Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-05 / 18. szám
2 yfzatŕad Földműves 1957. május 8 Д szövetkezetek fejlesztése -a mezőgazdaság alapvető feladata (Folytatás az 1. oldalról.) Szlovákia népgazdasága fejlesztésének egyik legsúlyosabb problémája jelenleg és a következő években is ä mezőgazdaság. Szlovákiában a CSKP X. kongresszusa óta a mezőgazdasági termelés több mint 14 százalékkal növekedett. Lényegesen gyorsabban növekedett a piaci termelés, főleg azonban az állami alapokra juttatott beadások, amelyek csaknem egyharmaddal nagyobbak, mint azelőtt. A második ötéves tervben el kell érnünk a mezőgazdasági termelés 39,8 százalékos növekedését, ebből a növényi termelés 34,9 és az állattenyésztési termelés 47,1 százalékkal való növekedését. Ebben az ötéves tervben a szocialista szektornak döntő túlsúlyba kell kerülnie a falvakon is. A termelés növelésének és a szövetkezetek fejlesztésének feladatait nem lehet elszigetelten értelmezni, hanem ellenkezőleg, az egyik a másiktól függ és a kettő együtt alkotja a szocializmus felépítésének fő politikai-gazdasági feltételét hazánkban. Amint az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gazdálkodásának eddigi eredményeiből látható, az EFSZ-ek nemcsak a mezőgazdasági termelés fő termékeiben érnek el magasabb hozamokat, hanem jobb hozamokat biztosítanak az ipari növényeknél is és lényegesen nagvobb mennyiségű terményt adnak el az államnak. Az egy hektárra eső átlagos hozamokban a következő eredményeket érjük el: Búzából az EFSZ-ek 21,3 mázsa, a magánszektor 14,6 mázsa, árpából az EFSZ-ek 20,1 mázsa, a magánszektor 18 mázsa, cukorrépából az EFSZ-ek 201,2 mázsa, a magánszektor 191,6 mázsa. Kukoricából és burgonyából ugyan a magánszektor hozamai valamivel nagyobbak, de ennek ellenére az egységes földművesszövetkezetek aránytalanul nagyobb piaci mennyiséget szállítanak. így a kukoricával bevetett egy hektár földről az egységes földművesszövetkezetek 10,6 mázsát, a magánszektor 7,3 mázsát adnak be, árpából az EFSZ-ek 16,5 mázsát, a magánszektor 11,5 mázsát, marhahúsból az EFSZ-ek 55 kg-ot — a magánszektor 49 kg-ot. Ha a termékek piaci mennyiségét átszámítjuk az egész földterületre — az EFSZ-ek egy hektárról átlagosan 11,1 mázsa burgonyát — a magánszektor 2,56 mázsát, cukorrépából az EFSZ-ek 7,26 mázsát — a magánszektor 2,17 mázsát, kukoricából az EFSZ- ek 2,58 mázsát — a magánszektor 0,99 mázsát szolgáltat be. A parasztok többségének az EFSZ- be való megnyerése nélkül nem teljesítenénk a CSKP X. kongresszusának feladatait. Így az EFSZ-ek továbbfejlesztése nálunk gazdasági és politikai szükségességgé válik. A termelésben, az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésében és megszilárdításában elért eredmények nem felelnek meg lehetőségeinknek, elmaradnak a második ötéves terv feladatai mögött és népünk életszínvonala tervszerű emelése mögött. Az SZLKP két évvel ezelőtt tartott legutóbbi kongresszusa óta 1957. április 24-ig Szlovákiában 333 egységes földművesszövetkezet alakult, amelyekbe 5965 kis- és középparaszt lépett be. A meglevő szövetkezetekbe 7126 földműves lépett be. A szövetkezeti szektor földalapja ezen időszak alatt 88 253 hektár mezőgazdasági földdel gyarapodott. Április 24-ig Szlovákiában 1753 EFSZ-ünk van, amelyek a mintaalapszabályzat .szerint működnek és 96 381 mezőgazdasági üzemet foglalnak magukban. Az EFSZ- ek 807 509 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodnak, ami 33,5 százalékát képviseli a kerületileg tervezett üzemek földjének. Az egységes földművesszövetkezetekben a munkaegység értéke az utolsó három év alatt 15,32 koronáról 18,94 koronára növekedett, beleszámítva a természetbeni jutalmazásokat is. Az EFSZ-ek építésében kétségtelenül elértünk sikereket, de ezek a részleges sikerek nem elégíthetnek ki teljesen bennünket. A CSKP országos konferenciája által kitűzött feladat teljesítése érdekében már az 1957—1958-as években a következőket kell elérni. 1. Az egységes földművesszövetkezetek földalapjának és taglétszámának lényeges növekedését a kis- és középparasztok megnyerésével, a szövetkezeti termelés lényegesen magasabb színvonalának elérésével egyidejűleg. 