Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-21 / 16. szám
4 Jzathad Földműves a termelés hatékonysága növelésében mutatkozik A jó munkaszervezés Még tna is fülemben csengenek Matejov elvtársnak, a Palárikovo-i Állami Gazdaság igazgatójának a bratislavai konferencián elhangzott szavai: — Eddigi eredményeinkkel nem lehetünk megelégedve. Sokkal gazdaságosabban termelhetünk. Hasonló véleménnyel vannak gazdaságunk dolgozói is, akik nevében örömmel kijelenthetem, hogy ebben az évben több mint másfélmillió koronával fokozzák a termelést, s ugyanakkor csökkentjük az önköltséget. Ez késztetett arra, hogy megállapítsuk, milyen módszerekkel biztosítják a termelés hatékonyságának növelése érdekében megnyilvánuló elhatározásukat az említett állami gazdaság dolgozói. A volt gróf Károlyi-park zöld köntösbe öltözött, fáiról az éneklőmadarak vidám csicsergése hallatszott. A természet újjáéledését hirdették. A park közepén álló kastélyban, ahol valamikor a kizsákmányoló földesűr a semmittevés „aranykorszakát’’ élte, ma a Palárikovo-i Állami Gazdaság igazgatóságának dolgozói terveket szőnek, szerveznek, irányítanak, értékelik a szorgos munkáskezek termelési eredményeit. 1946 óta új. élet kezdődött itt. Az épület előtt ott díszlenek a gazdaság példás dolgozóinak fényképei. Az előcsarnok falain hatalmas táblák ékeskednek. Az egyiken a tejtermelést értékelik, a másikon a tavaszi munkák menetét, a harmadik a „becsület és szégyen” táblája. Ezekről könnyen megállapítható, hogy a gazdaság márciusban 121 százalékra teljesítette tejtermelési tervét és 3,4 zsírtartalmú tejet termelt. A becsület- és szégyentábla adatai szerint a bánovi és miklósi részlegen • 9,4, a palárikovoi részlegen 9 literes napi fejési átlagot érnek el, míg a rózsamajori, jánosiki és istváni részlegeken csupán 6—6,1 litert fejnek naponta egy-egy tehéntől. A folyosó falain is a legjobb dolgozók képei láthatók. Mindezekből kitűnik, hogy a gazdaság vezetői nagy súlyt fektetnek a munka- és termelési eredmények népszerűsítésére. Az elmúlt évi eredmények alapján a gazdaság 11 dolgozóját tüntették ki a „Legjobb dolgozó" jelvénnyel. Hát bizony említésre és követésre méltó eredményeket értek el a kitüntetett, példás dolgozók. A blnovi részlég fejőgulyásai nemcsak ebben az évben, de tavaly is kitettek magukért. Lenghardt Lajos 12 literes napi fejési átlagot ért el és tervét 146 százalékra teljesítette. Mandik József 11665, Morvái József 10 250, Zsilinszky Miklós pedig 5307 liter tejet fejt ki terven felül. Megérdemelten részesültek 5000 koronán felüli jutalomban. Papp Vilmát a cukorrépatermelés. terén elért eredményeiért, Jalec József traktorost pedig 2 százalékon felüli tervteljesítésért tüntették ki. Furuglás Ilona, a máriacsaládi részleg borjúgondozója a gondjaira bízott borjaknál a tervezett 0,75 kg helyett 0,96 kg-os napi súlygyarapodást ért el. Ezért tüntették ki. Az eredmények elérésében nagy segítségükre van a szocialista munkaverseny, amelynek keretén belül a dolgozók értékes vállalásokat tesznek a tervezett feladatok túlteljesítésére. Az elmúlt évben a Palárikovo-i Állami Gazdaság globálisan teljesítette a termelési és jövedelmi tervét. A gazdaság dolgozói 89 közös és 119 egyéni vállalással kötelezték magukat, hogy 1,176.472 korona értékkel fokozzák a termelést. Vállalásukat 46 228 koronával túlteljesítették. Ilyen