Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-05 / 18. szám
A szocialista faluért % Szr/bad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. május 5. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 18. szám. Kommunista optimizmussal tekintünk a jövőbe 1957. április 26—28-ig ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának rendes kongresszusa. A kongresszust a Kultúra és Pihenés Parkjában tartották. Az elnöki emelvény fölött ötágú vöröscsillag és a jelszó volt látható: „A párt és a nép szilárd szövetségében előre Szlovákia és a Köztársaság felvirágzásáért, a békéért és a szocializmusért”. Az SZLKP kongresszusa e jelszó jegyében folyt le. A kongresszuson a CSKP KB küldöttségének tagjai is megjelentek Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára vezetésével. A kongresszust P. David elvtárs, az SZLKP KB titkára nyitotta meg, aki üdvözölte a küldötteket, a vendégeket és a CSKP KB küldöttségét. Megnyitójának bevezető részében arra a két történelmi évfordulóra emlékezett, mely aranybetűkkel íródott a szlovák nép történelmébe: az egyik a CSK P besztercebányai kerületi konferenciája 20. évfordulója, melyen először állították fel Szlovákia gazdasági és kulturális fellendítésének tervét; a másik Szlovákia nagyvonalú iparosítási tervének tíz év előtti megkezdésére emlékeztet bennünket. Az utóbbi évek sikereiről szólva P. David elvtárs többek között a következőket mondotta: — Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mind a népgazdaság fejlesztésében, mind a kultúra és általában a nevelés terén valóban nagy sikereket arattunk. Természetesen e sikerek még nagyobbak lehetnének, ha teljesen kihasználtuk volna a népi demokratikus rendszerünk biztosította gazdag forrásokat és lehetőségeket. Fontos, hogy feltárjunk minden rejtett tartalékot és kihasználatlan lehetőséget alkotó erőink további hatalmas fejlesztésére. Fontos, hogy leleplezzünk és eltávolítsunk minden akadályt, amely a széles dolgozó tömegek aktivitása teljes érvényesülésének és a haladásnak útjában áll. A megnyitóbeszéd után megválasztották a kongresszus munkaelnökségét, majd a küldöttek jóváhagyták a kongresszus napirendi pontjait és tárgyalási sorrendjét. Harcra és munkára Szlovákia és a köztársaság további fejlesztéséért P. David elvtárs megnyitója valamint a napirendi pontok jóváhagyása után lelkes taps közepette emelkedett szólásra Karol Bacílek elvtárs, az SZLKP KB első titkára, aki beszámolt az SZLKP KB tevékenységéről és a párt további feladatairól. Bevezetőjében Bacílek eivtárs foglalkozott azokkal a nemzetközi eseményekkel, amelyek az SZLKP mostani kongresszusát megelőzték, majd az utolsó két év tevékenységéről szólva kiemelte: A hazánk életében végbement óriási átalakulások hatalmas bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy pártunk politikája megfelelt és ma is megfelel népünk széleskörű érdekeinek, azt bizonyítják, hogy helyesen biztosítjuk a szocialista építés rendkívül bonyolult alapvető feladatainak megoldását. A továbbiakban foglalkozott az SZKP XX. kongresszusa jelentőségével, valamint a káros személyi kultusszal összefüggő intézkedésekkel. Beszédében megjegyezte: A párt, amely széleskörű és bíráló vitát tudott kibontakoztatni a párt valamenynyi szervében és szervezetében, ezzel egyidejűleg erélyesen megakadályozta a reakciónak azon törekvéseit, amely saját fogyatékosságainak bírálatából a pártmunka befeketítésének, a vezető elvtársak rágalmazásának egész kampányát akarta kifejleszteni. A liberális szabadságjogok és általános, mindenkinek szolgáló demokrácia felújításának követelésére ezt válaszoljuk: Szocialista demokráciát akarunk. Azt akarjuk, hogy százszorosán növekedjék a nép aktivitása és részvétele a gazdaság és az állam irányításában, de sohasem engedjük a polgári demokrácia visszatérését, amely csak a kapitalizmusnak jelentett szabadságot, a dolgozóknak azonban börtöne volt, elnyomást jelentett Beszámolója további részében arról az óriási fellendülésről beszélt Bacílek elvtárs, amely Szlovákia iparosításában végbement. Az ipari termelés 1956-ban az 1948-as évhez viszonyítva több mint háromszorosára emelkedett, — mondotta. Majd rámutatott arra, hogy a lakosság átlagos pénzjövedelme Szlovákiában az utolsó három év alatt 22,3 százalékkal növekedett. Az előforduló hiányosságokról szólva a következőket mondotta: Ha a fejlődést a CSKP KB utolsó ülésén végzett értékelés szempontjából a maximális hatékonyság eléréséa dolgozók legszélesebb rétegeinek, — mondotta Bacílek elvtárs. * * * A bevezető rész után a beszámoló részletesen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, amelynek jellegzetes vonása a két ellentétes társadalmi — gazdasági rendszer — a szocialista és a kapitalista rendszer fennállása. Elemzi a békés egymás mellett élés valamint a szocializmus és a kapitalizmus versenye lenini politikájának kérdéseit. re irányuló fejlődés szempontjából ítéljük meg, azt látjuk, hogy nem használtuk ki kellő mértékben Szlovákia természeti és gazdasági feltételeit. Elégtelenül használtuk ki elsősorban azokat a forrásokat, amelyek méreteiknél fogva döntő mértékben befolyásolhatták volna az egész köztársaság gazdaságának fejlődését. Részletesen elemezte Bacílek elvtárs az iparban előforduló hiányosságokat, valamint a további sikerek útját, majd rátért a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseinek elemzésére. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikereink és további feladataink az ipar fejlesztésében A Győzelem Napja Hazánk dolgozó népe ez év május 9-én ünnepli felszabadulásunk 12. évfordulóját, mely egybeesik a második világháború győzelmes befejezésének és a hitleri fasizmus szétzúzásának évfordulójával. A fasizmus felett aratott győzelem megemlékezésének napja mintegy szimbolikusan májusra, a tavasz legszebb hónapjára esik. Szimbolikusan azért, mert ez a hónap mindig úgy él az emberek emlékezetében, mint az új élet kezdetének hónapja, melyben véglegesen győz a tavasz a tél uralma fölött. 1945 májusában — úgy, ahogy a tavasz törvényszerűen győzött a tél hatalma fölött, úgy győztek a haladó erők is a Szovjetunióval az élen a hitleri fasizmus sötét erői fölött. Ezért a Győzelem Napja, május 9-ike nemcsak az emberi szabadság hajnalhasadását jelentette Csehszlovákia népei és a többi népek számára, hanem a nagyszerű örömteljes jövendőt is. A gyár ura a munkás, a föld ura pedig a dolgozó kis- és középparaszt lett. A Győzelem Napja Csehszlovákia népei számára minőségi változást jelentett. Hazánkban új típusú állam, a népi demokrácia alakult meg, vagyis a proletáriátus diktatúrájának sajátos formája. A felszabadulásunktól eltelt 12 esztendő ma már mindenki előtt világosan bizonyítja, hogy a proletáriátus diktatúrájának következetes alkalmazása, a tömegek soha nem látott alkotó kezdeményezése milyen hatalmas eredményekkel járt iparunk, mezőgazdaságunk és kulturális fejlődésünk területén. Elég, ha ennek bizonyításául azt említjük meg, hogy Szlovákia ipari termelése 1948 óta háromszorosára emelkedett. Felszabadult hazánkban a művelődés lehetősége nem a kiváltságosok, hanem a munkások és parasztok fiai számára van biztosítva. Tizenkét esztendő egy nemzet életében nem nagy idő, és mégis ha Szlovákia bármely részén járunk, nem találunk egyetlen községet vagy várost sem, ahol ne fedeznénk fel valami újat, ami azelőtt nem volt. Községeinkbe beköltözött a villanyáram, a kultúra fénye. Mindenütt új iskolák, bölcsődék, lakóházak épülnek. És az építő állványokkal teli falvak és városok népének vidám arca, a biztos jövőbe vetett hite mind-mind bizonyítéka annak, hogy nálunk az élet egyre boldogabb és örömtelibb lesz. Ezekre az eredményekre gondol majd népünk a felszabadulás napján. De nemcsak erre kell gondolnunk, hanem arra is, hogyan nyomorgott a múltban a proletár a munkanélküliség következtében. Emberhez nem illő megaláztatásra volt kárhoztatva: húsz koronás blokkon tengette maga és családja életét. És nem utolsó sorban, rá volt kényszerítve arra, hogy elhagyja szülőföldjét és kezébe vegye a vándorbotot. Építésünk eredményeinek és a kapitalista Csehszlovákia gyötrelmes proletár és parasztsorsúnak mérlegelésén kersztül mindenkinek gondolkodnia kell és ha elgondolkodunk rajta, akkor rájövünk, hogy mindenünk: szabadságunk, függetlenségünk, jómódú életünk csak azért van, mert ezért a szabadságért ezer és ezer szovjet katona vére hullott hazánk földjére. Igen, ők a szovjet emberek életük feláldozásával teljesítették a proletárnemzetköziségből származó legmagasztosabb feladatot, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk felszabadítását. Ezért felszabadításunk napja egyben népünk és a Szovjetunió népei törhetetlen és megbonthatatlan barátságának jelképe. Felszabadulásunk és a fasizmus felett aratott győzelem napját olyan időszakban ünnepeljük, amikor a nyugati reakció és a különböző antileninista, revizionista erők arra törekednek, hogy éket verjenek a népi demokráciák és a Szovjetunió közé. Ezen célok érdekében egyrészt a burzsoá nacionalista erők felélesztésével kísérleteznek, másrészt valami „nemzeti kommunizmust" igyekeznek a népi demokráciákra rábeszélni. Ezen kísérletek során aktivizálódtak a magyar ellenforradalom és a lengyel reakciós erők is. Am a jó urak elszámították magukat. Megbukott a magyar ellenforradalom és visszavonulásra kényszerült a lengyel reakció. Az urak elszámították magukat, mert mesterkedésük az egész egységes szocialista világrendszer ellenállásával találta magát szemben. Ezekben az időkben megmutatkozott, hogy a proletár nemzetköziség gondolata olyan mély gyökeret vert a tömegekben, hogy nincs az az erő, amely meg tudja bontani a népi demokráciák és Szovjetunió közötti baráti viszonyt, nincs az az erő, amely meg tudná bontani a világ proletáriátusának harcos szolidaritását. Ezek az események azonban megmutatták azt is, hogy a Szovjetunió nem tűri és nem fogja engedni, hogy bármely népi demokratikus állam az imperialista mesterkedések áldozatául essen. így hát, jó urak, keserűen bár, de tudomásul kell vennetek, hogy nincs többé büntetlen gyarmatosítás. Nem lehet többé kis nemzetek szabadságát puccsokkal és ellenforradalommal elvenni, mert van Szovjetunió, mert vannak a népi demokráciáknak harcokban megedzett kommunista pártjai, kipróbált munkásosztálya, mert él a proletár-nemzetköziség. A mi hazánk, élén a harcokban megedzett kommunista pártunkkal és munkásosztályunkkal, tovább halad a megkezdett úton. És még magasabbra emeli a proletárnemzetköziség zászlaját. Egyben ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a proletár-nemzetköziség próbaköve mindenkor a Szovjetunióhoz való viszony volt és az lesz a jövőben is. Minden más értelmezése az internacionalizmusnak hamis és az imperializmus malmára hajtja a vizet, így a „nemzeti kommunizmus" és a külön utak gondolata is. A mi útunk tehát világos. Haladunk tovább a bevált régi úton. Ennek bizonyítéka Szlovákia Kommunista Pártjának a napokban lezajlott rendes kongreszszusa is, mely bebizonyította, hogy országunk vezetése jó kezekben van, hogy pártunk egységes és dolgozó népünk ilyen kommunista párt vezetésével le tud küzdeni miden akadályt és meg tudja valósítani kitűzött célját, a szocializmus felépítését hazánkban.
