Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 2. szám

s y/ŕab-ad Földműves 1957. január 13. Megszilárdul a Szovjetunió és az NDK közti testvéri barátság Január 27-én Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányküldöttségének közös nyilatkozatát. Л nyilatko­zatban mindkét fél leszögezi a nemzetközi helyzetben elfoglalt közös állás­pontját. A leszerelés kérdésében mindkét fél azt a nézetét vallja, hogy ennek a problémának fokozatos megoldása célravezető és reményteljes. A kérdés megoldásának első fokát képezhetné az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek betiltása. A leszerelés kérdésének részleges megodása lehetne az európai korlátozott leszerelés övezetének megteremtése, melybe Németor­szág mindkét része beleesik. Egybehangzó álláspontot foglaltak el a leszere­lés ellenőrzésének a kérdésében is, mely álláspont egyezik a Szovjetunió leg­utóbbi javaslatával, melyet a három nagyhatalom legutóbb nyújtott át. A nyilatkozat további részében foglalkozik még a testvéri gazdasági kapcso­latokkal, melyek a két ország között gyümölcsözően fejlődtek ki. A Szov­jetunió 1957-ben az NDK-ba több mint 30 százalékkal emeli kivitelét az 1956. évi szállításokhoz viszonyítva. A Szovjetunió 340 millió rubel összegű hitelt nyújt szabad valutában az NDK-nak, hogy nemzetgazdasága számára szükséges árukat külföldön bevásárolhassa. A nyilatkozat álláspontot foglal Németországnak egyesítésével kapcsolatban és kimondja, hogy Német­országot csak mint békeszerető államot lehet egyesíteni. Miről is Ojra és újra a maximális haszonról, a gyarmati kizsákmányolás édes gyer­mekéről. Eisenhower elnök ugyanis egy új tervvpl foglalkozik. „Meg akarja segíteni" az arab országokat. Még pe­dig a jól bevált módszerekkel. Javas­latot terjesztett a kongresszus elé, mely szerint az USA 400 millió dollár kölcsönt nyújt az arab országoknak. Ez magában véve igen nemes elhatá­rozás, csak a hozzákapcsolt feltétel mutatja meg, mi is rejlik a kulisszák mögött. Mi is ez a feltétel? Hogy az USA katonai egységeket helyezhessen el ezen országok területén. Az indok: Meg kell védeni a Közel-Keletet a „kommunista veszedelemtől". Ezt a veszedelmet csak Eisenhower és barátai látják. Az arab országok egyáltalában nem érzik magukat veszélyeztetve a kommunistáktól, hanem a gyarmato­sító államoktól, elsősorban Angliától, van szó? Eranciaországtól, amely államok éppen nemrég támadták meg Egyiptomot. És amint az új terv felbukkanása is mu­tatja — az USA-tól. Az egész dolog nyilvánvalóan az olajtól bűzlik. Az USA uralkodó mo­nopolistái folytatják eddigi politiká­jukat — barátaikkal szemben. Igye­keznek kiszorítani őket gyarmati po­zícióikból. Közel-Kelet pedig a jó üzle­tek közé tartozik. Az iráni- és az arab félszigeten bugyogó olaj csábítja az amerikai monopolistákat a Közel-Ke­letre. Az arab népekkel azonban ma már számolni kell. Felébredtek évszázados ájultságukból, s tudják már, hogy nin­csen különbség amerikai, angol, fran­cia imperializmus között. A saját út­jukon akarnak haladni, a nemzeti füg­getlenség kizéákmány olásment es útján. — Petri — Kis hírek a nagyvilágból • Az ENSZ segítsége Magyarország­nak. Az ENSZ főtitkárának helyettese, Philippe de Seynes, január 4—7-e kö­zött Budapesten tárgyalásokat folyta­tott a magyar kormánnyal a Magyar­­országnak nyújtandó ENSZ-segítségröl. • Kairói jelentés szerint január 6-án megindult a forgalom a Port Said-i ki­kötőben. A kikötő ma már teljesen mentes a roncsoktól és képes fogadni a kikötőbe érkező hajókat. A csator­nán még 47 kilométer hosszúságban a hajók közlekedése akadályozva van. • Az arab országok határozott állást foglaltak az imperialista támadással szemben. Fauzi el Mulki, Jemen nagy­követe, közölte a sajtó munkatársaival, hogy az arab liga politikai bizottsága üdvözletét küldött az egyiptomi nép­nek a brit, francia, izraeli agresszió felett aratott győzelem alkalmával. Ez a győzelem — jelentette ki a nagykö­vet, — nemcsak Egyiptom győzelme, de az összes arab országoké. A nagy­követ hangsúlyozta, hogy az arab or­szágok el vannak határozva, hogy min­den támadás ellen a jövőben közösen lépjenek fel. • Strauss bejelentette Nyugat-Né­­metország totális újrafelfegyverzését. A bonni hadügyminiszter szerint Nyu­­gat-Németországban kiterjesztik a hadkötelezettséget. Nyugat-Németor­­szág katonai apparátusát több cso­portra tagolják. Az első csoport az ún. NATO-mozgókötelékek, melyek 12 had­osztályból fognak állni. Más alakula­tok „az ország védelme” elnevezés alatt fognak megalakulni, ezek nem lesznek alávetve a NATO-nak. Ezen­kívül megszervezik a saját légelhárító nemzetvédelmet. Végül polgári védelmi alakulatokat állítanak fel „az önkén­tesség” alapján. Űj nyersanyaglelőhelyek Kínában Kínában nagy lendülettel folyik a nyersanyag-feltárás. Hat tartomány­ban gazdag szén- és olajos pala réte­gekre bukkantak. Öt tartományban ha­talmas mennyiségű kokszolható szenet fedeztek fel. Kvantum tartományban sok vasércet, Hunanban mangánt, fosz­fort és ként, három tartományban pe­dig jelentős ólom- és cink-ércet talál­tak a geológusok. 1956 január 14-től január 20-ig. Hétfő: BRATISLAVA — 8.00: Reggeli zene. 10.00: Ifjúság zenei nevelése. 10.20: Népies hangverseny. 11.00: Asszonyok­nak. 11.30: Könnyűzene. 12.05: Népi­zene. 12.30: Hírek. 12.45: Fúvószene. 13.30: Szimfónikus költemények. 14.00: Délutáni könnyűzene. 15.00: Szovjet Szólisták hangversenye. 15.30: Ifjúsági adás. 16.30: Könnyű dallamok. 17.15: Az ifjúság világa. 17.30: Népi konzer­vatórium. 18.00: Orvosi tanácsadó. 18.15: Klvánsághang verseny. 19.00: Rádióújság. 19.50: Mezőgazdasági adás. 20.00: Moliere: Tartuffe. Rádió­játék. 22.00: Hírek. 22.15: Kellemes szórakozást. Kedd: BRATISLAVA — 8.00: Nagy táncze­­hékar. 10.00: Gyermekrádió. 10.20: Orosz operazene. 11.00: Dobrica Cosič: Részlet Távol a naptól című regényé­ből. 11.20: Könnyűzene. 12.05: Nép­zene. 12.30: Hírek. 13.00: Katona ze­neszerzők szerzeményei. 13.30: Híres énekesek áriái. 14.00: Délutáni köny­­nyűzene. 15.00: Testvéri népek táncai és dalai. 15.30: Bányás félóra. 16.00: Katonazene. 16.30: Riportok a szovjet emberek életéből. 17.20: Könyvekről. 17.30: Dalok az egész világból. 19.00: Rádióújság. 19.30: Katonazene. 19.50: Külpolitikai kommentár. 20.00: Szóra­koztató zene. 21.00: Szimfónikus hang­verseny. 22.00: Hírek. 22.15: Népdalok. 22.40: Versek, szavalatok. 22.50: Ope­rettzene. 23.50: Hírek. Szerda: BRATISLAVA — 8.00: Tánczene. 8.50: Népies hangverseny. 9.35: Nép­dalok és táncok. 10.00: Népi konzer­vatórium. 10.30: A kassai rádió zene­kar hangversenye. 11.00: Asszonyok­nak. 11.30: Jó mulatást! 12.05: Közép­szlovákiai dalok és táncok. 12.30: Hí­rek. 13.00: Filmzene. 13.30: Hangszer­­szólók. 14.00: Szórakoztatózene. 15.00: Lengyel népi együttesek. 15.00: Ifjú­sági adás. 16.00: A pozsonyi opera szólistáinak hangversenye. 16.30: Tánc és szórakoztatózene. 17.00: Zenei al­bum. 17.20: Szavalatok. 17.30: Fiatal művészek. 18.00: Mesék. 18.20: Kíván­sághangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Népi táncok. 19.50: Testnevelés. 20.00: Szórakoztatózene. 20.40: Rádió népi egyetem. 21.00: Operetthangver­seny. 22.00: Hírek. 22.15: Tánczene. 23.50: Hírek. Csütörtök: BRATISLAVA — 8.00: Táncdalok. 8.20: Reggeli hangverseny. 9.55: Zá­­polská: Finom úriház, színjáték. 11.30: Könnyűzene. 12.05: Táncdalok. 12.30: Hírek. 12.45: Fúvószene. 13.30: Szlo-KÜRTY MIHÁLY: HA AZ EMBER ELHATÁROZTA, hogy a „Turistával” Albániába megy szeptember végén, hogy a tengert lás­sa, és így meghosszabbítsa a nyárutót, magában ez már ünnepi készülődésnek számít. Mindent vár csak csodát nem. Délelőtt féltízkor szálltunk be Prá­gában a repülőgépbe és rövid buda­pesti állomásozás után délután fél kettőkor Belgrádba érkeztünk. Majd rövidesen innen is tovább indultunk. A gép gyorsan, meredeken ívelt felfelé, jelentkezik'az ismert fülzúgás és ész­revesszük, hogy kinyitották az oxigén­bombákat. Mindez jelzi, hogy négyezer méteren felül repülünk. És kezdődnek a csodák. A Duna és Száva termékeny völgyéből félelmetes kőtengert látunk magunk alatt, olyannyira, hogy a vér szinte meghűl ereinkben. Szakadékok, meredek kőfalak, éles hegyhátak olyan fantasztikusan emelkednek egymás fölé és helyezkednek el egymás mellett, hogy az embert szinte elkápráztatja ez a végtelennek látszó köpanoráma. És ebben a kihaltnak látszó, kopár, fátlan kietlenségben végre egy szaka­dék alján néhány kertszerű foltot, né­hány gyümölcsfát, s a ^sziklafalhoz tapasztott kis hajlékot veszünk észre. Útnak, kijáratnak nyomát se látni. Ki lakik ott, miért telepedett ide, hogyan érintkezik a világgal, és ki tudná még felsorolni, hogy ez a látvány mi min­dent váltót még ki belőlünk. Csak ak­kor lélegzőnk fel, amikor végre meg­csillan a Szkutari-i tó vize. Nemsokára a tengert is láthatjuk. Innen azután a főváros, Tirana felé tartunk. Erősen délutánba hajlik az idő, amikor meg­érkezünk. MINDJÁRT A KISZÁLLÁS UTÁN rabul ejt a kjváncsiság és hamarjában minél többet akarok tudni Albánia föld­rajzi helyzetéről, mozgalmas életéről. És nemcsak azt tudom meg, hogy Al­bániát nyugaton a tenger határolja, melynek partvidéke kb. 460 kilométer hosszú, hanem azt is, hogy a tenger­parti lapályok az ország területének egyhatodát képezik, s a hegyek nyúl­ványai helyenként a tengerig érnek és festői, jól védett öblöket képeznek. A tengerparti lapályok igeij termékeny iszaplerakódások, és ugyanolyan ter­mékenyek a folyómenti völgyek is. És így sorolhatnánk tovább Albánia föld­rajzi fekvésének leírását, amelyben tengerszorosokat, szubtrópikus növé­nyeket, gyönyörű tavakat egyaránt ta­lálhatunk. Albánia történetéről megtudom, hogy a hegyi törzseket Nagy Sándor sem tudta megtörni, s 230 óta a rómaiakkal vívott véres harcok után a hegyvidék független maradt. A VII. és IX. szá­zadban a népvándorlás különböző hul­lámai csapnak át felette, majd norma­­nók garázdálkodnak Albániában, később a helyi despoták uralkodnak, mígnem 1318-ban a kelet-római császárok hó­dítják meg. A harcoknak legendás hő­seként maradt meg a híre Kasztriota Györgynek is. (Szkander bég) .Vallá­sukra nézve előbb katolikusok voltak, majd később mohamedán vallásra tér­tek át, melynek fanatikus védői lettek. A FELKELÉSEK SZINTE ÉVENTE megújúlnak az országban. Erre felfi­gyel Európa is, és 1878 óta tárgyalják az albán kérdést. Albán nemzeti tár­sulatokat alapítanak előkelő albánok, amelyekben valláskülönbség nélkül vesznek részt. Bukarest után Bécsbe teszik át működésüket és 1901 óta há­rom európai kongresszus követeli Al­bánia számára az autonómiát, de nem a függetlenséget. Igen érdekes, hogy 1909-ben ragadtak fegyvert Abdulha­­mid szultán mellett, az ifjú törökök ellen, mert a szultán bukásával a dé­delgetett albán gárdisták kenyér nélkül maradtak volna. És 1910 áprilisában az ellenforradalomhoz csatlakoztak. Végre 1912 novemberében Izmail Kemel bej megszerzi Albánia függet­lenségét, és az ország 1913-ban állami alkotmányt kap. Az első világháború idején különböző országok birtokolják Albániát, majd a központi hatalmak hadseregeinek összeomlása után Olasz­ország foglalja el az egész területet, mígnem a trianoni szerződés alapján helyreállítják Albánia függetlenségét. Az országban állandó a nyugtalanság, míg 1922. húsvétján Ahmed Zogu ke­zébe ragadja a hatalmat, melyet dikta­tórikusán gyakorol. 1926-ban Zogu az olaszokkal köt szerződést, majd 1927- ben olasz protektorátussá süllyeszti Albániát. Ez azután Jugoszláviával ál­landó konfliktust teremt. ■A második világháborúban a fasiszta Olaszország Albánián át tört Görögor­szágba, majd a németekkel együtt vé­gigsöpör Albánián. Meghódítani azon­ban sohasem tudták, szembetalálták magukat az elszánt partizánokkal, aki­ket Emver Hodzsa vezetett. A Szov­jetunió vörös hadseregének győzelmes előrenyomulása azután kikergette a megszállókat. AZ ORSZÁG MOZGALMAS, nyugta­lan múltja alakította ki a nép jeilemét. Az albán hegyilakó még ma is puskával a vállán jön be a városba és puskájától soha nem válik meg. A vallás jelentős tényező náluk. Szkutariban, az alig 15 ezer lakosú városban 32 mecset van, amelyekből ugyan már a legtöbb be van zárva. És itt láttuk a második csodát, egy államot, amely most ocsúdik fel a feu­dális középkorból, hogy az új világba lépjen. Mintha egy ügyes filmrendező tárta volna elénk a fejlődésnek ezeket a mozzanatait. Ott láttuk a kicsi, so­vány tehénkéket, a szorgalmasan lépe­gető túlterhelt szamarakat, amint az aszfaltozott országúton az erős teher­autók rohannak el mellettük. A pa­rasztok ekéit, — amilyeneket már csak a múzeumokból ismertünk meg, — az állami gazdaságok és a szövetkezetek traktorai váltják fel. Az albániai szántóföld termelésre nagyon alkalmas. A hírhedt maláriát terjesztő szúnyogokat tökéletesen ki­pusztították. Az ország főbb terményei az olajbogyó, füge, szőlő, gránátalma, őszi barack, dohány, gyapot, kukorica, búza és a rizs. A magasabb fekvéseken a tölgy díszük, valamint a gesztenye és a bükk, feljebb tűlevelű fák találhatók és a fensíkokon terjedelmes legelők. Örök hó sehol nincs. A nagybirtokokat részben az állami gazdaságok vették vák operák előjátékai. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00: Népdalok. 15.30: Úttörő félóra. 16.00: A kassai rádió­zenekar hangversenye. 16.30: Operett­melódiák. 17.30: Albán zenei alkotás. 18.00: A műanyagokról. Előadás. 18.15: Kivánsághangverseny. 19.00: Rádióúj­ság. 19.50: Mezőgazdasági adás. 20.00: Szórakoztatózene. 20.40: Ifjúsági mű­sor. 21.00: Verdi: Aida opera. 22.00: Hírek. 22.15: Tarka zenei műsor. 23.30: Kamara zene. 23.50: Hírek. Péntek: BRATISLAVA — 8.00: Fúvószene. 9.30: Szórakoztatózene. 10.00: Ifjúsági műsor. 10.20: Népies hangverseny. 11.00: Rádió népi egyeteme. 11.20: Szórakoztatózene. 12.05: Szlovák nép­dalok. 12.30: Hírek. 12.45: Szórakozta­tózene. 13.30: Verdi operáiból. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00: Roman­tikus dalok. 15.30: A hét kultúrális eseményeiről. 16.00: Morva népdalok. 17.00: Francia pásztordalok a XVIII. századból. 17.15: Orosz nyelvtanfo­lyam. 17.30: Zenei újdonságok. 18.15: Kívánsánhangverseny. 19.00: Rádióúj­ság. 19.30: Fúvószene. .19.50: Külpoli­tikai kommentár. 20.00: Szimfónikus hangverseny. 22.15: Népdalok. ^2.45: Dalról dalra. 23.50: Hírek. Szombat: BRATISLAVA — 8.00: Tánc- és szó­rakoztatózene. 9.00: Spejbl a Hurvi­nek. 10.00: Óvódások műsora. 10.20: Balettzene. 11.20: Szórakoztatózene. 12.05: Népdalok. 12.30: Hírek. 12.45: Hétvégi vidám hangverseny. 15.45: Asszonyoknak. 16.00: Cseh tánczene. 16.30: Szombat esti hangverseny. 18.16: Kívánsághang verseay. 19.00: Rádiőújság. 19.30: Egyiptomi utazás. 19.40: Kedvenc operákból. 22.00: Szil­veszteri esztrádműsor. (Ismétlés.) Vasárnap: BRATISLAVA — 8.00: Mesejáték. 8.30: Klasszikus zene. 9.30: Katonai műsor. 10.05: Operahangverseny. 11.00: Népszerű hangverseny. 12.05: Vonós­zenekar. 12.30: A hét nemzetközi eseményei. 12.50: Zeller operettjeiből. 13.30: Szlovák dalok és táncok. 14.00: Szlovák operettekből. 15.30: Irodalmi műsor. 16.00: Hazai dalok. 16.30: Könnyűzene. 17.30: Tánczene. 18.10: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióúj­ság. 19.30: Könnyűzene. 20.00: Kalan­dos utazás. 20.30: Kívánsághangver­seny. 21.00: Tánc- és szórakoztatóze­ne. 22.00: Hírek. 22.15: Vonószenekar. 22.40: Szimfónikus hangverseny. 23.50: Hírek. } A csehszlovák rádió i magyar adásának műsora £ Kedd: 6.45: Hírek. 13.15: Han­­r gos híradó. 16.00: Űttörőműsor;^ f 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: r Hírek .Szerda: 6.45: Hírek. 10.00: r Gyermekműsor. 13.15: Hangos f híradó. 17.30: Szórakoztató mű­­f sor. 17.45: Ifjúsági műsor. 22.30: f Hírek. Csütörtök: 6.45: Hirek. t 13.15: Hangos híradó. 17.30: Szó­­t rakoztató műsor. 22.30: Hírek. t Péntek: 6.56: Hírek. 13.15: Han­­f gos híradó. 17.30: Szórakoztató # műsor 22.30: Hírek. Szombat: f 6.45: Hírek. 13.15: Hangos hír­­f adó. 17.30: Irodalmi műsor. 22.30: é Hírek. Vasárnap: 13.30: Esztrád­­t műsor. 13.30—15.30: Hangjáték, t vagy színpadi jelenet, 22.30: Ш- f rek. * át, részben a lakosság között osztották szét. A VÉGNÉLKÚLI HARCOKBAN sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem fej­lődhetett. A lakosság soha nem tudta, hogy fáradozásának gyümölcsét ki aratja le. Lakóházait a sziklához ta­pasztotta, mindegyik lakóház egy kis várhoz hasonlít, amelyet könnyű véde­ni és amelyből könnyen lehet mene­külni. A férfi nem válhatott meg puskájától, a házi munkát és a föld művelését az asszonyok végezték. A terményeket — ha volt felesleg — a férfi viszi a piacra és bevásárolja a házi szükségletet. Éppen ezért a mező­­gazdasági termelés nagyon elmaradott, és ebből az elmaradottságból a terme­lőszövetkezetek ragadják ki. Kirándulásunk alkalmával véletlenül tanúi voltunk egy szövetkezet alakuló ülésének. Itt a férfiakon kívül az asz­­szonyok és a gyermekek is jelen voltak és komolyan figyelték a szónok fejte­getéseit. A szövetkezetek Albániában jól működnek, mert az egész falu majdnem egy család a sok rokonsági kapcsolat folytán, és a szövetkezetnek nyújtott modern mezőgazdasági gépek és esžkôzôk áldásosán működnek. A gépek orosz, vagy csehszlovák gyárt­mányúak. A mezőgazdaság fejlesztésén kívül nagy eréllyel folyik az ország termé­szeti kincseinek feltárása és ipari fel­dolgozása is. Az albáni aszfalt kitűnő minőségű, vasérceik magas nikkeltar­talommal bírnak és krómércük is van. Érceik feldolgozására a mi szakembe­reink építenek kombinátot. Az ország cukorszükségletét két cukorgyár látja el. Ezenkívül bau,xitot, naftát, sót és ként is találhatunk itt. Az ipar előre­­lendítésében szakembereink nagy meg­becsülésnek örvendenek és öregbítik országunk hírnevét. NAGY JÖVŐ VAR AZ ORSZÁG ter­mészeti szépségeinek feltárására. Az albániai hegyvidék festőiségében, regé­nyességében szemet kápráztató, s amit a tengerpart nyújt, az viszont mesébe illő. Kilométerekre nyúlnak a gyönyörű öblök partjai, finom homokkal és az Adria gyógyító és üdítő vizével. Nem lehet betelni ezzel a gyönyörűséggel. Apály és dagály itt alig van. Gyönyör­ködik a szem, pihennek a fáradt idegek és felfrissülnek az izmok. És amikor a turista felfedező útjára indul, először a környezettel ismerkedik meg. A mohamedán országban lefátyolo­zott, nadrágos nőket akartunk felfe­dezni. S meg kellett állapítanunk, hogy ezek1 nagyon ritkák, egész tartózkodá­sunk alatt mindössze kettőt láttunk. A városi mindkétnemű fiatalság mo­dern, bár egyszerű európai ruhát visel, kalap nélkül, vidéken pedig a népvise­let dívik. A fiatalok már párosán járnak, de idősebb ember soha sem megy a fele­ségével. A ^érfi elől megy, utána az asszony. A hazak berendezése egyszerű és tiszta. Nagy a családi összetartás az albánoknál. Ha a cellád valamelyik tagjának van jövedelme, azt megosztja a család többi tagjaival. Tolmácsunk egy nagyon szimpatikus 32 éves mér­nök volt, aki Prágában végezte tanul­mányait. Hogy mennyire gondoskodik a családtagokról, azt az is mutatja, hogy mindaddig nem nősül meg, amíg elhalt nagybátyja gyermekeit ki nem tanítatja. így jegyese még négy évig fog rá várni. AZ ALBÁNOK ESTÉIKET históriák, regék, hősköltemények elbeszélésével és élénk politizálással töltik. Életük napról napra szépül, és a jobb élet építéséből mindannyian derekasan ki­veszik részüket. ★ ★ ★ A burmai építészetre nagy hatással volt a kínai és indiai építőművészet. ★ ★ ★ Európa legnagyobb szállodája Moszkvában épül Európa legnagyobb szállodája, mely 20 hektár területet fog elfoglalni. Kétezerhétszáz szobája lesz 4500 vendég számára. Saját ét­terme, kávéháza, 2 mozija 1600 néző, színházterme 3000 néző befogadására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents