Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-07 / 14. szám
2 \fzalŕttd Földműves 1957. április 7. Gazdagabb, kulturáltabb nép választ Feljebb a kultúra lépcsőfokán... TVyTegszokott dolog, hogy a cigá-L'l nyok a falu legeldugottabb részén vagy a végén laknak. így volt ez nemrég még a mi falunkban is, Sajószárnyán. A halastó szélén voltak összezsúfolva, egészségtelen életkörülmények között tengették napjaikat. A három évvel ezelőtt megválasztott nemzeti bizottság látta a cigányok tűrhetetlen helyzetét és a járási szervek segítségével alkalmas helyen háztelket mértek ki nekik, hogy építkezhessenek. Azóta már egész utcasort építettek s ma tágas, egészséges házakban laknak. Az új környezet jó hatast gyakorol az emberek munkakedvére is. Ma már majdnem mindannyian dolgoznak. A gyerekek is szorgalmasan tanulnak az iskolában. Pl. Dányi Zoltán legnagyobb lánya a 11 éves iskola 10. osztályába jár. Tanulmányi eredménye kitűnő. Büszke is az apja rá, a lány meg az apjára, mert az is mindig jó munkásember volt. így sorolhatnánk még a példákat azokról az emberekről, akik egyre emelkednek a kultúra lépcsőfokán. U"z csak egy mozzanat a falu l-J életéből. Szóljunk még a többiről is, mert van ám itt sok eredmény. A nemzeti bizottság választási ideje alatt sokat tett.. Az utolsó három év alatt 28 ház épült. Ha megnézzük kik építkeznek, azt látjuk, hogy egyszerű munkások. Egyesek a vasúton, az erdészetnél, mások az állami gazdaságban dolgoznak. Például Grelák elvtárs lelkiismeretesen gondozza a gazdaság sertéseit, vagy az öreg Szabó bácsi a téglagyárban dolgozik. Sokáig öreg házban lakott, de ma ő is újat épített, elhagyta a régit. A kultúrház a felszabadulás óta épült, 1955-ben kívülről belülről kifestették, körülkerítették. A kapu még nem készült el, ez már az új helyi nemzeti bizottság feladata lesz. A magyar iskola és az óvoda környéke siralmas volt. Tavaly rendbeszedték, kifestették. A kisfiúk és a láííyok örömmel járnak az óvodába, ahol Gitta és Joli óvónők foglalkoznak velük, játékkal nevelik őket. Nemcsak Sajószárnya, de az egész tornaijai járás óhaja teljesült, amikor Sajószárnyán szülészeti otthont létesítettek. A helyi nemzeti bizottság mindent megtett, hogy Sajószárnya ezt a régi kastélyban megkapja. Ma már itt látnak napvilágot a környék újszülöttjei. Az EFSZ jó pár évvel ezelőtt alakult, a kezdet elég nehéz volt. Az állatokat hét-nyolc helyen tartották. A helyi nemzeti bizottság sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, végre is arra az elhatározásra jutottak hogy a falutól 300 méterre egy gazdasági udvart építenek. A télen már ott teleltek a juhok, felépült a tyúkfarm is és alig olvadt el a hó, máris megkezdték a sertésól építését. Az építkezés igen sokat jelent a szövetkezetnek, mert a nem megfelelő elhelyezés nagy károkat okozott. A helyi nemzeti bizottság tehát sokat segít. Bacsó elvtárs a HNB elnöke a gépállomáson dolgozik, munkájával igen megvannak elégedve. Választói is bizalommal fordulnak hozzá. Eddig nem csalatkoztak benne és nem fognak a jövőben sem. Nem tartozik már a fiatalok közé, jól emlékszik a régi választásokra. Ö nem tett úgy, mint régen, hogy a kortesek leitatták a választókat, mégis egyhangúlag megválasztották.Az eredmények beszélnek arról, hogy nemcsak az urak értettek a falu igazgatásához, hanem az egyszerű emberek is, akik többet tettek egy évtized alatt a falu lakóinak érdekében, mint a régi jegyzősegédek egy fél évszázad alatt. A helyi nemzeti bizottság titkára munkáját mindig becsületesen végezte. Ha a lakók ügyes^bajos dolgaiban hozzáfordultak, soha nem nézte a hivatalos időt. Segített mindenkin és mindenhol, szeretett mindenkit, őt is szerették a falu lakosai. A helyi nemzeti bizottság aktív tagjai közé tartozik még Valent elvtárs az EFSZ elnöke, Németh András és Ritcz elvtárs, akik szintén szívügyüknek tekintették a falu minden gondját-baját. A/Tajdhogy kifelejtettem. A múlt