Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-19 / 20. szám
s y/rabeef Földműves 1957. május I VILÁGPOLITIKA A Szovjetunió Legfelső Tanácsának üléséről Május 7-én a Kremlben a párt és a kormány vezetői, valamint nagyszámú külföldi diplomata és újságíró jelenlétében tartották meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülésszakát. Az ülésszak napirendjének fő pontja, az ipar és az építés irányítása, szervezésének további tökéletesítése. Az ülést megelőzően a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya kikérte a széles tömegek véleményét. 514 000 gyűlésen több mint 40 millió ember vett részt az ipar átszervezéséről — Hruscsov-tézisekről — szóló vitában. Csupán a lapok hasábjain 68 000 hozzászólás jelent meg. Az előadói beszámolót N. Sz. Hruscsov tartotta. A beszámoló nagyrészt az előbb kiadott téziseken alapult, azonban kifejezésre jutottak benne az elmúlt öt hét vitái során elhangzott hozzászólások is. Hruscsov elvtárs elmondotta, hogy a Szovjetunióban jelenleg 200 000 gyár működik és 100 000 építkezés folyik. Ezt a gigantikus ipart — a további perspektívákat is figyelembe véve — rnár nem lehet a központból irányítani. Ezért 7 kivételével megszüntetik az össz-szövetségi ipari minisztériumokat és az ún. függőleges irányítás helyett a vízszintes irányításra térnek át. Ez azt jelenti, hogy előreláthatólag 92 adminisztratív — gazdasági körzetet hoznak létre, az ezek élén álló népgazdasági tanácsok vezetik majd a területeken levő egész ipart. Az új vízszintes irányítási módszer sokkal közelebb hozza az ipar vezetőit az üzemekhez, az építkezésekhez. Az új irányítási módszer másik fő haszna abban nyilvánul majd meg, hogy kiküszöböli a minisztériumok tárcasovinizmusát, amely sokszor okozott jelentős károkat a népgazdaságnak. Magából az előadói beszédből és a lapokban megjelent cikkekből arra lehet következtetni, hogy az új irányítási módszer segítése révén a szovjet ipar és gazdálkodás nagy lendülettel fog ívelni fölfelé. Visszhang a Békevilágtanács felhívására Tiltakozó hajó. Az atom- és a hidrogélihomb'a bétiltásáért "küzdő "japán tanács elhatározta, hogy támogatja azt a javaslatot miszerint küldjenek tiltakozó hajót a Karácsony-szigetre. A hajó tüntetni fog a tervbe vett angol hidrogénkísérlet ellen. Ennek érdekében a japán tanács még azt a határozatot is hozta, hogy augusztus 12-től 16-ig tartja Tokióban III. atombombaellenes világtalálkozóját. Az előkészítő bizottság az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Japán, India, Ausztrália, Ceylon, Egyiptom, Szíria, Brazília, Franciaország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és a népi Kína képviseletéből áll. Nyugat-Németország lakossága is ellenzi az atomfegyverkezést. A Szabad Demokratikus Párt sajtószolgálata közli, hogy „a Szövetségi Köztársaság lakosságának abszolút többsége a Bundeswehr atomfegyverrel való felszerelése ellen foglalt állást”. A megkérdezettek túlnyomó többsége azt a meggyőződést fejezte ki, hogy „a szövetségi kancellárnak nincs joga a német katonák atomfegyverrel való felszerelését követelni”. Az angol munkáspárti képviselő, Fenner Brockway, az alsóház elé terjesztette, hogy választókerületének 2500 lakosa aláírásával szólítja fel a kormányt arra, hogy mondjon le a Karácsony-szigeten tervezett hidrogénbomba kísérletről. Egy angol, Harold Steele 63 éves nyugalmazott baromfitenyésztő, három gyermek apja csütörtökön elutazott Londonból, hogy részt vegyen a tiltakozó hajó útján és szükség esetén életét áldozza, s így jusson kifejezésre tiltakozása a Karácsony-szigeten tervezett angol hidrogénbomba-robbantás ellen. Az ázsiai államok közül Burma és Közös nyilatkozat a Indonézia is tiltakozását fejezte ki a nukleáris fegyverekkel való kísérletezések ellen. Szovjetunió memorandumot intézett a japán kormányhoz, amelyben javasolja, hogy a Szovjetunió és Japán kormányai közösen szólítsák fel az USA és Nagy-Britannia kormányát, hogy egyezményt kössenek az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek azonnali beszüntetésére. Válságos