2. A mezőgazdasági termelés növelése valmennyi tartalékának felhasználásával, főleg a földalap jobb kiaknázásával és a természeti feltételekbe való beavatkozással hatékonyabban kell felhasználnunk a termelés fokozásának eszközeit. 3. Épp úgy mint az iparban, a mezőgazdaságban is el kell érnünk a termelés fokozását, minőségének javítását és olcsóbbá tételét, lényegesen meg kell javítani a kerületi és járási nemzeti bizottságok irányító tevékenységét. 4. Az egységes földművesszövetkezetek fejlesztéséért vívott harc fő súlypontját a falura kell áthelyeznünk, e harcba be kell kapcsolnunk az SZLKP összes falusi szervezeteit. A szocialista forradalom befejezése a falvakon valamennyi kommunista feladata az üzemekben, iskolákban, gazdasági és állami szervekben; a Nemzeti Front valamennyi részének, az egész munkásosztálynak, a haladó parasztságnak és a dolgozó értelmiség valamennyi tagjának feladata. 5. Meg kell javítani a mezőgazdasági dolgozók körében végzett kádermunkát és a dolgozókról való gondoskodást, ami végeredményben eldönti sikereinket. Az egységes földművesszövetkezetek építésében első helyre állítjuk a párt politikai munkáját a falvakon, elsősorban a párt falusi szervezeteinek munkáját. Alapszervezeteink tömegpolitikai munkája olyan alap, amelyre biztosan építhetünk. Ezt a kérdést gyakran elhanyagoljuk. Főleg a járási pártbizottságok munkájában gyakran inkább a szak- és gazdasági részproblémákat biztosítják és oldják meg elsősorban. Ezzel a falvakon a JNB-t és HNB-t közvetlenül helyettesítik a falusi szervezetekben és a parasztok körében végzett tömegpolitikai és nevelőmunka rovására. Pártunk munkájának ez a gyakorlata azt okozza, hogy az SZLKP egyes falusi szerveztei nem képezik az egységes földművesszövetkezetek alakításának és megszilárdításának magvát és támaszát. A michalovcei, sobrancei, trebišovi és más járások tapasztalatai nagyon világosan mutatják, hogy ahol a járási pártbizottság figyelmét elsősorban az SZLKP falusi szervezeteiben lévő kommunisták nevelésre irányította és arra, hogy elsősorban az SZLKP falusi szervezetének tagjait nyerje meg az egységes földművesszövetkezetek fejlesztése gondolatának, ott sikereket értek el a középparasztoknak a szövetkezeti gazdálkodásra való megnyerésében is. A jelenlegi időszakban főleg Szlovákiában az EFSZ-ek fejlesztéséért vívott harc túlnyomó részt a középparasztság megnyeréséért folytatott politikai harcot jelent, főleg ha figyelembe vesszük hogy a 3,5 hektártól 15 hektárig terjedő üzemek a mezőgazdasági földek több mint 855 ezer hektárján gazdálkodnak, ami a földeknek több mint 50 százalékát teszi ki, amelyen eddigelé még egyénileg gazdálkodó parasztok gazdálkodnak. Annak ellenére, hogy általánosan elismerik a középparasztok EFSZ-ekbe való megnyerésének helyességét, ezen a téren az előző két évben elért eredmények egyáltalán nem kielégítőé k. Elsősorban a középparaszt megnyerése az EFSZ-be fontos nekünk. De emellett főleg politikai szempontból fontos, hogy valamennyi munkás támogassa az EFSZ-ek fejlesztéséért folyó küzdelmet. A falun lakó munkásoktól megköveteljük, hogy főleg feleségeik lépjenek be a szövetkezetbe és hogy valamennyi munkás az EFSZ fejlesztésének politikai támasza legyen. Ezért megnyerjük azokat a munkásokat, akiknek tulajdonában nagyobb földterület van, és községükben mezőgazdasági munkaerőhiány van. Továbbá meg fogjuk nyerni azokat . a munkás elvtársakat, akikre szükségünk van, mint a termelés szervezőire, traktorosokra, javítókra vagy más speciális munkákra. Nemcsak a pártnak, hanem az üzemi szakszervezeteknek is kötelessége, hogy minden a faluban lakó munkást megnyerjenek a szövetkezet alakításának lelkes agitátorává. Az EFSZ-ek fejlesztéséről való gondoskodás azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mezőgazdasági termelés általános fejlesztését, minőségének javítását és olcsóbbá tételét, beleszámítva az egyénileg gazdálkudó parasztokat és az állami gazdaságokat. Ellenkezőleg: a mezőgazdasági