munka mellett jutott fizetésen felüli jutalékra is. A miklósi, palárikovoi, rasztiszlavicei és jánosiki részleg növénytermesztési dolgozói például közel 297 000 koronát kaptak pótjutalom fejében. A szocialista munkaversenyt és a vállalási mozgalmat mint a termelés színvonala emelésének hathatós eszközeit a jövőben még inkább kihasználják. Az 1957-es terv és a kollektív szerződés letárgyalása alkalmából a dolgozók közössége értékes vállalásokat tett, amelyek alapján a növénytermelésben 982 853, az állattenyésztésben 529 423, összesen 1,512.276 koronával termelnek többet a tervezettnél. A kalászosokból 2187, kukoricából 166, cukorrépából 13 353, burgonyából 257, takarmányfélékből 2204 mázsával termelnek többet. A miklósi, jánosiki, csúzi és palárikovoi részlegek zöldséges csoportjai, hagymából 70, káposztából 200, paradicsomból 174, dinnyéből 638, paprikából 30, uborkából 40 mázsa terven felüli termelést vállaltak. Az állattenyésztésben dolgozók 133 egyéni és 18 közös vállalást tettek. Ezek alapján terven felül 47 569 liter tejet termelnek, 630 malacot választanak el és 2818 mázsával növelik a sertések súlygyarapodását. Az 1957-es kollektív szerződés javaslatát letárgyalták a gazdaság részlegein, az összüzemi gyűlésen, amelyen résztvett a gazdaság 950 dolgozója. Ehhez 38 módosító javaslat hangzott el a dolgozók köréből, amelyekből tizenkettőt megvalósítanak. Figyelemreméltó pontossággal dolgozták ki a kollektív szerződést, amelyben feltüntették a konkrét feladatokat egyes munkaszakaszok szerint és azt, hogy azok teljesítéséért ki a felelős. Sőt meghatározták a feladatok teljesítése ellenőrzésének határidejeit is. A technikai-szervezési intézkedések terve a kollektív szerződés egyik fontos tartozéka, mit a Palárikovo-i Állami Gazdaságban alapos megfontoltsággal készítettek elő. Ennek alapján ebben az évben megtrágyaleveznek 338 hektár cukorrépát, 5 hektár takarmányrépát és körülbelül 300 hektár többéves takarmányt. Ehhez 17 580 hektoliter trágyalevet használnak fel. A csúzi, miklósi és istváni részlegeken felhasználják a tavalyról megmaradt 7101 mázsa komposztot. A hektárhozamok fokozása érdekében megöntöznek 22 hektár zöldséget, 40 hektár cukorrépát, 60 hektár takarmányt, 10 hektár burgonyát. Mindamellett nem feledkeztek meg a termelési és egyéb költségek csökkentéséről sem. Gazdaságosabbá és minőségileg jobbá teszik a gépek javítását és az alkatrészek használatát. Ezt úgy akarják elérni, hogy ez éV második felében központi javítóműhelyt létesítenek a nehéz gazdasági gépek főjavítására a tótmegyeri részlegen, egy összerakható tehénistállóból. Ezzel elérik azt, hogy az alkatrészeket nern kell kiadniok az egyes részlegekre. így jobban ellenőrizhetik az alkatrészek használhatóságát, ami az előzetes számítások alapján 15 000 koronás megtakarítást jelent. Azzal, hogy a szállító eszközöknek nem kell be-A cserencsényi szövetkezet tagjai az EFSZ-ek kongresszusa határozatainak megtárgyalásakor elhatározták, hogy életbe léptetik az új szövetkezeti alapszabályzatot és ennek alapján kidolgozzák, valamint jóváhagyják saját alapszabályzatukat. Az első lépéseket ebben az irányban már megtették. Felszámolták gazdálkodásuk két alapvető hiányosságát: a nagykiterjedésű háztáji gazdálkodást Dobi Mihály a Miklóspusztai Állami Gazdaság juhgondozója a gondjaira bízott 196 anyajuhtól 265 