Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-24 / 12. szám

1957.' március 24. \/zaU-ad Földműves s Bepillantás a marcelházi EFSZ életébe Ünnepély Perbenyíken Amikor közel hét évvel ezelőtt meg­alakult a marcelházi szövetkezet, a tagság elhatározta; minden igyekeze­tükkel azon lesznek, hogy a nagy táb­lák dúsabb kalászt teremjenek, mint a még egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztok keskeny parcellái. Az elhatározást tett követte, s így rohamos léptekkel haladt a szövetke­zet a fejlődés útján. Erről tanúskodik az is, hogy míg 1954-ben három, az 1955-ös év végén már öt korona osz­talékot kaptak a tagok egy-egy ledol­gozott munkaegységre. Az említett eredményre felfigyeltek a község magángazdálkodói is, és ala­pos fontolgatás után felvételüket kér­ték a szövetkezetbe. — Valóra váltottuk elhatározásun­kat, jó munkát végeztünk — mondot­ták elégedetten a marcelházi szövet­kezet tagjai egy évvel ezelőtt. Jó munkájukért dicséret illeti meg a szövetkezet tagjait. Nem tudjuk azonban megérteni, miért csökkent a munkaegység értéke 1956-ban — az 1955-ös évvel szemben? Hiszen a marcelházi szövetkezetnek a műit év­ben már annyira „jól" ment dolga, hogy egy agronómus helyett kettő „végezte" az agronómusi teendő­ket ....' Most, amikor földműveseink és az ország becsületes dolgozói a termelés hatékonyságáról tárgyalnak, ajánlatos volna, ha a marcelházi szövetkezet tagsága is elgondolkozna azon: mi fékezi szövetkezetük fejlődését, nem drágább-e szövetkezetükben a „leves” mint a „hús"? Levelezőnktől. ★ ★ ★ Többtermeléssel válaszolnak A Zsigárdi Állami Gazdaság fejőgu'yasai az üzemi gyűlésen miután Hen­­csel Vince elvtárs a gazdaság vezetője ismertette a termelés hatékonyságá­nak emeléséről szóló párthatározatot, értékes kötelezettséget vállaltak. Mindegyikük általában 14 tehenet gondoz és fej. Simon Gyula 8,2 literes napi tejhozam elérését vállalta a tervezett 7,7 liter helyett, minden egyes tehéntől. Kovács Lajos azt vállalta, hogy évi térvét 105 százalékra teljesíti és 1000 liter tejjel többet fej ki mint a terv előír. Kalovú Ferenc a napi fejési átlagot 8 literrel 8,1 literre emeli. Deák István fejőgulyás 1309 liter tejet akar kifejni terven felül, Palecska József még többet, 1642 litert. Borci István külön gondozza a szárazra állított teheneket. Ő is vállalást tett, hogy még nagyobb gondot fordít a jövőben a gondjaira bízott állatok­ra úgy, hogy ellés után, amikor visszakerülnek a tehenek a fejőgulyásokhoz, mindegyikük legalább két liter tejjel többet adjon. A gazdaság vezetői is vállalták, hogy a takarmányalap biztosítására és a takarmányozásra nagyobb gondot fordítanak a jövőben. Ez a közös megér­tés biztos alapja lesz a vállalt feladatok teljesítésének. Deák István, Zsigárd ★ ★ ★ A gépállomások fiataljainak konferenciája Az elmúlt héten Bratislavában tar­tották meg a gépállomások fiatal trak­toristáinak technikai, konferenciáját, amelyen több mint 100 fiatal trakto­rista, brigádvezetö és szakaszagronó­­mus jelent meg. Szlovákia gépállomásain közel 700 fiatal dolgozik, ezeknek a 70 százaléka a traktorbrigádokon. Közülük többen figyelemreméltó munkaeredményeket értek el. Például • a Növi Tekov-i ifjúsági traktorbrigád az elmúlt évben tervét 113,7 százalékra teljesítette, s az üzemanyagnál, valamint ' a javítási munkálatoknál 75 303 koronát megta­karított. Kiváló eredményeket ért el ennél a brigádnál Papp András traktorista, aki egészévi tervét 318 százalékra teljesí­tette. Ezen a konferencián ajándékot ka­pott a párkányi, Növi Tekov-i, Cifári és V. Chrašťan-i brigádközpont. A konferencia részvevői határozati ja­vaslatot fogadtak el a gép- és traktor­­állomások fiataljai friúrtkája megjaví­tása