Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-31 / 13. szám

6 \fzaü-ad Földműves 1957. március 51. Az EFSZ-ek III.országos kongresszusának HATÁROZATA Az EFSZ-ek III. országos kong­resszusa megtárgyalta a mezőgaz­dasági termelés növelésének legfőbb feladatait a második ötéves terv­ben, továbbá a mezőgazdaság szö­­vetkezesítése további fejlesztésé­nek és az egységes földművesszö­vetkezetek gazdasági megszilárdí­tásának feladatait. A kongresszus megállapítja, hogy a párt és a kormány, valamint az egész munkásosztály nagy segít­ségével szövetkezeti tagjaink és földműveseink áldozatos, szorgal­mas munkája szép eredményeket hozott a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége még jobban megszilárdult, megerő­södött dolgozó népünk egysége, amely még szilárdabban tömörül pártja és kormánya koré. A kongresszus továbbá megálla­pítja, hogy mezőgazdaságunk eddigi fejlődése teljes mértékben igazol­ta, hogy a parasztság életszínvo­nalának további emeléséhez vezető egyetlen helyes ú* a mezőgazdasági termelés tartós növelésének útja, amelyen a jövőben is haladnunk kell. Azok a feladatok, amelyeket a CSKP országos konferenciája egész dolgozó népünk érdekeivel teljes összhangban kitűzött — 1960-ig 30 százalékkal emelni a mezőgazdasági termelést — reáli­sak és a megszabott mutatókat az EFSZ-ek egész sorában rövidebb idő alatt is el lehet érni. A ter­vezett termelési feladatok teljesí­tését a mezőgazdasági termelésben a maximális hatékonyság elérésé­nek biztosításával, a fcelterjesebb termeléssel lehet elérni oly módon, hogy minden hektárról a lehető legnagyobb mennyiségű terményt termeljünk. A kongresszus tárgyalása továb­bá igazolta, hogy falvainkon a szo­cializmusba vezető átmenetet a kis- és középparasztoknak az egységes földművesszövetkezetekbe való tö­mörülésével kell elérnünk. Az EFSZ-ek az elmúlt években a leg­nagyobb mértékben vették ki ré­­. Szűkét о mezőgazdasági, termelés .növelésében. Ezért á kongresszus (pogailapítja, hogy még kifejezőbb Sikereket keli elérni áz EFSZ-ek fejlesztésében, mivel ez a paraszt­ság jólétének és a termelés tartós, alapvető emelkedésének legfőbb fel­tétele. Ezért a második ötéves terv során a termelési feladatok telje­sítésének elkerülhetetlen feltétele, hogy a legközelebbi két év folya­mán falvasokon a szövetkezeti moz­galom leggyorsabb fejlődését ér­jük el. A második ötéves tervben mező­­gazdaságunk összes feladatai sike­res teljesítéséhez szükséges, hogy: j A mezőgazdasági termelést 1960-ig 30 százalékkal növeljük a) A mezőgazdasági termelés alapja a növénytermelés. Ezért a növénytermelés fejlesztésére olyan figyelmet kell fordítani, hogy a hektárhozamok növelésével és a legtermékenyebb növények ter­mesztésével biztosítsuk a lakosság ellátását, a feldolgozó ipar szükség­leteit és állattenyésztési termelé­sünk számára a szükséges takar­mányalapot. A növénytermelésben a figyelmet főleg a fontos ipari növények, el­sősorban a cukorrépa és komló termesztésére kell fordítani, széles mértékben fejleszteni kel! a lóhe­re- és fűmagok termesztését. A cukorrépatermesztés és beadás sza­kaszán a feladatok teljesítését és túlteljesítését a növénytermelés legfontosabb feladatának kell te­kinteni. A mezőgazdasági termelés terve­zése új módszerének felhasználá­sával a termelést arra kell irányí­tani, hogy minden hektáron maxi­mális nyers termést érjünk el. Ez azt jelenti, hogv olyan növényeket kei! termeszteni, amelyek az álla­mi tervvel összhangban a helyi viszonyok között maximális haté­konyságot biztosítanak a mezőgaz­dasági üzem részére. Rendszeres figyelmet kell for­dítani a föld termékenységének növelésére és teljes mértékben biz­tosítani kell a szántóterület növe­lésének. feladatait. b) Az állattenyésztési termelés­ben a feladatok teljesítését főleg a gazdasági állatállomány hasznossá­gának növelése útján kell biztosíta­ni. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a szarvasmarhaállomány, főleg a tehénállomány fejlesztésére, amelyeknek állományát feltétlenül növelni kell. A városmenti körzeteknek a szarvasmarhaállományban növelniök kell a tehenek számát, a hegyvidéki körzetekben pedig a termelést főleg a növendékáilatok nevelésére kell összpontosítani. A magas hasznot hozó fajmarhák biztosítására további tenyészgazda­­ságokat kell létesíteni. Rendkívüli figyelmet kell fordíta­ni a saját takarmányalap biztosítá­sára a rétek hozamának növelésé­vel, évelő takarmányok termeszté­sével és a magashozamú növények, főleg a ^korica termesztésének kiszélesítésével, amely a legtermé­kenyebb takarmánynövények egyi­ke, mégpedig mind szemeskukoríca, mind silókukorica formájában. c) A termelés növelésére jelentős befolyást gyakorolnak a mezőgaz­dasági termelés szakaszán megva­lósított beruházások. A beruházási eszközöket úgy kell felhasználni, hogy a legnagyobb hatékonyságot érjék el, hogy bizto­sítsák a második ötéves terv fő fel­adatainak teljesítését, vagyis olyan helyeken kell ezeket alkalmazni, ahol a termelés leggyorsabb fokú növelését eredményezik, mint pl. talajjavításban, stb. Az egységes földművesszövetke­zetek közös berendezéseinek építé­sénél a legnagyobb gazdaságosság­gal és takarékoskodással kell eljár­ni. Az építés gyorsabb ütemét úgy kell elérni, hogy az istállóterüléíe­­ket a legrövidebb időn belül he­lyezzük üzembe és lényegesen csökkentsük az egy szarvasmarha istállózására fordított költségeket. E célból teljes mértékben ki kell használni a helyi anyag- és munka­forrásokat és össze kell vonni a több szövetkezet rendelkezésére álló eszközöket. d) A termelésben és annak növe­lésében döntő tényező az ember, a szövetkezeti tagok, a földművesek. Ezért a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének szüntelen nö­velésére fokozottabb gondot kel) fordítani. A tehetséges dolgozókat, főleg az egységes íöldmúvesszövet­­kezetekben funkciókat ellátó káde­reket és az ifjúságot szakiskolákba kell küldeni. A mezőgazdasági dolgozók kez­deményezését a legjobb termelési eredményekért folytatott szocialista munkaverseny helyes szervezésével kell fejleszteni. II. Biztosítani kell a mezőgazdaság szövetkezetesítésének további fejlesztését és az egységes földműves szövetkezetek gazdasági megszilárdítását A mezőgazdasági termelés lénye­ges és tartós növelésének, valamint a kistermelés szocialista nagyter­melésre való átépítésének alapvető feltétele új egységes földműves­szövetkezetek alakítása és a már meglevő szövetkezetek taglétszá­mának és földterületének bővítése. Hogy a mezőgazdaságban a szocia­lista szektor 1960. év végére döntő fölénybe kerüljön, a kongresszus felhívással fordul: Až ' összéS dolgozó parasztira/,, földműves asszonyokhoz és falusi fiatalsághoz, akik eddig az EFSZ- eken kívül dolgoznak, hogy a szö­vetkezeti tagokkal együtt már most kezdjék meg a mezőgazdasági nagytermeié:; építésének útját, mert csupán ez biztosítja