Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-07 / 14. szám
4 Földműves 1957. április 7. Hozzászólás: János bácsi az „Erről vitatkoznak a GTÁ-ok" Ezzel a címmel jelent meg egy írás a Szabad Földműves 8. számában. A cikk írója foglalkozik az utóbbi időben létesített Kerületi Javítóműhelyek (KJM) munkájával. Ez a vita már hónapok óta folyik a szenei GTÄ-on is. A hozzászólók nem a KJM-ek létesítését kifogásolják, hanem az ott még jelenleg fennálló helytelen és káros helyzetről beszélnek. A vitát elsősorban is a drága javítás váltotta ki, amit a cikk írója helyesen felvetett. Ezen a téren nem érthetünk egyet a GTÄ-ok Főigazgatóságának azzal a nézetével, hogy kísérleti telepen vizsgálják meg, nem volna-e gazdaságosabb a főjavítás helyett a gépet kiselejtezni, éppen a drága, költséges javítás miatt. Adott esetben a DX—54- es lánctalpasokról van szó. Szerintünk sokkal gazdaságosabb lett volna, ha a gépek olcsóbb javítása lehetőségeinek megvizsgálásával bízták volna meg a kísérleti telepet. Ezeket a gépeket külföldről, a Szovjetunióból hozzuk be, tehát nem lehet csak olyan könnyen velük hazárdirozni, kiselejtezni. Az utóbbi időben a GTÄ-okon és a brigádközpontokon elég nagy súlyt helyeznek a traktoristák a gépek helyes kezelésére, karbantartására. Járásunk területén főleg azóta, hogy a gép jó kezelése után Minárik elvtárs közel 3 ezer koronát kapott, mint ju-Jól felkészültünk, talékot. Ezt természetesen a jó gépkezelés nyomán a javításnál megtakarított pénzből kapta. Felmerül a kérdés: Ha ilyen sokba fog kerülni a főjavítás a KJM-né! mint most, lesz-e lehetőség jutalékra, meg önköltség csökkentésre? Mindezek után elveszik a traktoristáknak a kedvét a jó gépkezeléstől. Mert ahogy azt a cikk írója is megjegyzi; a gép üzemképessége elsősorban a jó gépkezeléstől függ, csak azután a minőségi javítástól. Ezért mutatkozott nálunk például a múlt évben nehézség, amikor a traktorok közül a KJM-be akartunk küldeni javításra. A traktorosok közül többen a GTÄ elhagyását emlegették, ha a gépeket ott fogják javítani. A másik hiányosság amit a cikk szintén felvet, ami vitára is okot ad, a hosszú javítási idő. Nem egy esetben hónapokon keresztül áll nagy munka idején a traktor a javítóműhelyben. Pedig a tervek minden gépre szét vannak írva. így aztán minden kiesés hátrányt jelent a munkában. Ez volna még csak a kisebbik baj, de ott vágnák a GTÄ-ok és az EFSZ-ek közötti szerződések, amelyek nemteljesítése nagy károkat jelenthet mind gazdaságilag, mind politikailag. így születnek aztán a GTÁ-ok elleni „rossz” hangok. Hasonló esetnek voltam a minap tanúja, amikor épp erről vitatkoztak a szenei GTÄ egyházfai brigádközpontján. Ezen -a brigádon egy DT—54-es című íráshoz traktor van, amelyet még ez év január 7-én elszállítottak a galántai KJM-be főjavítás végett. Március végén a gép még mindig a műhelyben volt. Erre a gépre pedig nagy szükség volna. Ismeretes előttünk, hogy a DT—54-es traktor egyik legjobban bevált gép a mezőgazdaságban. Ez a brigádközpont jelenleg négy egységes földművesszövetkezetben dolgozik és mindenhol követelik a DT—54-es traktor munkáját. Nagy szükség is van erre, hogy a brigád időben el tudja végezni a tavaszi munkát. Amikor arról volt szó, hogy a gép javítás alatt van, a szövetkezet részéről a felelet egyszerű volt: „Minket az nem érdekel, mi munkára kötöttünk szerződést, miért nem javították meg addig, amíg nem volt munka”. Még azt is meg kell jegyeznem, hogy a szenei javítóműhely vezetője és a traktoros már háromszor volt Galántán, hogy átvegye a gépet, de nem találták olyan állapotban, hogy átvehessék. Ki ezért a felelős? Mindezekből látni lehet, hogy van miről vitatkozni a gépállomásokon, amelyek felelősek a mezőgazdaság állandó fejlődéséért. De