érdekében. A perbenyíki nő­szövetség megün­nepelte a Nemzet­közi Nőnapot. Az ünnepélyt délután 5 órára hirdették, le már 5 órakor gyülekezett az ün­neplő közönség. Az ünnepségen részt­­vett a 11 éves ma­gyar iskola, a szlo­vák és magyar elemi iskolák, az óvoda egy kis kül­döttsége Trnko Józsefné óvónő veze­tésével. Hat órakor az emelvényre lépett Tóth Bertalanná a helyi nőbizottság elnöknője. Keresetlen szavakkal üd­vözölte a megjelenteket majd mél­tatta a nap jelentőségét. Ezután 96 tag nevében a következő felajánlást tette: a nőbizottság a Nemzetközi Nő­nap tiszteletére 2186 munkaórát dol­gozik le a faluszépítési akció kereté­ben. 100 munkaegységet dolgoznak le a helyi EFSZ-ben. Terven felüli be­adásra felajánlanak 6 sertést és 1840 darab tojást. A nőbizottság ezen fel­ajánlását Kondás József járási nem­zeti bizottsági tag a helyi szövetkezet elnöke köszönettel fogadta. Az ünne­pélyen az iskola növendékei versekkel és egyéb műsorszámokkal szórakoz­tatták a megjelenteket. Zelenák István -¥■ * * * Érdemes volt versenyezni A múlt évben a kassai járási szö­vetkezeti konferencián Macskó elvtárs a szalánchutai szövetkezet elnöke versenyre hívta a járás összes szövet­kezeteit a növendékmarha nevelésben. A verseny fő célja az volt, minél több fajüszőt neveljenek a szövetkezetek, s azokkal töltsék fel állatállományu­kat. A verseny felhívás nagy visszhangra talált a szövetkezetekben. A járás valamennyi EFSZ-e azon iparkodott, hogy első Helyre kerüljön a verseny­ben. De mint mindenben, ebben a versenyben is voltak elsők és utolsók is. Első helyre például a beniakovcei; másodikra a szalánchutai és a harma­dik helyre az újpolhorai szövetkezet került. Az első nyertes egy 350-es, a második egy 250-es és a harmadik egy 175-ös Jáwa motorkerékpárt ka­pott a járási nemzeti bizottság mező gazdasági osztályától. Iván Sándor, Kass A Vöröskereszt asszonyai Sokan mosolyognak, sőt néha még a meggondolatlan megjegyzések sem hiányoznak, mikor ez a zöld, férfias­szabású egyenruhába öltözött asszony­csapat végigvonul a kisváros utcáin. Szerencsére ez a lekicsiynlö vélemény ma már nem általános, sőt az emberek többsége már helyesen értékeli a Vö­röskereszt asszonyok munkáját. Ezt az is bizonyítja, hogy napról napra töb­ben vagyunk idősebb fiatalabb asszo­nyok és lányok, akik azt a szép hiva­tást vállaltuk, hogy segítsünk a bajba­jutott embereken és ott legyünk min­denütt, ahol szükség van ránk Én ma­gam is büszke vagyok arra, hogy ezek az önfeláldozó, segíteni kész asszonyok maguk közé fogadtak. Boldog vagyok, I hogy elsajátíthatom azokat az isme­reteket. melyek alkalmassá tesznek a I vöröskeresztes hivatás betöltésére. Mi tisztában vagyunk munkánk jelentő- I ségével és meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a társadalomnak szüksége : van ránk. Szívesen tanulunk és gya­korlatozunk, hogy a legtökéletesebben elsajátíthassuk a szép, humánus hiva­tás ismereteit. Tudjuk azt is, hogy sok életet lehetett volna már megmenteni, ha kéznél lett volna egy gyakorlott vöröskeresztes nővér. ÍME EGY PÉLDA: Egyik munkatársunk mondta el nem­rég. Egy nagy bérházban tűz ütött ki. Mint ahogyan ez gyakran előfordul, egy' öreg nénike szeszfőzőn főzögetett szobácskájábán és égés közben akarta feltölteni a fözőt. A kezében tartott I üveg tartalma meggyulladt, a néni j ijedtségében az üveget eldobta. A la­kás pillanatok alatt lángan állott. Az egész ház elvesztette a fejét, kapko­dás, pánik tört ki. Senki sem tudta, hogy mit tegyen. Egyedül a házban lakó vöröskeresztes asszony nem vesz­tette el a fejét. Emeleti szobájából látta a másik lakásból kitóduló füstöt. Azon nyomban felhívta a tűzoltókat, aztán lerohant az emeletről és meg­kérdezte