Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-31 / 13. szám

1957. március 31. Földműves 5 Az EFSZ-ek ma köztársaságunk jelentős politikai és gazdasági tényezői A pöstyéniek versenyre hívták Szlovákia állami gazdaságait — Antonín Novotnýnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának beszéde az EFSZ-ek III. országos kongresszusán —­Antonín Novotný elvtárs bevezető beszédében üdvözölte a kongresszus részvevőit és a CSKP Központi Bizott­sága nevében sok sikert kívánt mun­kájukhoz. Az EFSZ-ek III. országos kongresz­­szusa — mondotta többek között — abban az időben tartja ülését, amikor az ipari és a mezőgazdasági dolgozók törekvéseit Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határo­zata arra irányítja, hogy még hatéko­nyabban és bátrabban használják ki az összes forrásokat és tartalékokat, na­gyobb és értékesebb eredményeket érjenek el az egész népgazdaságban. Az önök kongresszusának döntő szót kell mondania a szocialista me­zőgazdasági nagytermelés fejlesztésé­nek a második ötéves tervben kitűzött feladataival kapcsolatban is. Ezt a fejlődést az EFSZ-ek további fejlesz­tése és felvirágoztatása útján kell el­érnünk. Már társadalmi rendszerünk­nek lényegéből Is az a gazdasági szükségesség származik, hogy fejlesszük és támogassuk a szocialista gazdaság új, maga­sabb formáit. A szocialista ipar fejlődésével egyidejűleg tör­vényszerű szükségesség a gaz­dálkodás szocialista formáinak fejlesztése falvakon is. E politika megvalósítására főként az utolsó két hétben nem csekély erőfe­szítést tettünk. Ezek a törekvéseink nem voltak hiábavalók, mert jó és örömteljes eredményeket értünk el. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1955. júniusá­ban tartott ülése és határozatai után újabb lendületet vett az EFSZ-ek ala­pítása és megszilárdítása. Ettől az idő­től kezdve egészen 1957. február vé­géig 1610 III. és IV. típusú ĽFSZ ala­kult. A szövetkezetekbe ezen időszak alatt összesen 88 820 űj tag lépett be. Ma a szövetkezetek 1 millió 611 710 hektár szántóföldön gazdálkodnak Ez az eredmény igazolja Csehszlová­kia Kommunista Pártja politikájának he'yességét. Az egységes földműves­­szövetkezetek ma köztársaságunk je­lentős politikai és gazdasági tényezői. Falvaink új életét nemcsak a kis­termelésről a nagytermelésre való át­térés jelenti, hanem a parasztoknak új életmódja is. Földműveseink gondol­kodásában nagy átalakulás áll be. Az új, haladó szocialista mezőgazdasági nagytermelés a falvak új életmódját hozza magával és egyre jobban eltörli a város és a falu közötti különbséget. Hazai és külföldi ellenségeink rágal­mazhatják szövetkezeteinket ahogy akarják, de mit sem változtathatnak azon, hogy parasztjaink szilárdan és elszántan a szocializmus útjára léptek és visszautasítják a tőkésrendszert. ■ Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya egész né­pünk érdekében jelentős eszközöket fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez a páratlan mértékben nyújtott se­gítség és támogatás rendszerünk osz­tályjellegéből származik. Ezt a segít­séget a munkásosztály nyújtja a pa­rasztságnak. Államunk csupán az 1955- ös évben egy hektár mezőgazdasági földre 46 százalékkal több hosszúlejá­ratú hitelt nyújtott, mint 1952-ben. A legutóbbi két év alatt a mezőgazda­ságnak nyújtott traktorok száma 7453- mal, ebből a gép- és traktorállomáso­kon levő traktorok száma 4742-vel emelkedett. A gabona- és répakom­bájnok, valamint a lentépögépek száma 1955—56-os évben 4377-et tett ki. Az a széleskörű támogatás és se­gítség, amelyet