Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-31 / 13. szám
2 SZAKMELLÉKLET 1957. március 31. Л cu&ék Ákácerdö szélén tavaszi verőfényben sütkérezik egy hosszú palota a bodokt határban. Körötte alacsony házak, iroda és raktárféle lapulnak szerényen. Másutt ezek is nagyok tennének, de óriás mellett a nagy is törpének tetszik. Szentünk kíváncsian kutat a baromfijaim után. Hot rejtőzhet az országoshirii csibetelep korszerű keltetőivel és műkottóival. Sehol egy tyúkól, amely Irányt mutatna: merre is menjünk. A bejárat felett két magas oszlopon fehérre festett deszka. Azon piros tyúk és kakas között kétaraszos betűk: Állami Baromfifarm Bodok. kiég ebben is kételkedik, aki ismeri a délibáb játékát. A közelben tetsző kút félnapig csalogat, míg vizéből meríthet a szomjas vándor. A palota előtt két ember megy beszélgetve. Az egyik régi ismerősünk, P ét e r falvi László, a híres „tyükász“. Mily szerencse, hogy először vele találkozunk! Így legalább köúrcgen bejuthatunk a csibék birodalmába. Áz örökké kedves ember visszafordul és hív, hogy tartsunk vele. — Talán ne ide! Menjünk inkább az ólakhoz — tcmácsoltvJe. A szakember orra alá huncutkás mosoly lopakodott. — Menjünk ilöbb ide, s csak azután oda. Hosszú a nap, telik az időből. Megnyílt a palota ajtaja. Előttünk üres, hosszú folyosó nyújtózkodik, de nem fogad szomorú, nyomott hangulattal. Örömet gerjesztő lárrykacagás és csibecsipogás hallatszik. Valóságos hangverseny. Szívet-lelket melegítő énekszó. Az egyik szobába benyitunk. Az üvegajtón át egyszeribe hemzsegő csibék közé kerültünk. Nagy a riadalom. Menekülnek az egyik sarokba. Otthagyták az élésé get és a mükotlót. Mint jelzavart hangyaboly, olyan a csibetanya. Elhallgatott a lánykacagás. Nyílik az üvegajtó. Tizenhatév körüli, égöszemü lányka toppant be. — Ne féljetek, kis csibéim!... Pipi, pipi . . . Enyelegve: bátoríigalja a megrémült szárnyasokat a gondos csibemama. A riadalom nyugalommá szelídül. A csibék köriilsereglik gondozójukat. A lányka egyet felvett a kezébe. A másik a térdére ugrott. Örül a csibemama. Neveltjei egymás ellen csipognak neki. Nyelvüket nem értjük, de bizonyára ránk, a hívatlan vendégekre panaszkodnak. P éterfalvi László arcán a mosoly újból hüncütteásra szinezödik. — Éva, téged a csibék sem egyformán szeretnek. — Miért? Ijedten tekint a lány az „okos tyúkász"-bácsira. ■— Térdedre kakas röppent ... — csipkelődött Péterfdtvt. Milyen érdekes. A szakemberek még az ilyen kis csibék között is felismerik a kakast. — Ez egészen egyszerű — magyarázza a farmoezető, amikor Éva szégyenlősen otthagyott bennünket. — Hosszú láb, hosszú nyak, kurta farok elárulja a kakast. A jérce érmék az ellenkezője. — Ne féljetek, kis csibéim! Mi eddig a csibét csak csibének néztük, de most megtudtuk azt is, hogy még a tojások közt is különbség van. Л farm dolgozói meg tudják átlapítani: melyik termékeny, melyik nem, és hogy melyikből mi kel majd ki, jérce vagy kakas. Tizenkétezer csibe csipogva várja az, uzsonnát, A hosszú folyosón tányok sürögnckforognák az eleséggel. Csak később tudjuk meg tőlük, amikor az eteséget elosztották, hogy milyen tág fogalom itt az uzsonna szó. A kiscsibéket eleinte naponta hatszor etetik, kéthónapos koruktól ötször, majd négyszer, öthónapos koruktól naponta 3—4 alkalommal. Azt tálán maguk a csibék sem tudják, melyik az uzsonna és melyik az ebéd. De annyi bizonyos, hogy eledelük tápláld, mert szépen gtjarapszanak. Minden lány 1200 csibét gondoz. A fiatalabb etetők az Idősebb csibéket, a tapasztaltabbak pedig a napos-csibéket nevelik. A míikotlö kettős kábelen függő égő, amelyet félgömb alakú burkolat. takar. Ezek sem egyformák. Némelyik közönséges villanyfényt sugároz, másik pedig a napsugárkoz hasonló ultravóröset. Hogy melyik a jobb, azt nem ml dönthetjük el, mert a szakemberek között is vita tárgyát képezi még. Az ultrafény pótolja a napsugarat, de nem biztosit nyugalmat éjszakára. Szerintünk az tenne a helyesebb, ha nappalra ultravörós lámpa, éjszakára pedig közönséges égő égne a műanya kebelében. Nos, de ennek a kérdésnek a megoldását bízzuk az erre hivatott kiváló szakembereinkre. Petőfi „Anyám tyúkja" cimü versében ezt írja a tyúkanyóról, amely édesanyjával egy szobában tokatt: „A kiskirály sem él jobban.