a gazdasági helyzet F ranciaországban Guy Mollet miniszterelnök a lille-i vásáron beszédet mondott, melyben elismerte, hogy Franciaország a válság állapotába jutott. Elmondta, hogy a gazdasági helyzet a legaggasztóbb azóta, amióta kormánya uralmon van, és hogy a frank értékállandósága veszélybe került. Kijelentette továbbá, hogy az infláció és a devalválás veszélye valóban fent forog. Beszélt a gazdasági nehézségek okairól is és elismerte, hogy például az algériai háborúban tavaly helikopterek és más katonai repülőgépek behozatala vált szükségessé, ami az országnak 150 miiliárd frankjába került. Mendes France az Express hasábjain azt írta, .hogy a Radikális Párt — beleértve a radikális minisztereket és pártszervezeteket — egyetlen követelés köré tömörül: a kormány vagy megváltoztatja algériai politikáját, vagy pedig a Radikálás Párt megvonja tőle támogatását, a kormányban helyet foglaló minisztereit pedig visszahívja. varsói szerződésről A Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság legfelső népképviseletének elnökségei Berlinben megtartott értekezletük végeztével közös nyüatkozatot adtak ki. A három ország parlamentjének küldöttségei foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi helyzettel és kijelentették, hogy támogatják az atomkülönítményeknek Nyugat- Németországban való állomásozása ellen elhangzó figyelmeztetéseket. Az értekezlet részvevői a továbbiakban kijelentették, hogy a Lengyel Népköztársaság és hazánk fennálló határai sérthetetlenek, és hogy a Német Demokratikus Köztársaság biztonsága és sérthetetlensége az európai béke megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Az értekezlet részvevői szembehelyezkedtek az Euratom és az úgynevezett közöspiac-fajtájú egyezményekkel. A nyilatkozat ezután kijelenti, hogy a varsói szerződés a jelenlegi nemzetközi helyzetben az európai országok békés életének szükséges biztosítékát jelenti, és hogy a varsói szerződés szervezetének védelmi erejét állandóan fokozni kell. A nyilatkozat a legégetőbb problémák egyikének a leszerelés kérdését, az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, valamint az ezekkel a fegyverekkel végrehajtott kísérletek beszüntetését tartja és támogatását fejezi ki azok iránt a javaslatok iránt, amelyeket a Szovjetunió az ENSZ leszerelési albizottságában előterjesztett. A Béke-Világtanács felhívása A Béke-Világtanács elnöksége május 6-án nyilatkozatot adott ki, amely ben követeli az atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetését. Felhíváss: fordul a világ közvéleményéhez, támogassa azoknak a kormányoknak ak dóit, amelyek ellenzik a kísérleteket és az „atomfegyver-szünetet”. A Magyar Népköztársaság országgyűléséről A magyar országgyűlés május 9-től 11-ig tartotta első ülésszakát. Az ülés Rónai Sándor elnöki megnyitójával kezdődött. Dobi István az országház október-novemberi napjairól és az Elnöki Tanács munkájáról, Kádár János viszont a kormány féléves tevékenységéről számolt be. Az ülésen a képviselők egyöntetűen bizalmat szavaztak a kormánynak és jóváhagyták az utolsó hat hónap folyamán kifejtett bel- és külpolitikai tevékenységét, valamint a képviselők mandátumainak meghosszabbítását 1959 május 17-ig, mert az alkotmány 18. paragrafusa kimondja, hogy rendkívül nehéz körülmények esetén az országgyűlési képviselők mandátumát meghatározott időre meg lehet hoszszabbítani. A képviselők azután jóváhagyták a új magyar állam címert, az alkotmán cikkelyeinek egyes változtatásait, s el fogadták a kormány új elnevezéséi magyar forradalmi munkás-paras2 kormány. Az ülés befejezéséül Kádár Jáno miniszterelnök összefoglalta a vitá' s válaszolt az egyes felszólalásokr? Hangsúlyozta, hogy a vita a fő kérdf sekben a teljes egyöntetűségnek vc~ kifejezője mind a bel- mind a külpo litikai kérdések terén. Magyarorszá a szocializmus és a béke nemzetköz erőire támaszkodik, a szocialista tá bor egységének megerősítésére, s szovjet-magyar barátság további el mélyítésére törekszik — mondott befejezésül Kádár János miniszterei nők. * • Japánban