szakaszon dolgozóknak világosan tudatosítaniok kell, hogy- az egyénileg gazdálkodó parasztok mezoyazdasagi termelésének növelésére, minőségének megjavítására és olcsóbbá tételére irányuló összes politikai, anyagi és szervezési intézkedések szükségesek, de nem hoznának tartós hatást, ha e feladatokat nem kapcsolnánk egybe az egységes földművesszövetkezetek egyidejű fejlesztésével. A kongresszusi beszámoló ezután kifejti a további feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésének, minősége megjavításának és olcsóbbá tételének teljesítéséhez szükségesek. Elsősorban a földalap teljes kihasználásáról és a szántóföldterületek további bővítéséről van szó. E feladat fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy Szlovákiában egy lakosra csak 47 ár szántóföld esik. Szükséges továbbá biztosítani a mezőgazdasági termelés helyes struktúráját és irányát, befejezni a tudományosan alátámasztott rajonízálást és megjavítani a mezőgazdasági termelés tervezésének rendszerét. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a cukorrépahozamok növelésének és a cukorrépa vetésterületei további kiterjesztésének is. A beszámoló emlékeztet arra, hogy a cukorrépatermelés tervének nem teljesítése és ennek következtében a cukortermelés nem teljesítése 1956-ban népgazdaságunknak jelentős nehézséget okozott. Tekintettel erre a tapasztalatra, a cukorrépateirmelés feladatait 1957-ben rendkívül komolyan kell venni. A cukorrépatermelés biztosításához nem elegendő csupán szerződésileg lekötni a szükséges területeket. Az egész agrotechnikai szolgálatnak és ezen belül a cukorgyárak egronómusszolgálatának is rendkívüli gondossággal kell figyelemmel kísérnie a talajelőkészítést a cukorrépa számára, a vetőmagvak előkészítését és biztosítását, az idejében végzett kiegyelést, kapálást, a kártevők elleni védekezést és a betakarítást. A beszámoló részletesen foglalkozik a gép- és traktorállomások munkájával és megállapítja, hogy az elért pozitív eredmények ellenére a gép- és traktorállomások nem teljesítik következetesen továbbra sem fő feladatukat — az egységes földművesszövetkezetek termelése lényeges növelésének biztosítását. A tervezés, jutalmazás, az irányítás és a prémiumok eddigi módszere a gép- és traktorállomásokon nem felel meg teljesen e célnak és szükséges lesz, hogy a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal a Szlovák Tudományos Akadémiával együtt hamarosan a már eddig nyert tapasztalatok alapján a tervezés, irányítás és a jutalmazás olyan rendszerét javasolja a gép- és traktorállomásokon, amely összhangban áll a gép- és traktorállomások fő feladatával. A beszámoló hangsúlyozza az agro-A szombat délelőtti ülésen szólalt fel Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, a CSKP KB küldöttségének vezetője, aki sok sikert kívánt — a küldöttség nevében — a kongresszus tárgyalásának és a szocialista építés szlovákiai feladatainak megvalósításában végzett munkának. Foglalkozott Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának egyes alapvető kérdéseivel és a soron levő feladatokkal köztársaságunk szocialista építésében. Közölte a kongresszussal, hogy a CSKP KB az egész párthoz és a néphez fordul javaslatokkal, hogyan részletezzük és valósítjuk meg a továbbiakban az országos konferencia határozatait. Dolgozóinknak így lehetőségük nyílik, hogy kifejezhessék véleményüket, hogyan teljesítik a ha-tározatokat és milyen javaslatokat tehetnek további megvalósításuk érdekében. — Ha a dolgozó nép széleskörűen tudja érvényre juttatni képeségeit és akaratat — mondotta Novotný elvtárs —, akkor átérzi azt is, hogy jelentős és főtényezö, melytől egész társadalmunk felépítése függ. A falvakról szólva kijelentette: — A falvakon fejlesztjük a szocialista szövetkezeti mezőgazdaságot és új szövetkezeteket alakítunk. A parasztok naponta győződnek meg arról, hogy a szövetkezetbe való belépés és a közös gazdálkodás nemcsak a többnómusszolgálat helyes, széthelyezésének szükségességét is, főleg a nagy EFSZ-ekben, a GTÁ-ok gépállományának jobb kihasználását, a gépek helyesebb szétosztását a GTÁ-kra és a kapásnövények sorközi művelése, az ipari növények, a nedvdús takarmányok, a rétek és legelők rendezése, gépesítésének megjavítását. E helyen főleg a kukoricaszár silózásának óriási előnyéire mutat rá a beszámoló. Mivel a kukoricaszárakat nem silózzuk idejében, ezáltal tápdús takarmánytól fosztunk meg mintegy 150—200 ezer szarvasmarhát. A beszámoló további része rámutat az állattenyésztési termelés nagy feladataira, amelynek kulcsproblémája a szarvasmarhatenyésztés, > főlég a kiváló minőségű tehenek számának növelése. Az állattenyésztési termelés feladatai teljesítésének érdekében szükséges, hogy alapjaiban oldjuk meg a takarmánytermelést és olyan mennyiségű jóminőségű takarmányt készítsünk, amely teljesen fedezni tudja a gazdasági állatállományok és az állatok hasznossága növelésének fokozott követelményeit. Arról van szó, hogy komplex intézkedéseket valósítsunk meg a réteken és legelőkön, valamint a szántóföldeken termelt takarmány növelésére. A kongresszusi beszámoló továbbá kitűzi az állami gazdaságok jelentős feladatait a termelés intenzitásának fokozásában és a mezőgazdaság szövetkezeti átépítésének folyamatában, valamint kitűzi az erdőgazdasági dolgozók feladatait is. A beszámoló különös figyelmet szentel a begyűjtés kérdéseinek. Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy általánosan ismert tény, hogy a mezőgazdasági termékek begyűjtésének eddigi növekedése A beszámoló további része a szlovákiai iskolák fejlesztésével és a fiatalok nevelésvel foglalkozik. Különösen a politechnikai nevelésnek és a szakiskolák építésének jelentőségét hangsúlyozza. A tudománynak Szlováikában való fejlődésével kapcsolatban a beszámoló kiemeli, hogy fokozni kell a párt befolyását a tudományra; a kommunisták és pártszervezetek munkáját az ideológiai és politikai nevelői munka fokozására kell fordítani, nagyobb figyelmet kell szentelni a fiatal dolgozók nevelésének, erőnket és eszközeinket elsősorban azon problémák megoldására kell összpontosítanunk, amelyek kulcsfontosságúak a gazdaság és a kultúra fejlődése és magának a tudománynak a fejlődése szempontjából. A továbbiakban a beszámoló elemzi irodalmi életünknek egyes kérdéseit, majd képzőművészetünk, a népi művészi alkotás fejlődésével foglalkozik és kiemeli a SĽUK- és a Lúčnicaegyüttes érdemeit. A beszámoló további része a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítésével foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy nem véletlen, hogy ma került sor a decentralizáló intézkedésekre és termelést teszi lehetővé, hanem a falvak magasabb életszínvonalát is biztosítja. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordít a mezőgazdaság gépesítésére, amely lehetővé teszi, hogy a parasztok jobban műveljék meg a földet, fokozzák a mezőgazdasági termelés intenzitását és megszűnjék a parasztok évszázados robotmunkája. A falvak új életmódja és fejlődésük lehetőségei azt eredménylezik, hogy fokozatosan eltűnik a város és a falu közötti múltbeli különbség. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztésével egyidejűleg erősítjük a munkások és parasztok szövetségét, amely népi demokratikus rendszerünk alappillére. Mindez növeli a dolgozók aktivitását és kezdeményezését, erőt ad rendszerünknek, rendszerünk szilárdságának biztosítéka. Mi nem térünk olyan kétes kísérletek és példák útjára hazánkban, amelyek idegenek életünktől. Ügyelünk természetesen arra is, hogy ne térjünk el a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség alapelvei-' tői. Saját tapasztalattainkból, saját feltételeinkből, munkásosztályunk és nemzeteink hagyományaiból indulunk ki. Népünk boldog jeiene és még ör— vendetesebb jövője bizonyítéka annak, hogy a szocializmust csak az elvszerüség és marxizmus-leninizmushoz való hűség alapján építhetjük sikerrel. Novotný elvtárs a továbbiakban megemlékezett azokról a nagyarányú változásokról, amelyek Szlovákiában végbementek. — Mindazok a sikerek —- mondotta —, amelyeket a szocialista rendszer építésében elértünk, nem halad arányosan lakosságunk vásárlóerejének fokozódásával