számukra az anyagi és kulturális színvonal tartós emelkedésének távlatát, csu­pán ez teszi lehetővé a korszerű technika és a mezőgazdasági tudo­mány előnyeinek felhasználását, amelynek érvényesítésére a kister­melés szűk keretei között csak korlátolt lehetőségek nyílnak. . Az összes EFSZ-ekhez, a szövet­kezeti tagokhoz és funkcionáriusok hoz, hogy azokat a földműveseket, akik még nem tagjai az egységes földművesszövetkezeteknek, győz­zék meg a mezőgazdasági nagyter­melés előnyeiről, ismertessék meg őket munkájuk eredményeivel és szövetkezeteik további távlataival s maguk aktívan nyerjék még őket a szövetkezeti tagok soraiba való belépésre, az új szövetkezeteket alakító földműveseknek adják át gazdag tapasztalataikat, lássák el őket a közös gazdálkodás kezdeti nehézségeinek legyőzésében jó ta­nácsokkal, segítsenek nekik a kö­zös szövetkezeti nagytermelés meg­szervezésében. A kongresszus az egész földmű­ves ifjúsághoz azzal a felhívással fordul, hogy a korszerű, technikai­lag fejlett szocialista mezőgazda­ság építésében való részvételét elsőrendű hazafias feladatának te­kintse. A szövetkezeti földművesek az állam gép- és technikai segítsé­gére támaszkodva megnyitják föld­műves ifjúságunk előtt képessége érvényesítésének távlatait, amit azelőtt sohasem biztosíthatott szá­mukra az egyéni kitermelés. A kongresszus elvárja az összes EFSZ-ektől, hogy fiatal tagjaiknak pítására. III. A kongresszusi tárgyalások eredményét érvényesíteni kell minden EFSZ-ben Ebben az évben a termelési fel­adatok teljesítésének első feltétele a tavaszi munkák idejében való jó elvégzése, valamint a megfelelő ta­karmányalap megteremtése érde­kében a veszteségnélküli szénabe­gyűjtés biztosítása. Ezért a kong­resszus felhívja az összes szövet­kezeteket, hogy a legközelebbi he­tekben a gép- és traktorállomások­segíteni fognak, a mezőgazdasági szövetkezeti nagytermelés irányí­tásához szükséges gyakorlati tudás elsajátításában és hogy gondos­kodni fognak az anyagi és kultu­rális feltételek megteremtéséről az EFSZ-ekben az ifjúság érvényesü­lése érdekében. A kongresszus jóváhagyja az EFSZ-ek mintaalapszabályzatának kiegészítésére és módosítására vo­natkozó javaslatot abban a fogalt mazásban, melyet a javasló bizott­ság terjesztett a kongresszus elé és azt tanácsolja minden ÉFSZ- nek, hogy a mintaalapszabályzat alapján s annak keretében dolgoz­za ki és tárgyalja meg saját sza­bályzatát s törődjék annak betar­tásával. Az EFSZ-ek mintaalapszabályza­­tának vezérelveire támaszkodó sa­ját alapszabályzat megtárgyalása és elfogadása, minden szövetkezet számára ösztönzést jelent a to­vábbi megszilárdulás, a nagyobb összetartás és az egész tagság fe­gyelmének megszilárdulása, vala­mint a szövetkezet gazdasági ered­ményeinek további megjavítására. A kongresszus az EFSZ-ek tag­jainak jutalmazására vonatkozó el­vek megtárgyalása után azt java­solja minden egységes földműves­szövetkezetnek, hogy taggyűlései­ken tárgyalják meg ezeknek az elveknek bevezetését oly módon, hogy a szövetkezeti tagok minél jobban érdekelve legyenek a ter­melés növelésében és a költségek csökkentésében. A kongresszus azt ajánlja az e9.Ységcs földművesszövetkezetek­nek, hogy: a lehető legszélesebb mértékben mozgósítsák saját forrásaikat az alapvető termelési eszközök beszer­zésére, elsősorban az oszthatatlan alapok nagyobb dotációja útján, szervezzék meg és egészítsék ki az üzemi biztosító alapokat mint olyan tartalékot, amely fokozza, a szövetkezetek gazdasági stabilizá­lását, és megteremti a nagyobb jövedelmek szilárd alapját, a befektetett költségek nagyobb hatékonysága és a termelés foko­zottabb gazdaságossága érdekében fokozatosan térjenek át a nyers­termelésnek és az egy terményre eső közvetlen költségnek megálla-Egyre többen vannak... Az EFSZ-ek III. országos kongresszusán kitüntették mezőgazdaságunk legjobb dolgozóit, a legjobb EFSZ-eket és a legjobb munkacsoportokat. .Szerte az országban pedig ezekben a napokban tűntetik ki a kerületek leg­jobb dolgozóit. Egész dolgozó népünk örömmel fogadja azt a ténjú. hogy falvainkban nőnek a szocialista gazdálkodás új, szakképzett úttörői, mes­terei, s éppen az ő munkájuk eredménye bizonyítéka annak, hogy a mező­gazdasági termékek termelése és az állattenyésztés fokozása terén még óriási lehetőségeink vannak. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium az 1956-os évben elért ered­ményekért a „Legjobb dolgozók” címmel és jelvénnyel tünteti ki a kiváló dolgozókat és munkacsoportokat. Szlovákiában a mezőgazdaság különböző ágazataiból 987 dolgozó részesül ebben a kitüntetésben, így: Kovácsik Pál a kráľova! EFSZ el-­­nöke, akinek nagy érdeme van abban, hogy szövetkezetükben az átlagos tej­hozam 4507 liter, és hogy egy tyúk évi tojáshozama 145 darab. Kolúz Mária, a holiči ÁG baromfi­farmjának vezetője, aki egy tyúk évi átlagos tojáshozamát 189 darabra emelte. Veselovsky Valent, a rózsahegyi GTÁ traktorosa, aki a múlt év folyamán 3476 liter üzemagyagot takarított meg, nem lépte túl a gépjavításra beterve­zett költséget és 204,82 műszaki nor­mát teljesített a mezei munkákban. Michalcák Mária, a rimaszombati járás rottovoi EFSZ-ének 64 éves tag­ja, aki a rábízott anyasertések mind­egyikétől 19,6 malacot választott el a múlt évben. Zemka Rudolf, a cachticei EFSZ növénytermesztési csoportjának ve­zetője, aki csoportjával az elmúlt év­ben a 'következő átlagos hektárhoza­­mokat érte el: búzából 42, 42 hektá­ros területen, árpából 29, 44 hektájpn, rozsból 38, kukoricából 35, cukoi#6- a r4t,i2ott 12 tehéntől a múlt év­­pából pedig 450 mázsát. ben 4562 literes tejátlagot ért el. Kovács József, a nyárasdi faj- és Kajan Emília, a véglesi erdészet 10 magnesnesítö-állomás tehéngondozója, tagú faültetési csoportjának vezetője,-aki csoportjával a faültetési tervet 300 százalékra teljesítette, s az elül-' tetett fák 95 százaléka megfogant. Reméljük, hogy II. ötéves tervünk feladatainak teljesítésében az emlí­tett eredmények példaként állanak minden dolgozónk előtt, s a jövő év­ben még sokan követik példájukat. ★ ★ ★ Csak így tovább... Műsoros est keretében lépett fel a közelmúltban az oroszkaj CSEMADOK az. ottani cukorgyár színháztermében, melyet ezúttal esztendők óta először —• zsúfolásig megtöltöttek a nézők. Megnyitónak a ,,Babavásár”-t mu­tatták be rnégkapóaií kedves'“ közvet­lenséggel, néma életképekkel. A da­rabban 10 táncospár — Karvai Lajos . népi zenekara kíséretével — művészi színvonalat képviselő remek táncokkal, lépett fel. A szereplők mindegyike, kitett magáért, s munkájukkal, ala­kításukkal megérdemelték a 400 főnyi közönség tapsviharát. Hasonlóképpen sikeres volt Csudái Vilmos a CSEMA­DOK fiatal tagjának és énekesének fel­lépése is, akj magyar dalokat énekelt. Megkapó jelenetet láthattunk a CSE­MADOK kultúrgárdája előadásában, mely a kurucvilág drámai jelenetekben gazdag epizódját varázsolta a szín­padra Cinka Panna felelevenítésével. Ez a kép — a kultúrgárda dicséreté­re! — várakozáson felül sikerült. Igen szívesen és örömmel tapsolt a közönség a fiatal Miklósi Verának is, aki társával, Révész Edittel igen szép táneszáfnokat mutatott be. A másíélórás műsoros est kitűnő erkölcsi siker mellett anyag; tekintet­ben is jól sikerült. Utána — termé­szetesen — az újra éledt oroszkai CSEMADOK valamennyi tagja, a ven­dégekkel együtt, a hajnali órákig rop­ta a táncot. (P- S.) kai együttműködve biztosítsák az összes tavaszi munkák jó, agro­technikai határidőkben való elvég­zését, biztosítsák minden növény­­kultúra védelmét és rendes gondo­zását és ezzel megteremtsék az idei gazdag termés feltételeit. Feladatává teszi minden küldött­nek, hogy a taggyűléseken megis­mertessék a szövetkezeti tagokkal а III. ors-zágos kongresszus tárgya­lásainak eredményeit és segítsenek a kongresszusi határozatoknak rendszeres életbeléptetésénél min­den szövetkezetben. A kongresszus elvárja, hogy az összes fokú nemzeti bizottságok, választott funkcionáriusaik és szakdolgozóik, a gép- és traktor­­állomások, a védnökségi üzemek és üzemi szerveik dolgozói, a ku­tató és tudományos intézetek, va­lamint a mezőgazdasági iskolák dolgozói legfőbb tevékenységüket rendszeresen arra összpontosítsák, hogy a szövetkezeti tagokkal és földművesekkel együtt a gyakor­latban és az EFSZ-ek mindennapos életében érvényesítik a kongresz­­szus határozatait. Az EFSZ-ek kongresszusa felada­tává teszi a mező- és erdőgazdasági miniszternek, hogy értékelje ki az összes figyelemreméltó javaslato­kat, amelyeket a kongresszus kül­döttei a vita során felvetettek és vonja le a következtetéseket az egységes földművesszövetkezetek továbbj fejlődése és megszilárdítá­sa, valamint mezőgazdaságunk fo­kozottabb hatékonysága szempont­jából. A kongresszus minden EFSZ-nek ajánlja, hogy a mező- és erdőgaz­dasági miniszter kongresszusi fö beszámolójában és a kongresszus határozatában kitűzött feladatokat irányelvnek tekintsék az egységes földműves-szövetkezetek további fejlesztésében és az ötéves terv nagy feladatainak teljesítése útján. A mezőgazdasági termelés szaka­szán a második ötéves tesv felada­tai teljesítésének teltételei adva vannak. Most az EFSZ-ek tagjaitól, a földművesektől és a mezőgazda­ság minden dolgozójától függ, hogy becsületes munkával valóra váltsák a második ötéves terv ezen alap­vető irányelveit és így hozzájárul­janak népi demokratikus hazánk megszilárdításához, megerősödésé­hez és további felvirágzásához, a dolgozó földművesek és egész né­pünk anyagi és kulturális színvo­nalának emeléséhez. ли A PEDAGÓGUSNAPRA JEVGENY1J DOLMATOVSZKIJ: tOHÍtúko^ Te már a gyermekeinket tanítod, De még az apák szíve sem feled. Feltárod nekünk a tudást, a titkot: Hazánkat, Puskint és a kék eget. S te emlékszel még, sokunk tanítója, Mi gond járta még gyermekkorunkat át!... S ma is van, minden évben van egy óra. Hogy megenyhited múltunk bánatát. Ö, hányszor, hányszor összegyűltünk nálad, Hallgatni csöndes, bölcs beszédedet, És sodrásában a zajos világnak Utunk szobád csendjéhez vezetett. Mi megváltoztunk, de te nem változtál, Kezedben könyv és rajtad kék kabát, Csak ifjabbnak tűnsz, hiszen a dér most már Egykép borítja mindnyájunk baját. . S hogy eljövünk, szavadtól felvidulva, Szemünkben büszkeség, ünnepi láng, Minthogyha iskolából jönnénk újra: Holnap vizsga. Előttünk a világ!

Next

/
Thumbnails
Contents