Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 18. szám

s y/ralŕaet Földműves 1957. máju* JOUOT-CURIE: » » „Őrület szélrohama..." Frederic Joliot-Curie, a világhírű francia atomtudós, a Béke-Világtanács elnöke, ünnepélyesen tiltakozott az atombomba-kísérletek ellen és fel­hívta a világ figyelmét a kísérletek súlyos veszélyeire. Mint már ismeretes, Joliot-Curie professzornak április 23-án este 10 órakor kellett volna beszélnie a fran­cia rádióban. Azonban a francia kor­mány tájékoztatásügyi minisztere az utolsó pillanatban közbelépett. Sze­mélyesen utasította a rádió vezetősé­gét, hogy Joliot-Curie rádióbeszédét ne sugározza. A betiltás ürügye: a felhívás már megjelent egy esti lap­ban ... A megrázó felhívás helyett a francia rádió Rock and Roll-zenét közvetített.... Másnap az Humanité és a Libéra­­tion című újságok a rádióbeszéd tel­jes szövegét közölték. Joliot-Curie felhívása a többi között ezeket mond­­ja: Nem nyugodhatunk, míg be nem tiltották a nukleáris fegyvereket. Az őrület szélrohama az, amely a hatal­makat az atomfegyverkezés verse­nyébe sodorja! A tudósok több ízben felemelték tiltakozó szavukat. Mint a tudo­mány emberének, úgy véltem, fel­adatom volt az első robbanások óta, hogy riadóztassam a közvéle­ményt. Ma már jobban ismertek a robbantásokkor keletkezett rádióaktív termékek által megfertőzött légkörből és talajból eredő veszélyek. A radióstrontium 90, amelynek élet­tartama átlagosan 30 év, az atom- és hidrogénbombák robbanásakor kelet­kezik: a föld légkörének magas réte­gei magukkal sodorják. Innen lassan és folytonosan lehull a ta ajra a por­ral és esővel, végül is a növényzetben telepedik meg. Az emberek és az ál­latok növényeket, fogyasztanak, s a szervezetük így felszívja e káros su­garakat kibocsátó radiostrontiumot. A tejben radiostrontium lesz. Ha nem hagyják abba a kísérlete­ket, a radiostrontium-t ártalom bi­zonyosan eléri az embereknél és különösen a növekedő kisgyerme­keknél azt a fokot, amely elegendő, hogy számos csontrák-fajtát és fehérvérűséget idézzen elő. A veszély békeidőben is megvan. Sokan azért közömbösek, mert úgy vélik, hogy mentesek a kísérleti rob­bantások hatásától, mivel távol van­nak a kísérletek helyétől. Tévednek! Az illetékes tudósok újból és igen nyomatékosan vészkiáltással fordul­nak mindenkihez, tegyenek meg min­den lehetőt, hogy minden ország kor­mányai megegyezzenek: mostantól kezdve szüntessék meg az atomfegy­ver-kísérleteket és azután kössék meg az ezeket a fegyvereket betiltó egyez­ményeket. Minden nép — és nemcsak azok­nak az országoknak a népei, ahol már folytattak, vagy rövidesen folytatni fognak ilyen kísérleteket — elsősorban érdekelt ebben az első és feltétlenül szükséges in­tézkedésben. Nagy veszély fenyeget mindnyá­junkat és leszármazottainkat, ha ha­ladéktalanul véget nem vetnek a nukleáris fegyverek robbantási kísér­leteinek. * * * Hazánkban napról-napra szélesedik a tiltakozó-mozgalom az imperialisták atomháborúra törekvő mesterkedései­vel szemben. Egyre sokasodnak a Csehszlovákiai Békevédők Bizottságá­nak asztalán a tiltakozó határozatok, amelyekben az üzemek és a mező­­gazdaság dolgozói követelik, hogy az atomkutatás gyümölcsöző eredményeit ne az emberiség pusztítására, hanem békés célokra használják. „Mi békében akarunk élni — hang­zik a Termelőszövetkezetek Bratisla­va! Kerületi Szövetsége dolgozóinak határozata — gyermekeinknek boldog jövőt akarunk építeni és biztosítani, és ellene vagyunk a tömeggyilkosság­nak.” Hasonló tiltakozó határozatot küld­tek a Csehszlovákiai Békevédők Bi­zottságához a Nyugatszlovákiai Sör­gyárak II. üzemének dolgozói és sok más ipari és mezőgazdasági üzem. Dolgozóink mélységesen elítélik az atomháború megszállottjainak szán­dékait, s még egységesebben sora­koznak kormányunk és pártunk mögé. Nobel-díjas atomtudósok Adenouernál — Az emberiség nevében tiltakozunk az atomfelfegyver­­kezés ellen! — Nevetséges! Azt hiszik, mivel tudósok, a hadá­szathoz is érte­nek?!... Szovjet jegyzék Nyugat-Németországhoz A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere 1957. ápri­lis 27-én fogadta a Német Szövetségi Köztársaság szovjet­unióbeli nagykövetét és Nyugat-Németország atomfelfegyver­zésével kapcsolatban jegyzéket adót át neki, amelyben többek között ez áll: A Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői az utóbbi időben olyan kijelentéseket tettek, amelyekből kitűnik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság atomfegyve­rekkel akarja felszerelni a nyugat­német hadsereget. E lépés rendkívüli veszélyességét még fokozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság terü­letén a nyugati hatalmak atomtámasz­pontokat létesítenek. A nyugati ha­talmaknak a Német Szövetségi Köz­társaság területén különféle atom­fegyverek felhalmozása és a nyugat­német hadsereg felfegyverzése azt jelenti, hogy a Szövetségi Köztársaság egy európai atomháború esetén a NATO fő felvonulási területe lenne. A jegyzék ezután megcáfolja azt a képtelen állítást, hogy az átomfegy­­verkezés állítólag lehetetlenné teszi a háborút, majd rámutat arra, hogy az NSZK-nak a NATO atomtámaszpont­jává változtatása arra vezetne, hogy Nyugat-Németország azonnali ellen­­támadás következtében valamennyi modern atom- és rakétafegyver áldo­zata lenne. Az is ismert tény, hogy a sűrűn lakott Nyugat-Németország legfontosabb központjait egyetlen hid­rogénbomba tönkreteheti. Ilyen eset­ben az NSZK-t semmiféle külső se­gítséggel nem lehet megvédeni. Nyu­gat-Németország, amely elkerülhetet­lenül a legerősebb és összpontosított támadás színtere lenne, tömegsírrá változnék. A szovjet jegyzék ezután kategori­kusan kijelenti, hogy a Szovjetunió nem fenyegetődzik, mert ez ellenkezik külpolitikájának lényegével, de köte­lességének tartja figyelmeztetni Nyu­gat-Németország vezetőit azon út veszélyességére, amelyen járnak. A Szovjetunió jegyzéke ezután arról beszél, hogy az NSZK hadseregének atomfelfegyverzése komoly csapás lenne Németország nemzeti egyesítésé­nek lehetőségére. Ezért az NSZK ve­zetői a riémet néppel szemben nagy felelősséget vállalnak magukra. A Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy a nyugatnémet atomfelfegyverzés po­litikájával az NSZK egyformán veszé­lyezteti az európai nemzetek és a né­met nép létérdekeit. A jegyzék beszél a szovjet leszere­lési javaslatokról, majd kijelenti, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támo­gatja a Német Demokratikus Köztár­saság azon javaslatát, hogy német te­rületen egyáltalán ne legyen atom­fegyver — se idegen, se német. Ezen javaslat megvalósítása megjavítaná Európában a politikai helyzetet és megszabadítaná a német népet az atomháború veszélyétől. A szovjet kormány kész a nyugati hatalmakkal egyezményt kötni arról, hogy Német­országban nem helyeznek el atom­fegyvereket. A szövet jegyzék ezután kijelenti, hogy az NSZK sokat, tehetne ezen cél eléréséért. A Szovjetunió re­méli, hogy az NSZK kellő figyelemmel fontolóra veszi a Szovjetunió követ­keztetéseit. Václav David külügyminiszter beszédéből A barátság és egység útja Václav David külügyminiszter elv­társ a nemzetgyűlés április 18-i ülé­sén a külpolitikai eseményekről nyi­latkozva megemlékezett kormánykül­döttségünknek az ázsiai népi demok­ratikus országokban tett útjáról is. Erről szólva többek között a követke­zőket mondotta: — Küldöttségünk örvendetes élményekkel és ismere­tekkel, továbbá azzal a mély meg­győződéssel tért haza útjáról, hogy látogatása elősegítette a szocialista országok egységének további szflár­­dulását, valamint hazánk és a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság közötti kapcsolatok további eredményes fejlődését. Lát­tuk, milyen nagy és hatalmas a mi világunk, s milyen legyőzhetetlen erő árad belőle. Meglátogattuk a 600 mil­liós Kínát, amely a világ szemeláttára formálódott elmaradt országból ha­talmas szocialista nagyhatalommá, a nemzetközi fejlődés jelentős tényező­jévé. Újra tudatosítottuk, hogy a kí­nai nép győzelme a legújabb történe­lem legjelentősebb eseménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után és semmirekellő gazok, akik ezt nem akarják látni, vagy tagadni próbálják. Újra tudatosítottuk, mit jelent a Kí­nai Népköztársaság a szocialista tábor erejének és nagyságának, egységének megszilárdítása szempontjából, milyen szerepet játszik a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott mai küzdelemben. Olyan országokat láto­gattunk meg, amelyek nemrég még az idegen imperialista erők tehetetlen eszközei voltak. Ezeknek az orszá­goknak népei a nagyfokú hősiesség példaképét mutatták, nemzeti és szo­ciális felszabadításukért vívott har­cukban és ma a Szovjetunióval, velünk és a többi európai szocialista orszá­gokkal együtt szilárd léptekkel halad­nak a szocialista építés útján. A továbbiakban V. David elvtárs a szocialista . tábor egysége és ereje szilárdításának döntő jelentőségéről beszélt. Beszéde befejező részében a követ­kezőket mondotta: Kétségtelen, hogy a nemzetközi feszültség fokozásának hívei végül kénytelenek lesznek meg­hátrálni és helyet adni azoknak, akik saját országaik érdekében készek a jelenlegi nemzetközi helyzetet józa­nul értékelni és reális politikát foly­tatni. KIS HÍREK a nagyvilágból • A Földközi-tenger keleti táján múlt hónap utolsó hetében erős föld rengést észleltek. Különösen erős lö késeket éreztek Kairóban, Rodosz é Ciprus-szigetén. A nagy anyagi ká mellett emberéletben nem esett ká: • Kairó. — Április 24-én ameriki hajó futott be a Szuezi-csatornába - első ízben a megnyitás óta. — A Pré zident Jackson 9000 tonnás hajó csatorna egyiptomi igazgatóságára dollárban megfizette a hajózási ille téket. • Újjáalakult a chilei kormány. A átalakítás során öt miniszteri tárc cserélt gazdát. • Colomb-Béchar algériai garnizon városban a menekült magyarok szá zait képezik most ki az idegenlégió ban való szolgálatra — írja a De Spiegel. • Összesen 50 halálos áldozata va: a húsvéti ünnepek alatt a nagy gép kocsiforgalomnak Franciaországban. • Kínai Népköztársaság. — A kín írás kérdéseinek megoldásával me;, bízott államtanács hosszú és gondé' előkészítés után a fonetikus latit ABC-t fogadta el a kínai nyelv szá’ mára. • Egy grűz faluban építkezés köz­­ben 300 éves borospincére akadtak A pincében 11 nagyméretű hordót ta> találtak, s közülük 5 zamatos bor tartalmazott. • A Magyar Népköztársaság 25« vagon burgonyát kapott Hollandjábó és Luxemburgból, amelyet az ENSZ- hez tartozó mezőgazdasági szerv (FAO ajándékozott. A küldemény kártevi fonalféreggel volt fertőzve. Növény­­védelmi szakértők megállapításai sze­rint ez a burgonyafonálféreg igei nagy terméscsökkenést idéz elő és 7í cm mélyen megfertőzi a talajt. Eddi; még hathatós védekezési módszer sehol a világon nem sikerült kidolgoz­ni ellene. • N. N. Petrov professzort 80. szü­letésnapja, valamint orvosi és tudo­­mányos nevelő tevékenységének' 50 évfordulója alkalmából a Szociálist; Munka Hőse címmel, a Lenín-rend­­del és a Sarló és Kalapács aranyosi!­­laggal tüntették ki. • A Csang Kai-sek kormány meg­ígérte, hogy katonái között ingyer oszt földet a Kínai Népköztársaságba! — ha meghódítják azt. Lehet, hogj Csank Kai-sek a temetőben akar nekik parcellákat osztogatni.,. Jordániában a reakciós erők uralmuk megszilár­dítására törekszenek. Az országban statáriumot hirdettek, s széleskörű letartóztatások folynak. A MEN hír­­ügynökség tudósítása szerint a rend­kívüli állapot kihirdetése óta közel ezer személyt tartóztattak le. Ezek közöt van Nabulszi volt miniszterel­nök is, akit Husszein király távolított el helyéről. Németországnak erőszakkal két ál­lamra való szakítása által különbözően alakul a földművesek élete a Német Szövetségi Köztársaságban és a Né­met Demokratikus Köztársaságban. Míg az NDK-ban a földművesek élet­­színvonala évről évre emelkedik, Nyu­­gat-Németországban a falvak lakossá­gának nyomora állandóan növekszik. Nyugat-Németország. Legelsősorban tudni kell, hogy Nyugat-Németor­­szágban a mezőgazdasági politikát a nagybirtokosok határozzák meg. A bonni szövetségi parlament szavazati joggal bíró 487 képviselője közül 51 a nagybirtokos. Köztük van például Oltó von Bismarck herceg, akinek 8000 hektárnyi földbirtoka van. Egy másik azok közül, akiket „falusiaknak” tar­tanak, Max Riederer von Psar auf Schönau földesúr Alsó-Bajorországból, aki Adenauer kereszténydemokrata unióját képviseli. Ez a földesúr hatal­mas birtokának egy részét felparcel­lázta és bérbeadta. Birtokából évi 12 000 márkát zsebel be. Jövedelmé­nek egyéb forrásai: 18 000 márka a parlamentben végzett „munkájáért”, 2500 márka a baromfitenyésztésből, 10 000 márka a sörgyárból, 6000 már­ka a bérbeadott 11 vendéglőből, 8000 márka a pfarrkircheni kertészetből. A birtokán alkalmazott mezőgazdasági munkások ezzel szemben napi 10 órás munkaidő mellett havonta csupán 177 márka és 33 pfenninget, a mezőgaz­daságban dolgozó nők csak 162 márka 24 pfenninget keresnek, természet­beni juttatás pedig egyáltalán nincs. A bonni szövetségi parlamentben A német mezőgazdaság két útja egyetlen középparaszt van, a kispa­­rasztoknak nincs képviselőjük. Körülbelül egy évvel ezelőtt annak látszatát igyekeztek kelteni, hogy a nyugatnémet kormány hajlandó köny­­nyíteni a földművesek túlnyomó több­ségének súlyos helyzetén. Ma azonban már teljesen világos, hogy a mező­­gazdasági törvény azoknak, akiknek úgyis sok vagyonuk van — a nagybir­tokosoknak és a kulákoknak — még többet ad. De azoknak a gazdaságok­nak, amelyek valóban segítségre szo­rulnak, egyetlen pfenninggel sem ja­vítottak helyzetükön. Sőt ellenkező­leg: adósságaik az utolsó évben egy­­milliárd márkával növekedtek és ma 8 milliárd 2 millió márkát tesznek ki. Ezek után az adósságok után csak a kamatok félmillárd márkára rúgnak évente. Lübke közélelmezési miniszter ter­ve szerint ebben az évben a mezőgaz­daságba egy milliárd 210 millió már­kát fektetnek be, ebből 165 millió márkát közvetlenül a „földművelés struktúrájának megjavítására” azaz nagyobb mezőgazdasági egységek ki­alakítására fordítanak majd. A bonni államnak a „földművelési struktúra megjavítására fordított beruházásai az 1949-től 1955-ig terjedő években 104 ezer félhektár földterülettel ren­delkező parasztgazdaság és 56 500 két és félhektáros gazdaság megszűnését eredményezte. Ezen kívül az utóbbi években Nyugat-Németországban ka­tonai célokra fél millió hektár mező­gazdasági földterületet sajátítottak ki. A szövetségi parlament által jóvá­hagyott állami szubvenciókból eredő többi pénzek is a nagybirtokosokat szolgálják, mert a