országos tanács alakul a japán-kínai kapcsolatok rendezése érdekében. • Az angol kormány a hét folyamán ismét elutasította a munkáspártnak azt a követelését, hogy szüntessék be a hidrogénbomba kísérleteket. • A marokkói szultán közölte Richardsal, Eisenhower elnök középkeleti küldöttével, hogy jóváhagyja az Eisenhower-doktrinát. • A Szovjet Tudományos Akadémia kiadóhivatala 12 kötetes gyűjteményben rendezi sajtó alá ez Októberi Forradalom okmányait és anyagait. • Az angol kormány nem járul hozzá a disszidens magyarok, segélyezéséhez. A kormány az éteren keresztül közölte, hogy „ezentúl nem tud anyagilag hozzájárulni az Anglián kívül tartózkodó magyar menekültek megsegítéséhez”. • Bonn. Viharos összetűzésekre került sor a bonni szövetségi gyűlésben a kancellári alap költségvetéséért. Éles összetűzésre került sor a kormánypártok és az ellenzék között annak a 11 és félmillió márkának kérdésében, amelyet a kancellár a parlament ellenőrzése nélkül ún. „tájékozódási célokra” használ fel. • Az Osztrák Köztársaság újonnai megválasztott elnöke dr. Adolf Schär május 24-én a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén teszi le az előírt fogadalmat az alkotmányra. 9 A népi demokratikus országol könyvkiadó vállalatai kiadói konferenciát tartottak Lipcsében. A kiadói tájékoztatták egymást munkájukról s közös terveket készítettek. • Moszkvába érkezett Robertson az ENSZ főtitárhelyettese, akit még i megérkezés napján Sz. K. Carapkin, í szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja fogadott. • Helsinkiben május 11-én megkezdődött Finnország Kommunist! Fártja Központi Bizottságának plenáris ülése. Az ülés határozatot hozot az atom- és hídrogénfegyver-kísérletek beszüntetése érdekében. SZIBÉRIA - cvz ipád étiások otszáya Az Októberi forradalomig az európai átlagember csak azt tudta Szibériáról, hogy ez a hatalmas terület a végtelen őserdők, a szikkadt sivatagok országa, sok millió politikai száműzött szenvedésének helye, s hogy egyes részein elviselhetetlenül hideg a tél. A szovjet nép az Októberi forradalom óta bebizonyította, hogy Szibéria nemcsak „félelmetes”, „rejtelmes” terület, hanem szolgálója, gazdag kincsestára lehet az alkotó embernek. Az egykor lakatlan területeken A fejlődő Szibéria ma még az ellentétek országa. Ember nem járta őserdők, pusztaságok, végtelen tundrák közöt modern nagyvárosok és a technika legújabb vívmányaival felszerelt hatalmas ipartelepek terülnek el. Gőzmozdonyok, s villamosmozdonyok húznak hosszú szerelvényeket sok tízezer kilométernyi sínpáron, de a sínektől nem messze, már csak lóháton lehet közlekedni. A folyókon tehergőzösök és személyszállító hajók siklanak, de útjukban gyakran találkoznak az ősi kánoéval, meg a kezdetleges vitorlásokkal. Az Észak-szibériai tundrák . fölött repülőgépek berregnek, de a hóborította síkságokon a kutya vagy a rénszarvas vontatja a szánt. A szovjet emberek különösen az ötéves tervek időszakában sokat változtattak az évszázadokig szinte ismeretlen terület arculatán. A második világháború befejezése óta Szibéria a Szovjetunió népgazdaságának újabb kimeríthetetlen forrásává, hatalmas ipari és mezőgazdasági bázisává fejlődött, de a távoli földek méhe még ma is rengeteg kiaknázatlan kincset rejt. A hatodik ötéves terv meggyorsítja Szibéria ipari fejlődését, s a természeti kincsek kiaknázása sokszorosára emeli majd a Szovjetország gazdagságát. Az ipari fejlődés alapját az ötéves tervek már megteremtették. Szibériában néhány évtized alatt hatalmas kohászati, gép- és vegyipar létesült, s a szénbányászat példátlanul fellendült. Szibéria ma a második helyen áll a Szovjetunió széntermelésében és a harmadik helyet foglalja el a vas- és acéltermelésben. A Szovjetunió legnagyobb színesfém feldolgozó üzemei, szerszámgépgyárai, vegyiüzemei és építőanyag-gyárai is itt épültek. A pusztaságok, az erdők és lakatlan tundrák helyén számtalan új város és ipari központ született: Sztalinszk, Prokopjevszk, Cseremhovo, Leninszk, Angarszk, Noriljszk, stb. De megváltozott a régi városok képe is. Novoszibirszknek például 1917-ben mindössze 70 000 lakosa volt. Ma már 700 000 ember lakja, s nagy ipari, tudományos és főiskolai központtá nőtt. Nyugat-Szibéria jövője Nyugat-Szibéria az Uraitól az Ob és a Jeniszej vízválasztójáig, s az Északi-Jeges-tengértől a szinte tropikus éghajlatú Kazah sztyeppekig terjed. Ipari termelése 1955-ben már hatvanszor annyi volt, mint 1913-ban. A hatodik ötéves tervben még nagyobb lesz a fejlődés. 