Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-31 / 13. szám

1957. március 31. JzaUaJ Földműves г Hangos a határ A természet az emberek szivé­ben is reményt kettő zölddel üd­vözli az életet adó tavaszt. A lágy napsugár a földműveseket kicsa­­lógatta a földekre. Kora hajnaltól zeng a szántóföldek felett a pa­csirta éneke, s a kellemes dallam­ba belevegyül a traktorok zúgása. A szepsi járásban is megkezdődött a nemes karc a dúsabb termésért. Az ALSŐLÁNCI szövetkezetesek amint ez időjárás engedte, hozzá­fogtak a munkához. Március 6-án elvetettek 5 hektár tavaszi búzát. Hasonlóan cselekedtek a méhész­­kei, felsőlánci és udvarnoki szö­vetkezetesek is. A SZÁDELÖl szövetkezetesek március 13-án kezdték meg a ve­tést, amelyet в járásban elsőnek fejeztek be. Nem feledkeztek meg az Őszi áetések és az évelő takar­mányok gondozásáról, trágyázásá­ról sem. A rétek és legelők javí­tását is elvégezték, A MAKRANCÁ1AK március 19-ig 10 hektárom elvetették a tavaszi búzát, 11 hektáron a zabot, 44 hektáron dz árpát. A legelőről eltá­volították a bokrokat, 84 hektáron mütrágyáztak, s a réteket trágya­lével öntözték. SOMOD1BAN a tavasziak vetése szintén jól halad. Március 20-ig 17 hektár 'búzát és 10 hektár ár­pát vetettek el. A SZEPS1EK március 20-ig 85 hektáron végezték el a vetést, 24 hektár szántófölden és 25 hektár réten pedig elvégezték a miitrá­­gyaszórást. Kötelezték magukat arra is, hogy a tavaszi kalászosok vetését március végéig teljesen befejezik. BARCI BLANKA, Szepsi Már hetek óta népes a határ: szánt-vet, ültet a föld gazdája. Különösen az EFSZ-ek Hl. országos kong­resszusa óta Indult el komoly harc a termelés minden szakaszán. — Elsőnek lenni, többet, jobbat és olcsóbban termelni! Ezt tartják széni előtt mind az EESZ-ek tagjai, mind az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok. Elhatározásuk érthető, hiszen aligha akadna hazánkban olyan ember, aki ne vágyódna a szebb ruha, az új modem családiba?, a jobb élet után?! f.s ha Igen, akkor tudnunk kell azt is, hogy minden újért, jobbért har­colni kell! Es a harc folyik. Szinte ég a munka a csallóközi, ipolymenti és a bodrogközi dolgozó parasztok keze alatt. Erről szólnak levelezőtek írásai is: DALOL A PACSIRTA Mosolyogva bújt elő a napocska a Mapalástű Börzsönyi hegyek mögül. A dombok alját még ködfoszlány ta­karta. A kis patak vize kék tükröt vetett az égre, csobogva szelte ketté a harmatos rétet, amelynek partján már nyílik a mocsári gólyahír. Tavasz van újra. Tavasz a természetben, ta­vasz az emberi szívekben. Alig pár nappal ezelőtt még deres földgörön­­pyök közül szállt magasra a pacsirta és egyedül dalolt a határban. Most a pacsirta dalával egybevegyül a trak­torok zenéje, a vetógépek muzsikája s a vidám leánykacagás. A Málasi Állami Gazdaságban is pezseg az élet. Korán megkezdtük a tavaszi munkát. Március közepéig a kalászosokat 123. a hüvelyeseket 18, takarmánykeveréket 25, hereféléket pedig 81 hektáron vetettünk el. Föld­jeinket időben lesimitóztuk, hogy ezzel a nedvesség elpárolgását megakadá­lyozzuk. A jól előkészített talajba megkezdtük a cukorrépa vetését is. Gazdaságunk dolgozói nagy gondot fordítanak a minőségi munkára. Nem feledkeztünk meg az ősziek ápolásá­ról sem. Traktoros brigádunk is jó munkát végzett. Különösen