Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-28 / 17. szám
JxaU^d Földműves 1957. április 28. Az új állami költségvetés gazdaságunk fellendülésének bizonyítéka Július Ďuriš pénzügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlésben Az 1957. évi állami költségvetés azokra a sikerekre támaszkodik, amelyeket Csehszlovákia dolgozó népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának vezetésével hazája szocialista építésében elért A költségvetés ennek alapján biztosítja a szükséges anyagi eszközöket az ország további gazdasági építésére és a második ötéves terv fő célkitűzéseinek teljesítésére. Mindnyájunk közös munkájának és törekvésének 1956- beli jó eredményei lehetővé tették, a dolgozók életszínvonalának jelentős emelkedését. Népgazdasagunk sikeres fejlesztésével még jobban megszilárdítottuk a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, megszilárdítottuk a cseheknek, szlovákoknak és köztársaságunk összes nemzeteinek testvéri egységét és elmélyítettük a párt, a kormány és a nép érdekeinek egységét. Ez tovább növelte Csehszlovákia nemzetközi tekintélyét és pozitív szerepét a szocialista és a kapitalista világ békés versengésében. A népgazdaság további fellendülésének és a dolgozók életszínvonala emelkedésének biztosítása megköveteli, heg- Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsági februári ülésének értelmében az elért eredmények alapján minőségileg magasabb színvonalon oldjuk meg az új feladatokat és küzdjük le a velük kapcsolatos nehézségeket. E feladatok teljesítése érdekében mindenképpen érvényre juttatjuk a szocialista társadalmi rend fölényét. A szocialista társadalmi rendszerben a termelési eszközök társadalmi tulajdona nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli a dolgozó népnek mint társadalmi tulajdonosnak teljes részvételét a termelés irányításában és az állam igazgatásában, a társadalmi tulajdon gyarapításában és védelmezésében. Minden egyes dolgozó, vállalat, nemzeti bizottság és az egész állam érdekeinek azonossága és egysége alapján még szélesebb körben kibontakoztatjuk a dolgozók kezdeményezését, még következetesebben kihasználjuk a szocializmus gazdasági törvényeit és a gazdasági ösztönző erőket, hogy ezzel is fokozzuk a dolgozók érdekét a jó gazdálkodásban. Az 1957. évi állami költségvetés épp úgy, mint minden egyes vállalat pénzügyi terve és minden nemzeti bizottság költségvetése váljék aktív eszközzé Csehszlovákia népgazdasága kapacitásának és a dolgozó nép alkotó kezdeményezésének maximális mozgósításában, hogy biztosítsuk a második ötéves terv célkitűzéseit. 1956. évi gazdálkodósunk eredményei Szocialista gazdaságunk gyors fejlődése és nemzetgazdaságunk gyarapodása kézzelfoghatóan érezteti hatását pénzügyi gazdálkodásunkban. A költségvetési kiadások 1949-hez viszonyítva 1955-ben 2Ô1.2 százalékkal. 1956-ban 212 százalékkal növekedtek. Költségvetési gazdálkodásunk 1943 óta felesleggel zárul. Népgazdaságunk 1956-ban tovább fejlődött: az ipari termelés 9,5 százaié', kai, a mezőgazdasági termelés 3,4 százalékkal, az építési és szerelési munkák terjedelme 12,4 százalékkal volt nagyobb. A nemzeti jövedelem 6 százalékkal növekedett. A népgazdaság további fejlesztésének alapján pártunk és kormányunk politikájának megfelelően 1956-ban további jelentős intézkedéseket tettünk a dolgozók életszínvonalának emelésére. Tovább szilárdult a csehszlovák korona értéke. Két ízben szállítottuk le az árakat, aminek eredményeképpen a lakosság további évi három és fél milliárd koronát takarít meg. Lerövidítettük a munkaidőt és csupán a bérmódosítások eredményeképpen több mint évi 700 millió koronával növekedett a lakosság jövedelme. Ezenkívül a lakosság átlagbére és fizetése és egyéb jövedelme is fokozódott. A nemzeti biztosítás lényeges megjavítása további évi egy milliárd koronával nagyobb jövedelmet jelent a lakosságnak. A személyes fogyasztás 7 százalékkal fokozódott, ezenkívül 7.3 százalékkal tovább fokozódtak a szociális és kulturális intézkedésekre fordított állami kiadások. A lakosság jövedelmének állandó növekedése a takarékbetétek további gyarapodásában és a biztosítás fejlődésében is éreztette hatását. A pénzbetétek 1956-ban 2 milliárd 527 millió koronával emelkedtek, és 1957 első negyedében további egy milliárd 700 millió koronával szaporodtak. Növekszik a vállalatok takarékossági akciója részvevőinek száma és gyorsan növekszik a falusi takarékoskodók száma. A munkatermelékenység növekedésének lassúbbodása és az önköltségek kisebbfokú csökkentése 1955-höz viszonyítva a legkomolyabb negatív jelenség. Szép számmal voltak olyan vállalatok és fő osztályok, melyek nem törődtek kellőképpen a kedvező minőségi mutatószámok elérésével, ellenben a tervfeladatok csökkentésére törekedtek, hogy így kényelmesebben teljesíthessék tervfeladataikat és juthassanak prémiumokhoz. Nem szálltunk eléggé szembe ezekkel az ártalmas irányzatokkal és ezért közös gazdálkodásunk 1956. évi, egészében sikeres mérlegét kedvezőtlenül befolyásolta a túlnagy anyagszükséglet és a béralap túllépése, miközben megbontották a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti tervezett arányt, továbbá nem teljesítették a nyereségi tervet. Gazdálkodásunk eredményei azt mutatják, hogy gazdaságunkban sok a felhasználatlan tartalék. Hogyan biztosítja az 1957. évi áiSami költségvetés népgazdaságunk további fejlődését Az 1957. évi állami költségvetés terjedelme és összetétele azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia népgazdasága szemmel láthatóan felfelé ívelő irányban fejlődik. Az 1957. évi állami költségvetés tervezete, amely a népgazdaság fejlődésének állami tervére épül, a következőket tartalmazza: Bevételek............................................98 milliárd 241 millió korona Kiadások....................................... .97 milliárd 919 millió korona A tervezett felesleg ..... . 322 millió koronát tesz ki. A költségvetési bevételek 1956-hoz viszonyítva 9.5 százalékkal, a költségvetési kiadások pedig 10,7 százalékkal hő. ekednek. A költségvetési bevételek növekedését a termelésnek, a munka termelékenységének tervezett növekedése és szocialista vállalataink önköltségeinek csökkentése teszi lehetővé. A szocialista szektorból eredő bevételek 1956- hoz viszonyítva 11,2 százalékkal növekednek és részük az összes költségvetési bevételekben az 1956. évi 85,3 százalékhoz viszonyítva eléri a 86,6 sz zalékot. Ennek ellenére a lakosságtól eredő és a többi bevételek általában a tavalyi színvonalon maradnak. A tervezett költségvetési kiadásokból 1. a népgazdaság fejlesztésére 54,3 százalék 2. kulturális, egészségügyi és szó ciális intézkedésekre 32,6 százalék 3. a honvédelemre és az állam b iztonságára 9,5 százalék 4. a közigazgatásra 3,6 százalék esik. A gazdasági és kulturális célú kiadások részének növekedése, ami az 1956. évi 85,5 százalékhoz viszonyítva 1957-ben 86,9 százalékot tesz ki, kifejezi a köztársaság gazdasági és kulturális felvirágoztatására irányuló törekvésünket és békepolitikánkat bizonyítja. A CSKP országos konferenciája határozatának megfelelően a szlovák nemzeti szervek és a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítésére és felelősségének fokozására foganatosított intézkedések fokozzák Szlovákia költségvetésének és a nemzeti bizottságok költségvetésének jelentőségét Csehszlovákia egységes állami költségvetésének keretében. Ezért Szlovákia költségvetési kiadásai 1956-hoz viszonyít-va 27 százalékkal, a nemzeti bizottságok kiadásai pedig 56,8 százalékkal növekszenek. Minden dolgozó érdeke, hogy népünk munkájából eredő sok milliárdos költségvetési eszközöket minél célszerűbben használjuk fel. Ezért a vállalatok, nemzeti bizottságok, szövetkezetek, kutató- és tervezőintézetek, főosztályok és minisztériumok munkatársai jól gondolják meg, hogyan használják fel a leggazdaságosabban a rájuk bízott anyagi és pénzforrásokat, hogy a legeredményesebben elősegítsék gazdaságunk fejlődését és népünk jólétének fokozódását. IPAR A népgazdaságra fordított költségvetési kiadások 53 milliárd 154 millió koronát tesznek ki és 1956-hoz viszonyítva 11,7 százalékkal növekszenek. Az iparügyi minisztérium tervfeladataira az állami költségvetésből és a vállalatok saját forrásaiból 27 milliárd 939 millió koronát, tehát 1956- hoz viszonyítva 10,8 százalékkal többet irányozunk elő. A nehézipar fejlesztésére 17 miliárd 877 millió koronát. azaz 14,1 százalékkal többet fordítunk, mint 1956-ban. Az ipari nyerstermelés növekedését 1957-ben 7,8 százalékra, Szlovákiában 8,8 százalékra tervezzük. Az ipari termelés terjedelme 1948-hoz viszonyítva 164,2 százalékkal, Szlovákiában pedig 233 százalékkal lesz nagyobb. A termelés tervezett növekedését a munka termelékenységének 5,3 százalékos fokozásával és a dolgozók számának 2,7 százalékos növelésével biztosítjuk. — 1955-höz és 1956-hoz viszonyítva az ipari termelés növekedésének üteme a tüzelőanyag, energia és egyes anyagfajták mérlegének feszültsége következtében egyes szakaszokon lelassul. Apnál nagyobb erőfeszítést kell ten« mink a nyersanyagok legcélszerűbb felhasználására és az anyagköltségek csökkentésére. Az állami tervben meghatározott minőségi mutatószámokat tekintsük minimálisaknak. 1957-ben rendkívül nagy erőfeszítést és erőösszpontositást követel a szénfejtés és a jövő évekre szolgálj tüzelőanyag alap fejlesztésének biztosítása, hogy a szén- és energiahiány ne korlátozza a termelőkapacitások fel« használását és a termelés fejlődését. A közszükségleti és élelmiszeripar növelésére 3 milliárd 292 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 5,2 százalékkal többet fordít. Ezeket až eszközöket gazdaságosan kell felhasználnunk a közszükségleti cikkek termelésének további növelésére, a gépiberendezések korszerűsítésére és ily módon jó minőségű élelmiszerek és ipari cikkek gazdaságosabb választékának biztosításával a dolgozók igényeinek jobb kielégítésére. BERUHÁZÁSOK Népgazdaságunk jövő évekbeli arányos fejlődésének biztosítására az 1957. évi terv 13,1 százalékkal fokozza az állami beruházási építkezést. Fokozódnak a szövetkezetek, főként az egységes földművesszövetkezetek beruházásai, a dolgozók vállalati alapjának eszközeiből, a fejlesztési alapból, a terven felüli nyereségből és az önsegélyezési akcióból eszközölt beruházások úgy, hogy az egész építkezés költsége 30 milliárd 83 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 13,4 százalékkal többet tesz ki. A generál javításra fordított eszközök 11,9 százalékkal növekszenek. Az 1957. évi állami költségvetés összesen 1 milliárd 847 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 13,3 százalékkal többet nyújt az Építészeti Minisztériumnak. Ezeket az összegeket elsősorban az építészet műszaki színvonalának emelésére s az építőanyag termelésének gyors fejlesztésére és minőségi javítására kell fordítanunk. MEZŐGAZDASÁG Az 1957. évi állami költségvetés 10 milliárd 322 millió koronát, tehát 1956- hoz viszonyítva 9,8 százalékkal többet irányoz elő a mezőgazdasági termelés és az erdészet további fejlesztésére. Ezenkívül 1957-ben a beruházásokra, a szerződéseken felül kifizetendő pótdíjakra, a vetőmagra és műtrágyára adott engedmények, valamint az egységes földmúvesszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtott kedvezmények fejében 4 milliárd 602 millió koronát fizetünk ki az állami költségvetésből. A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok és a többi mezőgazdasági dolgozók a párt, a kormány és a munkásosztály jelentős támogatásával jó munkájukkal további sikereket értek el a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdasági össztermelés 1956- ban 3,4 százalékkal fokozódott. A növénytermelés összeredményét főként a cukorrépában elért alacsony hektárhozamok csökkentették. Az állattenyésztési termelés 9,2 százalékkal növekedett, ami lehetővé tette a hús árának csökkentését, továbbá a húsbehozatal arányának csökkentését, noha a húsfogyasztás 12 százalékkal volt magasabb. Ezekben az eredményekben egységes földmüvesszövetkezeteink szerezték a legnagyobb érdemet. Az EFSZ-ek további fejlesztésével és jobb gazdálkodásával tovább gyarapszik a szocialista szektor részesedése a társadalmi termelésben, éspedig az 1955. évi 89 százalékról 1957-ben 90,2 százalékra. A szocialista szektor aránya a mezőgazdaság piaci termelésében már most a felénél több. * Megjavultak az EFSZ-ek termelési és pénzügyi eredményei. Egy munkaegység pénzbeli értéke 6,4 százalékkal, Szlovákiában 10,3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében és az EFSZ-ek szilárdításában elért sikerek nyomatékosan igazolják, milyen örvendetes távlatokat és felvirágzást biztosít a földművelő népnek a munkások és parasztok szilárd szövetsége. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusa ékesszóló bizonyítéka volt e szövetség megbonthatatlanságának és szilárd elszántságunknak hogy folytatjuk falvaink szocialista szövetkezetesítését. Az EFSZ-ek további fejlesztése és szilárdítása a mezőgazdasági termelés sikeres fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A mezőgazdasági termelésnek 1957-ben 6,8 százalékkal kell növekednie. Az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok piaci termelése 1957- ben 7,2 százalékkal, termékeikért befolyó jövedelmük pedig 8,7 százalékkal fog növekedni, amit az állami felvásárlásban való részesedésük növekedése és a felvásárlás előnyös árai biztosítanak. Nemcsak a szövetkezeti dolgozók, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztok is megbecsülik až államtól kapott nagy előnyöket. Teljesítik az állam iránti kötelezettségüket, hozzájárulnak a dolgozók ellátásához. Akadnak azonban olyan parasztok is, akik tavaly nem teljesíthették kötelező beadásukat, s hátrálékban vannak a mezőgazdasági adók befizetésével, a gép- és traktorállomások munkájának jutalmazásával, valamint a nemzeti biztosításért járó jljetékekkel is. Igazságos követelésünk, hogy minden földműves teljesítse a társadalom iránti kötelességét. Népi szabad, hogy az EFSZ-ek szilárdulása és erősödése, valamint a mezőgazdaságban elért sikereink elkendőzzék azt a tényt, hogy éppen a mezőgazdaságban még nem számoltunk fel minden hibát és hogy nagy kihasználatlan tartalékaink vannak a termelés és a munkatermelékenység fokozásában. Fogyatékosságok mutatkoznak főként a mezőgazdasági munkák szervezésében és irányításában s a gépesítő eszközök felhasználásában. Ennek következménye az agrotechnikai határidők be nem tartása, a gabona, a kapásnövények és takarmányfélék betakarításában mutatkozó nagy veszteség, a takarmányalap biztosítatlansága, s egyúttal a gazdasági állatok hasznosságának csökkenése. Még mindig nem használjuk fel kellően az istállótrágyát. Ezért sok függ attól, hogy a mezőgazdasági termelés további növelése érdekében az eddiginél jobban használjuk fel a nagyszabású anyagi és pénzügyi segítséget. Ez mindenekelőtt a beruházási építkezésre vonatkozik, melyre az állami költségvetésből, saját forrásokból és hosszúlejáratú hitelekből 5 milliárd 345 millió koronát, tehát 1955-höz viszonyítva 43 százalékkal, 1956-hoz viszonyítva pedig 10 százalékkal többet irányozunk elő. Az EFSZ-ek beruházásai 1956-hoz viszonyítva 24 százalékkal nagyobbak. Ezekre a beruházásokra 1 milliárd 998 millió korona összegű hitelt folyósítunk az EFSZ-eknek. A kötelezettségeiket rendesen teljesítő szövetkezeteknek folyósított hitel egy részét leírjuk és közvetlen támogatásban részesítjük őket. 1957-ben elsősorban biztosítanunk kell a tervezett kapacitások üzembehelyezését és a befejezetlen építkezések lényeges csökkentését, hogy minél jobban felhasználhassuk a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket. Szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak gyorsan rendelkezésükre kell bocsátani célszerű és olcsó típusterveket, főként tehénistállókra. A Hradec Králove-i kerület mžanyi EFSZ tagjai bebizonyították, hogy olcsóbban és célszerűbben is lehet építkezni. Hatvan fejőstehenet befogadó istálló építésénél a munka jó megszervezésével és az építkezés gazdaságos megvalósításával 230 ezer koronát lakarítottak meg és a költségvetéssel szemben az istállóban elhelyezett egy fejőstehénre eső költségeket 41 százalékkal csökkentették. Az EFSZ-eknek s a kis- és középparasztoknak nyújtott termelési segítség fokozása érdekében 1956-hoz viszonyítva 9,4 százalékkal bővítjük a gép- és traktorállomások által végzett gépi munkák terjedelmét. Ennek biztosítása, valamint a gép- és traktorállomások munkája minőségének további megjavítása érdekében az állami költségvetés 1956-hoz viszonyítva ö,9 százalékkal többet, azaz 2 milliárd 955 millió koronát irányoz elő erre a célra. Ebből az összegből 909 millió korona beruházásokra, főként a géppark bővítésére esik. Fontos azonban, hogy 1957-ben sokkal nagyobb gondot fordítsunk a géppark karbantartásának minőségére, s a munka jobb megszervezésével és fokozottabb gazdaságossággal jobban kihasználjuk a' gépparkot. A gép- és traktorállomások ezideig nem szentelnek kellő figyelmet e kérdéseknek. Befejezés Az állami költségvetés, amelyet a kormány jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjeszt, államunk növekvő gazdasági és politikai erejének, a szocializmus felé vezető úton feltartóztathatatlan előrehaladásunknak újabb bizonyítékát szolgáltatja. Az idén különösen nagy súlyt helyezünk a termelés minőségi részére. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága idei februári ülésén tárgyalt e kérdésekről és megmutatta az utat, hogyan biztosítsuk új feladataink teljesítését és hogyan oldjuk meg nehézségeinket, hogyan biztosítsuk közös művünk további sikereit. Olyan időszakban élünk, amikor az imperialista államok fokozzák kísérleteiket a hidegháború felszítására, a szocialista országok egységének megbontására, valamint az ázsiai és afrikai nemzetek nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomására. Népünk rendületlenül folytatja a szocializmus felépítésén végzett békés munkáját, szilárd elszántsággal és megbonthatatlan egységben a szocialista tábor országaival, hogy győzelmet arasson a kapitalista világgal folyó békés versenyben. Ebből ered állami tervünk és állami költségvetésünk feladatainak biztosításáért végzett munkánk nagy nemzetközi jelentősége. Hazánk öntudatos és tapasztalt dolgozó népe, amely már oly jelentős sikereket ért el a szocializmus építésében, a termelés nagyobb fokú hatékonyságának elérésére és gazdaságunk mérhetetlen potenciájának legjobb kihasználására fog törekedni. Népünknek a szocialista építés jelentőségteljes feladatairól való gondoskodását és e feladatok megoldásában való fokozott részvételét tanúsítja a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicső 40. évfordulója népgazdaságunk további felemelkedését jelentse a nép jóléte és a köztársaság erejének növelése érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya vezetésével mindnyájan biztosítjuk derekas és lankadatlan közös erőfeszítéseinkkel nemzetgazdaságunk további felvirágoztatását.