a népi demokratikus rendszer mezőgazdaságunknak nyújt, minden előfeltételt megad ahhoz, hogy a szocialista nagytermelés fejlesztésé­vel 1960-ig biztosítsuk a tervfeladatok teljesítését. A második ötéves terv mezőgazdasági feladatai szövetkezete­­seinkkel és egyénileg gazdálkodó pa­rasztjainkkal szemben rendkívüli igé­nyeket támasztanak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­­zotsága és a köztársaság kormánya szilárdan meg van győződve arról, hogy a feladatokat nemcsak becsület­tel teljesítik, hanem túl is szárnyalják. Ez a főkérdés, amelyet az EFSZ-ek III. országos kongresszusa old meg E kongresszus jellegzetessége, hogy nemcsak az EFSZ-eket érintő problé­mákkal foglalkozik, hanem ez vala­mennyi földművesünk kongresszusa és a mezőgazdaság minden problémájával foglalkozik. Ebben van tárgyalásainak nagy politikai jelentősége mezőgazda­ságunknak a szocialista nagytermelés útján való további fejlesztésére. A kongresszus ezért a kis- és középpa­rasztoknak kétségtelenül megmutatja az egyedüli helyes útat és segítséget nyújt abban, hogy megnyerjük őket a szövetkezeti gondolatnak. Ehhez minden előfeltételünk meg­van, — mondotta Novotný elvtárs. — Az önök törekvését anyagilag és poli­tikailag teljesen biztosítja és támo­gatja munkásosztályunk. Egész né­pünk egysége és szilárdsága, amely a parasztsággal szoros szövetségben kovácsolja a. munkásosztályt, népi de­mokratikus rendszerünk erejének és életképességének biztosítéka. Mélysé­gesen tévednek azok, akik arra számí­tottak, hogy az EFSZ-ek egyhelyben fognak topogni, vagy széthullanak. Téves azonban azoknak a nézete is, akik azt hiszik, hogy a parasztok ma­guktól és ösztönösen felismerik a szo­cialista gazdálkodásra való áttérés nélkülözhetetlenségét és hogy a szö­vetkezeti mozgalmat nem kel! szer­vezni. Tudjuk, hogy népi demokratikus rendszerünkben sem jöhetnének létre maguktól és ösztönösen szocialista szövetkezetek, jól lehet ennek objektív feltételeit megteremtettük. Kinek kell szerveznie és támogatnia a szövetkezeti mozgalom fejlődését a parasztok körében? — tette fel a kér­dést Novotný elvtárs. — Nem másnak, mint maguknak a parasztoknak a munkásosztály 'hathatós segítségével. A szocializmft végső győzelmét csak akkor érhetjük el, ha politikailag és szervezésiig biztosítjuk, hogy a pa­rasztság tömegei öntudatosan áttér­jenek a szocialista nagytermelésre. Ebben áll a szövetkezeti tagok nagy feladata is. Nekik maguknak érdekük, hogy új tagokat nyerjenek meg és jó! gazdálkodjanak. Természetesen az EFSZ-ek alakítását gazdasági . vagy bármilyen egyéb nyomás útján eluta­sítottuk és továbbra is elutasítjuk. A szocializmust falvainkon a parasztság széles rétegeinek lentről jövő közvetlen támoga­tásával, a munkásosztály segít­ségével készítjük elő, s tudato­san és tervszerűen építjük. Ezt az évet különösen jelentőssé teszi, hogy novéhíberben lesz 40 éve annak, hogy Oroszországban a mun­kások és parasztok megdöntötték a tőkés uralmat és kikiáltották a prole­­táriátus diktatúráját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ proleta­riátusának és valamennyi elnyomott népének megmutatta, hogyan kell uralmuktól megfosztani a tőkés ki­­zsákmányolókat és hogyan kell meg­teremteni a dolgozó nép hatalmát és szabadságát. A szovjet kolhozrendszer mintakép és biztatás számunkra, megmutatja nekünk, hogy viszonyaink között a szocializmus építésében ho­gyan érvényesíthetjük a szovjet nép tapasztalatait. Igen, a szovjet rendszer útja, amelyet 40 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott meg, a mi népünknek is lehe­tővé tette győzelmét és ma segítsé­gére van abban, hogy sikeresen halad­jon előre. Hazánkban is teljes mértékben be­igazolódtak a nagy Lenin azon szövet­kezeti tervének nemzetközi érvénye és életképessége, amelyet teljes si­kerrel valósítottak meg a Szovjetunió­ban és amelynek elvei sikeresen építik1 a mi szocialista gazdaságunkat. Az egységes földművesszövetkeze­tek építésének és sikeres fejlődésének nagy nemzetközi jelentősége is van. Megerősíti a nemzetközi munkásmoz­galmat, a dolgozó parasztság harcát a kapitalista országokban a kizsákmá-A Vilkei Helyi Nemzeti A Vilkei Helyi Nemzeti Bizottság, amint a kiértékelés is megállapította, igen szép eredményeket ért el a há­rom év alatt. Sós Lajos, a helyi nem­zeti bizottság elnöke annak ellenére, hogy bányában dolgozik, mégis sokat volt a nép között, állandóan beszél­getett választóival a falu szépítés! ak­ciónak egyik legodaadóbb szervezője volt. A munkában maga mutatott pél­dát. Stevák elvtárs a mezőgazdasági albizottság elnökének komoly, megfon­tolt munkája is szép eredményeket hozott. Az albizottság és a nemzeti bizottság ülésein gyakran foglalkoztak a szövetkezet problémáival, segítették tanácsaikkal a szövetkezet vezetősé­gét. 1954-ben a vilkei szövetkezet szétesés előtt állott. A helyi nemzeti nyolók ellen. Külföldi ellenségeink tudják, hogy a mezőgazdasági terme­lés növekedésétől és a szövetkezeti mozgalom haladásától függ, mily ha­mar építjük fel hazánkban a szocializ­must. Ezért intézik a legtöbb táma­dást éppen .szövetkezeteink eilen. Esz­­teler.ségükben még azt is hiszik, hogy a szövetkezetek alkotják népi demo­kratikus rendszerünk leggyengébb pontját. Forrón óhajtják, hogy a szö­vetkezetek széthulljanak. Akik azon­ban ezt hiszik és ezt akarják, azok kevéssé ismerik szövetkezeteink tag­jait és a parasztokat, kevéssé Ismerik a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének erejét. A parasztok egyértelmű világos választ adtak ne­kik azzal, hogy ezrével léptek be az utóbbi időben is az egységes földmű­vesszövetkezetekbe. A továbbiakban Novotný elvtárs ar­ról beszélt, hogy szövetkezeteink tag­jaira fontos szerep hárul abban is, hogy megtalálják az útat az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokhoz, velük együtt közösen oldják meg a mezőgazdasági termelés problémáit, a helyszínen és rendszeres személyes kapcsolat útján győzzék meg őket és szemléltetően mutassák meg nekik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. A szövetkezet gazdálkodásának szi­lárd alapokon kell nypgodnla,— mon­dotta. — Szövetkezeteinknek megvan­nak a szilárd alapjai, azonban szünte­lenül törődnünk kell azzal, hogy erő­södjenek és így tartós eredményeket hozzanak mind magának a szövetkeze­tek megszilárdításában, mind pedig az egész társadalom javára. Harcolnunk kell a mintaalapszabályzat következe­tés betartásáért, minden spekulatív törekvés ellen, tökéletesítenünk kell a szervezés rendszerét, a munkameg­szervezését, az érdem szerint való jutalmazást, őriznünk és védelmez­nünk kell a szövetkezeti tulajdont. Be kell tartanunk és fejlesztenünk a szövetke­zeten belüli demokráciát, a szövetkezet szervei jógiinak és kö­telességeinek érvényesítésével, a tagók jogainak érvényesítésével a szövetke­zet gyűlésein, fejlesztenünk és támo­gatnunk kell a szövetkezeti tagok kezdeményezését. Gondoskodnunk kell a szövetkezeti tagok szakmai és poli­tikai neveléséről, törődnünk kell a kulturális és népnevelési tevékenység fejlesztésével falvainkon. Fontos tényezőt jelentenek a gép­es traktorállomások, mint a mezőgaz­dasági termelés növekedése biztosítá­sának fő anyagi-műszaki alapjai. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az EFSZ-ek valamint GTÁ-ok kölcsö­nös együttműködése «züntelenül bő­vüljön és mélyüljön. Számítunk arra, hogy már a leg­közelebbi időben az EFSZ-ek saját pénzforrásaikból megvásárolhatják a szükséges könnyű és középgépeket, szállítási eszközöket, hogy jobban és rugalmasabban szervezhessék a ter­melést. A mezőgazdasági termelés és a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztése fel­adatainak teljesítésében nagy érde­mük van a nemzeti bizottságoknak. Az egyre nagyobb jogkör, amelyet a kor­mány a nemzett bizottságokra ruház, fokozza felelősségüket. Ezért a nem­zeti bizottságok választási kampányá­ban egyik fő kérdés lesz a mezőgaz­dasági termelés növelése és az EFSZ- ek alapítása. Szükséges, hogy a válasz­tásokat a nemzeti bizottságok és az EFSZ-ek szerveinek szoros együttmű­ködése kövesse. Befejező beszédében Novotný elv­társ hangsúlyozta, hogy az EFSZ-ek III. országos kongresszusa a szövetke­zeti mezőgazdaság további fejleszté­sének fontos szakaszává válik. Bizottság eredményei bizottság meggyőző agitációs munkája nyomán megerősödött a szövetkezet és az 1956-os év végén jó jövedelem­hez jutottak a tagok, sokan 7000— 8000, sőt 10 000 korona osztalékot is kaptak. A helyi nemzeti bizottság tö­rődött a káderek nevelésével is. Ma a szövetkezetnek már van szakkép­zett agronómusa, zootechnikusa és könyvelője. A falu szépítési-akclóban is igen szép eredményeket értek el. Két mln­­ta-kút épült, virágos park az iskola előtt, ahol azelőtt csak szemét volt^ űj út az egyik falu-soron, helyi hang­szóró. A falu lakói nagy számban részt vettek ezekben a munkákban, mert maguk a helyi nemzeti bizottság tag­jai mutattak példát. 757 ezer koronával csökkentik a költségeket A Pöstyéni Áliami Gazdaság dolgo­zói alaposan foglalkoztak a mezőgaz­dasági termelés gazdaságosabbá téte­lével. Kiindulva a helyi viszonyokból megtárgyalták azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználása mellett gazda­ságosabbá tehetik a termelést minden szakaszon. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának tiszteletére 513 dolgozó vállalt kötelezettséget, amelyek alapján az elmúlt évvel szem­ben 1 millió 934 ezer koronával fo­kozzék a termelést. Terven felül pél­dául 133 ezer liter tejet, 8 vagon húst, 19 ezer tojást, 43 vagon terményt, 169 vagon cukorrépát, 15 mázsa gyap­jút stb. termelnek ki. A vállalások alapján 757 ezer koronával csökken­tik a termelési költségeket és már az 1958-as évben elérik az 1960-ra be­tervezett hektárhozamokat. A cukorrépa termelésnél a költsé­gekből 202 ezer koronát takarítanak meg. Hogy ezt elérhessék, s egyút­­fal a 169 vagon cukorrépát terven felül kitermelhessék, elöcsíráztatotc vetőmagot vetnek. A gazdaság dolgo­zóinak hozzátartozói is vállalást tet­tek, hogy 465 hektáron a cukorrépa egyeselésnél minőségi munkát végez­nek. 19 hektáron öntözni fogják a cu­korrépát. Hasonlóan csökkentik a kukorica termelési költségeit 75 ezer koroná­val. Különös figyelmet fordítanak a szükséges takarmányalap biztosításá­ra. A gazdaság 7 részlegén a takar-' ményhozamot öntözéssel fokozzák. Az állattenyésztés szakaszán a fö­­sülyt a takarmánykészlet gazdaságos kihasználására és a fajtenyészet javí­tására fordítják. A gazdaság traktoristáj vállalták, hogy 47168 koronával csökkentik a gépjavításra betervezett költségeket és az üzemanyag szükségletet. A szállí­tási költségeket technikai-szervezési