Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-31 / 13. szám
s \fzalHie/ Földműves 1957. március 31. Egy hét a világpolitikában A nemzetközi helyzetnek van egy olyan vonása, amely már hetek óla észlelhető. A békés egymás mellett élés irányzatáról .van szó, amely tavaly október-novemberben átmenetileg háttér-' be szorult. Akkoriban már-már úgy látszott, hogy felülkerekednek az agresszív erők, s az egészséges enyhülés derékba törik, sót, visszájára fordul. A krízis ugyan katasztrófa nélkül múlt el. Sem a magyarországi ellenforradalmi események, sem az angol-franciaizraell agresszió nem robbantotta ki a világháborút. De még januárban is úgy látszott, hogy a háborúra spekuláló, egyes nyugati köröknek sikerült konzerválniok a feszültség légkörét a nemzetközi kapcsolatokban, s fenn tudják tartani a nyugtalanságot és a bizonytalanságot a világban. A mült hét eseményei azonban megmutatták, hogy a békés egymás mellett élés és a feszültség enyhülésének októberben erőszakosan megszakított irányzata milyen óriási feszítő erejű. Akik gondosan figyelemmel kísérik mindazt, ami most a nemzetközi porondon történik, úgy tűnhet, hogy bizonyos józanabb vonások is tapasztalhatók a nyugati politikában. Ez azonban merész állítás. Az izraeli kormánykörök továbbra is berzenkednek, sőt fenyegetőznek. A közép-keleti helyzet homlokterébe ismét ugyanaz a kérdés került, mint szeptember-októberben: ha megnyílik a Szuezi-csatorna, az áthaladó nyugati hajók kinek és mennyit fizessenek? Egylptomnak-e, amely államosította a csatornát, a Csatorna Használók Szövetségének-e, az új monopolista társulásnak, vagy éppen a New Yórkban székelő Világbanknak? Vagyis úgy látszik, hogy valamiféle „világpolitikai időgép" visszaröpített bennünket az október 29-e előtti napokba. Azaz vannak természetesen változások. Nem tűnnek el nyomtalanul az angolok és franciák által vandálul összebombá-zott Port Szaid romjai. Nem oszlik el az a gyűlölet sem, amelyet az ázsiai és afrikai népek éreznek a nemzetközi jogot durván felrúgó és a békét megszegő angol-francia imperialistákkal szemben. Ott állomásoznak még Gazában az ENSZ-csapatok, amelyek, bárhogyan is vesszük, de csorbítják Egyiptom szuverenitását. Világos azonban, hogy a kalandorköröknek vissza kellett vonulnick, az Egyiptom elleni erőszak politikája pillanatnyilag kudarcot vallott. Csupán egyetlen ajtó lehet nyitva az úgynevezett szuezi kérdés megoldására: a békés tárgyalások ajtaja. Nézzük tovább a múlt hét eseményeit. Eisenhower és Macmillan bermudai tanácskozását azzal a céllal hívták össze, hogy a „szovjet és kommunista veszély" kísérteiének felidézésével fűzzék szorosabbra az amerikai-angol szövetség meglazult szálait. Valóban mindaz, ami a záróközleményből is kitűnik, nem sok jót igér az enyhülést óhajtó embermillióknak. A két nyugat: kormányfő úgy „hangolta össze" Egyiptommal kapcsolatos nézeteit, hogy fenntartsa a nyugtalanságot és feszültséget a szuezi térségben. Ugyanakkor azonban rendkívül érdekes, hogy az angol sajtó csaknem egyöntetűen Kínáról cikkezett a bermudai találkozó kapcsán. Amerika ugyanis még a koreai háború napjaiban szigorúan megtiltotta szövetségeseinek, hogy a népi Kínával kereskedjenek. S az angol sajtó most valóságos pergőtüzet zúdított a Bermudákon tárgyaló angol miniszterelnökre. Legyen szilárd, szólították fel az angol burzsoázia vezető lapjai —, képviselje következetesen Anglia érdekeit, s bírja rá Eisenhowert a Kínával kapcsolatos tilalmak enyhítésére. Világos, hogy az angol üzletembereket nem valami haladó szándékok sarkallják, hanem a hatalmas kínai piac igézete, amely talán orvosságot hozna az angol gazdaság krónikus exportnehézségeire. Mégis e követelés egybeesik a békeszerető emberiség