1960-ban Nyugat-Szibéria csaknem annyi öntöttvasat ad majd, mint amennyit 1913-ban egész Oroszország termelt. A Kuznyeck-medence széntermelése évi 80 millió tonnára növekszik, vagyis háromszor annyi lesz, mint a forradalom előtti Oroszországé volt. A tervezett három új olajfinomító közül az egyik a Nyugat-szibériai Omszkban épül. Ugyancsak Nyugat-Szibériában építik a novoszibirszki vízierőművet, s innen indul ki az egységes energetikai rendszer is, amely egészen Irkutszkig átfogja a világ legnagyobb iparvidékét. Kelet-Szibéria — az ipar új kincsesbányája Még nagyobbat fejlődik Kelet-Szibéria, mely a legutóbbi időkig kevésbé iparosított terület volt, mint Szibéria nyugati része. Számos új ipartelep és gyár létesül ezen a példátlanul gazdag területen, mely az Ob és a Jeniszej vízválasztójától a Csendes-óceáni partvidék mentén húzódó hegygerincekig és az Északi-Jeges-tengertöl a mongol és a mandzsu határig terjed. Irkutszkban és Krasznojarszkban olajfinomító épül. Az omszki olajfinomítóval együtt ez a három ipartelep többet termel majd, mint ma az öszszes bakui olajfinomítók együttvéve. A tatár és a baskír olajlelőhelyeket Tujmazitól Irkutszkig 5700 kilométeres csővezeték köti össze az új szibériai olajfinomítókkal. Kelet-Szibéria a Szovjetunió legnagyobb villamosenergiabázisa lesz. A hatodik ötéves tervben befejezik az irkutszki és a 3,2 millió kilowattos bratszki vízierőmű építését, a Jeniszejen pedig megkezdik az ugyancsak 3,2 millió. kilowattos krasznojarszki vízierőmű alapozását. Ezek az erőművek egyenként 11-szer annyi áramot fognak termelni, mint a forradalom előtti egész cári Oroszország A bratszki erőmű villanyárama hatalmas iparba önt életet. Felvirágzik a vas- és a színesfém-kohászat, a szénvegyészet, az elektromosvegyészet, kibányásszák a helyben találhatc ásványi sókat és mészkövet és feldolgozzák az óriási erdők faanyagát. A fiatalok országa Szibéria ipari fejlesztésénél nemcsak a természetadta nehézségeket kell legyőzni. Bonyolult feladat a gombamódra szaporodó új gyárak berendezése, s nem utolsó sorban az új ipartelepek szakemberekkel való ellátása. A gyárak felszerelésének biztosítására elsősorban a helyi gyáripart fejlesztik. Sok üzem épül és még több épül szerszámgépek, műszerek, villamossági berendezések és egyéb felszerelések előállítására. Gyorsan fejlődik a textilipar, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar is. Szibéria könynyűipara a hatodik ötéves terv végén csaknem kétszerannyit, élelmiszeripara több mint másfélszerannyit termel majd, mint 1955-ben. Itt kell megjegyeznünk, hogy az új szibériai ipart sokkal jobban gépesítik, és automatizálják, mint az ország más részein eddig épült ipartelepeket, mert Szibériában sokkal nagyobb a munkaerőhiány, mint másutt, másrészt az új építkezéseknél a legkorszerűbb technikát hasznosítják. A munkaerőhiány enyhítése végett a párt és a kormány felhívására a Komszomol országos mozgalom keretében mozgósítja a fiatalságot, hogy vegyen részt az új építkezésekben. A Szovjetunió nyugati vidékeiről naponta indulnak a vonatszerelvények a lelkes, fiatal, önkéntesekkel. A fiatalok tízezrével érkeznek az új városokba és településekre, hogy építsenek, letelepedjenek és benépesítsék a nemrég még lakatlan, kincses vidéket. Zs. J. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Krížkové 7. — Telefon 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — N yomja Polygrafické závody, závod 2. n. p Bratislava, ul. Februárového vf ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kós 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hír lapszolgálata. A-67360
