Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-28 / 17. szám
-957. április 28. Szövetkezeti tagok, parasztok, a gép- és traktorállomások és állami gazdaság dolgozói! Fokozzátok a növényi- és az állattenyésztési termelést, sajátítsátok el a mezőgazdasági munkák leghaladóbb módszereit! Ilyen módon törekedjetek a lakosság élelmiszerellátásának és gazdaságunk szükségleteinek biztosítására! (Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának május , elsejei jelszavaiból.) Щ Közös akarattal Tirpák József, sertésgondozó A HIDEG ÁPRILISI SZÉL pirosra festette az állami gazdaság üzemi konferenciájára igyekvő dolgozók arcát. A Királyhelmeci Állami Gazdaság kultúrtermében itt-ott csoportokba verődve beszélgettek a gazdaság dolgozói. Megjelentek a gazdaság példás dolgozói közül többen: Tirpák József sertésgondozó, Szabó János, Veres József fejőgulyások és a többiek. Képviselve volt a gazdaság minden részlege. Nagy feladat előtt állottak ezen a napon a gazdaság dolgozóinak küldöttei. Véleményüket kellett nyilvánítaniok saját és a többiek nevében is, a gazdaság kollektív szerződésének javaslatához. Amikor Loskár elvtárs az igazgatóság üzemi tanácsának elnöke ismertette a kollektív szerződés javaslatainak egyes pontjait, a jelenlévők arcára a szavak, — amelyek kifejezésre juttatták a gazdálkodás megjavítása érdekében kitűzött feladatokat, komoly megfontoltságot varázsoltak. A feladatok nem kicsinyek, de tel jesíthetők. És teljesíteni is kell* azokat, hogy a gazdaság az élenjáró állami gazdaságok közé kerüljön, amit az előző években nem sikerült elérniök. Ennek tudatában vannak a gazdaság dolgozói. Ezt bizonyítja az 1362 627 korona értéket képviselő 36 közös és 66 egyéni kötelezettségvállalás, amelyek alapján a növénytermelés terén 716 645, az állattenyésztés terén реj.g 645 982 koronával fokozzák a termelést ebben az évben. A célkitűzések alapján búzából 22,30, rozsból 19,40, árpából 23,05, cukorrépából 240 és kukoricából 25,30 mázsás átlaghozamot akarnak elérni. A legtöbb egyéni kötelezettségvállalás az állattenyésztésben dolgozók részéről hangzott el. Ezek alapján terven felül 65 882 liter tejet, 13 411 kg sertéshúst, 615 kg gyapjút termelnek ki. A súlygyarapodást a hízómarháknál 1642 kg-al, u növendékeknél 9076 kg-al növelik. A tervtől eltérően 130- al több bárányt választanak el. Figyelemreméltóak egyes dolgozók vállalásai. Bajusz Ferenc fejögulyás a leleszi részlegen 12 tehenet gondoz. Vállalást tett, hogy 8,8 literes napi fejési átlagot ér el és terven felül 1752 liter tejet fej ki. Hasonló vállalást tett Soltész Sándor, a szomotori részleg fejögulyása, aki a gondjaira b'zott 14 tehénnél 9 literes napi fejési átlagot akar elérni. Terven felül 5110 liter tejet ad be a közellátásra. Kohút Bertalan és Bajusz Bertalan 60 anyakocát gondoz. Egyhangú vállalást tettek, hogy terven felül 77, összesen 73{5 malacot választanak el. Szemán Mihály és Pestik János példás juhgondozók kiváló eredményeik alapján országszerte ismeretesek. Több ízben részesültek kitüntetésben. Ők is vállalást tettek, hogy ebben az évben átlagosan 5,5 kg-os gyapjúhozamot érnek el. Gyürek Ilona 40—50 borjút gondoz minden évben. Kötelezettséget vállalt, hogy három hónapos korig minden egyes borjúnál 0,65 kg-os napi súlygyarapodást biztosít. A kitűzött feladatok elérése érdekében, — amint az a dolgozók részéről a vitákban elhangzott megjegyzésekből is kitűnt, — több hiányossággal kell leszámolni a gazdaságban, főleg a munkaszervezés, a munkateljesítmények helyes értékelése, a termelési eszközök, a gépek helyes elosztása és a munkaverseny alaposabb értékelése terén. A leleszi részleg küldöttei például a gépek helytelen elosztására panaszkodtak, aminek következményei már meg is mutatkoztak a tavaszi munkák idején. Kosztura elvtárs a bodrogszögi részleg állattenyésztési csoportvezetője felszólalásában többek között a következőket mondotta: „Versenyezünk, de’p termelésben dolgozók, akik tu Szabó János, fejőgulyás Szemán Mihály, juhgondozó lajdonképpén versenyeznek, a verseny eredményéről keveset tudnak, ez pedig nagy hiba”. Ebben teljes mértékben igaza van, amit az igazgatóság üzemi tanácsának képviselője is elismert. A felszólalók közül többen kihangsúlyozták a szocialista munkaverseny jelentőségét. Palágyi elvtárs, a szomotori részleg vezetője párosversenyre hívta a perbenyiki részleget a tervezett feladatok túlteljesítésére. A részleg vezetője, Fučkó élvtárs a versenyt elfogadta. A Királyhelmeci Állami Gazdaság dolgozót elfogadták a Litomerici Állami Gazdaság versenyfelhívását is, de egyhangúlag köve telték, hogy az illetékesek nagyobb gondot fordítsanak a szocialista mun kaverseny rendszeres értékelésére Jogos és helyes követelés ez. A gazdaság dolgozói részéről tanúsítót szilárd elhatározás és közös tenniakarás bizalmat keltő előfeltétele annak, hogy a kitűzött feladatokat eredményesen teljesítik és gazdasá guk a termelési eredmények ranglétráján az elsők közé kerül. Kulik Gellert Pestik József, juhgondozó yfrcrlrad Földműves 5 Állami gazdaságaink problémái V. ŠALGOVIČ, a mező- és erdőgazdasági megbízott helyettese Állami gazdaságaink általában a mezőgazdasági termékek nagy többségénél minden egyes hektárról többet termelnek és adnak a közellátásra, mint a többi mezőgazdasági üzem. A mezőgazdasági földterület 7,2 százalékán gazdálkodnak. Az elmúlt négy év alatt több mint 70 ezer hektár elhanyagolt, hanyatló, kielégítően meg nem művelt földet vettek át és megmunkálásukkal ebben az időben fontos társadalmi, nemzetgazdasági feladatot teljesítenek. Ennek ellenére az állami gazdaságokon még elég sok hiányossággal találkozunk. A növénytermelés hiányosságainak gyökerei Az elmúlt évi természeti befolyások mellett a hiányosságok okait különösen az elégtelen minőségű munkában, munkaszervezésben és a gépesítési eszközök gyenge kihasználásában kel', keresni. A gyenge kukoricatermést az idézte elő, hogy nem biztosítottak jó minőségű vetőmagot, elégtelenül használták a szerves trágyákat és a növényzet fejlődése idején nem fordítottak kellő gondot a növényápolási munkákra. Ennek folytán a tervvel szemben 180 ezer mázsával kevesebb kukoricát termeltek az állami gazdaságok. Néhány EFSZ-ben magasabb hozamokat értek el, mint az állami gazdaságokban. Például a nagyszombati járás szövetkezetei 10 mázsával több kukoricát termeltek hektáronként, mint a járás állami gazdaságai. Hasonló hiányosságok mutatkoztak a cukorrépa, burgonya és a szántóföldön termesztett takarmányok termelése terén is. Az állami gazdaságok kismértékben használták ki a vízforrásokat, a cukorrépa és a többéves takarmányok öntözésére. Nagy hiányosságnak róható fel, nogy gazdaságaink gyengén használták ki a gépesítést. Például az őszi szántás idején a hernyótalpas traktorok 11 százaléka kihasználatlanul állt. Ezáltal naponja 600 hektárral kevesebbet szántottak. Például az 1956-os évben egy traktorra számítva a GTÄ 381, az állami gazdaságok pedig csak 282 hektár földet műveltek meg. Az állami gazdaságok az elmúlt év folyamán 94 ezer hektárt lófogattal munkáltak meg. Ha kihasználták volna a gépeket, csökkenthették volna a lovak számát, amivel nagymennyiségű takarmányt takarítottak volna meg. Sok tennivaló vár az állami gazdaságokra a növénytermelés vonalán. Fokozott figyelmet kell fordítaniok a cukorrépatermelésre, főleg annak ápolására, trágyázására és öntözésére. Ugyanez vonatkozik a kukoricára is. Megoldásra vár a szántóföldeken termelt takarmányok kérdése is. Ettől függ az állatok hasznosságának fokozása és a termelés olcsóbbá tété le. Nagyon gazdaságosan kell bánni a zöldtakarmányokkal. Az 1957-es évben az állami gazdaságoknak biztosítani kell a szántóföldeken termesztett takarmányok hozamainak növelését. Az állattenyésztés problémái Nem kielégítóek az eredmények az állattenyésztés terén sem. A gazdaságok ezen a szakaszon csupán 91,4 százalékra teljesítették a tervet. Ezt az idézte elő, hogy nem érték el az állatok előirányzott hasznosságát. Az elhasznált takarmányok a gyenge termés miatt nagyon drágák voltak. A szálas takarmányok hiánya különösen a tejelékenység csökkenésében mutatkozott meg, főleg az elmúlt év első hónapjaiban. A sertések súlygyarapodása alacsony volt, a takarmányok rendszertelen kiutalása és összetétele folytán. A szarvasmarhatenyésztés minősége csak lassan javul. A tervezett állomány tervét hiányosan teljesítik. Nem kielégítő az állatállomány magas hasznosságú tenyészállatokkal való feltöltése sem. Állami gazdaságaink a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében kidolgozták a szükséges intézkedések aprólékos tervét. A hegyes vidékeken bevezetik a növendékállatok legelős nevelését. A fajtenyésztő gazdaságokat kibővítik és kiszélesítik a magas hasznosságú egyedek kiválogatását."“ Sokkal bátrabban és nagyobb mértékben kell érvényesíteni a jól bevált haladó munkamódszereket. A Partizánskej Állami Gazdaságban például eredményessen bevezették a sertések száraz takarmányozását. Ezzel növekedik a súlygyarapodás, megtakarítják a kézierővel végzett munkák 50 százalékát, s emellett egy gondozó 500 sertést is gondozhat. Ezáltal 10 százalékkal megjavul a takarmányok felhasználása is. Mindezek ellenére kevés helyen alkalmazzák ezt és a többi haladó módszert, amelyen a munkatermelékenység növelését célozzák. A hiányosságok eltávolítása érdekében Állami gazdaságaink megkezdték a traktorok maximális kihasználásának szervezett biztosítását. A csúcsmunkák idején a lánctalpasok 70 százalékát két műszakban használják. A gazdaságon belüli szállítást gazdaságosabbá teszik különösen a szállító eszközök mindkét irányban történő kihasználásával. Az igazgatókra, technikusokra, a párt- és szakszervezet funkcionáriusaira fontos feladat vár a munkatermelékenység emelésének értékelése terén. Nagyobb figyelmet kell fordítaniok a munka és munkabér kérdésére. A termelés anyagi beruházásának jelenlegi nem kielégítő módszerét közgazdaságilag célszerűbb módszerrel kell felcserélni. Továbbá szükséges, hogy az állami gazdaságok dolgozói közgazdasági ismeretek terén elmélyítsék tudásukat. A termelés hatékonyságának növelését csak úgy lehet biztosítani, ha az állami gazdaságok dolgozói jó szakemberekké válnak. Az állami gazdaságok márciusban megtartott konferencián a gazdaságok vezetőinek felszólalásából is kitűnt, hogy minden előfeltétel megvan arra, hogy a termelés fokozása és annak gazdaságosabbá tétele terén jelentős javulás álljon be. Sütő István traktoros — és a 142 százalék A szentmáriai szövetkezetben időben elvégezték a vetési munkákat, április 15-én pedig megkezdték a cukorrépa sarabolását, Gépesítik az állattenyésztést A pozsonyi kerület gépállomásainak állattenyésztési gépesítői 124 százalékra teljesítették az első negyedévi tervet. Az első három hónap alatt a szövetkezeti istállókban, hizlaldákban, fiaztatókában a takarmány és trágya szállításához szükséges 162 függövasútat, fejőgépet, itatót és vízvezetéket kellett felszerelniük. Ezt a feladatot a gépesítési dolgozók túlteljesítették, mivel 202 szerelési munkát végeztek el közel 3 millió korona értékben. Ezenkívül 86 nagyobb gépjavítást végeztek az állattenyésztésben használt gépi berendezéseknél. Szép eredményeket értek el az állattenyésztés gépesítői a stupavai, pőstyéni, szenei és somorjai járásokban. Például Pásztorkó Pál csoportja a pőstyéni járásban tervét az első negyedévben 168 százalékra teljesítette. A szenei gépesítők a szerelési munkák tervét 39 százalékkal túllépték. A gépesítés bevezetésével ebben az évben a hubini, chtelnici, rétéi és más szövetkezetekben megkönnyítették a munkát az állattenyésztésben. Sütő István Ebben nagy segítségükre vannak a gépállomás dolgozói, különösen Sütő Sándor traktoros. Sütő Sándor alacsony, pirospozsgás arcú, harminckétéves, hallgatag ember. A királyhjlmeci gépállomáson 1947 óta dolgoz, k. Alig volt húsz éves, amikor a győzelmes szovjet hadsereg meghozta szabadságunkat. Törte a fejét, mihez kezdjen? Elhatározta, hogy traktoros lesz. Jelentkezett is a gépállomáson, ahol szívesen fogadták. Azóta megszakítás nélkül ott dolgozik. Időközben megnősült, és van egy ötéves kislánya. Boldogan él családjával. De boldog is lehet, mert keresetéből épített egy gyönyörű háromszobás összkomfortos lakást. Tellett berendezésre is. Amilyen jó munkás, ugyanolyan jó családapa is Sütő Sándor traktoros. A legutóbbi értékelés alapján kitűnt, hogy az első negyedévben tervét 142 százalékra teljesítette. Zelenák István, Perbenyik Eredményesen folyik a fiatalok versenye — Élen a párkányi CSISZ-brigád — Amint ismeretes a párkányi ifjúsági traktorosbrigád a „Péntekes-mozgalom” keretén belül versenyre hívta a nyitrai kerület ifjúsági brigádjait. Ez a versenyfelhívás nagy visszhangra talált. A komáromi, ógyallai, sellyei, kálnai, zselízi, aranyosmaróti és privigyei gépállomások több ifjúbrigádja elfogadta. Ennek a versenynek a célja: az egy hétre előirányzott munkatervet pén.tek estig teljesíteni és szombaton pedig az öt nap alatt megtakarított üzemanyaggal terven felüli munkát végezni. A párkányi CSISZ-brigád vezet jelenleg a versenyben, amely az elmúlt négy hét alatt a tervezett 296,75 hektár helyett 313 hektáron végezte el a munkát és 267 liter üzemanyagot takarított meg. A szombati napokon terven felül 29,9 hektáron végzett munkát. Varga József, Köbölkúti Gépállomás. A szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli út a magas hektárhozamok eléréséhez Melyik gépállomás lesz a legjobb ? Sok szövetkezetben meggyőződtek már arról, hogy a cukorrépa sarabolása jelentősen meggyorsítja az egyelést, ami a munkaerő-szükséglet 30—50 százalékos csökkentésével jár. A gépállomás dolgozói előtt az a feladat áll, hogy elegendő sarabolót biztosítsanak. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium az egyelési munkálatok agrotechnikai határidejének biztosítása érdekében versenyt indított a gépállomások között a cukorrépasarabolás legjobb eredményeiért. A verseny két részre van osztva: versenyezni fognak a gépállomások egymás között, valamint az egyes brigádközpontok. A gépállomások három csoportban versenyeznek. Az első csoportba osztják be azokat a gépállomásokat, amelyek feladata 2000 hektár szövetkezeti cukorrépa megművelése. A győztes gépállomás 5000 korona jutalmat kap. A második csoportba a 800—2000 hektáros feladattal megbízott gépállomások kerülnek, ahol a verseny győztese 3500 koronás jutalmat kap. A harmadik csoportban azok a gépállomások versenyeznek, amelyeknél a feladat 300—800 hektár cukorrépa megmunkálása. A győztes GTÄ 2000 koronás jutalomban részesül. A versenyben résztvehetnek az egyes brigádközpontok is. Ezek is három csoportra oszlanak a megmunkálandó terület nagysága szerint. Az első csoportba azok a brigádközpontok kerülnek, amelyek körzetükben több mint 200 hektár szövetkezeti cukorrépaterületet munkálnak meg. A győztes brigádközpont 2500 korona jutalmat kap. A második csoportban a feladat 80—200 hektár terület megmunkálása, ahol a verseny győztese 1400 koronát kap. A harmadik csoportban a 80 hektárig terjedő cukorrépa sarabolásával megbízott brigádközpontok versenyeznek, ahol a győztes traktorosbrigád 1350 korona jutalomban részesül. Összesen 70 ezer koronát osztanak ki jutalom fejében a győztes 12 gépállomás és 24 brigádközpont között. A verseny fő feltétele: a beveteti cukorrépaterület minél nagyobb százalékának sarabolása az agro-' technikai határidőn belül. A versenyben való részvételre a jelentkezéseket legkésőbb május 30-ig kell beadni a gépállomások központi igazgatóságához.
