Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-21 / 16. szám
t i Jzatŕad Földműves 1957. április 21 Vádoló évtizedek Adami János a helyi nemzeti bizottság elnöke, Sípos András a titkár és Henzsel Mihály, a szövetkezet agronó-' musa jól meghányták-vetették a tervet, egyöntetű a vélemény és utolsó fillérig megvalósul. JÖNÉHÁNY SZÍVBEN KUTATTUNK. Az épülő istálló Sokáig néz, majd lassan mondja: — A miénk, a traktorosfiamé, aki a szövetkezetben dolgozik. — A fiam vette — szól ismét — hangjában büszkeséggel — aztán újra hosszasan hallgat, Én csak nézem, mennyit dolgozhatott ez az ember, már megrokkant, kiszívta erejét a rög. A rög, amely csak ritkán engedte, hogy mosolyra derüljön az arca. Elgondolkozik, hosszan hallgat, majd újra szól: — Sose hittem volna, hogy nekünk autóig lesz. Nem is ültem még benne, tudja, egy kicsit furcsa, valamikor az urak masinája volt ez. BENNE VAN EBBEN A PÄR SZÓBAN egy évszázados elnyomás, lemondás. A felesége is megszólal: — Nem voltunk mi éppen szegé-' nyék, de hát ami jött a házhoz, az kellett a gazdaságnak. Autóra sosem tellett volna. dolgoznak. Odább Henzsel István a szövetkezet példás sertésetetője legelteti a malacokat. Vele is szót váltunk. Ő is szűkszavú, végén mégis fölszakad belőle az évtizedes fájdalom. Az eredmény: nagyot fordult a világ, egyenrangú emberré vált a paraszt, magára talált, több a mosoly az arcán, a rög már neki terem. A vezetőiket maguk közül választják. Egy ember még megjegyezte: „Fél évszázad alatt nem épült annyi a faluban mint most a három év alatt.” Vádirat ez felétek, nagy urak, sokat vétettetek a nép ellen és még ma is vétetek. Vádolnak a Kiss Lajosok, akik küzdenének a népért, vádolnak a Nagy bácsik, a Demeterek, akiknek valamikor még a képzeletükbe sem fért el — a ma. BÁLLÁ JÓZSEF Válaszollak a 3 miniszter felhívására A cukorrépatermelés fokozására irányuló miniszteri felhívások azonnali visszhangra találtak a pardubicei kerület állami gazdaságában. A császlavai állami gazdaság dolgozói kiindulva az elmúlt évi tapasztalatokból, amikor globálisan 270 és egyes részlegeken 323 mázsa cukorrépahozamot értek el, ebben az évben három héttel hamarabb kezdték meg a cukorrépa vetését. A miniszteri felhívásra a cukorrépa vetésterületét 15 hektárral bővítik. A hrudimi gazdaság a cukorrépaterület 10 hektárral való kibővítésével válaszolt. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy terven felül 3000 mázsa cukorrépát termelnek. Hogy ezt elérjék, időben elvégzik a növényzet trágyalevezését. Hatvanöt hektáron pedig a proszinyeci mozgalom elvei alapján fogják művelni a cukorrépát. MEG-'MEGZÖKKEN A VONAT, de a könyvet nem tudom letenni. Ez a könyv a borzalmak könyve, amely az emberi mivoltukból kivetkőzött modern barbárokról, a magyarországi ellenforradalmi bestiák felháborító gaztetteiről szól. A nép legjobb fiainak halálba meredt képeit látjuk itt. Mozdulatlan kezek, melyek még tegnap az eke szarvát fogták, vagy az esztergapadon dolgoztak. Kiss Lajos, — állok meg az egyik képnél. Ráncoshomlokú 65 éves nagybajúszú becsületes ember. Igazi, őszinte arc szinte minden faluban fellelhető hasonmása. Makón született, özvegy édesanyja nevelte, hét testvérével együtt. Ennek az embernek az élete csupa szenvedés, kín. Harcolt a Vörös Hadseregben, sínylődött a börtönökben, küzdött a nép igazáért. Az ellenforradalom előtt a néptanács Nagy tagja volt és a Népfront elnöke Budakeszin. 