a vitának csak akkor lesz eredménye, ha ezeket a hibákat mielőbb eltávolítjuk, mert különben egész társadalmat sújtó károkat vonhatnak maguk után. CSANDAL ISTVÄN, Szene ■ Csendes a tanya. Az épületek között csak itt-ott vakkantja el magát egy-egy házőrző. A gazdaság istállóiban a gondozók leoltották a villanyt, az állatok kérődzve pihennek. Csak a juhakolból szűrődik ki a világosság. A gazdaság vezetője, Tömösvári elvtárs arrafelé mutat: — János bácsi még mindig a juhok között van. Dehát nem újság ez, különösen most az ellés idején. Az akolba léptünkkor János bácsi mosolyogva „jelenti” a gazdaság vezetőjének: — Minden rendben van, — mondja olyan nyomatékkel, mintha az eredménnyel ő lenne megelégedve a legjobban — most néztem őket végig, ma nem fog elleni'egy sem. Az anyajuhok nyugodtan pihennek, mellettük elnyújtózva heverésznek fehér báránykáik. Csupán néhány kis „elégedetlen” követelődzik még az anyatej után. A juhakol két oldalán kutricák állnak. — Ezekben helyeztem el a több bárányt ellő juhokat — mutat a kutricákra János bácsi — így nem keverednek össze és aztán nincs velük semmi baj. Az egyik kutricában két bárányka nyugtalankodik. János bácsi mindjárt ott terem, és szerető símogatással nyugtatja az állatkákat. Még beszél is hozzájuk, s azok mintha csak értenék, elpihennek. Gyurica János bácsi, a Rimaszombati Állami Gazdasághoz tartozó kurinyeci részleg juhgondozója, 277 anyajuhot és sok-sok kisbárányt gondoz. De mint mondja, mindegyiket ismeri, még nevet is ad nekik. Azt tartja, itt is érvényes az a mondás, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot. Azért tudott az elmúlt évben 100 juhtól 120 bárányt felnevelni. Gyapjúból pedig 4,20 kg-os átlagot ért el. De hát nem is semmiért tüntették ki már három ízben. Az idei eredmények még az eddigieknél is szebbnek mutatkoznak. Amikor erre terelődik a szó, János bácsi szerényen jegyzi meg: — Ügy néz ki, hogy az idén elérjük a 130-as átlagot. (Mármint 100 juhtól 130 bárányt.) Tömösvári elvtárs az egyik juh hátáról kitép egy gyapjúfürtöt. — Kiváló minőségű zsíros gyapjú. Hát ez évben mennyit nyírunk János bácsi? — szól az alacsony emberke felé. — Azt hiszem darabonként elérjük az öt kilót. Kilenc óra már elmúlt. A juhakolban egyenletes szuszogással pihennek az állatok. János bácsi mint jógazda, mégegyszer végigtekint kedvencein, majd leoltja a villanyt. A sötét udvaron enyhe nyugati szél csap az arcunkba. János bácsi hazafelé veszi útját. Szótlanul nézünk a távolodó juhgondozó után. — Aranyat ér ennek az embernek a keze, — mondja elismerő hangon a gazdaság vezetője. Körülöttünk már pihen a tanya népe. S a békés csendből szinte érződik, hogy a szorgalmas munkáskezekben gyűl az erő a további munkához. Kulik Gellért bízunk a hektárhozamok fokozásában Gépállomásaink előtt ebben az évben nagy feladatok állanak, mivel a múlt évvel szemben 7000 hektárral nagyobb földterületen kell munkát végeznünk. Emellett csökkentenünk kell a termelési és gépjavítási költségeket is. Ezekre a fontos tényezőkre gondoltunk a terv szétírásakor is. Természetesen ezen fontos feladatok teljesítése nagyban függ attól, hogyan készült fel a gépállomás. Örvendetes esemény, hogy a gépjavítási munkákat dolgozóink 8 nappal a határidő élőt elvégezték. Ebben nagy érdeme van Kovács Gyula, Jevcsák Imre, Vaszi Miklós, Kuik Lajos gépjavítóknak, va-Ifjúságunk megállja helyét Gépállomásunkhoz 25 brigádközpont tartozik. Ezek között olyanok is vannak, ahol többnyire fiatalok dolgoznak, mint például Hontfüzesgyarmaton, Hölvényben és Tergenyén. A tergenyei brigádközpont fiataljai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy négy nappal a, határidő előtt végeztek a brigádközponthoz tartozó szövetkezetekben a tavaszi vetéssel. Ennél