Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-07 / 14. szám
1957. április 7. \fzab~ad Földműves 3 ICépek is tytoidolataU Ar. első éjszďka sokáig nem jött álom Csabai István szemére. Nem mintha kemény lett volna a fekvőhely, hanem az eddig ismeretlen embersors „zavarta" álmát... — Tátra, üdülő! Ezt a két szót darálta a deres hajjal fedett agy a fehér párnák között. — Nem, még mindig nem értem ... Hiszen valamikor álmában sem juthatott el a Tátrába, üdülőbe a magamfajta ember. Most meg itt van ni: üdülni jöttem'. Méghozzá ingyen! Oszt miért? — viaskodott önmagával Csabai gazda. — Hogy jól gazdálkodók?! Dehát termeltem én azelőtt is, meg dógoztam is, többet mint most. Es akkor nem hoztak üdülni! Ej, mégiscsak jobb világ e min avvót... A nyugtató szavaktól — mint a kisded az altat ódali ól — elszenderedett Csabai István. Es fel sem ébredt míg az öszvégi napsugarak be nem „kacsintottak" a szoba ablakán. Es ez az ébredés oly jóleső, oly sokat ígérő volt. Magábafoglalta a jelent, a jövőt és elővarázsolta a múltnak egy kis töredékét is. — Igazán szép ez a táj — nyargalt István oá tekintete a nyitott ablakon keresztül a tűlevelű fenyőfákon a magasba nyúló hegyek ormára. — Meg a levegő is jobb, igaz-e, szomszéd? — szólt Csabai ébredő „barátjához". — Azt mondja, hogy jobb-e? _ I — Л/сi jobbnak kell lenni, István, ha valamikor idejöttek az urak nyaralni. — Hát vót is az egy betyárvilág, János barátom. Mi gürcöltünk, az urak meg ittak, ettek. — Bizony ligy vót, — bólogatott helyeslőén Csuka János. — Gondoltad valamikor, hogy idekerülsz? — fordult Csuka Csabai felé. — Ah! Ilyet ne is kérdezz, — legyintett a megszólított. — Már hogy gondoltam vóna. Egyszerűbb helyre is rettegve tette be az ember a lábát... Emlékszem egyszer adóügyben meghívatott a járásbíró úr, ozsť ahogy be'éptem az irodába, tudja a menykö hogy hogynem, kifelejtettem a titulbál a tekintetes szót. Erre fel a nagyhasú járásbíró rámordított: — Azonnal takarodj ki, te büdös paraszt! — Na és ... ?--— Hát mit tudtam tenni? Kimentem ... A két sorstárs egy darabig szótlanul nézte a száguldó felhőket, majd Csuka törte meg a csendet: — £n is vótam úgy, nem is egyszer, amikor munkát mentem kérni a járásra. Dehát az a fontos, István, hogy elmúlt. Csabai István Csuka vállára tette jobbkezét és azt mondotta: — Ügy van, ligy van, barátom: elmúlt! * Két évvel ezelőtt folyt le a fenti beszélgetés Csabai István bénái középparaszt és Csuka János között. Csabait mint példás egyéni gazdát a Füleki Járási Nemzeti Bizottság küldte üdülni. Csuka pedig mint munkás szabadságának egy részét töltötte a Tátrában. Két év, két tavasz! Csabai gazdának azonban úgy tűnik, mintha tegnap élvezte volna a Tátra friss levegőjét. — Örökös emlék marad számomra az a 14 nap, amit az üdülőben töltöttem — mondja Csabai. — Nem lehet azt elfelejteni. Nem. Soha! Kis szünetet tart. Cigarettára gyújt. Aztán felém fordul és így folytatja: — Csak ■most látom, hogy a paraszt is ember... Nemrégen részt vettem a járási szövetkezeti konferencián is. Dejszen ... maga is ott vöt! Lám, lám, most gyüvök rá, hogy mán egyszer láttuk egymást... Tudja még hová szeretnénk elkerülni? — ... 7 — Prágába, hazánk fővárosába! Dehát . .. nem lesz már abból semmi — legyintett olyan lemondóan, mintha ötven és egynéhány éve mellett környezetének, falujának gondolkodásmódja is ott ágaskodna a megvalósulás előtt. Megpróbáltam elhessegetni reménytelen gondolatait. — Ejnye, István bácsi! Nem szabad olyan hirtelen feladni a reményt. Azt mondja a közmondás is: „Ami késik, nem múlik." — Az igaz — felelte — csakhogy én már megettem a kenyerem javát. Nincs mire várni — jegyezte meg s kezével olyan mozdulatot tett, mintha csak választ kérne és várna utolsó szavaira. Ez azonban nem olyan egyszerű. Hiszen a múlt évben a járás egyetlen szövetkezete sem érte el a munkaegység tervezett értékét, természetesen a tervezett hektárhozamokat sem. Tehát a szövetkezetek eredményei, sem a helyi, vagy akár a járási nemzeti bizottság munkája nem ad meggyőző bizonyítékot, megnyugtató választ Csabai István ki nem mondott kérdésére. — Tudom mi jutott eszébe — vetette rám tekintetét. — Amit a múltkor, a konferencián is mondott... Igaza van. Nem rossz a szövetkezet. Csokhát... az ujjunk se egyforma ... Járásunkban bizony nem egy szövetkezet van, ahol naponta csak 2 liter tejet ád egy tehén...! Hát hogyan gazdálkodnak azok? Merthogy szerencsés órában mondjam — jó dógom van. Beadtam én mán ebbe az évbe is a nyóc hektár födém után a 312 kiló marhahús és a 160 kiló disznóhús járandóságot. Aztán meg szerződésre is hizlalok három süldőt. így pénzem is van, amennyi köll. Ügy meg ki tudja? ... Mert van ám a mi falunkban is olyan paraszt, aki a nap bármelyik órájában elmenne a dolog temetésire... Kissé izgatottan — mint aki úgy érzi, hogy azt is elmondotta, amit nem éppen „illik" — izeg-mozog a karosszékben Csabai gazda. A szíve mélyén rejtőző „parasztbüszkeség“ azonban erőt vesz rajta és határozott hangon továbbtekergeti a beszéd fonalát: — Nagyon szeretem a fődet. Ügy is mondhatnám, a szívemhez nőtt minden rög! De haragszok az olyan födmüvesre, aki hanyagságával, nemtörődömségével szégyent hoz ránk, parasztokra... * A Füleki Járási Nemzeti Bizottságon azt mondják Csabairól, hogy: keményfejü paraszt. Mi azt állítjuk: megfontolt ember. És ha a Bénái Helyi Nemzeti Bizottság többet foglalkozna a kis- és középparasztokkal, helyesen világítaná meg a közös gazdálkodás előnyeit, úgy egész biztos rövidesen valóra válna Csabai István vágya — és mint szövetkezeti tag látogathatna el hazánk fővárosába. ZATYKÖ JÓZSEF TRAKTOROSOK! Ki végez el 1000 hektáron sorközti művelést? Az elmúlt év folyamán 616 hektárral a negyedik helyezést értem el a sorközti művelés terén a legnagyobb teljesítményért folytatott országos verseny keretén belül. Ebben az évben jó munkámmal szintén hozzá akarok járulni a hektárhozamok fokozásához. Л Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére ezért az alábbi kötelezettséget vállalom: Zetor 25-K traktorommal legkevesebb 950 hektáron végzek el sorközti művelést. A gépállomások és állami gazdaságok traktoristáit versenyre hívom, több mint 1000 hektár sorközti művelés agrotechnikai határidőben történő elvégzéséért. Emellett betartom az előírt minőségi munkát. B. HÝL, traktorista, GXÄ Krnov A diószegi cukorgyár dolgozói elfogadták a surányi cukorgyár dolgozóinak versenyfelhívását A surányi cukorgyár dolgozóinak versenyfelhívása nagy visszhangra talált a diószegi cukorgyár dolgozói körében is. A cukorgyár dolgozói elhatározták, hogy a járási nemzeti bizottság, az állami gazdaság, a gép- és traktorállomás, valamint a nemzeti bizottságokkal karöltve, a versenyfelhívásnak megfelelően növelik a cukorrépa hektárhozamát. Kötelezettséget vállaltak, hogy a gyár valamennyi dolgozóját felvilágosítják a cukorrépa termelésének fontosságáról. A cukorrépa termelésére és zavartalan feldolgozására már most készülnek a gyár dolgozói. Különösen nagy súlyt helyeznek technikai és szervezési intézkedésekre — mely szerint 389 000 koronát takarítanak meg. A cukorgyár dolgozói ezenkívül elhatározták, hogy minden egyes hektáron egy mázsával több búzát, 3,5 mázsával több rozsot, 2,5 mázsával több árpát és 100 mázsával több cukorrépát termelnek, mint a múlt évben. A növénytermelés terén a termelési költségeket 2 százalékkal csökkentik, az állattenyésztés terén 251 967 koronával csökkentik a termelési költségeket, és terven felül kitermelnek 85 000 liter tejet és 2993 kg marhahúst. A diószegi cukorgyár dolgozói így járulnak hozzá a többtermeléshez és a termelés hatékonyságának fokozásához. Krajčovič Ferdinánd, Galánta Válaszoltak a Pőstyéni Állami Gazdaság felhívására A Nagyszombati Állami Gazdaság dolgozói elfogadták a Pőstyéni Állami Gazdaság versenyfelhívását a termelés hatékonyságának növelésére. Nagyszombaton ugyanúgy, mint Pőstyénben alaposan megtárgyalták a CSKP KB-nak a hatékonyság növeléséről szóló határozatát, minden egyes birtokrészlegen. A versenyfelhívásra küldött válaszukban a nagyszombatiak kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben terven felül kitermelnek 391431 liter tejet, 12 vagon húst, 23 ezer tojást, 5 vagon kukoricát, 68 vagon cukorrépát és ezer malacot, közel 3.5 millió korona értékben. A vállalások alapján a termelési költségeket 1 millió 32 ezer koronával csökkentik. ★ ★ ★ Kedvező tavasz — eredményes munka Fiatalok versenye a VIT előtt A besztercebányai kerületben már március elejétől folyik a fesztivál előtti verseny. Ennek keretében 3870 CSISZ-tag 4650 hektár rétet és legelőt hozott rendbe Legszebb eredményt a kékkői járásban érték el, ahol 1100 hektáron végezték el a legelőápolási munkálatokat. Az üzemekben dolgozó ifjúsági csoportok is bekapcsolódtak ebbe a versenybe es szép eredményeket érnek el. így például a piesoki gépgyár fiataljai — a normák túlszárnyalásával, az önköltség és a selejt csökkentésével — 136 000 koronát takarítottak meg. Ki fizeti meg a fekbért? A garamszentgyörgyi egységes föld művesszövetkezetben nagy igyekezettel folynak a tavaszi munkák. Már ezidáig 380 hektáron elszórtuk a műtrágyát, földbetettük 142 hektáron a tavaszi árpát. 