Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-24 / 12. szám

4 SZAKMELLÉKLET* 1957. március 2á. A könyv hónapja és a mezőgazdasági szakirodalom A könyv hónapja széleskörű mozga­lom, amelybe a város és falu haladó, kultúrát kedvelő népe egyaránt bekap­csolódik. Ma már az olvasást falun sem tarják úri időtöltésnek, mert a művelődés szellemi szükségletté vált. A falusi gazda olvasmánya immár nem a százéves kalendárium, hanem a szak­­könyvek és nemes szórakozást nyújtó olvasmányok egész sorozata. A paraszt­­ember munkája után éppen azt a köny­vet emelheti lé a könyvespolcról, amely a felmerült kérdések megoldásához a legjobb tanácsot adja. Dolgozó parasztjaink ma már szak­előadásra járnak, szorgalmasan láto­gatják a szövetkezeti munkaiskolát, továbbképző tanfolyamokon vesznek részt, -mert aki nem akar lemaradni, ismereteit tanulással, a szakkönyvek forgatásával kell gyarapítania. A szak­könyvek. a bővebb ismeretek jóvoltá­ból az állattenyésztési dolgozó kitűnő szakemberré válhat, a könyv segítsé­gével megismeri a termelékenység fokozásának tudományát, megtalálja a könyvekben,, hagy a takarmányod egyi­­ke-másika mennyi tápértékét tartal­maz és a különböző állatok tervezett' súlygyarapodását milyen tápanyagok biztosítják. De magabiztosan, szakérte­lemmel végezheti munkáját a növény­­termelés dolgozója is, mert ismeri a növények életét és igényeit. A szakkönyv a mezőgazdasági veze­tőinek is nélkülözhetetlen segítőtársa. Az élenjárók legfőbb feladata, hogy a haladó munkamódszereket bevezessék és helyesen alkalmazzák, tehát nekik még nagyobb tájékozottságról, még sokoldalúbb tudásról kell tanúságot tenniük. A szövetkezeti nagytermelés egyet­len szervezője sem?' nélkülözheti pél­dául dr. Fiséra és munkatársainak kitűnő kézikönyvét, amelynek címe: Az EFSZ fejlesztésének és szilárdítá­sának kérdései. Nem elegendő, ha csak megalapítjuk a szövetkezetei; a továb­biakban gondoskodnunk kell a közös gazdálkodás felvirágoztatásáról, tovább­fejlesztéséről, a szövetkezetbe tömö­rült parasztság jólétének biztosításá­ról. a dolgozók tudásának kiterjeszté­séről, a közös vagyon iránti viszony állandó tökéletesítéséről. S ez a könyv minden olyan kérdésben tanáccsal szol­gál, amely a szövetkezeti élet irányí­tásával. : szervezésével és a dolgozók nagyobb tehetőségével összefügg. A könyv nemcsak a szövetkezeti vgzetők hasznos tanácsadója, hanem a népi igazgatás dolgozóinak, a gépállomás szervezési szakembereinek, valamint a mezőgazdasági szakiskolák tanítóinak és tanulóinak munkáját is megkönnyíti. Tervmunka nélkül a földmúvesszö-' vetkezetek mint mezőgazdasági nagy­üzemek fejlődése és boldogulása elkép­zelhetetlen. Ilyen vonatkozásban ka­punk segítséget dr. Fiséra másik könyvétől, amely Tervezés az EFSZ- ben címmel jelent meg. A szövetke­zeti könyvelők számára Ondrej Peti er mérnök, főiskolai tanár írt könyvet Az egységes földmüvesszövetkezetek könyvviteli nyilvántartása címmel. Apu­kor a kis- és középparasztok közös gazdálkodásra térnek át, ilyenkor J. В ..a ran és dr. J. H r u z a mérnök A telek gazdasag-múszaki rendezése című könyve nyújt hasznos útbaigazí­tásokat. A növénytermelés dolgozói számára pótolhatatlan könyvek közül említsük meg a következőket: Főj tí к mér­nök: A kukorica; Hlaváč és В о j­­ňanský mérnökök: A burgonya; dr. E. S p a 1 d o n mérnök: Melegkedvelő és különleges növények ; dr. В a 1 c a r és Š k u 1 a mérnökök: Cigaretta dohá­nyok termesztése; I. Farsky mér­nök: Szántóföldi termények öntözése (ez a könyv főképp a déli körzetek nö­vénytermesztési problémáinak megol­dását segíti elő). Külön is felhivjük a figyelmet J. De meč ко és J. Hrn­čiar mérnökök ízléses kiállítású zseb­könyvére, amelynek NövényVédelem a címe. Ezt a könyvet a növényvédelem egyetlen dolgozója sem nélkülözheti. Állattenyésztési dolgozóink kedvéit kézikönyve: A takarmányozási technika alapjai, amelynek dr. Herziggel az élen öt kitűnő szakember a szerzője. A tenyészállatok gondozói dr. !G á b­­ri š mérnök Háziállatok helyes felne­velése című kis művéből meríthetnek ismereteket. Egyetlen kézi gyógyszer-' tár mellől sem hiányozhat dr. P. L a u­­r e n č í к gyakorlati könyvecskéje, amelynek címe: Első segélynyújtás a háziállatoknál. A sertéstenyésztők L. H o s m a n mérnök A koca szaporasá­­gának fokozása című könyvéből és Dobrohotov művéből tanulhatnak, amelynek Munkaszervezés a sertéstele­peken a címe. Az állattenyésztési mun­kálatok gépesítésével V. Spevák fog­lalkozik Fejőgépek, önitatók, függőva­­sutak című könyvében. Még sok-sok szakkönyvet sorolhat­nánk fel, amelyek mindegyike a terme­lés hatékonyságát szolgálja. A köny­vek iránti bizalom és szeretet mező­­gazdasági dolgozóink körében szünte­lenül növekszik; ezt igazolják a Szlo­vákiai Mezőgazdasági Kiadó szerkesz­tőségébe tömegesen érkező levelek és megrendelések. Ez a nagy érdeklődés annak a jele, hogy mezőgazdasági dol­gozóink tudásvágya állandóan fokozó­dik, aminek eredményeként az előállí­tott termékek minősége jobb és meny­­nyisége több, a termelési költségek pedig kisebbednek. A felsorolt szakkönyvek a Slovenská kniha és a Jednota boltjaiban szerez­hetők be, vagy pedig a 'Népkönyvtá­raktól kölcsönözhetők ki. L. Máté Irén Készüljetek fel alaposan a tavaszi munkák elvégzésére! A lószerszámokat már most javitassátok még, vagy készíttessétek el. Obnova — Vkus KERÜLETI VÄLLALAT, BRATISLAVA. Fióküzletek: Holič, Malacka, Modor, Pőstyén, Trencsén, Nagyszombat, Szered, Somorja. Többet, jobbat és olcsóbban akar termelni az andódi szövetkezet Minden gazdálkodó célja, hogy minél többet, jobbat és minél olcsóbban termeljen, hiszen így válik a gazdálkodás igazán jövedelmezővé. Jól tudják ezt az andódi szövetkezeti dolgozók is, akik idei tervük összeállítása alkal­mával bátor feladatokat tűztek maguk elé. Az andódi szövetkezet 1050 hektáros talajterületet tart művelésben, amelyből 965 h-ra terjednek a szántók. A szép tervek közül említsük meg például, hogy az elmúlt esztendőben elért hozamokkal szemben búzából 12,7 százalékkal, árpából 7,8 százalékkal, szemeskukoricából 13 százalékkal, cukorrépából 27,7 százalékkal, dohányból 56 százalékkal és évelő takarmány­­féleségből 50 százalékkal akarnak többet előállítani. ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELADATOK Döntő lépésre készülnek az andódi szövetkezeti dolgozók az állattenyész­tés vonalán, amely eddig elmaradozott. Nincs elég takarmány, de a szarvas­­marha és a sertésállomány is nagyobb lehetne. Viszont a szövetkezet minden előfeltétellel rendelkezik, hogy a szar­vasmarhatenyésztést, de a többi tenyé­szetet is ihagasabb színvonalra emelje. Épo ezért a szövetkezet tagjai idén saját tenyésztésből 97 szarvasmarhával (ebből 37 tehén), 647 sertéssel, 70 juhvál és 1700 baromfival szaporítják állatállományukat. A sertéshústerme­lést .46,2 százalékkal és a tehenek át­lag tejelékenységét 15,3 százalékkal emelik. TERVEK A NÖVÉNYTERMELÉSBEN A nagyobb hektárhozamok előfelté­teleit az andódi szövetkezeti dolgozók már az elmúlt évben biztosították. A tarlóhántást és a mélyszántást idejé­ben elvégezték. A cukorrépa, burgonya és kender 89 hektáros vetésterületét istállótrágyázták. Műtrágyákban sincs hiány, tehát a trágyázási terv szerint és a talajelem­zés alaoján a különböző terményeket a következő adagokkal mútrágyázzák: A műtrágyák adagjai (mázsákban) Termény O) о Búza ........ . . . . 157 — — 78,5 — Rozs................................... . . . . 41 — — 20,5 — Őszi árpa.............................. . . . . 27 — — 13,3 — Tavaszi árpa ......................... . . . . 