1956 október 26-án az emberi mivoltukból kivetkőzött terroristák feleségével együtt kivégezték. Sokáig nézem az arcot, mennyi tetterő, építeniakarás sugárzik arcáról, ma mégsem építhet, nem küzdhet a népért, meg kellett halnia. Mellettem egy ráncosarcú fejkendős néni ül, beleles a könyvbe, majd arcán végiggördülnek a könnyek. Nem kérdezem miért, talán rokona veszett oda, talán férje pusztult el valahol. AMIKOR A VONATBÓL KILÉPEK az egyhangú síkság mintha azt mondaná, talán ebben a faluban is minden a régi, egyformán hull a paraszti izzadság a rögre, könnyel vegyülve. Eszembe jut a régi parasztsors, vágyakkal születtek a pórok, a jbbágyok, gazdák, éltek és mégse éltek, meghaltak, hogy helyükbe újak szülessenek. Beljebb a faluban vidámarcú emberek dolgoznak. Szép nagy gazdasági épület látszik, egyszerre szertefoszlatja a képzeletet. Kutass, keress idegen — biztatom magam — a paraszti szívek mélyén, hisz te is közülök való vagy, érted a nyelvüket. A falu a megszokott, a főtér közepén a templom tornya látszik. Messziről azt hinné az ember, hogy egy kotlós pihent le csirkéivel. A házak előtt betonjárda, rajta keményen kopog a pödrött bajuszú, egyenes tartású alsószecsei mokány parasztok csizmája. Felemelt fejjel mennek. Az egyik ház tornácán idős bácsi áll, pödrött bajuszát látván úgy tűnik, mintha Kiss Lajos állna ott. Ha nem is hasonlítanak, nem is rokonok, de az arcuk azt tükrözi, hogy a sorsuk egy volt. Betérek, szóbaelegyedünk. — Nagy bácsi, kié az az autó, talán a járástól jöttek? — kérdem. kezeiben. Valahogy fölöslegesnek érzi magát, hogy nem tehet-vehet a többivel. Nem, ez az ember már sohasem bocsátja meg a múltnak az életet... Nagysokára elmosolyodik, boldogan nézi az autó körül játszadozó unokákat, akik már megengedhetik maguknak az ilyenfajta luxust. Menj, kutass tovább — idegen — ez csak egy volt, hajt tovább a kíváncsiság. Egy másik udvarban Demeter Lajost találom munkában, bognárkodik. Ő cseléd volt. Még emlékszik, hogy a majo— Legjobban fájt, hogy lenézték az embert, most megbecsülnek a vezetők. Üjra egy mondat, amely ismét vádol, még ma is fáj a lenézetteknek, hogy a gőgös uraság semmibe se nézte őket. János traktoros új autója ron egy nagy szobában négy család lakott, még nyolcéves korában is szoknyában járt, mert nem tellett nadrágra. A felesége közbeszól: — Ne beszélj már annyit, még az újságba kerülsz. DE AZ EMBER CSAK BESZÉL, szájából jön a szó mint az áradat. Nem... nem, ilyen álma neki sem volt. Üj Spartak személyautót vett ö is. A régi cseléd. Valamikor erre gondolni sem mert. Mert sértette volna a régi rendet, cseléd az autóban ... rontotta vol-' Fasko Józsefné a Nemzeti Front jelöltje, az EFSZ egyik legjobb dolgozója Újra felhős az arc, amikor az eszébe jut Henzsel Istvánnak ... arról már nem is szói, hogy ő is új Spartak-autót vett. Most a falu szíve felé, a nemzeti bizottsághoz megyünk. A nemzeti bízott-Az új utca részlet na a „harmóniát”. Igénye nem terjedhetett ki még gondolatban sem. Nem is fért volna képzeletébe. Most mégis volóság. Az arc a lélek, a szív tükre. Mit is mond ez? Az előbb még felhős arc elmosolyodik, mint a Nagy bácsié, amikor unokáit nézte. Nem, itt nem lehet tévedés. A szíveket, a lelkeket nem lehet becsapni. ... A kertészetben vidám arcú lányok ság tagjai lassan jönnek össze. Kihasználva az ebédidőt, röviden még meghánják-vetik a jövő tervét. A község, a szövetkezet újra milliókkal gazdagodik majd, eddig 18 személy-autót vettek a faluban, 25 új villaszerű ház épült és 42 építési engedélyt adtak ki. Három év múlva bizonyára alig ismer majd rá az idegen a falura, ahol már ma is egész új utca épült, a betonjárdát meghosszabbítják, kultúra és pihenés parkja létesül, virágod kertek, amelyek mosolyra derítik majd a napi munkából hazatérőket. Vagyonszerzés, állandó küzdés a holnapért, a mindennapiért, ez volt a sorsuk. Az ember már nem bírja a