Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-07 / 14. szám
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. április 7. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 14. szám. Bevált módszerekkel A termelés hatékonyságáért A közös gazdálkodás első évei a bácskai szövetkezet tagjainak sem szórták teli marekkal az „áldást”. De nem is csoda, hiszen az „újszülött” szövetkezeti tagok egyike sem rendelkezett kellő szaktudással' — ami egyik alapteltétele a nagyüzemi gazdálkodásnak. Annyira azonban „szemfülesek” voltak, hogy különbséget tegyenek az egyéni és nagyüzemi gazdálkodás között. Kezdték tehát egyengetni az utat a boldogulás felé! — Először is tudnunk kell, hogy szövetkezetünk fejlődésének a közös munka az alapja. Ügy kell tehát a munkát megszervezni, hogy minden szövetkezeti tag tudása legjavát adja a közösségért — mondotta két évvel ezelőtt a bácskai EFSZ vezetősége az egyik taggyűlésen. Bátor lépések A SZÖVETKEZETEK III. országos kongresszusának előestéjén a pöstyéni járásban levő osztrovi község kis- és középparasztjai elhatározták, hogy szövetkezetét alakítanak. A 17 szövetkezeti tag közül Gašpar Kráľ, 28 éves fiatalember lett a szövetkezet elnöke. A KONGRESSZUS«utáni első napon Čadcán és Vágbesztercén 30 kis- és к zépparaszt kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. Igv az újonnan alakított szövetkezetek száma — ez évben — a zsolnai kerületben 13-ra emelkedett. A GALSZÉCSI JÄRÄS Volčice községében is a kongresszus utáni első napon alakult meg az egységes földmű vesszövetkezet. Az év elejétől ez már a 12. új EFSZ ebben a járásban. A KASSAI KERÜLETBEN az év elejétől március 29-ig 15 új szövetkezet alakult. Buzice községben március 28-án 14, Abaszéplakon pedig egy nappal később 11 kis- és középparaszt kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. A KECSKEVARBÖI földművesek (korponai járás) körében is többször szó esett már a szövetkezeti gazdálkodásról, míg aztán március utolsó napjában 29 földműves megalakította a szövetkezetét. Vecseklén (füleki járás) szintén március utolsó napján alakult meg az EFSZ. Ezzel a besztercebányai kerületben — ez évben — 14-re emelkedett az új szövetkezetek száma. SEBÓ JÁNOS LEVELEZŐNK örömmel írja szerkesztőségünknek, hogy a napokban a zselízi járásban levő Cseke község 11 dolgozó parasztja alakított szövetkezetét. — Ezzel elértük — fejezi be levelét Sebó elvtárs — hogy a járás mind a 42 községében mély gyökeret vert a szövetkezeti gondolat. A bajcsi EFSZ Bajkai Zsuzsi nénit küldötte a kongresszusra. Zsuzsi néni nem csekély büszkeséggel viselte mellén a nemrég kapott „A legjobb dolgozó” kitüntetést, mert a fénylő jelvény mögött annak a becsületes munkának az eredményét érezte, amelyet a tyúkíarmon végzett í; A galántai járásból » A nemzeti bizottságok sokat fi tettek járásunkban is. Hódi közit ségben betonjárdát építettek, Kari jalon most fejezik be a kultúrháfi zat, Felsöszelin és Diószegen тоj. dern iskolát építenek. Egy pár adat a ez, de ez is bizonyítja falvaink * fejlődését. K. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A tamási szövetkezet tagjai taggyűlésen vitatták meg Dolanský elvtársnak a termelés hatékonyságáról szóló beszámolóját. Heves vita után a szövetkezet vezetősége határozatot dolgozott ki, mely szerint ez évben a búza hektárhozamát 180 kg-al, a kukoricáét 5 mázsával és a burgonya hektárhozamát 15 mázsával növelik. A takarmányfélék hektárhozamát szintén növelni szándékoznák. így például 1078 mázsa évelő és 1360 mázsa réti takarmánnyal termelnek többet, mint az elmúlt évben. A szövetkezet tagsága a gyűlés alkalmával kötelezettséget vállalt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére, hogy terven felül beadnak 70 000 liter tejet, 190 mázsa marhahúst és 220 mázsa sertéshúst. A termelési költségeket hektáronként 550 koronával csökkentik a tamási szövetkezet tagjai. Ezzel így a közös kasszába 437 000 koronával kerül több, és ennyivel lesznek gazdagabbak a tamási szövetkezet tagjai. Sólyom László, Losonc Kihajt a mező zsenge zöldje Kihajt a mező zsenge zöldje, érezni fényt és meleget, s kitárt ablakok közt vonul be a faluba a kikelet. Még alig hallhatón csobogva - a patak dalba fog nekünk, s fehér gallyával int a meggyfa: „Növünk, elvtársaim, növünk“. A nép szervei Országjáró úton, ha az Agitációs Központok anyagét tanulmányozod, akaratlanul is eszedbe jut a költő szava: „S mégis, mikor jön a reggel, — S pernyét fújnak a szelek, — A grófi szérűn ott zokog — Egy egész koldus-sereg. — Siratják a semmit, a másét, — A gróf tán éppen agarász, — Érzik titkon, hogy az övék — E bús élet, s a kalász.” (Ady) Talán senki sem szól ilyen mélyen, ilyen szívbemarkolóan a parasztság életéről. Benne van ebben az évszázados elnyomás minden kínja, baja. Végrehajtók, árverés, örökös rettegés, kenyérnélküliség. Rá illett ez a cserháti (komáromi járás) parasztokra is, akik a múlt köztársaság alatt teljesen a tönk szélre jutottak, s a falu lakóinak mindössze pár hektár földje maradt, a többit felfalta a nagybirtok, mert nem bírták fizetni az adót. Az agitációs anyagok másról is beszélnek. — Kokavec József jegyzösége alatt alig fejlődött a falu, az ember teste kétrét görnyedt előtte ajándékkal a kezében, hogy intézzen el valamit, reggel már mégsem ismerte meg, — jajdult fel Greksza Mihály alsószecsei középparaszt. — Ma megbecsülik az embert — fűzték tovább a szót — a nemzeti bizottság tagjai. Nézzenek csak körül a mi falunkban mi épült a három év alatt — mondotta büszkén. Van is itt mit nézni és az agitátoroknak van mivel érvelni. Három év alatt 18 Spartak autót vettek a szövetkezet tagjai. Büszkén állhatnak majd a választók elé Adami János a nemzeti bizottság elnöke, Sipos elvtárs a nemzeti bizottság titkára és a többi tagok is, mert megtették amit a nép várt tőlük. Megtették még akkor is, ha néha nehezen ment a szervezés és a parasztok pillanatnyilag nem értették meg őket. Nem féltek a nehézségektől, hivatásukhoz híven dolgoztak, felelősséget éreztek a népért. Nemsokára a választók elé lépnek a Nemzeti Front új jelöltjei, ahol abból a szempontból beszélnek majd, hogy mennyit fejlődött a falu és mik a terveik a jövőre vonatkozólag. A nagyüzemi gazdálkodás megszilárdítása, és új EFSZ-ek alakítása; ez a legfőbb programja a nemzeti bizottság új jelöltjeinek. Az új jelöltek és a megválasztandó nemzeti bizottság nem lehet ezzel a kérdéssel szemben közönyös. A felelősség nagy, mert a nép elvárja, hogy akit megválaszt, úgy vezesse a falvak dolgozóit, hogy az útjuk mindig előre mutasson. Ne higyjék a nemzeti bizottságok, hogy a középparasztok nem figyelik munkájukat és nem ítélik el, ha helytelen irányba vezették. Nemrég egy dolgos barti paraszt, Csókás Imre, elkeseredetten beszélt arról, hogy náluk lejáratták a szövetkezeti gazdálkodást. A nemzeti bizottság nem törődött az EFSZ-el, sőt a volt elnök maga is részese volt a szövetkezet szétbomlasztásának. A szövetkezet másfélmilliós veszteséggel feloszlott. Hatalmas erkölcsi kár ez, amikor a nemzeti bizottság elnöke, egyszemélyben a volt EFSZ elnöke is, lopott. Most a falu kis- és középparasztjai nem mernek új EFSZ-t alakítani, mert félnek az adósságtól, és attól, hogy megismétlődhet a múlt. Pedig a barti gazdák is foglalkoznak a szövetkezeti gondolattal, maga Csókás Imre is elismerte, hogy ha rossz is volt a szövetkezet, mégis nagyobb hektárhozamot ért Д, mint sok gazda. Látják tehát, hogy közösen többet és olcsóbban lehet termelni. A választások előtt a választóbizottságok ilyen helyeken jól fontolják meg, hogy kit jelölnek, mert az ilyen nemzeti bizottsági tagokra nincs szükség és a nép úgy sem szavaz rájuk. A kisebb nagyobb hibák ellenére is a nemzeti bizottságok tagjainak többsége jól dolgozott és a Nemzeti Front újra jelöli őket. Mert az életszínvonal általában emelkedett és ez a fokmérője a nemzeti bizottságok munkájának. A zselízi járásban például több mint 1500 koronával emelkedett az egy lakosra eső vásárló erő. ' Ezek a számok arról beszélnek, hogy a nemzeti bizottságok tényleg a nép szervei, mert a nép boldogulásáért küzdenek. év. A lázas bizodalom mennyi pátosza, höskölteménybe illő honfoglalás. S azóta, hogy a szovjet hadsereg egy új világ kapuját nyitotta meg hazánk dolgozói előtt, szinte minden év felszabadulás nekünk. A párt vezetésével hatalmas műhellyé alakult új ország kovácsolódott, s a dolgozó parasztsággal szövetségben hősi munkásosztályunk keze nyomán az alkotások erdeje nőtt ki; a halál helyett kivirult az élet dús lombú fája. Szlovákia 12 évvel ezelőtt felszabadult fővárosa is új életet él. Arculata szinte napról napra, változik, s az emberek arcán — 12 év eredményeként — a megelégedés honol, s izmuk új tettekre feszül. Mindanynyiunk jobblétéért. ... meet kw ct kodáe Ha valaki napközben Kondás Józseffel, a perbenyéki szövetkezet elnökével akar találkozni, az bizony ritkán sikerül. Különösen ilyenkor, amikor már hangos a határ. Én is úgy fogtam el kétkerekű paripáján lovagolva a mezőről jövet. Mert mostanában duplázza a futkározást, hogy — amint mondja — behozza azt, amit Prágában a kongresszuson időzéskor elmulasztott. Mert hát ott volt ő is a között a sokszáz között, akiket százezrek küldtek, hogy értékeljék a mát s döntsenek a holnapról. Dicső feladat, nagy tét és nagy felelősség ez, s talán éppen ezért beszél olyan büszkeségtől átivódott lelkesedéssel Kondás József a kongresszusról. — Én is beszélni akartam — újságolja — de annyi volt a felszólaló, hogy mindegyikünkre nem került sor. Sokszor szinte tűkön ültem, mert igen kikívánkozott belőlem a szó. Csak az kárpótolt, hogy többen érintették azt a kérdést, amelyről én is beszélni szerettem volna, na és a határozat is úgy van megszerkesztve, mintha minden pontját a földművesek szájából vették volna ki. Mintha attól félne, hogy gondolatai messze futnak, csak nagy sietséggel mondja el, hogy őket a szarvasmarhatenyésztésről és az évelő takarmányok termesztéséről szóló határozat érdekelte legjobban, mert szövetkezetük fejlesztésének alapját ezekben látják. — A múlt évben 2000 literes volt a fejési átlagunk — mondja — de ezzel nem vagyunk megelégedve, mert ezt sok abraktakarmány feletetésével értük el és így nem volt gazdaságos. Ezen a jövőben úgy változtatunk, hogy az összterület 28 százalékát, azaz 140 hektárt herefélével vetünk be. Az idén is 2000 literen felül akarunk fejni, annak ellenére — és itt a büszkeség felemeli hangját —, hogy 30 előhasú üszővel bővítjük tehénállományunkat. A pótjutalmazástól szintén sokat várnak. Ezt már a múlt évben is alkalmazták és a tapasztalatok alapján szellemesen jegyzi meg: — Szinte látom, hogy a tavaly kiadott pótjutalom már kapálja a még ki sem kelt cukorrépát. Kondás elnök egyre sűrűbben nézeget az órájára. Aztán csak úgy sebtében mondja el, hogy sok mindent tudna még beszélni a helyi adottságok kihasználásáról, a szövetkezet saját alapszabályzatáról, meg arról mit látott, mit tapasztalt a kongresszuson. De lába már kerékpárja pedálján . van. — Majd máskor aprólékosabban — mosolyog vissza — most sietek, mert hív a határ. Ott kell jól széfnézni, hogy saját érdekünkben valóraváltsuk a kongresszus határozatait. KuGe Mi volt tehát az első lépés? Az önálló munkacsoportok megalakítása, az érdem szerinti jutalmazás bevezetése és a szocialista munkaverseny kiszélesítése. Mindez persze sok fáradságot, türelmet és nagy munkaakaratot igényelt. A szövetkezet tagjai azonban valamennyien kijelentették. — Szívesen dolgozunk, mert tudjuk, hogy nekünk terem a föld! És az igyekezet meg is hozta a várt eredményt! Ma már a bácskai szövetkezet a királyhelmeci járás egyik legjobbja. Gyakran halljuk bizony az afféle megjegyzéseket a járásban: „Könnyű a bácskaiaknak . ..” Még nem könnyű, de már sokkal jobb, mint valamikor volt. És ezután még jobb lesz, mert valamennyien úgy akarják. Ez évben például elhatározták, hogy 60 hektár kukoricát és 25 hektár burgonyát négyzetes-fészkesen ültetnek el. Tervbe vették azt is, hogy kukoricát hektáronként 70 mázsát, — 5 mázsával többet mint tavaly, — burgonyát pedig 200 mázsát — 40 mázsával többet mint a múlt évben — termelnek hektáronként. A termelés hatékonnyá tételéért az állattenyésztésben is a legjobban szervezik meg a munkát és rátérnek az állatok egyedi takarmányozására. Az állati termékek növelése érdekében elegendő és jó minőségű takarmányt biztosítanak. A herefélék és a réti füvek egyrészét még virágzás előtt lekaszálják, hogy a vitamindús takarmánytól több tejet, vajat, húst juttassanak dolgozóink asztalara, valamint több korona „guruljon” a közös kasszába. ILLÉS BERTALAN, Bacska