mezőgazdasági üze­meket e pénzekből gépi berendezés­sel, műtrágyákkal és egyébbel fogják ellátni, amit csak a nagy területeken folytatqtt gazdálkodásnál lehet fel­használni. A nyugatnémet földművelés e vál­sága a munkaerők csökkenését és a falvak lakosságának a városokba való özönlését eredményezi. Csak egy út van arra, hogy Nyu­gat-Németországban is olyan politi­kát kezdjenek, amely valóban a föld­művesek legszélesebb rétegeinek ér­dekeit szolgálja. A földbirtokosok és az összes „kékvérű” élősdi kezéből kiragadni a hatalmat és ezt a dolgozó nép kezébe adni. Ezután, ha a mun­kások és a parasztok maguk fogják meghatározni államuk politikájának irányát, nem léteznek majd semilyen földspekulációk és az emberek nem fognak menekülni a vidékről. De min­denekelőtt a nemesi címekkel rendel­kező embereknek nem lesz lehetősé­gük a háborút előkészíteni. A föld­művesek békében fognak tudni vetni és aratni. Német Demokratikus Köztársaság. Teljesen más a földművesek helyzete az NDK-ban. Az 1945-ben megvalósí­tott földreform után a kisparasztok és a földtelenek megkapták a volt nagybirtokosok földjeit és a sajátju­kon kezdtek gazdálkodni. Sok földmű­ves azonban tudatára ébredt annak, ha jobban akar élni, ha lépést akar tartani az NDK gazdasága egyéb ágai­nak fejlődésével, akkor nem gazdál­kodhat régi módon. A szovjet kolhoz­tagok és más népi demokratikus or­szágok földműveseinek példáján fel­buzdulva a földműves-termelőszövet­kezetekbe kezdtek tömörülni. 1955-ig így 6 047 szövetkezetei létesítettek. Ezek száma tavaly 6281- re emelkedett. Ma már, a községek 65 százalékában vannak szövetkeze­tek és több mint másfélmillió hektár mezőgazdasági földterületet művelnek meg, azaz 23,2 százalékot. 1956-ban a mezőgazdasági üzemekbe 17 262 új gépet és berendezést szállítottak. Az elmúlt évben több politikailag és gazdaságilag gyenge szövetkezet szi­lárdult meg. Ez természetesen a szö­vetkezeti tagok jövedelmének növe­kedésében is megmutatkozott. Az NDK földműveseinek 1945 előtti és mostani élete közötti különbséget a következő példa mutatja: Egész Meklenburgban 1945-ig a megművelt földterület 70 százaléka a nagybirtokosok kezében volt. 1936- ban az akkori Gutshof birtokon ai­­kamazott Schreiber nevű munkát; egész családja bér címén december hónapra napi 17 pfeninget és 2 kg gabonát kapott. Egy másik mezőgaz­dasági munkás családjának lakbér és villanyfogyasztás címén 2 márka és 13 pfeninget kellett visszafizetnie ... Ma nagyon sok mezőgazdasági mun­kás, — köztük ez a két család is — a szövetkezetek tagjai és évi jövedel­mük közel 10 000 márkát tesz. ki. Itt is beigazolódott, hogy a mező­gazdaság szocialista útja biztosítja a dolgozó parasztok jólétét és jövőjét. Ezeket az alapvető különbségeket, amelyet a Német Szövetségi Köztár­saság és a Német Demokratikus Köz­társaság földművesei életében mu­tatkoznak. egyetlen tény határozza meg. Míg az NDK kormánya minden igyekezetét az ország békés felépíté­sére, a kis- és középparasztok, tehát a parasztság zöme életszínvonalának emelésére fordítja, — és ehhez min­den segítséget megad — addig az NSZK kormánya egész politikáját Nyugat-Németország újrafelfegyverzé­­sére, az űj háború előkészítésére irá­nyítja és segítséget nyújt a mezőgaz-. daságnak, de csak a nagybirtokosok­nak, akik a földműves lakosság el­enyésző töredékét képezik. És ez is a két német államban a szocialista és a kapitalista társadalmi rend között fennálló egyik lényeges- különbséget bizonyítja. — F. N. — SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového ví fazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-67327

Next

/
Thumbnails
Contents