munkát. Tönkrement, elhasználódott, nem építhet már. Pedig szeretne dolgozni.. Bántja, hogy nem dolgozhat a szövet-Ofaard es a„ Földművest"! A nyitrai kerület a választások előtt 38 új EFSZ • 321 millió Kčs a mezőgazdaságfejlesztésére • 48 község kultúrházat kap • Villanyáram lesz minden faluban A nyitrai kerület dolgozói, főképp a vidéken, sokat várnak a választásoktól, s éppen ezért nagy figyelemmel kísérik a választási előkészületeket. Ezzel összefüggésben megkértük Ján Tomkát, a nyitrai KNB mezőgazdasági osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon néhány időszerű kérdésre. Milyen sikereket értek el az előző választások óta a mezőgazdaságban? A nemzeti bizottságok tagjai hatékonyan segítik elő a mezőgazdaság szocialista átalakulását. A legutóbbi választások óta a kerületben 38 új EFSZ létesült. Trencséntölgyesen, Halácson, Kisegyházason, Csakán, Keresztúron, Golianovon, Timorházán, Terbókon és Nagyhinden a kis- és középparasztok ebben az évben alakítottak szövetkezetei. Ez idő szerint a nyitrai kerületben 407 EFSZ működik. A szocialista szektorba tartozó mezőgazdasági üzemek, az állami gazdaságokkal együtt, a kerület mezőgazdasági területeinek már 54 %-át művelik. Számottevő segítséget kapnak a szövetkezetek a nemzeti bizottságoktól a beruházások terén is. A legutóbbi választás óta eltelt időben épített tehénistállók több mint 21000 szarvasmarhának, a hizlaldák és fiaztatők 37 000 sertésnek, az akiok 20 500 juhnak, a baromfitelepek 200 000 baromfinak biztosítanak kifogástalan környezetet. De a szövetkezetek a gép- és traktorállomásoktól is nagy segítséget kapnak. A gépállomások állománya 230 kerekes és 206 lánctalpai traktorral, 247 gabonakombájnnal ét igen sok legkorszerűbb géppel bővült amelyek közül a Zetor-25 К kultiválť traktorokat, a PT—10-es lánctalpas kistraktorokat, a silókombájnokat, аз MA—90 jelzésű önműködő cséplőgépeket, továbbá a kukorica-, len- és cukorrépa betakarítására alkalmas kombájnokat említjük meg. De ezek csupán részleteredmények, hiszen a kerületi nemzeti bizottság igazgatása alá vett állami gazdaságok valamint a kis- és középparasztok is kivették a részüket abból, hogy a nyitrai kerület majdnem minden termelési feladatát megoldotta és a köztársaság legjobb kerületeinek sorába jutott. Milyen tervekkel lépnek választóik elé a nemzeti bizottságok képviselőjelöltjei? Mindenekelőtt a programtervekre kell rámutatnunk, amelyeket összhangba hoztunk a népgazdaság fejlesztésének állami tervével. Ezek a tervek biztos alapokon nyugszanak, s a lakosság érdekeit tartják szem előtt. A második ötéves terv végéig a kerület valamennyi községében felgyullad a villany. Jelentősen kiszélesedik a népművelési létesítmények hálózata: öt nagyobb községben állandó filmszínház és 48 községben szép kultúrház épül. Nem feledkeztünk meg az iskolák, egyéb kultúrlétesítmények, egészségügyi intézmények és lakások építéséről sem. Kerületünkben a mezőgazdasági termelésnek, az 1955. évi helyzethez képest, 1960-ig 40,9 százalékkal kell emelkednie. Nem kevésbé fontos feladat a hektárhozamok növelése. Kerületi viszonylatban például búzából 22,3 mázsára, árpából 22,2 mázsára, kukoricából 29,4 mázsára, cukorrépából 226,4 mázsára és burgonyából 133 mázsára akarjuk fokozni a hektárhozamot. Emelni szeretnők a vetőmagtermesztés színvonalát is, mivel a nyitrai kerületnek szlovákiai viszonylatban már a legközelebbi években a vetőmag és- ültetési anyag 48 %-át kell előállítania. Ebből a célból 28 magtermesztő gazdaságot szerelünk fel kifogástalan gépekkel. Ezek a gazdaságok 400—600 hektárt tartanak művelésben. Az állatállománnyal nem lehetünk elégedettek. A mezőgazdasági talajterület minden 100 hektárjára mindössze 40,4 szarvasmarha jut. De a járások némelyike a kerületi átlagot sem éri el (ógyallai 31,1, érsekújvári 33,9, párkányi és lévai 35,9). A nemzeti bizottság tehát egyik legfontosabb feladatának az állatálomány, főként a tehenek állományának kiegészítését tartja, továbbá minden intézkedést megtesz a takarmányféleségek termelésének fokozására, a talajerő emelésére, a termelési költségek csökkentésére és a gazdasági létesítmények építésére. Például ebben az esztendőben az EFSZ-ek, állami gazdaságok és gépállomások annyi tehénistállót, sertéshizlaldát, baromfitelepet és egyéb épületet emelnek, amelyek értéke eléri a 321 millió koronát. Hogyan valósítja meg a KNB mezőgazdasági osztálya a feladatokat? Elsősorban azt említsük meg, hogy a mezőgazdasági osztály dolgozóit áthatja a legnagyobb felelősségtudat, ami a feladatok sikeres megoldásának első feltétele. Munkánk minőségének javítását a nemzeti bizottságok hatáskörének bővítése és az egészséges munkamegosztás biztosítja, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja országos értekezlete határozatának szellemében hajtunk végre. Főképp az elmaradt járásoknak akarunk segíteni. Ügy tervezzük, hogy már ez évben 800 vagon tőzeget juttatunk az ógyallai járásnak az ottani homoktalajok televénytartalmának gazdagítására. A további esztendőkben, ugyancsak a ta★ ★ lajerő fokozása végett, évente 1200 vagon tőzeget, 20 vagon poralakú gipszet és 50 vagon lignitet biztosítunk ugyanerre a célra. Lehetővé tesszük szövetkezeteink számára a szántóterületek kiszélesítését is, mégpedig főként a talajjavítási munkálatok rendszeresítésével. Idén 2418 hektáron, a második ötéves terv végéig pedig további 15 000 hektáron hajtjuk végre a lecsapolást. Vágsellye, Érsekújvár és Ögyalla között vízlevezető-csatornát is szándékozunk építeni, s ezzel 2000 hektárt teszünk termővé. T. Kalecky ★ „Egyszeri akcióval teljesíteni a község egész évi tervét” jelszó jegyében kezdtük meg a nyitrai kerületben a vas- és színesfém hulladék gyűjtését. Még a tavaszi munkák megkezdése előtt bekapcsolódtak az EFSZ-ek a legjobb földművesszövetkezet címéért folyó versenybe, amelynek győztesét értékes díjjal jutalmazzák. Sikeresen vesznek részt ebben'a versenyben az iskolák is, amelyek az így szerzett összegből televíziós vevőkészüléket akarnak venni. A tavaszi fémgyűjtő akció jó megszervezésével — hiszen a jó kezdés fél siker — a Kovošrot n. v. a fogyasztási szövetkezetek és a népi közigazgatás segítségével a tervet, ugyanúgy mint 1956. novemberében is, amikor a vas- és színesfém hulladék gyűjtésének tervét maradéktalanul teljesítették, ebben az évben is határidő előtt teljesíteni fogja. A tavalyi szép siker elérésében nagy részük van a bratislavai és a nyitrai kerületeknek. OMELKOVA A Növelik a cukorrépa heklárhozamát Az EFSZ-ek III. országos kongreszszusának részvevői felhívást intéztek a cukorrépatermelőkhöz, amelyben kérik őket a cukorrépa vetésterületének és a hektárhozamoknak növelésére. Ezt a felhívást megértéssel fogadták a felsőszeli EFSZ tagjai is. A cukorrépa termesztése terén gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Eddigi legjobb eredményük 300 mázsa volt hektáronként. Ebben az évben 153 hektáron termelnek cukorrépát és kötelezettséget vállaltak, hogy átlagosan 350 mázsás hektárhozamot érnek el. Erre megvan minden előfeltétel, mert ősszel és tavasszal gondosan készítették elő a talajt. Elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül elvégzik a cukorrépa egyelését. Ennek érdekében külön csoportot alakítanak, s ennek keretén belül a tagok egymás között felosztják a cukorrépa vetésterületét megművelésre.