nem maradt-e valaki a la­kásban. Igen! Az öreg néni még bent volt. Róla mindenki elfelekdezett. Gyors közbelépésére utolsó pillanatban sike­rült öt megmenteni. A nővér jól meg­tanulta tehát, hogy ilyen esetekben mi a teendő és hidegvérrel intézkedett, így mentett meg egy emberéletet. Én örömet és kielégülést találok ebben a munkában. Jő! érzem magam a kollektívában, szívesen hallgatom tapasztaltabb mun­katársaim és orvosaink előadásait é» azt hiszem, hogy a mi körünkben min­den asszony jól érezné magát. A ta­nulás és a gyakorlat mellett nem fe­ledkezünk meg a tásradalmi és kultu­rális életről sem. Műsoros estekét, sőt bált is rendezünk, hogy még job­ban összeforrjon a kollektívánk, még egységesebbek legyünk az emberek segítségében. A gyakorlatok minket nem fárasztanak el. Szíves örömest vállaljuk ezt a kis fáradtságot, mely felüdít, és napról napra megmutatkozó fejlődésünk növeli önbizalmunkat. Én már valamikor gyakorlatoztam, de más körülmények között. 1943 és 44-ben votl ez a buchenvvaldi internálótábor­ban. Akkor korbáesos SS-katonák áll­tak mellettünk és a korbács gyakran csattant a megkínzott testeken. Sok fogolytársamat láttam vérbeborítva le­zuhanni a földre. Ezt én, de azt hiszem egyik fogolytársam sem fogja elfelej­teni, még ha ezer évig élne is. Ezért találok örömet a szabad önkéntes mun­kában, amit embertársaim, a szocializ­musért harcoló emberek érdekében vállaltam. Mandler Rózsi ★ ★ ★ Több mint 100 millió koronát osztottak szét Az elmúlt évben a kassai kerület szövetkezetesei a természetbeni já- 1 randóságokon kívül 121 millió 588 ezer koronát, — 31 mUlióval többet mint ! ar ejőző éven — osztottak szét mun­­t kaegységekre. Kerületi méretben elő­­' szőr történt meg, hogy az EFSZ-ek A hatékonyság fokozása érdekében Tervezgetés, számolgatás; ez jellemzi földműveseinket. Szinte már annyira sajátjukká vált, hogy enélkül nehéz volna elképzelni őket. Előkerül a ceruza és a papír, néhány számtani művelet és máris előttük fekszik az ered­mény, mely azt mutatja, hogy az elmúlt év gazdálkodása milyen eredménnyel járt. Azelőtt 5—10 hektár gazda­sághoz nem nagy számítgatás kellett, azonban a néhány száz hektáros szövetkezeti gazdálkodás már sokkal nagyobb, sokkal összetettebb munkát kíván. A nagyüzemi gazdálkodás sokkal bonyolultabb és olyan ekonómiai törvényszerűséggekkel jár, amelyeket feltétlenül be kell tartani. Erre annál is inkább szükség van, mert a gazdálkodás alapos elemezésének a tervezésnél és a vezetésnél veszik legnagyobb hasznát. Milyen különlegességet láthatunk a nyitrai járásban? Hazánk minden földművese, így a nyitraiak is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a 11. ötéves terv ke­retén beiül fokozzák az EFSZ-ek ter­melési eredményeit. Hogy ez sikerül­jön, ahhoz annak a célnak a valőra­­váltása szükséges, amelyet szövetke­zeteink maguk elé tűztek, hogy 1960- ig a termőföld egész területének 80 százalékán felül szövetkezeti gazdál­kodás folyjék. A legnagyobb gondot a tag- és a földalap bővítésére kell for­dítani. A nyitrai járásban a falvak 70 százalékában már megalakult az egy­séges földművésszövetkezet (összesen 33 EFSZ), de a termőföldnek csak 26 százaléka van a birtokukban. Még mindig szép számmal vannak magán­­gazdálkodók, s ennek az 1420 magán­gazdának a birtokában 10 429 hektár föld van. Ha figyelembe vesszük a nyitrai járás szövetkezeteinek termésered­ményeit, úgy azt látjuk, hogy a közös gazdálkodás fölényének bizonyítására számtalan példát tudnánk felhozni. Ezek közé tartozik többek között az is, hogy a járás EFSZ-ei 3 mázsa bú­zával, 2 mázsa árpával és 37 mázsa cukorrépával többet termeltek hektá­ronként, mint a 'magángazdák. Ugyan­akkor minden hektár után 6,49 