és ezért a közellátást szolgáló állami élelmiszeralapokat jelentős mértékben behozatallal kell fedeznünk. A begyűjtés helyzete még mindig kedvezőtler amiatt, hogy számos fontos termékben nem teljesítjük saját forrásainkból a begyűjtési feladatokat az év folyamán egyenletesen és néhány terméknél el sem érjük a begyűjtés év: tervének teljesítését. Ennek az állapotnak oka az, hogy főleg az egyénileg gazdálkodó parasztok nagy része rendszeresen elmarad a termelési feladatok teljesítésében és azután s beadásokban is. Csak egy példára mutatok rá. Az egyénileg gazdálkodó parasztok elmaradása a kötelező tejbeadásban 1956- ban összesen 107 millió litert tett ki. emellett ennek több mint fele. az 5—15 hektárra terjedő földterülettel rendelkező parasztokra esik, ahol hiányoznak a tehénállományok. Az idén is 1957. január 1-ig a tervezett tehénállományt csak 78 százalékra tartották be. A termelésben és a begyűjtésben előforduló eddigi fogyatékosságok kiküszöbölésére lényegesen javítani kell valamennyi fokú nemzeti bizottság és a begyűjtési apparátus irányitó é. szervező tevékenységét. A begyűjté:, apparátusban egyszerűsíteni kell az adminisztrálást és felesleges részét kiküszöbölni, és a munka súlypontját a falvakon az összes beadók körében végzett szervező tevékenységre kell helyezni; nem szabad megelégedni a begyűjtés globális teljesítésével, hanem a dolgozókat nagyobb felelősségre kell rávenni a terv teljesítéséért valamennyi termékfajtban és mutatóban. a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítésére. Beszéde befejező részében Bacílek elvtárs foglalkozott a párt előtt álló feladatokkal, valamint azokkal a problémákkal, amelyek ideológiai téren ellenséges elméleteket igyekeznek a párt soraiba becsempészni. Nemcsak felvetette ezeket, hanem rámutatott az előttünk álló feladatok megvalósítása szükségességére is. — Köztársaságunk szocialista építésében csak azért érhettünk el gyönyörű eredményeket, mert a széles népi tömegek mozgalmát pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja irányította. A dolgozók minden törekvése pártunk vezetésével egy célt követ — a szocializmus felépítését hazánkban. — Sok akadályt leküzdtünk már, nem egy nehéz feladatot teljesítettünk. Nincs kétségünk affelől, hogy Szlovákia Kommunista Pártja — az egységes CSKP harci osztaga — a mai kongresszuson kitűzött feladatokat is teljesíti. Harcra és munkára fel népi demokratikus köztársaságunk további szilárdításáért, — a szocializmus építéséért — a békéért és népünk jólétéért — fejezte be beszámolóját Bacílek elvtárs. elválaszthatatlanul összefüggnek a csehek és a szlovákok szilárd egységé^ vei, egész népünk egységére épülnek. A csehek és a szlovákok egysége, nemzeteink népének szilárdsága és tömörsége volt az alapkő, amelyre Csehszlovákia Kommunista Pártja politikáját építette. Szlovákia e szocialista építés és a helyes nemzetiségi politika alapján mély változásokon ment keresztül. A gazdaságilag elmaradott ország fejlettiparú és kultúrájú országgá változik. Ezzel megszüntetjük a cseh és szlovák országrészek és népek közti gazdasági, politikai és kulturális különbségeket. Szlovákia kultúrélete eddig soha nem tapasztalt méretekben fejlődik. Szlovákiai kultúrájával jelentős mértékben gazdagítja nemzeteink életét, ezért nagy jelentőséggel bír nemzeteink számára. Gazdagítja életünket és megteremti a közös, fejlettebb' szocialista kultúrát. Engedjék meg — mondotta befejezőjében —, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nevében ama szilárd meggyőződésemnek adjak kifejezést, hogy Szloe vákia Kommunista Pártja, mint a szlovákiai dolgozók harci osztaga, még bátrabban és elszántabban folytatja országunk szocialista építése irányvonalának megvalósítását és teljesítését. (A küldöttek gyakran szakították félbe tapssal Novotný elvtárs beszédét, a végén tapsvihar közepette éltették Csehszlovákia Kommunista Pártját.) Hűen a leninizmushoz és forradalmi hagyományainkhoz, biztosítjuk a szocializmus győzelmét hazánkban Az iskolákat, a tudományt és a kultúrát állítsuk a szocialista nevelés szolgálatába