intézkedésekkel 154 ezer koronával csökkentik. A Pöstyéni Állami Gazdaság dolgo­zói elhatározták, hogy versenyre hív­ják ki Szlovákia többi állami gazda­ságai a termelési terv fő mutatószá­mainak túlteljesítésére és a mezőgaz­dasági termelés hatékonyságának minél nagyobb méretű fokozására. Harmadszor nyerték el a Vörös Zászlót A Galgóci Állami Gazdaság az országos szocialista munkaverseny kere­tén belül különösen szép eredményeket ért el. Az elmúlt évben kétszer nyerte el a Minisztérium Vörös Zászlaját. A múlt hét szombatján pedig a gazdaság ünnepélyes gyűlésén a kormány és a Központi Szakszervezeti Ta­nács Vörös Zászlaját vehették át. A kormány Vörös Zászlaja átvétele alkalmából a gazdaság dolgozói érté­kes vállalást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfor­dulója tiszteletére. A szocialista munkaversenybe eddig 478 dolgozó kapcso­lódott be 12 közös kötelezettségvállalással. Különösen a növénytermelésben tűzték ki a termelési feladatok túlszárnyalását, ahol a feladatokat az elmúlt évben nem teljesítették. A vállalások alapján ebben az évben a cukorrépá­nál 340 hektáron 30—50 mázsával túlteljesítik a tervezett hektárhozamot, a kukoricánál pedig 2—5 mázsával, hektáronként. A hektárhozamok foko­zásának előfeltételeit már megteremtették az ősz folyamán, amikor alaposan előkészítették a talajt. A Galgóci Állami Gazdaság dolgozói vállalásainak értéke meghaladja a 850 ezer koronát. Teljesítik vállalásukat A felsöpatonyi szövetkezet tagjai az EFSZ-ek III; országos kongresz­­szusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a kötelező beszolgál­tatások teljesítése után terven felül beadnak 230 ezer liter tejet és 640 mázsa sertés- és marhahúst. A negyedévi tervet már teljesítették s terven felül beadtak 150 mázsa sertés- és marhahúst. Az első két hónapban ter­ven felül 12 ezer liter tejet adtak be, amit a nyári hónapokban 30 ezer literre emelnek. A tojásbeszolgáltatás tervét az első félévre szintén teljesí­tették és terven felül 2300 tojást adtak be. A szövetkezet elnökének, Pollák Lajosnak szavai alapján, aki részt vett a kongresszuson, a kötelezettségvállalások teljesítése nagyban hozzájárul egyik legfontosabb vállalásuk teljesítéséhez: négy ev alatt teljesítik az ötéves terv feladatait. A Pálovce-i EFSZ tagjai se maradtak ki a kitüntetettek sorából. Különösen i növénytermelésben elért magas hek­tárhozamaikért megérdemelt kitünte- A 'icsapapáti szövetkezet elnyerte a tésben részesültek. legnagyobb kitüntetést, a „Munkaér­Az 1956. évben a szövetkezeti gazdál­kodás terén elért eredményekért a szilicai CFSZ is kitüntetésben része­sült. A szövetkezet 110 fejős tehéntől évi 2110 liter átlagos tejhozamot ért el. A növénytermelés és állattenyész­tés terén, valamint példás munka­­fegyelmükért megérdemelt kitüntet“ ,­­ben részesültek. dem-rendet". A szövetkezet 1949-ben alakult 185 hektár földdel. Ma 1180 hektáron gazdálkodik. Az elmúlt év­ben 240 hektáron 29,4 q búzát ter­meltek átlag hektáronként. Átlagon felüli hozamot értek el a többi gabona­­nemükben is. Állattenyésztésben 166 fejős tehéntől átlag és tehenenként 2681 liter tejet értek el. Képünkön Bakula elvtárs, földművelésügyi mi­niszter átadja a vícsapapáti szövetke­zet küldöttjének a magas kitüntetést. ★ ★ ★ Fiataljaink vállalása A kjrályheimeci Állami Gazdaságok ifjúsági csoportja saját feladatai meI- lett 15 hektár dohányon kívül 3 hek­tár cukorrépa egész évi gondozását vállalta. Hektáronként átlagosan 450 mázsa cukorrépát akarnak kitermelni.

Next

/
Thumbnails
Contents