ben. Itt kell megje­gyeznünk, hogy az új szibériai ipart sokkal jobban gépesítik, és automati­zálják, mint az ország más részein eddig épült ipartelepeket, mert Szibé­riában sokkal nagyobb a munkaerő­­hiány, mint másutt, másrészt az új építkezéseknél a legkorszerűbb tech­nikát hasznosítják. A munkaerőhiány enyhítése végett a párt és a kormány felhívására a Komszomol országos mozgalom kere­tében mozgósítja a fiatalságot, hogy vegyen részt az új építkezésekben. A Szovjetunió nyugati vidékeiről na­ponta indulnak a vonatszerelvények a lelkes, fiatal, önkéntesekkel. A fiatalok tízezrével érkeznek az új városokba és településekre, hogy építsenek, le­telepedjenek és benépesítsék a nem­rég még lakatlan, kincses vidéket. Zs. J. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Krížkové 7. — Telefon 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — N yomja Polygrafické závody, závod 2. n. p Bratislava, ul. Februárového vf ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kós 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hír lapszolgálata. A-67360

Next

/
Thumbnails
Contents