19 hektáron zabot és 3 hektáron mákot. Melegágyainkban szintén szépen fejlődnek a palánták, s már szállításra készen áll a piros hónapos retek is. Két hektáron elültettük az előcsíráztatott burgonyát és 5 hektáron elvetettük a napraforgót. Jelenleg a cukorrépa vetőágyát készítik elő traktorosaink. A garamszentgyörgyi szövetkezet tagjainak eddigi igyekezete olyan reménnyel kecsegtet, hogy ez évben sokkal gazdagabb termést hoznak a nagy táblák, mint az előzőkben. Füri János, Garamszentgyörgy ★ ★ ★ Érik a gyümölcs — Halló! Itt a nemesócsai állomás. Ott a nagy megyeri EFSZ? — Igen! Mi tetszik? — Kaptak huszonkétezer darab téglát, gondoskodjanak arról, hogy a vagonokat idejében kiürítsék. — Mit kaptunk, téglát és Nemesócsára? — Igen, téglát és a mi állomásunkra. — Ez tévedés lehet. Nekünk nem jár semmiféle tégla. — Pedig ez a tény. A nagymegyeri EFSZ-nek van címezve. • Ez a telefonbeszélgetés folyt le a nemesócsai állomásfönök és a nagymegyeri EFSZ elnöke között. Sehogy sem ment a fejembe, hogyan is jutott a nagymegyeri szövetkezetnek 22 000 téglája a nemesócsai állomásra. Elvégre Nagymegyemek is van állomása. (Járási székhely!) Ügy éreztem, hogy itt egy jó téma vár rám, amely nyilvánosság elé kívánkozik. Kezembe fogtam tehát „éles toliamat“ s kezdtem kinyomozni a rejtélyes esetet. Beálltam tehát az Illetékes hivatalba, s az újság-kopó szimatja után járva bizony meg is találtam a rejtély megoldásához alkalmas kulcsot, azaz az okmányt, amely mindenre meg is adja a választ. Az okmány címkéjén ezt olvastam: Odbytová základňa Ministerstva stavebníctva č. 07 Bratislava. Alatta pedig a címzés: Titl. Egységes Földművesszövetkezet Čalovo, s ez alatt géppel áthúzva Bratislava. Nos a P-502/61 sz. kiadási utasítás (expedičný príkaz) szerint az átvevő címe: EFSZ, építési akció T-l tehénistálló. Hely: Čalovo, állomás: Lipové- Olča. A küldeményt avizálni: az átvevőnek. Ergo, a nemesócsai állomás szabályosán értesítette az átvevőt, vagyis a nagymegyeri EFSZ-t, hogy számára megérkezett a nemesócsai állomásra 22 000 darab tégla. Hát mi van azon rejtélyes? Hiszen minden szabályszerűen ment a maga útján. Igen! Csakhogy a bibi másutt van. A kiadási utasításon nem a nagymegyeri EFSZ bankszámlájának a száma szerepel, hanem 71-247-031. Most már ki kellett nyomozni a Csehszlovák Állami Banknál, hogy kié ez a szám. Sok keresés után végre kiderült a titok, hogy e bankszámla tulajdonosa a nemesócsai EFSZ. Felhívtam Nemesócsát és megtudtam, hogy valóban a nemesócsai EFSZ épít egy T-l tehénistállót, s már régóta várja a téglát. Egyszerű a dolog. A nemesócsai EFSZ átveszi a téglát és punktum. Azonban mégsem annyira egyszerű. Mert hát a vasútnak is vannak előírásai. Ezek pedig nem engedik hogy csak,úgy komaságból átvehesse a nemesócsai EFSZ a téglát, mert hiszen a nagymegyeri EFSZ-nek van a küldemény Címezve. Tehát mi a teendő? A nagymegyerieknek ki kell váltani a téglát és át kell diszponálni a nemesócsaiaknak. Ebadta, hát ez is valami? Igen ám! De itt is van egy kis bökkenő: a téglákat nem rakták ki idejében, tehát fekbért kell fizetni. Kinek? Természetesen a nagymegyerieknek, hiszen a szállítmány az ő címükre jött. Nagymegyer nem akar fizetni, Nemesócsa pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ö címére nem jött semmi. S a tanulság ebből? Egy kis hiba csúszott be: a kis gépirónő szórakozottságában először Bratislavának címezte a kiadási utasítást. Rájött a tévedésre és tévedésből Nemesócsa helyett Čalovot gépelt. Rendben van! A kis gépirónő is tévedhet, de kérdem, szabad annak megtörténnie, hogy a két főnöke s tévedjen, akik a levelet aláírják? Most már csak arra vagyok kíváncsi, ki fizeti meg a fekbért? Teljesítették a vetési tervet Az elmúlt évvel szemben két héttel hamarabb teljesítették a tavaszi vetés tervét a bratislavai kerület állami gazdaságai. Több mint 9000 hektáron elvetették a tavaszi árpát, zabot és a tavaszi keverékeket. A Galántai Állami Gazdaság dolgozói a tavaszi vetés tervét 132, a pöstyéniek 112 százalékra teljesítették. Hasonló jó eredményeket értek el a szeredi, bratislavai és a gombai gazdasagokban is. Igyekeznek a cukorrépa vetésével A szeredi járásban a babi szövetkezet tagjai elsőként fejezték be a cukorrépa vetését 13 hektáron. Hogy ezt a fontos feladatot idejében teljesítették elsősorban annak köszönhetik, hogy határidőben megtrágyázták •és előkészítették a földet a cukorrépa alá. A trágyázás tervét Sánta János ismert szakember segítségével dolgozták ki. Az ő javaslata alapján trágyázzák majd a cukorrépát a fejlődés idején, mégpedig a sorok között hamuzsír tartalmú trágyával. Hektáronként 800—900 kg hamuzsír tartalmú műtrágyát szórnak el. VIT kitüntetés Az ifjú traktorosok százai verse-' nyeznek a GTÄ-okon. hogy megszerezzék а VI. VIT vándorzászlaját. A CSISZ üzemi szervezetei március végén adták a vándorzászlót a győztes traktorosoknak. Azonkívül a CSISZ kerületi bizottsága is kitüntette а VI. VIT vándorzászlajával *x negyed év végeztével a legjobb traktorosbrigádokat. A központi bizottság pedig a köztársaság legjobb traktorosbrigádját tüntette ki. A CSISZ Központi Bizottsága és a Földművelésügyi Minisztérium olyan fémjelvényeket ad ki, amelyeket a traktorokra lehet akasztani. Ezt a jelvényt azonban csak annak a traktorosnak van joga gépén viselni, aki az 1957. év első negyedének feladatait példásan elvégzi és a tervezett gépjavítási költséget nem lépi túl, csökkenti az önköltséget és egyben az üzemanyagot is. Cs. Sokan talán csodálkoznak, ha azt mondom, hogy a martosi szövetkezetben — most tavasszal — érik a gyümölcs. Pedig így van. Most érik gyümölccsé az az odaadó, lelkes munkával elhintett mag, melyet egész télen keresztül az előadók oltottak a szövetkezeti munkaiskola hallgatóiba. A záróvizsga napján reggel 7 órakor az SZMI 63 hallgatója ünnepélyesen, de egy kis izgalommal is a szívében várta a vizsga megkezdését. Az EFSZ agronómusának — az iskola egyik előadójának — biztató szavai azonban feloldották a vizsga előtti izgalmas, feszült hangulatot. A becsületes munka bizonyítékául szolgáltak a sikeres vizsgák. A hallgatók közül figyelemre méltó eredményeket ért el a Keszegh házaspár, Kontos János, Homola Erzsébet, Jóka László és még több hallgató. Ez a siker azonban nem csupán a hallgatók kemény munkájának az eredménye, hanem az előadók, azaz Keller László, a két Jóba és Sule József lelkiismeretes és szorgalmas munkájának az érdeme is. A KNB küldötte azzal a jókívánsággal zárta le a kikeres záróvizsgákat, hogy a hallgatók olyan eredményesen ültessék át az iskolában tanultakat a gyakorlatba, hogy az gazdagon gyümölcsözzön mezőgazdaságunk fejlesztésében, életünk szebbé tételében Tóth Mátyás Fejlett gépiparunkat jellemzi az is, hogy traktorjainkkal segíthetjük a szomszédos baráti államokat. A képen traktorok útrakészen a bratislavai kikötőben Bulgária felé