“ A bodoki csibék nemcsak királyfi módjára élnek, de királyi házban is laknak. A csibék palotája 160 méter hosszú. Szobáik tiszták. Központi fűtés mellett és műkőtlók alatt melegszenek a mindig éhes, de sohasem éhező csibék. Huszonhárom nő és két férfi dolgozik a bodoki farmon. Számszerint ugyan kevesen vannak, de nagy rmotkát végeznek: 25 000 darab egynapos csibét, 520 000 tojást adnak el más tenyészeteknek . egy év alatt. Húsbeadásük 00 mázsa. A termelésben nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is törekednek. Húsra rhode-island tyúkokat leghorn kakasokkal páraztartják. Ezek a korcsok jó tojók és kiváló hústartók. A tisztavérüekre mégis nagyobb gondot fOrdítanak. Ezek képezik az alapanyagot. A keresztezőtlek kitűnők, míg a korcsok korcsaiból csenevész utódok származnak. Siícsúzunk a csibék birodalmától. A nap korongja már lecsúszott a tavaszi égről a sűrű akácerdő mögé. Jó éjszakát, kis csibék1 Álmodjatok szépet és nöjietek nagyra, hogy belőletek minél több jusson a szorgalmas esibemmrták, és az ország többi lármáinak lakodalmára. CSÚR1LLÄ JÓZSEF A len tápanyagigénye és trágyázása A len zavartalan fejlődését valamennyi alaptápanytjg, tehát a nitrogén, foszfor, kálium és mész adagolásával kell biztosítanunk. A rost kialakulását és minőségét, továbbá a rost szilárd-' ságát és a maghozamot a foszforsav, a gyors növekedést és a nagy termést mindenekelőtt a nitrogén befotysolja. Kálium- vagy foszforhiány esetén és nitrogénfölösíeg mellett hanyatlik a növény ellenállása a meghűléssé! szemben, a virágzás és érés időtartama meghosszabbodik, de bizonyos fokig a rost minősége is romlik. A mészfölösleg nemcsak a rost minőségére hat kedvezőtlenül, hanem a növényzet egészségügyi állapotára is, mert abban az esetben, ha a talajban könnyen Oldódó mészsók találhatók, a fiatal növényeken a sárgaság tünetei észlelhetők. Tehát len alá közvetlenül nem szabad meszeznünk. Miután a len gyökérrendszere aránylag gyengén fejlett, s a tenyészidő rövid, a tápanyagokat könnyen hozzáférhető alakban és olyan mennyiségben kell adagolnunk, hogy a nagy kóró- és maghozamon kivü! kifogástalan minőségű rostot is kapjunk A talaj tápanyagainak egyensúlyát kizárólag helyesen adagolt, megfelelő műtrágyaféleségekkel biztosíthatjuk. Közvetlenül len alá istállótrágyáznunk sem szabad, mert a közvetlenül adagolt istállótrágya miatt a növényzet egyenetlenül fejlődik és elgyomosodik, ha pedig esős az idő s emiatt a talajban nagyobb mennyiségű nitrogén szabadul fel, a len könnyen meg-' dől. Száraz időben viszont a növényzet rendszerint kiszárad. A nitrogéntartalmú trágyák közül leginkább a lassan ható ammőmiumszulíát vag.V entmőniurrmitrát fele! meg, a f őszi oros trágyákból a szuperfoszfát, a káliumos trágyákból pedig a 40 százalékos kálisó tesz hasznos szolgálatot. Szuperfoszfát helyett Thornas-lisztet is használhatunk, de ezt már ősszel kell kiszórnunk. A herefüves keverékek után termesztett len alá főleg káliumos trágyákat, mégpedig hektáronként 25Ö— 300 kg 40 százalékos kálisót adunk, valamint 300—400 kg szuperfoszfátot szórunk ki, míg a nitrogénes trágyák szokásos adagjait herefüves keverékek után felére csökkentjük, tehát hektáronként belőlük 50—70 kg-oi adagolunk. Ha a len a gabonaféléket követ; a vetésforgóban, ilyenkor a hektáronkénti adagok a következők: 100— 120 kg nitrogén, 200—250 kg foszfor és 200—250 kg káíisó. A kapások rendszerint sok káliumot vonnak el a talajból, tehát utánuk a káliumos trágyák adagját legalább 300 kg-ra emeljük, a foszforos és nitrogénes trágyák adagja pedig megközelítőleg ugyanannyi maradhat, mint amikor a len a gabonaféléket követi. . A fejtrágyák adagjait a növényállomány helyzete szerint szabjuk meg A dús, sötétzöld és nitrogénbőséget mutató növényzetet foszforos és káliumos anyagokkal trágyázzuk. A műtrágyákat kizárólag száraz növényekre szórhatjuk ki, lehetőleg borult időben és eső előtt, s ha napos az idő, inkább csak alkonyaikor, a harmat leszállta előtt dolgozzunk. Reggel vagy nap közben soha ne fejtrágyá2zunk. Csémy Lajos, a tanyi lengyár dolgozója. Veszélyben a Hasítás A februári szép napok kedveztek a kirepülésre és a fiasításra. Nálunk február 21-én olyan szép meleg idő volt, hogy árnyékban 9—10 fokot mutatott a hőmérő. Ez arra késztetett, hogy a családokat leszűkítsem. Ezt a műnkét minden tavaszon elvégzem, hasonló melegben. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy ez helyes is. Sokszor előfordul, mint tavaly március végén, hogy a levegő hirtelen lehűl és azután sokáig tart a zord idő. Az ilyen időváltozás a méhcsaládokban óriási kárt tesz, sőt a család pusztulását is okozhatja. Télim nem kell úgy félteni a méheket a hidegtől, mint ilyenkor. A szűkítéssel sok hő elillanésát megakadályozom, de arra vigyázok, hogy a levegőcsere kielégítő maradjon, az elvett kereteket a család fejlődéséhez mérten fokozatosan visszaadom. A karai szűkítést a következő módon végzem: 8—10 fokos melegben a családot részben felbontom. Azért említem, hogy részben, mert ősszel a családot a kaptár jobb relében szűkítettem és baloldalról melegítem. A kereteket felülről 1 cm-es vastagságú deszkával takarom, amire még papirost (újságpapírt) és szalmapámát teszek. A fedódeszka három darabból áll Ennek nagy . hasznát veszem, különösen tavasszal, Ilyenkor, ha a kaptár tetejét leveszem, eltávolítóm a melegítő anyagot a fedödeszkáról, és a baloldali szélsó deszkácskát fölvéve, látom a családot. Miután a szűkitődeszkát elhúzom, addig szedegetem el a mézes lépeket, míg a Hasításhoz nem érek. A fiasítás rendszerint 1—3 lép. így aztán az anya munkáját is látom. A fiasításos léghez egy virágporos lépet visszateszek és a családot lezárom. Ha a szűkltődeszka vagy a szalmapárna nedves, azokat kicserélem. Ezzel elérem, hogy a családoknak nem kell fölösleges helyet melegíteniük, s a fiasításra is kevesebb keretem van, de nagyobb terjedelemben. A fiasítás mennyisége tehát így több és ez tavasszal nagyon fontos. Ez a munka nem tart tovább egy családnál 4—5 percnél és ezalatt sincs a tulajdonképpeni fészek nyitva. Egy családot jobban megfigyelve, megállapítottam, hogy a fiasítás nagyon kiterjedt, 20X12 cm-es területen volt, (keretméret 40X25 cm). A fiasítás a keretnek inkább a kijáró felüli részén volt elhelyezve. Ebből arról következtetek, hogy a többi családnál is hasonló lehetett a helyzet. A bekövetkezett hideg idővel veszélybe jutott ez a fiasítás. Nagyon könnyen megfázhat és így a méhek: később ki is szórhatják. A fiasítás megfázhat részben vagy egészen,. Résiben megfázhat, ha a méhek a Hasításon összehúzódtak, de a fiasítás széle takaratlanul maradt. Egészen megfázik, ha a méhek a fiasítás nagyobb részét elhagyják és a kaptár hátsó felében levő mézen húzódnak össze. Fokozottabban figyeljük tehát családjainkat a hideg napokban. Hallgassuk meg őket fülhallgatóval és ha gyenge, erőtlen zúgást hallunk, avatkozzunk be feltétlenül, tekintet nélkül az időre. Legjobb ilyenkor a méhcsomő fölé mézestészta-lepényt tenni, amelyet zsírpapírba teszünk, de a papiros alsó felét ki kell lyukasztgatni, hogy a méhek könnyebben hozzáférhessenek. Bubenko Imre, Hím ★ ★ ★ Elfogadom Raesko méh ész társ versenyfelhívását Örülök ennek a versengésnek, mert mindkettőnk hasznára válhat, sőt, ennél is többet adhat. Gyarapítja a szövetkezet jövedelmét. A versenykihívás azonban hiányos. Csupán a méztermelőre szél és így nagyon egyoldalú. A méztenneíésen kívül a viasztermefés, anyanevelés, rajoztatás szintén fontos. A versenyfelhívást feltétlenül ki kell bővítenünk és ezeket a tényezőket is figyelembe kell vennünk értékeléskor. Egyébként hátrányosabb helyzetben vagyok, mint Racskó méhésztárs. Nálam 60 családból csak harmincnak van kiépített méztere. A másik harmincnak egy mézúri kerete sincs. Továbbá én vándorlásra vagyok utalva, ő pedig egy- helyben méhészkedik. Náluk tisztesfű is van, nálunk pedig az akácon kívül jóformán semmi. Mindezek ellenére a felhívást elfogadom, hanem a jutalmazás kérdésében is módosítanunk kell. Racskó méhésztárs! Ajánld fel te is az egész művet és ne csak a mű egy kötetét (mert tőlem egész müvet kívánsz), vagy annak megfelelő értékű, mondjuk 150 korona értékű könyvet kapjon a győztes. Válassz ezek közül! Legegyszerűbb lenne, amit először ajánlottam „szőrt szőrért”. Igaz baráti és méhésztársi üdvözlettel, a győzelem reményében: Kovács Lajos, Panyidaróc ★ ★ ★ Blinov kamarázási módszere marázási módszert érdemes kipróbálni 2—3 családon, mert kizárólag az állandó kutatás útján haladhatunk előre a méhészetben is. A kamarázást napos, meleg időben végezzük, lehetőleg délben, legalább 12—14 fokos melegben. Jő lenne, ha a módszerrel kapcsolatos tapasztalataikat minél többen megírnák lapunknak, hogy azokból mások is tanuljanak. Knopp Lőrinc, Bratislava ★ ★ ★ Mézes pogácsa 50 dkg lisztet, 20 dkg cukrot, 1 csomag sütőport, 1 csomag törött fahéjat és késhegynyi szódabikarbónát jó! összekeverünk. Adunk hozzá 2 tojássárgáját és annyi melegített mézet, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Alaposan eldolgozzuk, azután 3 órán át hideg helyen tartjuk, majd ujjnyi vastagra kinyújtva, pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Margarinnal vékonyan kikent és lisztezett tepsibe rakva óvatosan pirosra sütjük. ELADÓ Helyszűke miatt 10 család méh B- típusú rakodó 10 keretes kaptárakban teljes felszereléssel. Ar megegyezés szerint. bEnyi József, Farná 458, okr. Želiezovce. Eljött a mindent megífjítő, új életet adó, üde tavasz. Az életet felelevenítő meleg napsugarak új, tevékeny munkára serkentik méheinket is. A jóravaló méhész minden gondját kettőzött buzgalommal méheí zavartalan és fokozott fejlődésére fordítja. A méhek korai és erőteljes fejlődésétől függ az egész föhordási eredmény. Ennek eléréséhez nagyon fontos a fészek melegen tartása. A méh csak akkor tud szépen, gyarapodni, ha a fészekben 36 fok meleg feltétlenül megvan. A meleg fejlesztésére és állandósítására bevált Blinov kamrázási módszere. BHnov tavasszal a köftőteret annyi lépre szűkíti, amennyit a méhek teljesen befednek. A mézeslépeket kiszedi és azokat a költőürt teljesen elválasztó deszka mögé, a kamrában helyezi el. A választódeszkában fölül, a középen colos átmérőjű lyukat fúr, amelyen keresztül a méhek átjárnak élelemért. Az első mézsslép fedelét villával fel is bontja, hogy a méhek serkenjenek. A mézet onnan áthordják a fészekbe, a fiasítás közelébe. Á negyedik mezeslép mögé is elválasztó deszkát helyez, s a netalán még fennmaradó üres helyet szalmapárnával, újságpapírral kitömi. így a meleget maradandóan biztosítja. A kiürített mézeslépeket időnként telikkel kicseréli, vagy eltávolítja, s ezáltal bővül a költőtér. A választódeszkát mindig hátrább tolja. Gondol arra, hogy a kamarában a méztáplálék ne hiányozzék. Ezen ka-