különösen a traktorosok állták meg a helyüket, mint például Regás János, aki naponta 20 hektárt vetett be és boronáit meg és az éjszakai műszakban további 18 hektárt simítózott le. Nem maradt le a munkában Tímár Pál sem. aki naponta 19 hektárt vetett be és boronáit meg és az éjjeli műszakban további 8 hektárt simítózott le. Jó munkát végzett László János és László Ernő is, akik 14 hektárt simítóztak és boronáltak meg. A feladatok teljesítéséből Král István, Hlavnya József, Koperdák András és Karácsonyi Tibor ií jól kivették részüket. A gépállomásunkhoz tartozó ifjúsági brigádjaink elfogadták a tapolcsányi és köbölkúti gépállomások versenyfelhívását, s egyben kötelezettséget vállaltak, hogy a termelési költségeknél megtakarítanak 279 225 koronát, s egyúttal csökkentik a gépjavítások költségeit összesen 310 746 korona értékben. Továbbá vállalták, hogy munkatervüket 110 százalékra teljesítik és terven felül 12 410 hektárt művelnek meg. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy egy traktoregységre számítva fokozzák teljesítményeiket 67,5 hektárral. Kolcsár Anna, Zselíz ★ ★ ★ Több cukorrépát termelnek A terebesi EFSZ az elmúlt évben 56 hektárról 11881 mázsa cukorrépát adott át a cukorgyárnak. A beadási tervét 167 százalékra teljesítettek. A cukorrépa több mint egy ne gyed mi 11 i ó korona jövedelmet hozott a szövetkezeti tagoknak. A szövetkezet tagjai az idén is nagy súlyt helyeznek a cukorrépa termelésére. A tavalyinál sokkal nagyobb eredmények elérésére törekednek. Elhatározták, hogy 60 hektárt vetnek be cukorrépával és a hektárhozamot 280 mázsára emelik. Ez lehetővé teszi, hogy 9000 mázsával szárnyalják túl’ beadási tervüket. A Nánai Állami Gazdaság kertészetében lamint Matyasovszky elvtársnak, aki mint a műhely vezetője jól szervezte a munkát. A pálóci és más brigádközpontokon a tavaszi munkák idején azonban mutatkoztak jelentős hiányosságok, főleg abban, hogy a javítások idején a gépeket nem látták el kellően a szükséges kenőanyagokkal. Ezeket a hiányosságokat két-három napon belül eltávolítottuk. Ezek után főlyamatosan megindult a tavaszi munka és eddig mindezt az agrotechnikai határidő keretén belül végezzük. Március közepén 44,16 százalékra teljesítette gépállomásunk a tervét. Legjobbnak a nagykaposi I. brigádközpont mutat-A Strážkei Állami Gazdaság ortašš részlegén a hét elejen kezdték meg a cukorrépa vetését. 15 hektáron fognak cukorrépát termelni. Tíz hektáron elócsíráztatott . magot vetnek. Mint tavaly, úgy ebben az évben is, egy négy hektáros területen 700 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére, hogy a többi területen átlagosan 400 mázsás hozamot érnek el. kozott, amely a tavaszi munkák tervét 63 százalékra teljesítette a múlt hét végéig. Ami a tavaszi munkákra való felkészülést illeti, gépállomásunk szlovákiai méretben az elsők között foglalt helyet, amit megakarunk tartani a feladatok teljesítésénél is. Ezzel akarjuk megmutatni, hogy gépállomásunk ténylegesen egyik fontos tényezője a szocializmus építésének falvainkon. Banyík János, főmérnök, Nagykapos Hogy vállalásukat teljesíthessék, több jelentős agrotechnikai intézkedést tesznek. Például a szükség szerint ötször-hétszer gyomtalanítják, háromszor megkapálják, kétszer trágyalevezik a cukorrépát. Felkészültek a száraz időjárásra is, amikor öntözni fogják szállítható öntöző berendezésekkel a répát. Ez a gazdaság felkészült, a cukor-' répatermés gépesített betakarítására is az SKEM-3 kombájn segítségével. A napokban meglátogattam a Gál Kálmán vezetése alatt dolgozó nánai kertészetet. Amikor beléptem az üvegházba, Gál csoportvezető írásbeli munkáját végezte, a napi teljesítményeket írta össze. Tőle tudtam meg, hogy ebben az évben 50 hektáron kertészkednek. Amikor az elmúlt év eredményei iránt érdeklődtem, megmondta, hogy szép eredményeket értek el, amit az is bizonyít, hogy 70 000 korona jutalékot osztottak szét a dolgozók között. A melegágyak közt járva észrevehető, hogy valóban nagyobb gondot fordítanak a munkára és fel vannak készülve ígéretük teljesítésére. Ebben az évben sokkal több friss korai zöldséget akarnak adni a piacra, mint az előzőkben. Március elején 1500 csomó hónaposretket, ugyanannyi friss hagymát és 400 köteg répát adtak piacra, s ezenkívül 7000 fej salátát. Gál csoportvezető elmondta azt is. hogy terveik alapján legalább 18 000 fej salátát, ugyanannyi karalábét, 16 000 zöldpaprikát, 3 mázsa répát akarnak átadni rövidesen a piacra, majd később korai uborkát, paradicsomot, minél nagyobb mennyiségben. A Gál-'csoportban 65 munkaerő dolgozik. Ha a melegágyakat szemléli az ember, gyönyörködhet a szebbnél szebb saláta és egyéb korai zöldségekben, a szépen fejlődő palántákban, amelyek már elő vannak készítve kiültetésre. A petrezselyem, répa, hagyma magvait már elvetették, a dughagymát kiültették, s most a korai kápaszta, karfiol, karalábé elültetésére készülnek. A ’ ker-Szvityel Gábor és Gál Kálmán mérlegelik, mennyi íejessalátát juttathatnak piacra tészet berendezései biztosíték arra, hogy a Nánai Állami Gazdaság kertészeti-csoportja eléri a tervezett szép eredményeket. Négy öntözőberendezéssel a Garamból fogják öntözni a zöldségféléket. Ehhez igazán nem is kell csak jókedv, akarat, szorgalom, s munkájukat bizonyosan siker koronázza. Nagy József, Nána-Üjmajor. Hétszáz mázsa cukorrépát hektáronként A mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozásában a legnagyobb feladat a gép- és traktorállomás dolgozóira hárul. Korszerű gépekkel, a növénytermelési és állattenyésztési munkák gépesítésével, a gépek szakszerű karbantartásával és kihasználásával jelentős mértékben fokozhatják a termelési költségek csökkentését. Sok helyütt azonban a termelés hatékonyságát tévesen értelmezik és olyan vélemények is elhangzanak, mely szerint jobb volna, ha a gép- és traktorállomások gépállományukat — még a nehéz talajmegmunkáló gépeket is — széjjel osztanák egyes szövetkezetek között, sőt sok földműves azt a nézetet vallja, hogy a szövetkezet ezáltal a gépi munkát felkészültebben, de főképpen olcsóbban végezné, így tehát végeredményben magasabb munkaegység-értéket érnének el. Miben fedik a valóságot ezek a vélemények ? Az egyszerűség és a könnyen érthetőség kedvéért vegyünk például egy 1000 hektár szántófölddel rendelkező EFSZ-t. A gépesítési folyamat mai állása mellett a szövetkezetnek a gépek beszerzésére kb. 1240 000 koronára volna szüksége. Tudott dolog azonban, hogy a mezőgazdasági gépek élettartama 10 év körül mozog. Tehát a gépállomány elhasználódása után, 10 év elmúltával a szövetkezetnek ezt az összeget újból kellene befektetnie. Eddig azonban csak a szükséges gépállomány beszerzéséről van szó. Minden jó gazdának a gépeket szakszerűen karban kell tartani és télre az időjárás viszontagságaitól védeni és elraktározni. Tehát új kiadások merülnek fel: építkezési befektetés, raktárak, színek, műhelyek és főképpen Hogyan gazdaságosabb? Kisebb teljesítményű gépeket az EFSZ-ek is vásárolhatnak drága szerszámok és berendezések válnak szükségessé. Ezek a befektetések körülbelül 1000 000 koronát igényelnek. Pontosabb képet kapunk, ha számba vesszük, hogy a gépi berendezés költségei minden egyes hektár földet 2700 koronával megterhelné. Irányadás szempontjából tekintetbe kell vennünk hogy a pozsonyi kerület szövetkezetei — beleértve az állattenyésztés jövedelmét is — 1736 koronát jövedelmeznek átlag évenként. A fenti számokból kitűnik, hogy a szükséges gépek megvásárlása a szövetkezeteket gyengítené, sót sok esetben életképességüket megakadályozná. A tanyi EFSZ még 1954-ben négy kerekes traktort vásárolt. A szövetkezet vezetősége az erőgépek karbantartásának költségéről, az elvégzett munka értékéről pontos nyilvántartást vezetett és arra a megállapításra jutott, hogyha gépeiket talajmegművelésre használják, a munkára ráfizetnek, mert a gépállomás ezt sokkal olcsóbban végzi. Az apácaszakállasi EFSZ 1955-ben szintén traktort vásárolt, mely rövidesen javításra szorult és 12 000 koronájába került a szövetkezetnek. Kiszámították az elfogyasztott üzemanyag árát, a traktoros fizetését és számításuk ráfizetéssel zárult. Helytelen az a felfogás is, mely szerint a szövetkezetek egyáltalán ne rendelkezzenek saját traktorral. A saját szövetkezeti traktor könnyű szállítási munkákra kifizetődik és a gyorsabb elintézés szempontjából is előnyös. • Ez azonban csak az érem egyik ol- : dala. Tudjuk, hogy a szövetkezetek a gépek túlnyomó részét az év csak bi- 1 zonyos szakaszában, idényszerűen 1 használják. A gép- és traktorállomá- ; sok ezzel szemben a gépeket sokkal I jobban ki tudják használni, ami jelen- i tős mértékben hozzájárul a termelés i költségeinek csökkentéséhez. A további komoly kérdés: az elrom- < lőtt gépek megjavítása. A javítási munkák és a gépállomány folytonos kar- : bantartása sok szakembert igényel. Ilyen szakember azonban kevés van és ha volna is a szövetkezetek nem tudnák őket állandóan alkalmazni és észszerűen kihasználni. Csak néhány példát említettünk, amelyek a mezőgazdasági gépállomány további meghagyását bizonyítják a gépállomások tulajdonában: Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kisebb, alacsonyabb teljesítményű gépeket nem ésszerű a gép- és traktorállomásokon összpontosítani. Az EFSZ-ekben számos oly munka van, amelynél biztosítani lehet a gép teljes kihasználását. Ezekben az esetekben célszerű, hogy ezek a gépek az egységes földművesszövetkezet tulajdonát képezzék. Szövetkezeteink jelentős részének elég pénze van ahhoz, hogy egyes könnyebb gépeket maguk megvásárolhassanak. Az egységes földművesszövetkezetek további megszilárdulása és jövedelmének növekedése következtében mérlegelni lehet azt is, hogy azon szövetkezeteknek, amelyek egyes, a gazdaság mindennapi menetéhez szükséges gépet óhajtanak megvenni, saját tulajdonukba adjunk, mint például különböző sajtolókat, a növények védelmét szolgáló gépeket, vontatott felszerelést stb., stb. A múlt években nem biztosítottuk kellő mennyiségű gépekkel a szövetkezetek belső szállítását sem. Ezért az 1956—1960-as években az EFSZ-ek belső szükségletének biztosítására több mint 10 000 traktort, több mint 3000 teherautót és 10 000 pótkocsit kapnak. A szállító traktorok és más gépek elősegítik az EFSZ-ek jobb munkamegszervezését és a munkaerőszűkséglet csökkentésére, valamint az . agrotechnikai jobb időpontok betartá: sára vezetnek. i A gépesített eszközök fő magva ; azonban továbbra is a GTÄ-k maradnak. A GTÁ-ok szocialista mezőgazda, Ságunk anyagi, .műszaki alapja bizto' sításának fő formái. Szerepüket tovább- növeljük. A gép- és traktorállomásokat nagyobb mértékben tesszük felelőssé- az istállómunkák gépesítéséért és ezen ■ eszközök karbantartásáért és azt akar■ juk, hogy gépjavító tevékenységüket . terjesszék ki az egységes földműves, szövetkezetekre is. ; A fentiekből kitűnik, hogy helytelen i volna egyes alaptalan követeléseket •. teljesíteni és a gép- és traktorállomát sok valamennyi gépét az EFSZ-ek kö■ zött széjjelosztani, ilyen hangok fé- i kezik a falu szocializmusának építését ■ és elterelné helyes fejlődési irányából. A gép- és traktorállomások mostani c fejlődése egészséges, a munkás- és pa. rasztszövetség megerősítése szempont. jából egyenesen kívánatos. F. J.