érdekeivel, a békés egymás mellett élés irányzatát erősíti. A nyugati kardesörtetö elemek tompítják a hangot, sőt, bizonyos területeken vissza is vonulnak. A legdöntőbb ok a Szovjetunió békeszerető külpolitikája, amely állandóan új és új lehetőségeket keres, hogy megóvja és tovább fejlessze a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élését. Ennek a békeszerető külpolitikának köszönhető, hogy tavaly október-novemberben, amikor súlyos háborús válság fenyegette a világot a szuezi agresszió miatt, az emberiség megmenekült egy új világháború kataklizmájától. S ezt a politikát katonai erő teszi hatásossá. Erről beszélt nemrégiben Zsukov elvtárs is, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a hadsereg kiváló harcosainak értekezletén. Rámutatott; a szovjet fegyveres erők ez idó szerint a legújabb fegyverzettel és elsöosztályú technikával rendelkeznek. „Országunk — mon-dotia — ereje teljében áll... A világon most nincs olyan sarok, ahol az agresszor elrejtőzhetnék. A szovjet légierők képesek arra, hogy megsemmisítő csapásokat mérjenek bármilyen ellenfélre, bárhol tartózkodjék, bárhol is rejtőzzék." Események, amelyek a feszültség fokozásának irányában hatnak, keverednek olyanokkal, amelyek a békés egymás mellett élés irányzatát erősítik. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a nyugai kalandkörök — ha fogcsikorgatva is — kénytelenek voltak visszavonulni. S hogy ez a visszavonulás mennyire lesz hatásos és tartós, az a békeszeretö emberiségen múlik. A békeszerető erők világszerte megnövekedtek; s a szuezi agresszió és a magyarországi ellenforradalom tömörítetté soraikat. Szilárdan összekovácsolódott a szocialista országok egysége. Nagy és súlyos vereségek érték a világimperializmust az ázsiai-afrikai országokban. Mindezek a tényezők biztatóak a jövő szempontjából. Ä. I. • A DPA hírügynökség jelentése szerint Theodor Heuss, nyugat-német szövetségi elnök szeptember 15-ét tűzte ki a szövetségi gyűlési választások napjául. • Kairó. — A Szuezi-csatorna kitisztítását intéző ENSZ-bizottság elnöke március 25-én bejelentette, hogy a Szuezi-csatornán megindul a normális forgalom. • Indiában április elsején áttérnek a tizedes rendszerű pénzegységre — jelenti az AP. • Párizs. — Algír városában a katonai bíróság március 23-án ítéletet hozott az orvosok egy csoportja felett, akiket azzal vádoltak, hogy segítséget nyújtottak a felkelőknek. Három vádlottat 20 évi kényszermunkára, 13-at különböző tartamú börtönbüntetésre ítéltek. ß Az osztrák monarchista egyesületek elhatározták, hogy „Vasgyűrű" néven egyesülnek. Programjuk: a Habsburg-uralom visszaállítása. • Malájföld Kommunista Pártja újabb béketárgyaiásokat akar kezdeni a malájföldi kormánnyal az ellenségeskedés beszüntetése ügyében. A tárgyalásokat 3 feltételhez köti. • Franciaország. — Március 24-én a francia ellenállási mozgalom 46 különböző szervezetének közös felhívására országos tiltakozó napot tartót-Tanítók napjára.. Mióta iskolák vannak, mióta Intézményessé vált a tudásnak tanulás útján való terjesztése, azóta a tanítók a közvetítők a tudás és a nemtudás között. A keretek, a formák, az^elnevezések, a fokozatok koronként változtak. de a tanítók szerepe nem változott, csak rangjuk, megbecsülésük, társadalmi helyzetük változott sokszor. Az ókor tanítója: az élet minden jogát nélkülöző rabszolga. A burzsoázia korinak tanítója: napszámos, jogából kiforgatott, éhbérért dolgozó napszámos. „A nemzet napszámosai” mondták a felcicomázott, üres szavakat puffogtatnl olyan jól tudó urak ,.. Lényegében hát az ellentétes osztályokra tagolt társadalom fejlődése során nem változott évezredek óta a tanítók rangja, megbecsülése és társadalmi helyzete sem, hanem annak csak külső „színe”. A döntö változást ezen a téren is csak a dolgozók uralomrajutása tette lehetővé. Hazánkban 1945, de főleg 1948. óta már a tanítók sok sérelmét orvosolták. Segítettek anyagi helyzetén, az iskolák államosításával és egységesítésével megszüntették a tanítók egzisztenciális gondjait. A pedagógiai propaganda és a védnökségi üzemek pedagógiai irányú ‘munkája hivatott a tanítók rangját emelni, megbecsülését öregbíteni és társadalmi helyzetét felemelni. A szocialista társadalom tanítója a lélek orvosa, de olyan orvos, akire mindenkinek kivétel nélkül szüksége van. S ez szabja meg a tanítók új társadalmi helyzetét. Hasonló gondolatot fejt ki az éppen 300 évvel ezelőtt „a magyarok számára latiniŕ^trt” „Nagy Oktatástanban" Komenský Amos János, a nagy cseh pedagógus, a következő szavakban: „Ha gyógyírt kell alkalmaznunk az emberi nem romlottságára, az leginkább az ifjúság óvatos és előrelátó nevelésén keresztül kell hogy történjék". Ezzel a gondolattal ünnepli Csehszlovákia dolgozó népe március 28-án, a „Tanítók Napján" Komenský születésének évfordulóján a nemzet nevelőit. A tanítók napja hazánkban rövid három év leforgása alatt hagyományos ünneppé vált, melyben kifejeződik az új társadalom új emberének gyönyörű viszonya a tanítóhoz. Ezen a napon a kiváló eredményeket elérő tanítók magas kitüntetésekben részesülnek, és gyermekeink második szüleit az egész társadalom szerető figyelmével tűnteti ki. Ezen a napon érzik tanítóink, hogy azok a mélyen szántó emberi gondolatok, melyekről Komenský Amos János csak álmodott, és amelyek az elmúlt időkben csak a papíron éltek, utópisztikus álomként hatottak, napjainkban két kézzel megfoghatók, reális, szilárd valósággá válnak. Komenský szavai; „A tanítói hivatás olyan kitüntetés, melyhez fogható nincs még a Nap alatt" csak ma telítődnek . meg igazi tartalommal, S ennek a folyamatnak nagyszerű láncszeme az országszerte megrendezett tanítói nap. Ebből az alkalomból kívánunk minden tanítónak jó munkát, ebből származó sok örömet és Komenský szavalva! szerencsés sikert ahhoz, hogy: „jó példamutatással megával tudja ragadni tanítványait a Jó és Szép lélekemelő közelségébe”. MŐZSI FERENC tak Aubouréban, a vértanúk városában, Speidel nécitábornok NATO-parancsnoki kinevezése ellen. • A japán rádió közlése szerint Kjsi japán miniszterelnök kijelentette, hogy amennyiben az USA felszólítja'Japánt a SEATO-ba való belépésre, a javaslatot visszautasítják. • A Csendes Óceán felett lezuhant egy C-97 típusú amerikai katonai személyszállító repülőgép, amely 60 szentélyt szállított. . -• A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között fennálló árúesereforgalmi és fizetési egyezményt egy évre meghosszabbították. * * * A bratislavai rádió fontosabb műsorszáma Hétfő: 10,25 Szinfonikus zene. 11,00 Asszonyok félórája. 11,30 Jó hangulatban. 14,00 Egy kellemes délután. 15,00 Magyar zenei hét. 16,10 Tánczene. 17,15 Az ifjúság világából. 19,50 Földműveseinknek. 22,00 Hírek. Kedd': 8,00 Tánczene. 10,25 Operából operába. 12,05 Népi zene. 13,30 Szlovák balettzene. 14,00 Egy kellemes délután. 17,30 Magyar zenei hét. 18.00 Tudományos és technikai újdonságok. 18,15 Kívánsághangverseny. 19.50 Külpolitikai kommentár. 22,50 Operettzene. 23,50 Hírek. Szerda: 10,05 Zeneoktató. 13,00 Filmzene. 14,00 Egy kellemes délután. 15.00 Magyar zenei hét. 16,10 Operarészletek. 16,40 Tánczene. 20,00 Jó hangulatban. 20,40 A rádió népi egyeteme. 21,00 Magyar zenei hét. Csütörtök: 11,30 Jó hangulatban. 12.05 Népi zene. 13,00 Orgona virágzásakor. 13,30 Befutott énekesek. 15,00 Kórusmüvek. 17,30 Magyar zenei hét. 21.00 Bratislava felszabadítása alkalmából. 23,20 Kamarazene. Péntek: 11,00 A rádió népi egyeteme. 12,05 Szlovák népzene. 13,30 Magyar operákból. 15,30 Bepillantások a kultúrába. 18,15 Kívánsághangverseny. 19,50 Külpolitikai kommentár. 25,50 Hírek. Szombat: 11,00 A világ legboldogabb embere. 11.20 Jó hangulatban. 12,45 Vidám hétvégi műsor. 16,10 Szabad kérnem? 16,50 Szórakoztató zene. 18,13 Kívánsághangverseny. 19,30 A fazekadba!. 22,15 Szombatról vasárnapra. .23,20 Jó hangulatban. 23,50 Hírek. Vasárnap: 6,00 Vasárnapi — jó reg-gélt! 9,30 Fekete-fehér. 10,05 Operák. 12.05 A hegedű hangja. 12,30 A hét nemzetközi eseményei. 14,00 Magyar operettekből. 16,00 Tánczene. 16,30 Kívánsághangverseny. 18,00 Mi érdekli hallgatóinkat. 18,10 Tarka-barka. 19,30 Hűzd rá, cigány. 21,00 Kívánsághangverseny. 22,40 Éjjeli hangverseny. 23.50 Hírek. jCentit — doktrína-ügyben ■ Tisztelt Szerkesztőség! Alulírott, Kerekes András, volt magángazdálkodó, jelenleg EFSZ- tag, arra kérem magukat, legyenek szívesek engem itt Per észt eg-pusztán értesíteni arrul, hogy tulajdonképpen mi is az a doktrína? Szakadatlanul hallom, olvasom, de olyan vagyok vele szemben, mint az a házi jószág, amelyik az újkaput szokta volt bámulni. Legyenek szíuések, írják meg nekem az újságba, hogy mit is jelent ez a kacifántos szó.' Könnyű maguknak ilyeneket megtudni ott a fővárosban, de mink bizony nem tudjuk. Szekeres szomszédom azt mondta a minap, hogy Amerikából yyütt ez a szó hozzánk, s hogy olyan, . mint a krumplibugár — merhogy az is onnan származik. Mellyik nap aszondom a kis fa-' lünk elnökinek: — Te, Géza! Kaptá te valamelyes értesítést hivatalosan errül az amerikai doktrinärul ? — Itt a tavasz, András — felelte az elnök — el költ készülnünk mindenre!... — Hát olyan komoly dolog ez? — kérdeztem. — Minden esztendőben veszélyezteti a terméseinket. Láttam az orcáján, hogy éppen úgy ismeri a doktrínát, mint én. Kérdeztem a tanítót, a titkárt, a szövetkezet könyvelőjét. Mind csak integetnek a fejükkel, hogy így, hogy amúgy ... Mondok: ha fene fenét eszik is, megtudom; mi is az a doktrína? Mert higyjék el, emiatt se éjjelem, se nappalom. Reggel korán, már a fejésnél ráordítok a marhára, ha nagyon mozog: ne táncolj! Állj nyugodtan, mert belerúgok a doktrínádba! ... Otthon is ezen rágódok szüntelenül. Az asszony melyik este ezzel a szavakkal fogad: — De föl van kend fújódva, András! Olyan kend, mint a doktrína. Az állatorvost is kérdeztem melyik nap, amikor az egyik szövetkezeti tehenünköt krisztírozta: — Nem doktrinäs ez a tehén, doktor elvtárs? — Szerintem — felelte hosszas gondolkodás után — itt nyoma sincs a doktrínának. Azt azonban ajánlom, hogyha csinálják a keverést és adagolást, ügyeljenek, nehogy ebből kifolyólag doktrínatünetek , mutatkozzanak. No, a jézusa ne legyen ennek a szónak, ha már egy diplomás ember " nem tudja — gondoljam magamban — akkor a legjobb lesz valami más információ után néznem. ... A járási közjegyzőnél jártam egy régi hagyatéki ügyben, s mikor a közjegyző neki fogott gépbe diktálni a dolgokat, aszondom neki: — Doktrínával tetszik csinálni? — Felesleges, Kerekes elvtárs. Kár szaporítani a költséget! Ez se tudta! Kihez forduljak? Hová menjek? S ahogy az utcán járkálok, egykori ügyvédemmel találkozom. No itt az aljcalom. Ez a vén prókátor holtbiztosán eligazít a kacifántos doktrína-dologban. Rázáporoztam a kérdéseket jobbról, balról és a végin egészsége után érdeklődtem: — Legtöbbet szenvedek, András, az ishiásztól. Ronda egy nyavalya... — Miért nem tetszik megpróbálkozni, doktor úr, a doktrínával? Hallom, ez igen jó. — Doktrína? — meredt rám vizenyős, vérágas szemeivel. — Tudja milyen vacak dolog az? — Fájdalmas-e? — Egy ócska, vacak kotyvalék! Szedtem már vérbe is, farba is. Egy undorító tákolmány! Ne is ajánlja senkinek, András! Tudja kik használják ezt legújabban? — Nem én ... — Előrehaladott elmebajban szenvedő politikusok szedik Amerikában ... Ez se tudta ... Kérem a t. szerkesztőséget, közöljék velem a legközelebbi számban, hogy tulajdonképpen mi is az az istenverte doktrína? Doktrína-gondoktól gyötörve, marattam tisztölettel: Kerekes András, Pereszteg-puszta. A felvetett kérdésre következő számunkban válaszolunk. «..