év őszén a községben megkezdték egy új iskola építését. Az anyag már megvan, a kútat is kiástuk, a befejezés azonban már az új nemzeti bizottságra vár. Reméljük, hogy ha az úrnákba tesszük szavazólapjainkat, ismét olyan embereket választunk, akik tekintet nélkül vallásra, fajra, nemzetiségre, segítik a falu lakosait a kulturális és gazdasági felemelkedésben. Németh János, Sajószárnya Néhány adat a bratislavai XNB akciós tervéből A napokban kezerpbe került kerületünk akciós terve. Amint lapozgattam, arra az elhatározásra jutottam, hogy ezeket a szép eredményeket papírra vetem. Szólnom kell róla, mert nagyon megkapóak a tények, hogy mennyit fejlődött a bratislavai kerület. Elsősorban ki kell emelnünk azt, hogy az eredmények azért jöttek létre, mert kis- és középparasztjaink többsége már a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta, így lehetővé vált. hogy a gépek többet segítsenek az embernek a napi fáradságos munkában. vesztáltunk. Itt a tervet 234 százalékra teljesítettük. Ezek az eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozók kulturális szükségleteit minél nagyobb mértékben kielégítsük. A múlt évben a vállalatok 31,2 százalékkal több személyt szállítottak, mint 1954-ben. A választási időszak elején az első évben 5 új autóbuszvonalat vezettünk be, 1955-ben már tizennégyet, 1956-ban pedig tizet. 1956-ban az előző évekhez viszonyítva 53,2 százalékkal több fehérneműt mostak mosodáinkban. Falvainkon fokozódott a vásárlóerő. Hogy csak egy példát említsünk, 1954-ben 135 345 rádiótulajdonosunk volt, a választási időszak végén ez már 172 320-ra emelkedett. 1954-ben 4558 családiház épült, 1955-ben 1275, 1956-ban pedig 3340. Emellett csupán az utolsó évben az egyes beruházási szervek 1403 lakást adtak át. A kerületben a traktorok száma 1954-hez viszonyítva 16,3 százalékkal emelkedett. Ez lehetővé tette a jobb munkát s a többtermelést. A kukorica vetésterületét 16,5 százalékkal, a cukorrépa vetésterületét 4,2 százalékkal, a búza vetésterületét pedig 60 százalékkal növelték. Ezzel párhuzamosan javult az állattenyésztés is. 11,1 százalékkal több vágószarvasmarhát tenyésztettünk, a tejhozam pedig 33,8 százalékkal emelkedett. Mivel az állattenyésztést emeltük, az EFSZ-ek beruházási építkezésébe is többet in/J^í IQ1310 Negyvenkét új ház épült Málas községben a nemzeti bizottságba a legjobb ..munkásokat , jelölték az állami gazdaságból és a földművesszövetkezetből. Az Agitációs Központ gálódott iskolaépületet, az utcákat kiköveztük. 72 építkezési engedélyt kaptunk, ebből 42 már felépült. Ugyancsak ajakplj. ggy szövetkezeti; áruház is. A faluszépítési munkálatoknál felszereltük a helyi hangszórót. A választási időszakban 1.1 munkásunk vett motorkerékpárt. EFSZ-ünk hat új taggal szaporodott, ami bizonyítja azt, hogy szövetkezetünk jó úton halad. szintén működik és ismerteti a választókat a választási törvénnyel, valamint a falu fejlődésével. A mi nemzeti bizottságunk is. dicséretet érdemel munkájáért. Jó meggyőző munkával lehetővé tette, hogy megalakuljon az egységes földművesszövetkezet. Sokat tettünk a falu kulturális felemelkedésért. Adaptáltuk a megron-40 millió koronát fizetnek ki nyugdíjra Bratislavában több mint 24 200 nyugdíjas él, akiknek körülbelül 7 millió koronát fizetnek ki. Most az új törvény szerint 663 606 koronával emelték nyugdíjukat. Még ebben az évben 3000 polgárnak kezdik meg a nyugdíjjárulék fizetését. 1960-ig a szociális biztosításra kifizetett összegek 40 százalékkal emelkednek, ez azt jelenti, hogy csak Bratislavában 40 millió koronát fizetnek ki évente. ★ ★ ★ Zelenák István írja Perbenyíkről: Nemrég megkaptuk az Angyalosi-féle kastélyt, amelynek rendbehozására 300 000 koronát fordítunk. Öbert János, Málas — Mint mindenütt, községünkben is megindultak a választási előkészületek. Az Agitációs Központ is megkezdte munkáját. Nálunk is van mit beszélni a nemzeti bizottság tevékenységéről. A választási idő alatt a szövetkezet felépített 6 istállót, a község egy tűzoltószertárt, korszerű kútat, 350 méter hosszú járda épült, egy hídmérleg, a falu szívében pedig park létesült. Hozzáfogtunk a sportpálya építéséhez, egy régi házat lebontottunk, s annak helyére jön a kultúrház mozihelyiséggel. A választási időszak alatt 37 szebbnél szebb lakás épült. Az új nemzeti bizottság a lakótelepeket még 20 házzal kiegészíti, gondoskodik arról, hogy bevezessék a villanyt és a hangszórót, a helyi 11 éves iskolát megjavítjuk és főfeladatunknak tűztük ki a még 11 egyénileg gazdálkodó középparaszt megnyerését a szövetkezeti gazdálkodás számára. Választások előtt a falu népe Az ország népe ezekben a napokban ismerkedik meg azokkal a polgárokkal, akiket a Nemzeti Front ajánlott a nemzeti bizottságokba, hogy a népi közigazgatás választott szerveiben képviseljék a dolgozó nép érdekeit és a választó polgárok megbízásából intézzék a nép közös ügyeit. A jelöltek közt a munkás, önálló gazdálkodó és értelmiségi foglalkozásúak mellett, sok szövetkezeti tag is van. F,z természetes, hiszen ma már falvamk közel 60 százalékában egységes földművesszövetkezetek vannak. Ez a szám az EFSZ-ek III. kongresszusa előtti napokban lényegesen emelkedett és a kongresszus befejezése után is állandóan növekszik, így tehát szövetkezeti parasztságunk ma már számszerűleg is hatalmas tömeget jelent, de jelentősége még sokkal nagyobb, ha tekintetbe vesszük, hogy a parasztságnak ez a része — ma már több mint 400 000 dolgozó — szocialista termelőviszonyok között gazdálkodik és ezzel a kollektív gazdálkodás módszerével legaktívabb részt vállal a szocialista társadalmi rendszer megalapozásában. Szövetkezeteinknek ma már hatalmas befolyásuk van az egész nem’zetgazdaságra és a falu társadalmi életének minden szakaszára, a kulturális színvonal emelkedésére, a falu szocialista fejlődésére. A szövetkezetes-jelölt nagy előnye — ami a népi közigazgatás munkájá-A bratislavai kerületi nemzeti bizottság akciós tervének teljesítéséből csak néhány adat és mutatószám ez, azonban tükörképe lakosságunk életszínvonala emelkedésének. К. B. Választási kalendárium Április 7: ' A Központi Nemzeti Bizottság tanácsa jelentést tesz a központi nemzeti bizottságba és a körzeti nemzeti bizottságokba való választásokra létesített választókerületei választási bizottságok megalakításáról, számáról és összetételéről a Szlovák választási bizottságnak. A választókerületi választási bizottságok elnökei összehívják ezeknek a bizottságoknak tagjait az első ülésre, megismertetik őket a bizottság feladataival és erről a nemzeti bizottságok elnökének jelentést tesznek. Április 8: A körzeti nemzeti bizottság tanácsa jelentést tesz a központi nemzeti bizottság tanácsának a választási körzetek létesítéséről és számáról. A járási nemzeti bizottság tanácsa jelentést tesz a járásban létesített választási körzetek megalakításáról és számáról a kerületi nemzeti bizottság tanácsának. Április 9: A körzeti nemzeti bizottság tanácsa választókörzeti választási bizottságokat létesít, közzé teszi jegyzékét. A helyi nemzeti bizottság tanácsa választókörzeti választási bizottságokat létesít, létesítésüket közzé teszi, jelentést tesz létesítésükről, számukról és összetételükről a járási nemzeti bizottság tanácsának, e bizottságok tagjainak kinevezéséről dekrétumokat ad ki és meghívja a bizottságok elnökeit a helyi nemzeti bizottságok elnökeihez. Április 12: A helyi nemzeti bizottság elnöke megismerteti feladataikkal a választókörzeti választási bizottságok elnökeit és felkéri őket, hogy három napon belül hívják össze e bizottságok tagjait és ismertessék meg őket feladataikkal. A választókörzeti választási bizottságok elnökei megjelennek a helyi (városi körzeti) nemzeti bizottságok elnökeinél. Április 13: A kerületi nemzeti bizottság tanácsa jelentést tesz a kerületben létesített választási körzetek megalakításáról és számáról a Szlovák választási bizottságnak. ban való részvételét gyümölcsözővé teszi — hogy jól tudja mit jelent a szövetkezet, a közös gazdálkodás a társadalom számára és ezért megválasztása után öntudatosabban és lelkesebben fog harcolni a szövetkezeti nagytermelés fejlesztéséért, mint más falusi polgár. Szövetkezeti tagsága biztosíték erre, mivel már a szövetkezetbe való belépésével bizonyítékát adta annak, hogy tudatosította a földművelő egyéni érdekeinek és a közös társadalmi érdeknek a kapcsolatát. A szövetkezeti tag a saját tapasztalatain keresztül győződött meg a szövetkezeti nagytáblás gazdálkodás előnyeiről a kisparcellás egyéni gazdálkodással szemben Szövetkezeti parasztságunk egy része azok közül való, akiket a régi köztársaságban „földnélküli proletároknak“ hívtak. Egy másik részük 1—5 hektárig terjedő földön gazdálkodott. Ez a réteg az ország földjének csupán 6 százalékát bírta, míg a kapitalista földbirtokosok kis számú csoportjának Szlovákia földjének 50 százaléka volt a tulajdonában. Ezek a parasztok jól ismerik a kapitalista parasztpolitikát, annak következményeit, a nyomorúságot, az eladósodást, a falu kulturátlan életét, a nyomor napszámokat és a vérbefojtott földmunkásszráikokat. Tudják azt is, hogy a kapitalista országokban még ma sem kedvezőbb a paraszt helyzete, mint a masaryki, benesi áldemokráciában volt, Az EESZ kongresszusán a parasztdelegátusok nagy figyelemmel kísérték a francia küldött felszólalását, aki elmondotta, hogy a francia kisparaszt állandó félelemben él, mert a nagybirtok kiszorítja a versenyből, a mezőgazdasági munkás pedig nem tudja mikor veszti el a munkaalkalmat és miből fogja fenntartani családját. De azt is hallották a parasztdelegátusok hogy a tyneci EFSZ, mely 276 hektáron gazdálkodik, hektáronként 9305 liter tejet, 253,5 kg sertéshúst, 69,76 kj marhahúst termelt, hektáronként 46f mázsa cukorrépát, 29 mázsa búzát, 5C mázsa morzsolt kukoricát takarított be De nem kerülték el a delegátusok figyelmét a vicsápapáti EFSZ eredményei sem, amely minden tehéntől 2681 liter tejet. 29,4 mázsa búzát, 317 mázsa cukorrépát termelt. Nagyon sol ilyen és hasonló példát lehetne méc megemlíteni. Nem tagadjuk azonban, hogy ezel a legjobb szövetkezetek és nem minden szövetkezet dicsekedhet ilyen kiváló eredményekkel. De a szövetkezetek eddigi fejlődése bizonyítja, hogy ahol tanulnak a legjobbak példájából, felzárkózhatnak hozzájuk, sőt meg is előzhetik azokat a szövetkezeteket, amelyeket ma példaként emlegetnek. Csak az emberektől, szakismereteiktől, tapasztalataiktól és erős akaratuktól függ, hogy minden hektár földről a lehető legnagyobb mennyiségű terméket nyerjenek. És mi nem kételkedünk dolgozó népünk ezen nemes tulajdonságaiban. Hiszen százával lehetne bizonyítékokat felmutatni, amikor a rosszul működő EFSZ jó vezetés, alapos munkaszervezés, szakszerű gazdálkodás útján élenjáró szövetkezetté vált. Ez pedig a szövetkezeti emberek munkájának, magas szakismereteinek és szervezőképességének érdeme. De elsősorban annak a bizonyítéka, hogy dolgozó parasztságunk erős akarattal formálja a falu szocialista arculatát. Szükséges mindezeket elmondani most, amikor a falu népe a falu jövőjéről dönt, amikor kijelöli azokat a dolgozókat, akik által gyakorolni kívánja jogait az állam irányításában. Szükséggé azért, mivel a jelöltek most terjesztik a nép elé programjukat, melyet megválasztásuk után akarnak megvalósítani. Ez a program mezőgazdasági termelésünk lényeges növelésére vesz irányt, mely csak a szocialista mezőgazdaság, a szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztése útján érhető el. Ez a program a falusi választók programja, a holnap-, a jövő programja. Csak ennek a programnak a megvalósulása biztosíthatja a falu felemelkedését magas kulturális és gazdasági színvonalát, a falusi dolgozók boldog megelégedett életét. Ezzel a programmal járul a falu népe a választási urnák elé.