má­zsával többet adtak be felvásárlási áron, mint a magángazdák, akiknek mindössze 5 mázsára tellett. Ez a különbség még kirívóbb volna, ha a magángazdálkodók eredményeit a leg­jobb szövetkezetek terméseredményei­vel hasonlítanánk össze. Tudniillik ' a járás EFSZ-ei között nem egy gyenge eredményt elért szövetkezetét talá­lunk, amely nem a legmeggyőzőbb példákkal igazolja a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. Éppen ezért a nyit­rai járás legfontosabb feladatai közé tartozik a már meglevő szövetkezetek szilárdítása, hogy ezáltal alapot te­remtsenek arra,(hogy a ma még kívül álló kis- és középparasztokat is meg­nyerjék a szövetkezet számára, mely jobb megélhetést és magasabb élet­­színvonalat biztosíthat földműveseink­nek. Ennek bizonyítására a vicsapapáti EFSZ tavalyi eredményeit említhetjük meg, melyet ha összehasonlítunk a többi szövetkezet eredményével, akkor azt látjuk, hogy ez az előbbi magasan túlszárnyalta a többiek eredményét. Ez az összehasonlítás az alábbi ered­ményt mutatja: Ha figyelemmel kísérjük a táblá­zatban feltüntetett eredményeket, akkor arra a megálalpításra juthatunk, hogy a járás legjobb EFSZ-ei sem használták fel azoknak a lehetőségek­nek mindegyikét, amelyek a nagyobb terméseredményeket jelentik. Ezzel a kérdéssel foglalkozott dr. Osztrovszký, a pozsonyi mezőgazdasági ekonómia kutató intézetének igazgatója a járási konferencián. Hasonló feltételek — különböző eredmények Ha figyelembe vesszük a nyitrai já­rás falvai termőföldjének minőségét, valamint éghajlatát, úgy arra a meg­állapításra jutunk, hogy a köztük levő különbség elenyésző, s különösebb említésre nem méltó. Az eltéréseket csupán abban találhatnánk, hogy a JNB és a GTÄ különböző módon segíti az egyes szövetkezeteket. Amikor dr. Osztrovszký elemezte a járás legjobb szövetkezetét, és ezt Dolné Krškany­­val hasonlította össze, melyeknek ta­lajösszetétele majdnem egyforma, ki­derült, hogy a vicsapapáti szövetkezet egy hektáron 23 százalékkal jobb ter­méseredményt ért el, mint a Dolné Krškany-i. így aztán érthető, hogy az átlagos eredménye is 35 százalékkal magasabb volt, mint az utóbbinak. Ugyanakkor azonban e különböző­ség mellett meg kell látnunk azt is, hogy ez a két szövetkezet, melynek terméseredményei eltérnek ugyan egymástól hasonló hibában szenved. Ez a hiba-azonosság az állattenyész­tésben keresendő, mely mindkét szö­vetkezetnél alacsony színvonalon áll. Ha az összbevételt figyelembe vesszük — az állattenyésztésben — úgy arra a megállapításra jutunk, hogy az összbevételből az állattenyésztésre Vicsapapátiban 35 százalék, Dolné Krškanyban pedig 32 százalék. Termé­szetes ez sem'az egyik, sem a másik esetben nem kielégítő eredmény. Termény: Vicsapapáti EFSZ Többi EFSZ eredménye Búza .................................. 29,42 mázsa 25,50 mázsa Árpa . ......................... 28,64 mázsa 22,65 mázsa Cukorrépa .......................317, mázsa 215, mázsa Burgonya............................ 164,50 mázsa 110, mázsa Tejhozam....................... 2681 lit. 1777 lit. Mi a különbözőségeknek az oka? A Dolné Krškany szövetkezet gyen­ge eredményeinek okát mindenek előtt abban láthatjuk, hogy nem tar­tották be a vetéstervet, különösen a kapásnövényeknél és a takarmányfé­léknél. Az eredménytelenségnek azon­ban nem ez az egyedüli oka. A szö­vetkezet birtokában levő (öld 70 par­cellából áll, s ugyanakkor a brigád­állomás munkája sem kielégítő. A vicsapapáti szövetkezet ezzel szemben alaposabb gondot fordított a talajmű­velésre, a trágyázásra és a traktor­állomás is nagyobb segítséget nyúj­tott neki. Ugyanakkor nem feledkez­tek meg a munkaszervezésről és a helyes jutalmazásról sem. A szövet­kezet gondoskodik a tagok szakmai