Ш Nöstényfarkasok Két női név: Markos Mária és Jankó Piroska. Olvassuk el ezt a két női nevet, azután felejtsük is el. Mert erre a két névre emlékezve, értelmünket a gyűlölet önti el, erre a két névre iszonyottal, undorral gondolunk. Erre a két névre riadtan és felháborodottan kiáltjuk a kérdést: „Hová aljasodhat az ember?!’’ Markos Mária képe bejárta a nyugati sajtót. Megkínzott holttest lóg a képen, fejjel lefelé. És Markos Mária ott áll fölébe hajolva, állativá torzult ábrázattal — és leköpi, gyalázattal szennyezi be a halottat! A Köztársaságtéren történt. 1956. őszén. A nyugati országokban „szabadságharcosnak”, — „hősnek’’ tüntették fel ezt az emberi mivoltából kivetkőzött nőt. Vajon kicsoda is Markos Mária? Tizenhatszor büntetett „hivatásos” ringyó, akit az alvilág is csak „Mocsok" néven emlegetett. Így lesznek Nyugaton a cédákból — hősök. Jankó Piroska pedig, aki 21 éves. s akinek hétköznapi álarca talán mosolygó fiatal lányt mutat — Jankó Piroska bűne még „Mocsok”-énál is aljasabb, mocskosabb bűn. Asztalos János honvédezredest parlamenter létére orvul lőtték le a fasiszta támadók. S akkor Jankó Piroska odalépett és bajonettel kivágta a vérében fekvő sebesült szívét. Jankó Piroska apja 60 holdas kulák. Ö maga kertészeti segédmunkás volt, s fájt neki, hogy két kezével kellett keresnie kenyerét, neki, aki dologtalan életre vágyott. Ezért állott bosszút vajon egy védtelen, megsebesült tiszten? Iszonyú bűn Markos Mária és Jankó Piroska bűne. Megáll itt az emberi ész. s csak egy kérdés jár fejünkben szüntelenül: Hová aljasodhat az ember?! Mert aljasság, elvetemült gonoszság bújik meg e két női név mögött. Anyaságra, asszony! hivatásra születtek, de ók az embertelenséget választották. Szégyenük, bűnük hatalmas: ne legyen irgalom a része az októberi ellenforradalom elvetemült nöstényfarkasainak. (Megjelent a Szabad Föld 1957. III. 24-i számában.) Elszántan továb... — Az angol munkások folytatják a sztrájkot — A brit kormány és a kapitalista körök, amelyek mindenképpen arra törekszenek, hogy megtörjék a brit hajógyárak és a gépipari vállalatok munkásainak sztrájkját, további vereséget szenvedtek. MacLeod brit munkaügyi miniszter a brit alsóházban március 25-én azt állította, hogy a munkaadók és a sztrájkolok „néhány órán belül megegyeznek” és vége lesz a sztrájknak. Március 25-én este a munkaadók a hajógyárak munkásainak képviselőivel összejöttek: A munkaadók csupán részben akarják kielégíteni a dolgozók követeléseit. A szakszervezeti vezetők azonban joggal utasították vissza az ajánlatot és elhatározták, hogy a sztrájkot folytatják. A nyugati hírügynökségek tudósításából, kitűnik, hogy amíg a hajógyári dolgozók elszántan folytatják a harcot, a gépipari munkások sztrájkja is teljes terjedelmében kibontakozik. Egyenlőre több mint egymillió gépipari munkás sztrájkol. A szakszervezeti szövetségek célja az, hogy amenynyiben a dolgozók kívánságait nem teljesítik, fokozatosan beszüntetik a munkát és 1957. április 6-án összesen két és félmillió fémmunkás fog sztrájkolni. ★ ★ ★ Ki mondja, hogy az angol törvényhozók nem jószívűek? Middlesbrougbban például most látott napvilágot egy rendelet, amely szigorúan kiköti, hogy a vízhordó szamaraknak munkaideje csak nyolc óra lehet naponta. Bezzeg az kevésbbé zavarja az angol urakat, hogy afrikai, gyarmataikon a néger munkások naponta 10—12 órát dolgoznak.