175 175 350 — 262,5 Zab ................................... . . . . 30 30 60 15 45 Cukorrépa ......................... . . . . 52 104 104 52 104 Takarmányrépa.................... . . . . 16 32 32 16 32 Kukorica.............................. .... 90 90 180 — 135 Lucerna .............................. . . . . 128---. — 64 128 A tavaszi munkálatok első szakaszá­nak teendői így festenek: Az őszi kalászosokat, amelyeket 260 ha-ra vetettek, gondos ápolásba veszik. A műtrágyák kiszórásával egyidejűleg a nehezebb talajokat, ha erre szükség mutatkozik, átboronálják és hengere­­zik. A homoktalajokból 482 hektárt simítóznak és 254 hektárt kultiváto­­roznak. Saját termesztésű, kifogástalan mi­nőségű vetőmagot juttatnak a talajba; a vetőmagot a magtermesztési parcel­lákon állították elő, s gondosan meg­tisztították, majd csávázták. A mag­­termesztésj parcellákra csere útján elit vetőmagot biztosítottak. Az ülte­tési anyag a prizmákban jól telelt át. A burgonyát előcsíráztatják, s az elő­csíráztatott vetőgumókat 4 hektárra ültetik ki. A kukoricát 64 ha-та négy­zetesen vetik; a tavasziakat 409 hek­táron, a cukorrépát 52 hektáron ter­mesztik. Idén megkezdik az öntözőgazdálko­dást, s .főleg a 16 hektáron termesz­tett zöldséget öntözik, de megkísérlik egy 7 hektáros cukorrépa tábla öntö­zését is. NEM LESZ TAKARMÁNYHIÁNY További feladat a 120 ha-on termesz­tett évelő takarmányféleségek gondo­zása, mégpedig boronálással és pót­trágyázással. A takarmányféléket 262,93 ha-ra vetik, úgyhogy ezzel a takar­­mánytermesztésf területek az eddigi 24,5 százalék helyett a szántók 26,3 százalékát foglalják le. A murkot 3 hektáron az árpa alávetemény^ként termesztik. A kukorica alá 9 hektáron takarmánytököt vetnek. A szemeskuko­ricának 91 hektár és a silókukoricának 26 ha jutott. Az ősszel meszezett és télen tárgya­­lével megöntözött rétek 26 hektáros területe most is trágyalét kapott, majd a réteket boronálták. Több mint 32 ha-ra vetették az őszi keveréket, éspedig a következő össze­tételben: 12 ha-ra őszi bükköny és rozs, a többi területre őszi árpa, búza és bükköny4 került. Az őszi takarmány­­keverékek lekerülése után ezt a. terü­letet fokozatosan tavaszi takarmányok­kal vetik be: 12 hektáron zabosbük­könyt, 5 hektáron kölest, a fennmaradó területen pedig silókukoricát termesz­tenek. Ezenkívül három szakaszban 23 ha-ra tavaszi keverékeket vetnek, hogy biztosítsák a zöld futószalag fo­lyamatosságát és a zöldtakarmányozás zavartalanságát. De nem feledkeznek meg až istálló­trágya gondos 'kezeléséről sem, ame­lyet fokozatosan hordanak ki a mezei trágyatelepekre. A DOLOGOZÖK ÉRDEKEI MINDENEKELŐTT A szövetkezet a gépállomással évi szerződést kötött, majd a tavaszi mun­kálatokat pótszerződésben biztosította. A szerződésben pontosították azoknak a feladatoknak a minőségi értékmuta­tóit, amelyek elvégzése a gépállomás brigádközpontjára vár. A gépállomás a gépeket már készenlétbe helyezte, s a gépek maradéktalan kihasználásával a hektáronkénti talajművelés költségei 32 százalékkal mérséklődnek. Fogatos munkára csupán ott kerül sor, ahol a gépek nem dolgozhatnak vagy nem használhatók kj elegendő mértékben. Mindkét mezei munkacsoport saját tervet készített. A munkacsoportok a rájuk bízott területeket az egész ve­tésforgó tartama alatt gondozzák. Jegyzőkönyvileg kapták meg a nélkü­lözhetetlen felszerelési tárgyakat és állatokat. Egyébként a munkacsopor­tok heti részlettervek alapján dol­goznak. A tagság anyagi érdekeltségének felkeltése végett a dolgozók pótjutal­mat, a cukorrépatermesztök és kerté­szek pedig ezenkívül prémiumot is kapnak. Kifogástalan az együttműködés a gépállomási brigádközponttal. A dolgo­zók hetenként összeülnek, hogy ellen­őrizzék a lepergett hétre kitűzött fel­adatok végrehajtásának mértékét, s egybehangolják a brigádközpont és a szövetkezeti munkacsoportok fel­adatait. A szövetkezet és a gépállomás mezőgazdásza szüntelenül figyelemmel kíséri és ellenőrzi a munkamenetet, s mindketten vigyáznak a nyújtott tel­jesítmények minőségére. Esténként a munkacsoportok vezetői, a mezőgazdász, a szövetkezeti elnök és a brigádköz­pont vezetője összeülnek, hogy értékel­jék az aznap végzett munkát és bizto­sítsák a következő nap feladatainak megoldását. A munkacsoportok és az egyes szö­vetkezeti dolgozók szocialista munka­versenyt rendeznek egymás között. Kötelezettségeket vállaltak, amelyek a mezei munkálatok gyors' és színvo­nalas elvégzését tartják szem előtt. A szövetkezet vezetősége havonta ér­tékeli a versenyeredményeket és azt, hogy a dolgozók mennyiben tettek eleget vállalásaiknak. A taggyűléseken kiemelik a legjobb munkaközösségeket és legjobb dolgozókat, s az elért ered­ményeket a járási földművesújságok­ban rendszeresen közzé teszik. Végezetül még annyit, hogy az andódi szövetkezet a tavaszi munkálatokat illetőleg az érsekújvári 1. földműves­­szövetkezettel áll versenyben. Az an­­dódiak nagy igyekezettel dolgoznak, hogy megállják a helyükét és a kitű­zött szép tervek megvalósítását semmi se gátolja. Dr. Ivan Ratvaj, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója ★ ★ ★ A nyitroi ménteleptn is készülnek az újvári versenyre Hozzuk „csírázó hangulatba a vetőburgonyát n A vetőburgonya éppolyan fontos, mint akárcsak a gabona vetőmagja. Romlott, csírázott, szennyeződött ga­bonát nem vetünk, de igen sokszor megesik, hogy a burgonyát az imént felsorolt elemi követelmények betar­tása nélkül ültetjük. A vetőburgonya gondosan prizmázott, jól áttelelt, nem csírázott, alaposan átválogatott, faj­tiszta, egészséges és egyenletes nagy­ságú légyen. - Ültetésre ilyen burgonyát készítsünk elő. Az előkészítés legjobb módja: az elő­­csíráztatás. Igaz viszont, hogy elő­­csíráztatásra, főképp ha nagyobb terü­leteket akarunk beültetni, nem min­denütt állnak rendelkezésre megfelelő helyiségek és ládikók. Ezért hívjuk fel a figyelmet arra az aránylag egyszerű, de nagyon bevált módszerre, amelynek. lényege, hogy a burgonyát „csírázó hangulatba” hozzuk. Ennek módja a következő: Az ültetésre szánt burgonyát paj­tában, üres magtárban vagy gépház­ban 25 cm magasra rétegezzük. még­pedig 14 napon ültetés előtt. Hét nap múltán a burgonyát átlapátoljuk, s to­vábbi hét nap elteltével a burgonya­szemek 2—3 mm-re felemelkednek. Éjszakára a burgonyát ponyvával föd­jük be. Az ilyképpen kezelt burgonya csírázó hangulatba jön, s ha korán ül­tetjük, a kezeletlen burgonyával ösz­­szehasonlításban, számottevő termés­többletet ad. Föltétlenül korán ültessünk, hogy április első felében ezzel a munkával már végezzünk. A burgonyát nem ül­tetjük mélyen, de az elültetett burgo­nyára mindig tapossunk reá, vagy ta­karás' után hengerezzünk. Kürty Mihály A nyitrai állami méntelepen a te­nyészállatok rendszeres edzésben ré­szesülnek. Ezáltal a mének nem híz­nak meg, hanem erősekké válnak és jobb a tenyészértékük. A méneket nemcsak külemük, hanem munkabírá­suk szerint is értékelik. Májusban ló­versenyt rendeznek Érsekűjvárott, amelyen több méntelep részt vesz. Nyitráról Kuna József és Gáspár János lóápolók már most készülnek erre a nagy vetélkedésre. Újvárra lóháton mennek, hogy a méneket megszok­tassák a versenypálya környezetéhez és a versenyszerű futáshoz. Vesszőből fonott különböző nagyságú kosarak kaphatók. Cím: EFSZ, Mihályfa. (Svätý Michal na Ostrove, okres Du­najská Streda.ý SZABAD FÖLDMŰVES r- a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági , M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p. Bratislava, ul Februárového ví fazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlriapszolgálata. A-8H21

Next

/
Thumbnails
Contents