Wirányt választott el az első negyedévbe», s így tervét 135 százalékra teljesítette. járni alkatrészekért a központi raktárba, az üzemanyag fogyasztást 7000 koronával teszik olcsóbbá. A központi javítóban a jutalmazást a munkanormák és teljesítmény szerint vezetik be, amivel 12 000 koronás megtakarítást nyernek. A gazdaság legtávolabbi részeit hegesztőgépekkel látják el, hogy a kisebb javításokat egyedül végezhessék. Ez további évi 14 900 koronás megtakarítást jelent. Az állattenyésztés terén 54 166 koronával teszik gazdaságosabbá a termelést. A gazdaság több részlegén 454 tehénnél bevezetik a gépi fejést. Három-négy hónapi gépi fejőssel 29 000 koronával teszik olcsóbbá a tejtermelést. A gazdaság kálvini részlegén jelenleg két egyéni gazda udvarán istállóznak 40 tehenet. Ez külön kiadásokat von maga után. Például annak az őrnek, aki itt felügyel 3680 koronát fizetnek, a takarmány szállítása pedig 1500 koronába kerül. Egy elhanyagolt tehénistálló adaptálásával oldják meg ezt a kérdést a gazdaság dolgozói, ahová augusztus elsején beköthetik az állatokat és ezáltal 5180 koronával csökken a kiadás. A sertések részére szükséges takarmányokat szénából és fiatal lucernából őrölt lucernaliszttel pótolják. Két szállítható őrlőt állítottak össze, ame-. lyekkel 3000 mázsa szárított lucernát őrölnek át. A 95 százalékban emészthető fehérjét tartalmazó lucernaliszt adagolásával 8 százalékkal növekedik a takarmány hasznosítása ami 7680 korona megtakarítást jelent. Bevezetik a baromfiak legelős nevelését is. Erre a célra 15 vándoról áll rendelkezésükre. Május 15-től szeptember 30-ig 138 napon keresztül 1575 szárnyast fognak nevelni a mezőn. Az ezzel kapcsolatosan megtakarított takarmány és magasabb súlygyarapodás érféke 12 305 korona. A Palárikovo-i Állami Gazdaság vezetői és dolgozói fontos intézkedéseket foganatosítanak a munkaszervezés, a bérpolitika, a nyilvántartások, a díjazási alap gazdaságos kimerítése és az á'Iami fegyelem megszilárdítása terén is. Elhatározásuk nemcsak papírra vetett terv. Mögötte a gazdaság néhány száz szorgalmas dolgozója áll, akik a vezető tényezők figyelmes szervező és irányító munkája mellett aktívan harcolnak a kitűzött feladatok eredményes teljesítéséért. Ezt bizonyítják a dolgozók ez év első hónapjaiban elért eredményei is. KULIK GELLERT és a szövetkezeti tagok egyéni használatában lévő terven felüli állatait. A taggyűlés határozata alapján a háztáji gazdálkodás nagysága nem haladhatja meg a 0,5 hektárt és minden egyes tag csupán annyi állatot tarthat, amennyit az alapszabályzat megenged. Az alapszabályzat többi cikkelyeit is alkalmazzák a helyi viszonyokhoz és beveszik saját alapszabályzatukba, amit rövidesen elkészítenek. ★ ★ ★ 338 javaslat Gépállomásaink a termelési-pénz-ügyi tervek jóváhagyása után hozzáláttak a technikai szervezési intézkedések szétdolgozásához, hogy a tervezett feladatokat a gazdaságosság elvének érvényrejuttatása mellett túlteljesíthessék. Ebben példamutató munkát végeztek a pozsonyi és nyitrai kerület gépállomásai. A bratislavai kerületben a gépállomások eddig 199 javaslatot terjesztettek elő a termelés megjavítására, amelyekből az illetékes bizottságok 162-őt hagytak jóvá. Ezeknek pénzben kifejezett értéke 3 250 000 korona. Csupán a dunaszerdahelyi GTÄ agronómiái szolgálatának a termelés fokozására irányuló javaslatai 2 