kitűntek eredményeikkel Benko Lajos DT-54-es, valamint Balogh József Škoda-30-аз traktorával. A mezei csoportok közül kivált Szal­ma Ferenc csoportja, amely fegyel­mezett, ütemes munkájával elsőnek végzett a tavasziak vetésével, s meg­kezdte az ősziek ápolását. Mahút bácsi csoportja is megállja a helyét, habár egyesek a csoport tagjai közül saját jogaik előtérbe he­lyezésével akarják teljesíteni köteles­ségüket. Ka ez a csoport is olyan keményen megállaná a helyét, mint a Szalma bácsi csoportja, eredménye­ink is szebbek lennének. A tavalyi 16 ezer korona helyett kétszeresénél is többet oszthatnánk ki dolgozóink kö­zött jutalék címén. OBERT JÁNOS, Málas Se szó, se beszéd... Atörincsi szövetkezet tagjai nagy­­lendülettel kezdtek a sertésól építéséhez. A szükséges anyagot —■ követ, téglát, homokot — a szövetke­zet traktorával szállították a helyszín­re. így a munka gyorsan és takaré­kosan történt. Az Agroprojekt azon­ban még mindig nem szállította le az épülethez szükséges ablakokat. így a losonci járási építkezési vállalattól ki­küldött instruktor javaslatára a szö­vetkezet a fíilekl Kovosmalt üzemben készítette el a szükséges ablakokat. Ottmár Sámuel, a szövetkezet elnöke többször ligyelmeztette Megyeri In­struktort,. hogy mivel az ablakokat már elkészítette az említett üzem, rendelje vissza az Aproprojekl által készteti ablakokat. Úgy látszik azon­ban. hogy Otmár elvtárs szavai nem találtak meghallgatásra, mivel a múlt héten mégis elküldték az ablakokat. Mindez, persze, azt mondhatnánk: Se szó, se beszéd” formájában történt, mivel a szövetkezetei még arról sem értesítették,' hogy gondoskodjon az ablakok elszállításáról, s így magán­autóval szállítottak a helyszínre az ablakokat. Az ablakokat fölöslegesen küldték el, mivel már idejét múlta a megren­delés, de ugyanakkor égető szükség lenne a szövetkezetnek a sertésól mi­előbbi befejezéséhez a keramltvályuk­­ra. Erről azonban fogalmunk sincs mikor küldik el, vagy egyáltalán elkül­­dik-e az illetékesek?! Megyeri instruktor elvtárs és Ma­­ginec elvtárs — a szövetkezet építé­sének irányításával megbízott kikül­dött — munkájáról érdemesnek tar­tok egy-két példát megemlíteni. Az említett szövetkezet dohányszárító­pajtája már több mint egy éve épül, de anyaghiány miatt még ma sincs teljes egészében befejezve. Ez a mu­lasztás a múlt év őszén több mint 30 000 korona kárt jelentett a szövet­kezet részére, mivel a dohányt nem tudta az EFSZ száraz alá tenni. Ki­utaltak ugyan 12 ezer cserepet erre a célra, megkapni azonban nem tud­tuk. Végül aztán december utolsó nap­jaiban megjött a cserép, de a szövet­kezet nem látta a kiutalást, és arról sem értesítették, hogy gondoskodja­nak az elszállításáról. így Oláh István magánfuvarozó szállított ki a cserép­ből háromezret, a többi az év letel­tével ott maradt, mivel a kiutalás érvényét vesztette. — Takarékoskodás ez, vagy pazar­lás? — tesszük fel a kérdést. Azt hiszem inkább az-utóbbi, mivel a szövetkezet traktora tétlenül állt ez idő alatt, ugyanakkor a háromezer cse­rép kiszállítása 824 koronába került a szövetkezetnek, nem beszélve arról, hogy a szövetkezet tagjai ha nem nap­pal, akkor éjjel, de mind a 12 ezer darab cserepet elszállították volna. Hasonló eset történt a múlt évben az eternit szállításánál is. Itt sem tar­totta érdemesnek a járást építkezési vállalat vezetősége értesíteni a szö­vetkezetei, ami szintént nagy ráfize­tést jelentett a tórincsi szövetkezet­nek. Nézetem szerint —- és azt hiszem ígjy a helyes — az üzérkedéssel vég­érvényesen fel kell hagyni és a lehető legnagyobb segítséget nyújtani a szö­vetkezetek fejlődéséhez. KOVÁCS IMRE, HNB titkár, Törincs Befejezték a vetést A Bajcsi AHami Gazdaságban idejé­ben előkészítették a szükséges vető­magot. megállapították a cslraképes­­séget. A tavaszi vetést előre elkészített terv. szerint végezték, s a tervezett agrotechnikai határidőt 7 nappal lerö­vidítve elvetettek 55 ha tavaszi árpát, 26 ha borsót, 2 ha mákot és 10 hek­tár tavaszi keveréket Az elmúlt héten elvégezték a talaj­előkészítését és 60 hektáron megkezd­ték a cukorrépa vetését. A kertészet-1 ben megindult a saláta, kalarábé és a korai káposzta kiültetése. Bálint Vilmos szőlészeti csoportja 30 hektáron elvégezte a szőlő met­szését. A győ&vai farmon Kocskovics elvtárs csoportja 90 hektáron végzett a rét és legelő ápolásával. PSENÄK JÖZSEF, Bajcs Időben földbe kerül a mag Az igyekezet nem pótólja a gép erejét Már mint Hajdú Lajosnak a szádud­­varnoki EFSZ ag­­ronómusának Igye­kezete, aid — mint a képen láthatjuk — szorgalmasan nyomja a tarlóhántó négyes ekét, hogy az mélyebben vágja a földet. De nem segít Kovács Jó­zsef küzdelme sem, aki egyes sebesség­gel is végigdöcög­ne a hosszú táblán, csakhogy munkájá­val kiválthatná a szövetkezetesek megelégedését. Mit ér az agro­­nómus, a traktoros összefogása, ha Kalász József a tornai traktorosbri­gád vezetője, (aki azelőtt kiváló trak­toros volt) ellen­lábasuk? Az ô parancsa mégis csak parancs, amivel nem lehet kukoricázni. — Ez a gép áll rendelkezésünkre — mondja a traktorosnak — eredj, mutasd meg, hogy mit tud a 25-ós Zetor. S a képen valóban láthatjuk, hogy mit tud. Mint a borona, alig 5—6 cm-es mélyen kaparja fel a földet. Pedig a szádudvarnoki homokos, szá­raz talajon csak a mélyen szántott földben terem meg az élet, hisz a téli csapadékot a sekély szántás nem tárolja. A szövetkezeteseknek csak egy az óhajuk: kisebb hajszát és jobb munkát a traktorosbrigád részéről. Ez természetesen jogos is, mert hiába a jóindulat, hiába az igyekezet,, a 25-ös Zetor még ilyen segítséggel sem képes négyes ekével a mélyszántásra. Több megértést az illetékesektől! Tudósítónktól. Elég lesz, sőt marad is A napokban az abonyi szövetkezet tagjai látogattak el hozzánk egy apa­állat megvásárlása céljából. Amikor szövetkezetünkbe érkeztek, mindjárt feltűnt nekik jól kezelt állatállomá­nyunk és a kazlakba raktározott ta­­karmánykészletünk. — Mit etettek makug a télen, hiszen megvan még az összes takarmányuk?! — jegyezték meg kissé irigykedve. — Cg у látjuk, hogy az apaállattal takar­mányt is vihetünk maguktól. Szövetkezetünk tagsága mindig azt tartja szem előtt, hogy nincs az a sok, ami el ne fogyna és nincs az a kevés, ami elég ne lenne. Ezért a takar­mánykészletet még az ősz folyamán állatonként osztottuk szét, így bizto­sítottuk, hogy állataink részére elég legyen, sőt maradjon is takarmány. Bátorkodom leírni, hogy sok esetben takarmánykészletünk több mint a szal­mánk. így aztán az állatok hasznos­sága is állandóan növekedik. A múlt évben például 164 000 liter tejet ad­tunk be terven felül, ez évben még többet számítunk beadni. Szövetkezetünk tagsága azonban nemcsak az állattenyésztés terén,, ha­nem a növénytermesztésben, is szép eredményekét ér el Mindezt, persze, a jő munka teszi lehetővé. Már most is földbe tettünk 250 hektár árpát és befejezés felé jár a 60 hektár - bük­köny vetése is. Nem túlzók, ha azt mondom: mire e sorok napvilágot látnak, földben lesz a korai krump­link is. KONTÄR JENŐ, a felsószeli EFSZ csoportvezetője A tőrei EFSZ-ben időben megindult a tavaszi munka. Már több mint 200 hektáron simitóztunk. Ennek legna­gyobb részét Puszta János végezte el. Strpka György több mint 90 hektáron végzett simítözást. A vetési munká­latoknál Ránko Lajos traktorista tűnt ki. Már a földben pihen az elvetett mag. Megkezdtük a burgonya kiválogatá­sát. 25 mázsát előcsiráztattunk. A ta­laj előkészítve várja a burgonya ki­ültetését. Szövetkezetünk dolgozó női alig várják, hogy ók is újból munká­hoz lássanak. Füri István, agronómus, Tőre Emlékezetes záróvizsga Néhány nappal ezelőtt évzáróvizs­gára jöttek össze a hkiaskürti szövet­kezet azon tagjai, akik befejezték a szövetkezeti munkaiskola hároméves tanfolyamát. Az összejövetelen még egyszer átvették mindazon kérdéseket és problémákat, amelyekkel a tél fo­lyamán az iskolában foglalkoztak. A szövetkezet valamennyi tagja bi­zonyára örömmel emlékezik meg erről a nevezetes napról, hiszen Somogyi József iskolavezető, Takács Árpád ag­­ronómus, Csizmadia Ferenc dr. állat­orvos arcáról is mosoly sugárzott, • amikor látták, hogy a hallgatók va­lamennyien elsajátították az iskolán előadott anyagot'. F. K. ogcsa o»cjra 3*0*0 A szeredi járáshoz tartozó pata) szövetkezetben a nem éppen kedvező idő­járás ellenére is az egyik 44 1 áros dűlőn már elvetették a tavaszi árpát. Képünkön: Kólánk János traktoros DT-54-es lánctalpasával három vetőgép­­ből álló gépcsoportot vontat 99 A rimaszombati járásban is fezasan folynak a tavaszi munkák. A .trakto­rosok mindén percet kihasználnak a vetés meggyorsítására. Még alig hagy­tuk el március derekát, máris földbe került a mag 1016 hektáron. A martinovai EFSZ fejezte be a já­rásban elsőként a tavasziak vetését. S hogy ezt elérték, köszönhetik Pataki István és Pataki József traktorosok­nál^ akik ha a munka úgy kívánta, éjjel is dolgoztak. Ki korán kel, aranyat lel Március 16-án a balogújfalvai. 23- án pedig a símonyi, osgyáni és a jesz-1 tei EFSZ vezetősége jelentette a já­rási nemzeti bizottságnak, hogy a ter­vezett határidő előtt végezték el a tavasziak vetését. Mindezt persze a jó munkaszervezés és a gépek tökéletes kihasználása tette lehetővé. Az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztok is igyekeznek a tavasziak vetésével. Eddáig a détéri magángaz­dálkodók állnak a legjobban a tava­sziak vetésével. Itt is megmutatkozik tehát az a közmondás: „Ki korán kel, aranyat lel". SÓLYOM LÄSZLÖ, Losonc ★ ★ ★ Földműveseink szerte az országban harcba Indultak a gazdagabb termé­sért, a boldogabb holnapért. А П1. kongresszus mindehhez még nagyobb lendületet, még nagyobb kedvet adott. És a kitartó szorgalmas munka nyo­mán a zöld mezők ölén szárba szök­ken az élet. Szorgalmas munkánk nyomán SZÁRBA SZÖKKEN AZ ÉLET JELENTÉS A FÖLDEKRŐL

Next

/
Thumbnails
Contents