Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-13 / 2. szám
MELLÉKLETÜNK TARTALMÁBÓL: Vitázunk az állattenyésztés növeléséről A növendékmarhák teleltetése Az apróvadak gondozása Gyökérsarjról neveljünk besztercei szilvafát Egy levél a sok közül A gyümölcsfák tisztogatása A lelőtt bak és a fényképező vadász 9 Lassúnk hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez Minden dolgozónak saját érdeke, hogy a második ötéves tervünk célkitűzéseit valóraváltsa. Mezőgazdaságunk gyors fejlesztése az ötéves terv egyiklegfontosabb feladata. Errevonatkozólag szövetkezeteink kidolgozták ötéves távlati tervüket. Most már arra kell törekednie minden mezőgazdasági dolgozónak, hogy a lefektetett számok „lábrakapjanak", élő valósággá váljanak. Ehhez pedig alapos körültekintő munkára van szükség annál is inkább, mert termésünk ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezért a mezőgazdasági tudomány a tudományos kutatók, az állami gazdaságok dolgozói, a szövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok tudásuknak, tapasztalataiknak legjavát kell hogy adják a nagyobb terméseredmények elérése érdekében. Uj nagyhatású műtrágya a szemcsés termofoszfát A téli időszak legfontosabb feladatai. őszi vetések fejlődésének ellenőrzése: Az őszi vetésű gabonafélék fejlődését rendszeres ellenőrzéssel, figyelemmel kell kísérni. Az állami gazdaságok, szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók területükön az őszi árpa-, rozs- és búzavetések állapotára jellemző vetésterületeken jelöljenek ki mindhárom növénynél minél több egy négyzetméteres mintatereket, amelyeken rendszeres megfigyeléseket végezhetnek. A kijelölt parcellák állapotát (elpusztult mag, csírázás, kikelés, fejlődés, elpusztult növény, stb. figyelembevételével) folyamatosan értékeljék. Az így szerzett számok és egész területükön szerzett tapasztalatok alapján készüljenek fel a vetésápolás (fejtrágyázás, hengerezés) koratavaszi feladataira. Vetőmagbiztosítás. A szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók tavaszi vetőmagszükségletükről saját maguk gondoskodjanak. Mivel a tavaszi vetőmagszükséglet biztosítása minden más — takarmányozás, étkezés stb. — szükségletet megelőz, rendelkezésre álló magkészletekből elsősorban a szükséges vetőmagot kell félretennünk és gondoskodni kell annak szakszerű keveredésmentes tárolásáról. Vetőmagtisztítás. A jóminőségü vetőmag biztosítása érdekében meg kell szervezni a vetőmag tisztítását. A vetőmagtisztítás határidőre és jóminőségben történő elvégzése érdekében haladéktalanul el kell készíteni a vetőmagtiszlítási ütemtervet. A községekben az agronómusok tartsanak előadásokat a vetőmagtisztítás rendkívüli jelentőségéről Jó szakmai és szervezési segítséggel biztosítani kell, hogy a szövetkezetek mellett az egyénileg gazdálkodók is csak tökéletesen kitisztított vetőmagot vessenek. A szelektorok mellett a rendelkezésre álló összes egyéb tisztítóberendezést és eszközt is munkába kell állítani. A vetőmag tisztítását úgy kell megszervezni, hogy a tisztítás legalább február 15-ig befejeződjék. Koratavaszi fejtrágyázás. Egyik legfontosabb tavaszi feladatunk a kenyérgabonafélék felültrágyázása. A megfelelő műtrágyák jelentős részét a kenyérgabona vetésterületre kell összpontosítani. A nitrogén műtrágyákkal azokat a gabonákat kell fejtrágyázni, amelyeket nem a legjobb elővetemények után vetettek. Ilyen pl. a kukorica után vetett búza, ahol a tavaszi fejtrágyázás során hektáronként legalább 80—100 kg műtrágyát kell felhasználni. A fejtrágyázásnál óriási jelentősége van a helyi trágyák felhasználásának. Komposzttal, érett istállótrágyával, baromfitrágyával a rossz elővetemények után vetett és rosszul áttelelt gobanánál a termést jelentősen meglehet növelni. Ezért az őszi kenyérgabonafélék koratavaszi fejtrágyázása nagyon fontos feladat. A fejtrágyázás különösen ebben az esztendőben nagyjelentőségű, mert a száraz őszi időjárás után egyes helyeken vetéseink a fejlődésben visszamaradtak. Lucernavetőmagbázis megteremtése. Minden eddiginél alaposabban fel kell készülnünk az aprómagvak, de különösen a herefélék vetőmagjának termesztésére. Ezeknél a magoknál a szükséges vetőmagbázist minden körülmények között meg kell teremteni. A kormányzat által biztosított különféle kedvezmények és magasabb árak máris mutatják parasztságunk terme★ ★ ★ Jó tanács Kutatóink megbízható kísérletekkel tisztázták, hogy az ivóvíz hőfoka milyen hatással van a tejtermelésre, főleg a bőven tejelő tehenek tejelésére. Л teheneket két csoportra osztották Az első csoport az első kísérleti szakaszban átlagos hőmérsékletű kútvizet (9—12 C fok) ivott. A második kísérleti szakaszban az ivóvíz hőmérsékletét 18 C fokra növelték. A harmadik kísérleti szakaszban pedig még melegebb, 24 C fokra melegített vizet kaptak a tehenek. A II. kísérleti csoport teheneit először 18 C fokos vízzel, utána természetes hőfokú kútvízzel, a harmadik szakaszban 24 C fokos vízzel, a negyedik szakaszban újra kútvízzel itatták. A langyos, 18 és 24 C fokos víz itatása a napi vízfogyasztást kereken 2 százalékkal, a tejtermelést pedig 2,3 százalékkal fokozta. Megállapítható tehát, hogy a tehenek a melegebb (18—24 C fokú) vízből sem fogyasztanak el télen lényegesen többet, mint a rendes kút-hömérsékletű vízből, tejtermelésük sem változik érdemlegesen. > A kísérletekből leszűrhető tanulság, hogy télen is leghelyesebb, ha a tehenekkel kúthőmérsékletű, friss vizet itatunk. Külön fel kell hívni állattenyésztőink figyelmét, hogy káros a túl hideg, fagypont körüli hőfokú víz itatása. Ez hurutos bántalmakat és elvetélést is okozhat. Tehát ahol nincs az istállóban önitató, vagy nem belső itatás folyik, a vályúba mindig frissen húzzuk a vizet. lési kedvét. Különösen alapvető intézkedéseket kell tenni a lucerna, vöröshere, baltacin magtermesztésének fokozására. A szükséges vetőmag előállítását meggyorsíthatjuk a vöröshere tavaszi rávetésével, mert az elvetett mag hat-hétszeresét ugyanabban az évben betakaríthatjuk. Ebben az évben gondoskodjunk arról is, hogy a takarmánykáposzta magtermesztését meghonosítsuk és bevezessük. A tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítése ezekben a hetekben a legfontosabb feladat. A szükséges anyagok biztosítása a gépek, eszközök kijavítása és a jól átgondolt végrehajtási tervek elkészítése nagymértékben befolyásolja a tavaszi munkák eredményességét. A magas hektárhozam alapos és jó munkát követel. Az otrokovicei „Organik“ nemzeti vállalat dolgozói az elmúlt esztendőben új foszfortartalmú trágya gyártását kezdték meg. Ez az új műtrágya: a termofoszfát. Amíg az általában használatos szuperfoszfátot tömény kénsav segítségével állítják elő, a termofoszfát gyártási módja, hogy a finomra őrölt foszforsavas meszet, az apatitot meghatározott arányban szódával keverik, majd ezt a keveréket felolvasztják. Az új műtrágya hatásosabb, mint a szuperfoszfát. Ha a termofoszfát gyártása kiszélesedik, iparunk többezer tonna kénsavat takaríthat meg. Most az otrokovicei vállalat vegyészei további újdonságot bocsátanak a mezőgazdaság rendelkezésére, éspedig: a szemcsés (granulált) termofoszfétot. Ennek előállítása sokkal gazdaságosabb. A vegyészeti vállalat dolgozói az olvasztáshoz szóda helyett' zúzott szerpentint (magnéziumszilikát) használnak, amely az azbeszt gyártásának mellékterméke, s bő készleteinek biztosítása nem okoz nehézséget. A felolvasztott terméket nem lehűtése után aprózzák fel, hanem forró állapotában hideg víz áramlásával szemcsésítik. Az említett vegyészeti vállalat dolgozói már eddig is többszáz vagónnyi szemcsés termofoszfátot gyártottak. * * * Ragályos költésrothadás A ragályos költésrothadás a fiasítás megbetegedése. Két fajtája közül (amerikai vagy nyúlós, és európai), a nyúlós költésrothadás a gyakoribb és veszélyesebb. A födött fiasítást támadja meg. Ismertető jele: a fias lépekben az egészséges fiasítás kikelése után visszamaradó födött, behorpadt és kilyukadt fedelű fiasítás. Főként pedig az, hogy az elhalt fiasítás nyúlik. A betegség gyanúját a községi méhészbizalminak kell jelenteni! A beteg családot le kell kénezni! Az őnltató csökkenti a fertőzést és állandó Ivóvizet biztosít az álllatok részére. Több mint 600 feladatot akarnak megoldani a mezőgazdasági tudományos dolgozók és kísérletezők az új esztendőben A brnoi gépkiállításon bemutatták a Zetor 25-K traktort hidraulikus emelővel, mely újabb nagy segítséget nyújt a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Fogószerkezetét a munkától függően tetszés szerint ki lehet cserélni. Egyformán alkalmas trágya, kukorica, cukorrépa, burgonya, szálastakarmányok és kavics, homok rakására is. — A Zetor 25-K sokoldalúságánál fogva mezőgazdasági gépeink legértékesebbjeinek egyike A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és kutatóintézeteinek hálózata az elmúlt esztendőben igen sok sikert ért el a mezőgazdasági munka valamennyi ágazatában. A tudományos dolgozókat és kísérletezőket ez évben is egész sor fontos feladat várja. A Csehszlovák Távirati Iroda munkatársa felkereste M a ŕ a n Bohuslavot, a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia titkárát, aki elmondotta, hogy a tudományos dolgozók az új esztendőben milyen segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak és mennyiben veszik ki részüket az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusának előkészítéséből. Maian Bohusláv akadémiai tag szerint a tudományos dolgozóknak és a kutatóintézeteknek az új esztendőben több mint 600 feladatot kell megoldaniuk. Közülük a legfontosabb a mezőgazdasági termelés körzetesítési tervének kidolgozása. A körzetesítés alapján és a mezőgazdasági kutatómunka egyéb eredményeinek felhasználásával határozzák meg köztársaságunk szocialista mezőgazdaságának rendszerét. Ez a rendszer felöleli azokat az agrotechnikai és ökonómiai intézkedéseket, amelyek segítségével felújíthatjuk a talajok termőerejét és fokozhatjuk talajaink minőségét, továbbá biztosíthatjuk a takarmányalapot és megfelelőképpen irányíthatjuk a mezőgazdasági termelést. Igen fontos feladat a mezőgazdasági kultúrák céltudatos tápanyagellátásával összefüggő kísérletek folytatása is, amelyek célja, hogy a szerves és ásványi trágyák megfelelő használata következtében emelkedjenek a hektárhozamok. Tudományos dolgozóink ezenkívül nagyhozamú és jó minőségű fajták nemesítésével is foglalkoznak^ ezeket a fajtákat az adott körülményekhez alkalmazzák, főképp a hegyi és hegyaljai körzetek éghajlati viszonyainak figyelembevételével. A tudományos dolgozók nem feledkeznek meg az állattenyésztési termelésről sem. s az állatállományok termelékenységét bevált fajták keresztezésével akarják emelni. A Mezőgazdasági Gépesítési és Villamosítási Kutatóintézet is folytatja kísérleteit, hogy elősegítse mind az állattenyésztés, mind a növénytermelés komplex gépesítését a legkülönbözőbb természeti és ökonómiai körülmények között is. Fontos szerepet töltenek be a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia dolgozói az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusa előkészítésének időszakában. Mafan Bohusláv hangsúlyozta, hogy a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia maradéktalanul bekapcsolódott a kongresszust megelőző munkába. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztériummal együttműködésben külön bizottságokat alakított, amelyek három országos értekezletet készítettek elő. A szarvasmarha tenyésztésével foglalkozó első értekezletet az elmúlt esztendő decemberében Brnóban tartották meg, a gépesítési értekezletre január derekán Prágában kerül sor, míg a magra és silóra termesztett kukorica kérdéseit tárgyaló értekezletet, ugyancsak január közepén, Bratislavában rendezik meg. A felsorolt feladatokon kívül a tudományos dolgozók és kísérletezők részt vesznek a köztársaság egész területén megrendezett munkaértekezleteken is. A Mezőgazdasági Tudományos Akadémia dolgozói a szövetkezeti kongresszus előkészítésének idején megismertetik szövetkezeti dolgozóinkat és parasztságunkat a különböző kutatóintézetek eredményeivel, s megtárgyalják azokat a módokat, amelyek biztosítják a tudományos dolgozók és szövetkezetek közötti közvetlen együttműködés további kiszélesítését.