és félmillió korona értéket képviselnek. A stupavai GTÄ a technikai-szervezési intézkedések tervében a figyelmet különösen az öntözésre, az istállótrágya gondozására és a takarmányok időbeni begyűjtésének biztosítására össznontosította. Javaslatainak értéke meghaladja a 600 ezer koronát. A nyitrai kerület gépállomásai 159 javaslatot terjesztettek elő a termelés hatékonyságának növelésére. Második ötéves tervünk második évében nagy figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdaság fejlesztésére. Mezőgazdaságunk az államtól már eddig is és ezután is nagy segítséget kap, amit sok esetben sajnos nem használunk ki kellőképpen. Márpedig célunk az, hogy az államtól kapott segítséget a leggazdaságosabban felhasználjuk a mezőgazdasági termelés növelésére. A gépállomásokat azért létesítették, hogy a mezőgazdasági dolgozókat felszabadítsák a nehéz munkáktól és segítséget nyújtsanak a hektárhozamok növelésében. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a gépállomásokat főleg a mezőgazdasági munkára, nem pedig fuvarozásra létesítették. Az is igaz, hogy ezt sok esetben nem értik meg, csak azután, amikor már káruk van belőle. így volt ez több esetben a jókai EFSZ-ben, de más helyeken js. Például a GTÄ traktorait elküldték Szencre, vagy máshová fuvarozni az egységes íöldmüvesszövetkezetek részére, vagy az állatok részére a takarmányt behordani, míg a szövetkezet traktorai vagy lovai mezőgazdasági munkát végeztek. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a gépállomások a mezőgazdasági munkát nagyon olcsón végzik. Nem egy munkánál a szövetkezet többet fizetne a traktorosnak csupán napidíjra, mint a gépállomásnak az elvégzett egész munkájáért. De másképpen van ez a fuvarozás-nál, mert míg a mezőgazdasági munkánál hektár után, vagyis a ledolgozott munka után fizet a munkáltató, addig a fuvarozásnál, ha áll is a gép, az órák után is a kiindulástól a megérkezésig számtíva. Ez természetesen drága. De hiszen nem is akarjuk, hogy a gépállomások gépei csak fuvarozzanak, hanem hogy a földön dolgozzanak és elősegítsék a mezőgazdaság fejlesztését. A jókai EFSZ az említett helytelen szervezés folytán jelentős kárt szenvedett. Még az is előfordult, hogy a gépállomás gépei az egységes fölámüvesszövetketeknek, ugyanakkor a szövetkezet traktorai pedig a falusi fogyasztási szövetkezetnek fuvaroztak, de olcsóbban, mint azt á GTA hivatalos díjszabályzata előírja. Mindezek után ha a szövetkezeti tagok hallják, hogy mennyit kell fizetniük a gépállomásnak, a gépesítés ellen vannak. Nem elég csak írni és beszélni a gépesítésről, de szükséges a gépek helyes kihasználásával is foglalkozni, mert sok esetben a gépek helytelen kihasználása idézi elő azt, hogy a földművelők ellenzik a gépi munkát. A gépesítés előnyeit említve elég, ha az illetékes hivatalok által megszabott árakról beszélünk. Szükséges, hogy megvizsgáljuk, mit fizet az EFSZ az egyes gépi munkálatok után. A díjszabás táblázata minden gépállomáson és brigádon megtalálható. Vegyünk egy példát. A gépállomás 156,5 kg búzáért elvégzi egy hektáron a tarlóhántást, középszántást. Utána vetés alá előkészíti a földet, elveti a műtrágyát, az őszieket. Majd leboronálja, tavasszal elvégzi az ősziek gondozását, a gabonát learatja kombájnnal, a szalmát összehúzza és elevátorral kazalba rakja. Sokkal többe kerül ha mindezt a gépek mellőzésével végezzük el. Gépállomásaink ma kiváló gépekkel rendelkeznek. Most a tavasz folyamán vegyük igénybe és használjuk ki a krumpli és a kukorica négyzetes vetésre alkalmas gépeket. A tapasztalat azt bizonyítja a szenei járásban is, hogy a gépek után jóval magasabb termés van, nem is beszélve a kevesebb és olcsóbb munkáról. Biztosak vagyunk abban, hogy még több olyan gépet kap mezőgazdaságunk, amelyek szintén megkönnyítik a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Jelenlegi feladatunk az, hogy a meglévő gépeket bátran használjuk, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk teljesítse a kitűzött feladatokat. Csandal István, Szene, 1957. április 21, ★ ★ ★ Saját alapszabályzatukról tárgyalnak BEVÁLT az újfajta négyzetes--------- ÜLTETŐGÉP A burgonya a kenyérgabonák után egyik legfontosabb terményünk, sokoldalú használhatósága folytán. Amellett, hogy szinte mindennapi étkezési cikk, nagy keményí- ............ tótartalma miatt, mint ipari cikk és mint takarmány па9У jelentőséggel bír. Éppen ezért szükséges, hogv termesztésére kellő gondot fordítsunk, s ezt a gondosságot különösen most az ültetés idején kell hogy szem előtt tartsa minden termelő. Nagy fontossággal bír a vetőburgonya minőségi megválasztása, valamint az ültetés módja is. Amint ismeretes az ültetést többféleképpen végezhetjük: kézi erővel kapa után, fogatos vagy gépi sorolás után kézzel. Nagyüzemi gazdálkodásunkban legelterjedtebb a gépi ültetés, amit a gépállomások végeznek a jól bevált SK-2-es és ESG-4-es jelzésű burgonyaültető- gépekkel. Mezőgazdaságunk az idei ültetésre A-331-es jelzésű újfajta négyzetes burgonyaültetőgépeket kapott a Német Demokratikus Köztársaságból, amelyeket első ízben állítottak munkába gépállomásaink. NAGY ELŐNYE EZEKNEK A GÉPEKNEK, hogy nem kell előzőleg a talajt kisorolni. így megőrizzük a talaj nedvességét, ami nagyon fontos. ténik 62 X 62-es sor- és tőtávolságra és a fészkekbe a gép egyúttal adagolja a műtrágyát is. Egy mázsától 5 mázsáig juttathatunk ilyen módon hekAz agronómusok figyelemmel nézik a gép munkáját Éppen úgy, mint a kukoricánál, az ültetés drótkötél alkalmazásával tör-A libádi EFSZ dolgozói örülnek a gépnek táronként a földbe. Követelmény, hogy a burgonya 40—60 mm-es nagyságú legyen, ami minden eddig alkalmazott ültetőgépnél is megvolt. Az ültetési mélység is szabályozható és a gép után a tárcsák a burgonyát azonnal betakarják. A gép teljesítménye 4—6 hektár naponként és vontatására Zetor 35- ös kerekes vagy KD-35-ös lánctalpas traktor szükséges. A parcella hosszá 600 méterig terjedhet. A Köbölkúti Gépállomás 4 ilyen gépet kapott. Gyakorlati bemutatása a libádi EFSZ-ben történt, ahol jelen voltak a szövetkezetek és a gépállomás agronómusai, valamint a libádi szövetkezet több tagja. A gépállomás föagronómusa, Ďuriš mérnök és Budáé járási agronómus ismertette az újfajta gép agrotechnikai jelentőségét. A szövetkezetek agronómusai nagy megelégedéssel nézték a gép pontos munkáját, amely nagy segítséget jelent különösen ott, ahol kevés munkaerő áll rendelkezésre. A kisgyarmati és szőgyéni EFSZ-ek küldöttei azonnal kértek is egy-egy ilyen ültetögépet. A jelenlevők mindnyájan meggyőződhettek arról, hogy egy lépéssel ismét előrehaladtunk a korszerű gépesítés terén. VARGA JÓZSEF, a köbölkúti GTA munkairányítója Helyesen használjuk ki a gépeket