fejlődéséről is, s a csoportvezetők elvégezték a hároméves szövetkezeti munkaiskolát, valamint a csoportveze­tők számára rendezett egyhónapos iskolát. így azután a szövetkezet há­rom munkacsoportja helyes irányítás révén szép eredményeket ér el. Nem állíthatunk hasonlókat a Dolné Krškany-i szövetkezet esetében. Nem­csak hogy a munkacsoportok semmi­lyen leltárral nem rendelkeznek, de ugyanakkor a csoportvezetők sem vé­geztek semmilyen szakiskolát és min­den munkájuk abban merül ki, hogy a csoport tagjainak szétosztják a mun­kát. A rossz munkaszervezés azután előidézi az igazságtalan jutalmazást. Ezek a hibák legjobban visszatükrö­ződnek a szövetkezet bevételénél. A vicsapapáti EFSZ 27 százalékkal töb­bet fizetett egy munkaegységre, mint a Dolné Krškany-i, s ugyanakkor a természetbeni járandóság értéke is 5 százalékkal magasabb volt. Az állattenyésztésben levő különbségek Az előbb már említést tettünk arról, hogy az összehasonlított két szövet­kezet mindegyikében helytelenül vi­szonyulnak ' az állattenyésztéshez. Azonban ha figyelembe vesszük az eredményeket, mégis azt látjuk, hogy a két szövetkezet közt ezen a téren is lényeges különbségek vannak. Mindkét szövetkezetnek egyaránt hibája volt, hogy a sertésállományt a fejőstehén­­állomány rovására emelte. Azonban a vicsapapáti szövetkezet tagjai nagyobb gondot fordítottak a takarmányterme­lésre és a vele való gazdálkodásra, s ennek eredményeképpen a tejter­melésben 20 százalékkal, a marhahús­nál 50 és tojásban pedig 133 száza­lékkal szárnyalták túl a Dolné Krška­­nyakat. Ennek eredményeként bevé­telük 85 százalékkal magasabb volt. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy nagy szerepet játszott az igaz­ságos és helyes jutalmazás is. A két szövetkezet munkájának elemzése nyomatékosan aláhúzza azt a tényt, hogy a szövetkezeteket nem lehet csupán a munkaegység értéke és a megvásárolt személygépkocsik mennyisége szerint ítélni. Döntőbb szerepet játszik a szövetkezet terme­lési helyzete, a gazdasági épületek építése és a közös alap feltöltése. Dr. Osztrovszký rámutatott azokra a megoldásokra, amelyek a felsorolt hi­bák eltávolítására vezetnek. * * * Az első ekonómiai konferencia Szlo.­­vákiában nemcsak az eredmények fel­mérése volt, de egyúttal próbálkozás is Ma már a konferencia után meg­állapíthatjuk, hogy ez a konferencia sikeres volt és nagy mértékben hozzá­járul majd ahhoz, hogy a nyitrai járás földművesei eredményeiket növeljék. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra. hogy elsőrendübb kötelesség a szövet­kezetek problémáival mélyebben. fog­lalkozni, mely a felmerült kérdések, megoldásának egyedüli útja, mint a termelés egyes mutató számaiból ítélkezni. A földművelésügyi és erdő­­gazdasági megbízott, Chudík elvtárs a konferencián azt javasolta, hogy a soron következő konferenciát szűkebb keretek közt rendezzék, például a GTÄ egy körzete kereté/) belül; ahol sokkal mélyebben lehetne elemezni a szövetkezetek jelenlegi helyzetét. (ZN) яяявваяявяяявяввяяввввяявявяяяяяаяяяяяяаяяяяяяяяяяявяяяяяяяяявяяяяяяяяявявяаяяаяавяяяяааяяяяяявв Ohxifdester/еш/­a„ ifeatf^Földművest”! Jól gazdálkodni annyit jelent, mini jövedelmezően gazdálkodni. Ezt azon­ban nem minden EFSZ-ben tudatosít­ják a tagok és a vezetőség. A terme­lésben előforduló aránytalanságok el­távolítása nagy részben az ekonómiai konferenciákra hárul. Ezt figyelembe véve tartották meg nemrég az I. eko­nómiai konferenciát Szlovákiában, Nyitrán. teljesítették a jövedelmek tervét, mégpedig 100,1 százalékra. A terve­zett munkaegységek értékét 40 szö­vetkezet túllépte, míg az 1955-ös évben ezzel csak 15 szövetkezét di­csekedhetett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents