Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-21 / 16. szám

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA ratislava, 1957. április 21. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 16. szám. A Nagy Október tiszteletére A RIMASZOMBATI ÄLLAMI GAZ­DASÁG DOLGOZÓI a Nagy Októberi zocialista Forradalom 40. évfordulója iszteletére 21 közös és 65 egyéni vál­tást tettek, melynek értéke megha­lja a 200 ezer koronát. A kötelezett­­égvállalások főként az állati termé­­:ek termelésének fokozására Irányul­tak. Topor sertésgondozó és felesége >éldául a szobotkai részlegről köte­­ezte magát, hogy az év végéig 50 ma­­accal többet választ el, mint ameny­­lyit a terv előír. Koszolin Péter ser­­ésgondozó pedig vállalta, hogy az év égéig terven felül 39 ezer korona trtékű sertéshúst termel ki. ★ A VÄGSELLYEI GÉP- ÉS TRAKTOR­­ÍLLOMÄS dolgozói a NOSZF 40. év­fordulója tiszteletére értékes vállalá­sokat tettek, melyek a termelés gaz­­daságossabbátételére irányulnak. A gépjavítók kötelezték magukat, hogy az önkötözöknél, cséplőgépeknél és szíjaknál 15, a kombájnoknál pedig 30 százalékkal csökkentik a javítási költségeket. A traktorosok ugyanak­kor az üzemanyaggal takarékoskod­nak. Elhatározták, hogy a tervezett üzemanyagot 2872 literrel csökkentik. A javítási költségek csökkentését főleg a használt alkatrészek kijavítá­sával és a technikai karbantartás ter­vének betartásával akarják elérni. A termelés gazdaságosabbátétele iránti igyekezetük már a tavaszi mun­kák első szakaszában is megmutatko­zott. Elsők közt végeztek ugyanis a nyitrai kerületben a vetési munkákkal. A NAGYMEGYERI JÁRÁS TANYI szövetkezete példásan teljesíti azokat a vállalásokat, amelyeket az EFSZ-ek III. kongresszusa és a Nagy Október tiszteletére tett. Az előírt beadáson kívül április 10-ig 70 ezer liter tejjel és 1,5 vagon sertés- és marhahússal többet adtak be a tervezettnél. Azon­kívül a tojásbeadást is 179 százalékra teljesítik. A tanyi szövetkezet tejtermelésé­ben az első negyedév időszaka alatt Patócs Dezső és Molnár Vince fejők tűntek ki, akik 12 fejőstehéntől majd­nem 8—8 ezer liter tejhozamot értek el. A fejők jó munkáját tükrözi az az eredmény, hogy az első három hónap átlagos tejhozama teheneként 7,6 liter. Ha a közfogyasztásra leadott mennyi­séget nézzük, akkor ez tejben 100 ezer liter, húsban pedig 3 vagont tesz ki. Május 1-re készülnek Országszerte lelkesen készülnek a munka ünnepének, május 1-nek megünneplésére. A jó előkészüle­tekben az ifjúság sem akar lema­radni, s biztosítani akarják az el­sőbbséget. Ezt bizonyítják a jihlavai kerület előkészületei is. A tŕešťi járás 12 községében például úgy határoztak a fiatalok, hogy május 1-e előestéjén tábortüzet raknak és a tábortűz mellett színes program­mal, népi táncokkal és dalokkal lépnek fel. Más községben pedig a kórusok felállítása mellett dön­töttek. A járási székhelyen május 1-e előestéjén a pionírokkal együtt lam­­piónos felvonulást rendeznek, amely tábortűzzel és vidám műsorral feje­ződik be. Több községben színdarab­bal, esztrádműsorral készülnek má­jus 1-re. Javában folynak az előkészületek Dunaszerdahelyen is. Az egyes üze­mek és az EFSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a nap tisz­teletére vállalt kötelezettségeket necsak teljesítse, de túl is haladja. A Szlovák Nemzeti Front járási bi­zottsága gazdag kultúrprogramot állít össze a május elsejei ünnep­ségekre. A járási székhelyen ren­dezett ünnepélyes felvonulást a du­­naszerdahelyi 40-tagú fúvószenekar kíséri, amely nagy szorgalommal készül erre a napra. Lázas készülődés folyik a nép­művészeti együttesek, a CSEMA­­DOK- és CSISZ-szervezetek között is, mért mindegyikük méltón akar szerepelni a május elsejei ünnep­ségeken. Országszerte folyik a harc a cukorrépavetés mielőbbi befejezéséért. Állandóan növekedik a kötelezettségvállalások száma, amelyek alapján számos szövetkezet és állami gazdaság emeli a cukorrépa hektárhoza­mait és vetésterületeit. A somorjai járás után, amely szlovákiai méret­ben elsőnek teljesítette a cukorrépa vetésterü­letének tervét, április 15-ig teljesítették a ter­vezett feladatokat a nagymegyeri, dunaszer­­dahelyi és pozsonyi já­rásokban. Ennek ellenére a pozsonyi kerület ezen a téren lemaradt a besz­tercebányai, kassai, nyít­­rai és eperjesi kerületek mögött. A kassai kerületben április 15-ig 71, az eper­jesi kerületben pedig 57 százalékra teljesítették a cukorrépa vetéstervét. királyhelmeci járás szövetkezeteiben 185 hektár cukorrépát vetet­tek terven felül és az egyéni gazdák is teljesí­tik a vetési tervet. Egyénileg gazdálkodó földműveseink általában nem kielégítően teljesí­tik feladataikat, amit az is bizonyít, hogy szlová­kiai méretben csupán 59.4 százalékra teljesí­tik a tervezett cukorré­pavetést. Egy percet sem késni.... A Ez már a hetedik új szövetkezet... A terebesi járás Kistoronya közsé- Ebben az évben ez már a hetedik új gében 11 kis- és középparaszt 64 szövetkezet a terebesi járásban, ke­lléktár földterülettel szövetkezetét rületi méretben pedig a 22-ik. alakított. A szövetkezet elnökévé A kassai kerületben az év elejétől Egyed József két és fél hektáros gaz- 983 kis- és középgazda határozta el dát választották. magát a szövetkezeti gazdálkodásra. Első találkozás Május 19-ike még messze van. Né­hány hét. Mégis naponta találkozunk vele. Jelentősége ott van mindennap­jainkban. Hisz naponta esik szó a Nem­zeti Front jelöltjeiről, akik a nemzeti bizottságokban képviselik majd dolgo­zóinkat. Az pedig, hogy kit illessen ez a megtisztelő jeladat, — nem lehet mindegy. Alaposan átgondolják a vá­lasztók minden egyes jelölt munkáját. Megnézik, hogy kire adják le május 19-én szavazatukat. Ezt mutatják legalábbis az ország­szerte megtartott gyűlések, ahol a dol­gozók megismerkednek a NF jelöltjei­vel. A pozsonyi kerületben 8538 ilyen gyűlést rendeztek eddig, melyen 242 ezer választói joggal bíró személy je­lent meg. Túlnyomó többségben helye­selték a javasolt jelöltet, sőt kötele­zettségvállalásokat is tettek például a város és jaluszépítést illetően. Mind­össze 232 esetben kérték a választók, hogy a NF bizottsága váltsa le a je­löltet. Ilyen alapos munka előzi meg május 19-ét, amikor a választási urnák előtt újra megizmosodik a néphatalom. ★ ★ ★ A nagyobb hatékonyságért A pozsonyi kerület 384 EFSZ-éből 378 olyan kötelezettségvállalást tett, amely a mezőgazdasági termelés ha­tékonyságának növelését irányozza elő. A NOSZF tiszteletére felajánlot­ták, hogy ebben az évben az önkölt­ség csökkentésével és a mezőgazdasá­gi termelés emelésével terven felül 140 711519 korona értékű terméket adnak be. A leqértékesebb kötelezettségválla­lásokat a nagyszombati járás EFSZ-ei tették. Elhatározták, hogy a nagyobb hatékonyság mefllett terven felül 90 vagón húst, 1542 000 liter tejet, 6 593 000 tojást, 140 vagón gabonát, 1150 vagon cukorrépát és más termé­keket adnak be, 25 275193 korona értékben. ★ ★ ★ Milliós vállalás Ünnepre készülődvén mindig valamilyen kimondhatatlan iz­galom keríti hatal­mába az embert. Személyünktől füg­gően az agy bárhogy is asszociálja a nap jelentőségét, vala­hogy mégis úgy érezzük, hogy a munkáshétköznapok után következő pi­­rosbetüs ünnepek egy kicsit életünk­nek és igazságunk­nak a tanújelei is. Mert az élet mégis csak valóság, igaz­ság ... Húsvétnak a kö­zeledte is hasonló gondolatokat ébreszt, ahogy így rügyező, sugaras tavaszkor eljön... S az ünnep reggelén hadd helyezzük el mi is — régi szokáshoz híven — minden kedves olvasónk asztalára jó kívánságunkat, hogy ép örömmel ünnepeljenek. A Hradec Kráľové-i Állami Gazda­ság dolgozói az évi termelési terv !e­­tárgyalása alkalmából több mindt 900 ezer korona értékű vállalást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. A vál­lalások alapján fokozzák a termelést és az állatok hasznosságát s egyúttal csökkentik az önköltséget. Cukorrépá­ból 16 vagonnal akarnak terven felül termelni. Néhány vagonnal fokozzák a kalászosok, a kapástakarmányok és zöldségfélék hektárhozamait. Ennek alapján az állatgondozók is kötelezték magukat, hogy terven felül beadnak 50 000 liter tejet és a súly­­gyarapodást a malacoknál 40-ről 44 dekára, a szarvasmarháknál pedig 56- ról 63 dekára növelik. A hradeci állami gazdaságok között élénk szocialista munkaverseny indult. — A versenypárok már a tava­szi munkák ideje alatt kölcsönösen meglátogatták egymást. Ebből az alka­lomból több hiányosságot sikerült fel­fedniük és eltávolítaniok. A leninizmus diadalmas útja A történelemnek nem volt még soha olyan zseniális vezéralakja, akinek élete és műve úgy belenőtt volna az embe­riség jelenébe és jövőjébe, mint Lenin. Lenin történelmi nagyságával jár már maga az a tény is, hogy a történelmi távlatok, az idő múlása, egyáltalán nem csökkentik, hanem növelik eszméjének hajtóerejét. Ezért bátran állíthatjuk, hogy a társadalom fejlődésének és a világpolitikának nincs olyan szakasza, melynek analizálásakor ne alkalmaz­hatnánk a leninizmus élenjáró elméletét, melynek kimeríthetetlen forrásaiból állandóan meríthetünk. Lenin volt az, aki a marxizmust az imperializmus korára alkalmazta és ezzel kidolgozta a munkásosztály élen­járó elméletét és forradalmi taktiká­ját, mely a proletariátus vezérvonalá­vá vált a kapitalizmus megdöntéséért vívott harcban. Lenin volt az, aki e győ­zelmek zálogát, a proletariátus dikta­túráját és ennek szovjet formáját, a szovjet államot megteremtette. Az emberiség története nem ismert azelőtt olyan jelentős forradalmi vál­tozásokat, mint amelyeket ismert azóta, amióta létezik a leninizmus és létez­nek ezen forradalmi elmélet által ve­zetett kommunista pártok élén a leg­fejlettebb és legtapasztaltabb párttal, a Sozvjetunió Kommunista Pártjával. Ez a történelmi folyamat az 1917-es Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött, melynek győzelmével kez­detét vette a szocialista forradalmak korszaka; megkezdődött az a kor, melyben a kapitalizmus megdöntésével lezárult az emberiség előtörténete, amelyben a dolgozó tömegeket a tár­sadalom vak törvényei elemi erőkként taszították a kizsákmányolok prédá­jául. Ezzel egyidejűleg az emberiség történelmének új szakasza veszi kez­detét, melyben a dolgozók felismerve a társadalom fejlődésének szükség­­szerűségét, saját sorsuk kovácsolóivá válnak. Napjainkban újabb forradalmi változásoknak vagyunk tanúi, mely for­radalmi változások létrehozták a népi demokráciákat, a proletariátus dikta­túrájának sajátos forftiáit. Tanúi va­gyunk a kínai forradalom nagyszerű győzelmének és ezzel párhuzamosan a gyarmati felszabadító-mozgalmaknak, melyek egyre inkább tért hódítanak Ázsiában és Afrikában. Mindezen győ­zelmek alapjait, elméletét és taktiká­ját a leninizmus rakta le, melynek gya­korlatában az Októberi Szocialista For­radalom jelentette a fordulópontot, az első lépést és ez Lenin örök dicsősége. Napjaink forradalmi eseményei tehát egyben igazolják Lenin tanításának életrevalóságát, igazolja az imperializ­mus elkerülhetetlen pusztulásáról szóló lenini tanítást. Lenin elméleti munkásságának döntő része a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítás. Ennek egyik központi tétele megállapítja, hogy a szocializ­musba való átmenet nem valami békés és idillikus forma, hanem éles osztály­harcokon keresztül megy majd végbe. „Ez a korszok — írta Lenin — elke­rülhetetlenül példátlan elkeseredettsé­­gü osztályharc korszaka, amikor az osztályharc eddig nem tapasztalt éles formákat ölt, következésképpen elke­rülhetetlenül szükséges, hogy ennek a korszaknak az állama is új módon le­gyen demokratikus (a proletárok és a nincstelenek részére) és új módon diktátori (a burzsoázia ellen).” (Lenin: Állam és forradalom, 36. oldal.) Lenin nem egyszer mutatott rá arra, hogy miben áll a diktatúra új módja. Ezzel kapcsolatban az SZK(b)P VII. kongresszusán 1918. március 6—8-án ezeket mondotta: „El kell nyomni a leizsákmányolókat, de csak rendőrség­gel nem lehet őket elnyomni. Csak maga a tömeg nyomhatja el őket. Az apparátusnak szoros kapcsolatban kell lenni a tömegekkel és azokat keU kép­viselni a szovjetek formájával.” A diktatúra Lenin által kifejtett új módja tehát azt jelenti, hogy az egyik oldalon mint elnyomó lép fel az osz­tályellenség ellen, felszámolja a kizsák­mányolok osztályát, de egyúttal át is neveli a dolgozó tömegeket a szocia­lizmus építésének szellemében. A proletárdiktatúra Lenin szerint a demokrácia új módját jelenti, mely minden dolgozónak biztosítja képessé­geinek szabad kifejlődését, a szellemi és anyagi élet olyan fejlődési fokát, melyről a kapitalizmusban nem is ál­modnak. Ennek a demokráciának új formáját valósítjuk meg mi is hazánk­ban akkor, amikor alkotmányiig bizto­sítjuk a kizsákmányolástól mentes életet, a munkát, a művelődést, és a pihenést minden dolgozó számára. Lenin tanításai között vezető helyett foglal el a falu szocialista építésének kérdése és ezzel kapcsolatban a mun­kásosztály és a parasztság tartós, meg­bonthatatlan szövetségének kérdése is, melyet döntő fontosságúnak tart a proletárdiktatúra hatásos alkalmazása szempontjából. Lenin már 1923. január 4-én és 6-án keltezett cikkeiben fel­veti a mezőgazdaság szocialista fejlő­désének kérdését, konkrétan a szövet­kezeti kérdést. Lenin ezen müveiben félreérthetetlenül leszögezi a szövet­kezetek megalakításának szükségessé­gét, mint az egyetlen helyes utat és módot, amelyen keresztül a falu eljut­hat a szocializmusba. A szövetkezések formáját úgy jelöli meg, mint a pa­rasztság által a legelfogadhatóbb mód­ját a szocializmushoz vezető útnak. Egyben úgy jelöli meg a szövetkezeti mozgalmat, mint a falu kultúrforradal­­mának alapját, mely alapból kiindulva rövid idő elteltével falvainkon sokolda­lúan müveit parasztok fejlődnek. A mi hazánkban ma már jóleső érzés­sel látjuk szövetkezeteink fejlődését, parasztságunk egyre növekvő jólétét. És ezekben a tényekben a leninizmus gyakorlati alkalmazásának történelmi győzelmét látjuk. Tehát tovább kell haladnunk ezen az úton. És mi tovább is fogunk haladni. Hiszen újonnan meg­alakított szövetkezeteink tucatjai or­szágszerte ennek fényes bizonyítékai. Bizonyítékai egyben a leninizmus ha­talmas életerejének is, bizonyítékai annak, hogy ez az elmélet a való élet­ből fakad, az élet és a történelem alko­tójának, a tömegeknek, érdekeit fejezi ki. Ebből fakad a leninizmus legyőzhe­tetlensége. Ezért támogatják és ezért harcolnak megvalósításáért a széles tömegek. Ezért él és élni fog a leniniz­mus, és hogy él, annak bizonyítéka a mi hazánk elért eredményei, él nem­csak halhatatlan müveinek sokaságában, hanem él és továbbfejlődik a Szovjet­unió és a népi demokráciák • felszaba­dult népeiben a nemzetközi munkás­­mozgalom és a gyarmati népek sza­badságharcának egyre növekvő ere­jében. VARGA JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents