Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-17 / 11. szám
8 Jr a Ь-ad Földműves 1957. március 17. Vietnam népének szép hazájában a Xhanghou tartományban levő baithuongi gátról készült ez a gyönyörű {elvétel. Kis hírek a nagyvilágból a külpolitikában • Л Német Demokratikus Köztársaság legfelső bírósága e napokban hirdetett ítéletet egy államellenes csoport bűnügyében. Dr. Wolfgang Harich volt egyetemi előadót 10, Bernhardt Steinbergert 4, Manfréd Hertwiget pedig 2 évi börtönre ítélték. • Damaszkus. — A Szíriái kormány határozatot fogadott el, mely szerint az „Iraq Petroleum” társaságnak megengedik, hogy megkezdje Szíria területén áthaladó kőolajvezetékének javításét. • Párizs. — Ain kelet-francia tartományban a Tony Révillori elhunyt radikális szocialista képviselő helyét betöltő pótválasztások során március 10-én a legtöbb szavazatot a Francia Kommunista Párt jelöltje, Jules Blaneehet francia földműves kapta. © Az indonéz ifjúság 700 ezer taggal rendelkező szervezete tiltakozó táviratot; intézett az angol kormányhoz a Karácsony-szigeten tervezett hidrogénbomba-kísérletek ellen. • Sv. Vukmanovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Bizottság alelnöke Nasszer meghívására március közepén Egyiptomba utazik. • Hamburg. — F. J. Strauss nyu-' gatnémet honvédelmi miniszter egy hamburgi gyűlésen több Ízben támadta a szocialista országokat, s lényegében kijelentette, hogy amíg a Szovjetunió nem mond le a szocializmus eszméiről, addig a Nyugat sem mond le a NATO-ról. © Magyarország. — Ünnepélyesen beiktatták hivatalába az új magyar honvédelmi minisztert, Révész Géza altábornagy személyében, — jelenti az MTI. ® N. S. Hruscsov a napokban meglátogatta a Krasznodar tartományi Lenin-kolhozt, s szívélyesen elbeszélgetett a kolhoz-tagokkal. • A New York környéki farmerek magasabb árakat követelnek a tejért. Az utóbbi időben több mint tízezer farmer nem szállított tejet a nagyvárosba, s többtízezer litert inkább kiöntötték. • Az indiai országos választások során Kerala állam 126 tagú törvényhozó testületében az eddig nyilvánosságra hozott választási eredmények szerint, mind índia Kommunista Pártjának, mind az Indiai Kongresszus Pártjának 14-14 képviselője került be. • Washington. — Dulles amerikai külügyminiszter Brentano német szövetségi külügyminiszter washingtoni tárgyalásaikon egyetértésre jutottak abban, hogy „semmi sem szolgáltat okot a Szovjetunióval szemben folytatott politika megváltoztatására”, 9 Egyiptom Franciaországtól és Angliától 500 millió font kártérítést fog kérni az említett országok Egyiptom elleni agressziója nyomán keletkezett károkért és veszteségekért. • Belgrad. —• A jugoszláv főváros lakossága az elmúlt három évben 45 és félezerrel emelkedett. Huszonkét évig aludt... Most halt meg 47 éves korában Paulina Rybakova; az a lengyelországi nő, aki 1935-ben agyhártyagyulladást kapott, s azóta az ágyat nyomta. A különös az, hogy ettől az időtől fogva a környezetében történtekre nem reagált, csak állandóan aludt. Tejjel, vitaminokkal és különféle injekciókkal táplálták az orvosok. A rendkívül hosszú ideig tartó alvásnak is — mely 22 évig tartott — végeszakadt. Egy hét A világ különböző tájain tapasztalható feszültségnek a robbanáshoz legközelebb álló góca még mindig a Közép-Kelet. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az elmúlt héten az izraeli csapatok kivonultak a gazai övezetből és az Akabai-öböl partvidékéről, s helyüket az ENSZ-csapatok foglalták el, némileg enyhítve ezzel a nyílt összeütközés közvetlen veszélyét. De „az agresszió és a fenyegetés továbbra is fertőzi a légkört” — írja az As Sa&b című egyiptomi lap. Mert nem lehet tartós megoldás az, amely az egyik, s még hozzá a megtámadott fél — Egyiptom — szuverén jogait sérti. Mindkét kiürített terület szerves része Egyiptomnak, s amint semmi sem igazolhatta megszállásukat izraeli csapatok által, úgy semmiképpen nem lehet véglegesnek tekinteni az ENSZ rendfenntartó erők betelepedését sem. A veszély pedig éppen ebben rejlik. Az ENSZ-csapatok egyelőre meghatározatlan időre, „a vitás kérdések végleges rendezéséig" vonultak be egyiptomi területekre, s tartanak igényt egyiptomi felségvizek ellenőrzésére. Nem kétséges, kinek fűződik érdeke ahhoz, hogy a „meghatározatlan idő” minél hosszabbra húzódjék. Ha az Egyesült Államoknak sikerül ezt az állapotot tartósítani, a most elfoglalt térségek hídfő-állásként szolgálhatnak az Eisenhower-doktrina egyiptomi alkalmazásához. Máris szó van arról, hogy a „szabad hajózás” biztosítására az Akabai-öbölbe amerikai hadihajókat küldenek, amerikai kereskedelmi hajók ezen az egyiptomi víziúton kőolajat szállítanak Izraelnek, a gazai övezetben pedig egyiptomi közigazgatás helyett „nemzetközi irányítás”-t vezetnek be. Nem olyan régen még az amerikai vezető körök hevesen követelték az angol-francia csapatok kivonását a szuezi övezetből. Most ők tolakodnak be — csak éppen a hátsó ajtón. Múlt heti számunkban foglalkoztunk Ghana függetlenségének kikiáltásával. Ez az új, szabad állam a világszerte folyó, függetlenségre törekvő népek harca eredményének könyvelhető el. Ez az első néger gyarmat Afrikában, amely kivívta függetlenségét. Akkra fővárosban lezajlott nagyszabású ünnepségeknek több figyelemreméltó mozzan ta volt. Kwame Ňkrumah miniszterelnök kijelentette, hogy a függetlenségi harc legfőbb célja az volt, hogy „Aranypartból (Ghana előző neve) a többi afrikai gyarmat számára követendő' példát állítson fel”. Az akkrai ünnepségekre több mint húsz állam küldte el képviselőjét, köztük a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság is. Ez alkalommal ülést tartott hét független afrikai ország képviselője, Benegyiktov, a Szovjetunió küldötte ghanai parlamenti küldöttséget hívott meg Moszkvába. ♦ Nagy feltűnést keltett Nixon amerikai alelnök viselkedése. A politikai reklámcsinálás nagymestereként mutatkozott be. Sűrűn osztogatta a széles mosolyokat, a baráti kézfogásokat, vállveregstéseket a ghanai vezetők között, igyekezve megnyerni magának az elsőrendű vendégnek kijáró népszerűséget. Csupán egy alkalommal látták rajta a bosszankodás és sértődöttség jeleit. Akkor, amikor az állami vacsorán a főasztalhoz a Kínai Népköztársaság küldöttét és nem őt, az Egyesült Államok alelnökét ültették. Az amerikai alelnök a ghanai függetlenség kikiáltását felhasználta arra is, hogy egyúttal ellátogasson még hét afrikai országba. Ghánából Libériába ment, onnan tovább utazik Etló-’ piába, Tuniszba, Szudánba, stb. „Fontos utazás ez — írja a New York Times. — Az alelnök újból hangsúlyozni kívánja érdeklődésünket az afrikai földrész egésze, s különösen egyes országai iránt. A gazdaság és „ébredő” Afrika — jegyzi meg a lap — egyre fontosabb küzdőtérré válik”. Érthető az amerikai tőkések érdeklődése a még jórészt „szűz” Afrika iránt. Nixon itt nemcsak mosolyokat, hanem kézzelfoghatóbb „jószolgálatokat” is osztogat: csábító ajánlatokat és ígéreteket tesz tőkebefektetésekről, pénzügyi és műszaki, sőt katonai segítségről — kellő garanciák mellett, persze. Újfajta függőség szálait szövi az amerikai alelnök afrikai kőrútján. Anglia és Franciaország ingerülten, de lényegében tehetetlenül kénytelenek szemlélni tengerentúli szövetségesük megjelenését hagyományos birtokaikon. De Nixonnak mégsem lesz könnyű dolga. Az önálló állami élet útjára íépő afrikai népeket a gyarmati elnyomás súlyos hagyatéka, az elmaradottság, a nyomor, a gyarmatosítók iránti mélységes gyűlölet éberségre inti és arra, hogy barátokat keressenek azoknak a táborában, akik mindenféle imperialista elnyomás ellenségei. Ismeretes, hogy a magyarországi ellenforradalom csúfos bukása féktelen dühkitörésekre késztette a nyugati reakciót. Dühös kommunistaellenes kampányt indítottak. Szervezett fasiszta csőcselék pártházakat, szerkesztőségeket támadott meg, könyveket égetett, pártfunkcionáriusok ellen merényleteket követett el. Az egész reakciós sajtó Angliában, Franciaországban és Olaszországban rágalom-hadjáratot indított a kommunista pártok ellen és fennen hirdették, hogy a kommunizmus válságban van, a tömegek elfordulnak tőle. Természetes, hogy a reakció minden vágya az, hogy megszabaduljon azoktól a pártoktól, amelyek a nép érdekeiért küzdenek, amelyek leleplezik népellenes arcukat, amelyet a „szabadság és a demokrácia" hirdetésével lepleznek. A vágyálmok és a valóság között azonban mélységes szakadék tátong. Bebizonyosodott ez az olasz és francia idő-' közi választásokon, ahol a kommunista jelöltekre több választó-polgár szavazott, mint néhány évvel ezelőtt, így például csak néhány esetet említsünk: Ain kelet-francia megyében az elhunyt radikális jelölt helyét betöltő pótválasztások eredményeképpen a Francia Kommunista Párt jelöltje Blachenet földműves kapta a legtöbb szavazatot. Ugyanilyen eredménnyel végződött két időközi tartománygyülésí választás Olaszországban is, ahol mindkét helyen kommunista jelölt nyerte el a mandátumot. A tények bizonyítják, hogy a dolgozó nép már jól ismeri ellenségeit, de barátait is. Ezen semmiféle dühödt sajtó- és rádió kampány nem változtathat. Strauss-atomrakéia A FEHÉR KÖNYV “í". , es ebersegre int mxmsm тшш Dolgozóink részéröl ritkán nyilvánul meg oly nagy érdeklődés valamely nyomdatermék iránt, mint most a magyarországi ellenforradalomról szóló Fehér könyv második füzetét megelőzi. Ugyanis ez a magyarnyelvű füzet jóformán még el sem készült — jelenleg még a nyomdában van, — s a türelmetlenkedő olvasók tömege már a könyvesboltokban keresi. A rendkívül nagy érdeklődés többek között annak tudható be, hogy az érdeklődők nagy része hivatalos dokumentumok alapján, széleskörűen akar tájékozódni az ellenforradalom kirobbanásának okairól; teljes képet akar nyerni arról, hogyan, miképp folyt le e magyar tragédia; kikből tevődtek össze azok az ellenforradalmi elemek, akik a népi demokratikus államrend megdöntésére, a kakastollas csendőr-világ, az úri Magyarország visszaállítására törekedtek. Az alábbiakban részletet közlünk a Fehér könyv napokban megjelenő második füzetéből: Kik furakodtak be a ..forradalmi" szervekbe? Az október végi és november eleji napokban a városok és községek nagyrészében új vezetőség alakult, új hatalmi szervek keletkeztek, Ezekben a szervekben az ellenforradalom politikai képviselői közönséges bűnözőkkel együtt léptek fel a szocializmus híveinek háttérbe szorítása, megfélemlítése és üldözése céljából. Megjelentek mindazok. akik a zavarosban igyekeztek halászni. íme néhány példa: Csongrádon azt a Piroskát választották polgármesternek, aki 1919 után a hírhedt Franczia Kiss Mihályhoz és Héjas Ivánhoz hasonlóan fehér terror-különítmény vezetője volt. Egyik csongrádi tettének eredménye annak — Ügy keresik? ?! A fohadalmi bizottságot Az, mi vagyunk! Idején 13 halott volt: bombát dobatott a bálozó tömegbe. Ez a Piroska 1956- ban három napig volt Csongrád polgármestere. A sátoraljaújhelyi járási tanács ún. „Forradalmi Bizottságának" elnöke Prágai horthysta közjegyző volt, tagjai közül való dr. Hantos volt adóügyi jegyző, dr. Holló földbirtokos, stb. Nyíregyházán a „Megyei Munkás (!) Tanács” vezetője az a kulák származású Szilágyi László, aki gestapofelderítő iskolát végzett. „Munkatársa” volt az ugyancsak kulák Kábái Dezső, a népellenes bűnökért börtönt viselt dr. Lengyel Antal, a horhysta tiszt Lupkovics György, a volt Szabolcs-Szatmár megyei horhysta főispán fia, Tomosovszky András, stb. Nyíregyházán Pintér István horthysta jutasi-tlszthelyettes, a volt koronaőrség tagja, egykori díszegyenruhéját és kitüntetéseit öltötte fel, és „erre a napra vártam 12 éve" csatakiáltással vonult „fegyverszerzésre" a laktanya elé. Majd társai segítségével sürgősen kézbe is vette a helyi karhatalom szervezését. A debreceni űn. „Szocialista Forradalmi Bizottmány"-ba több becsületes, a szocializmussal egyetértő munkás és értelmiségi mellett olyan személyek is bekerültek, mint Dede László tanársegéd, az ellenforradalmi elemek egyik főszervezője. Kalló Gyula autóbuszkalauz. Debrecenben közismert szélhámos, részeges, erkölcstelen .kötekedő személy. Fontos szerepet játszott a bizottmányban egy Egri Lajos nevű, anarchista hajlamú író, aki, mivel neki Nagy Imre kormánya „nem felelt meg”, saját vezetésével új debreceni eilenkormány alakításához látott. Ez a bizottmány horthysta tisztekből .jogászokból, és más horhysta elemekből, „Belbiztonsági Tanácsot" hozott létre. Ennek feladata volt a kommunisták összefogása, házkutatások tartása, és egyéb ún. felderítő munka, — majd egy kommunlstasllenes pogrom előkészítése és végrehajtása. A debreceni városházán egy reakciós ügyvédek által vezetett, „Forradalmi Hivatali Tanács" vette kezébe a hatalmat, amely eltávolította a kommunista pártállásé osztályvezetőket, funkcióikat a tanács a maga tagjai között osztotta szét. Polgármesterjelöltet is „szereztek" mégpedig Kölcsey polgármester úr, Debrecen egykori fasiszta polgármestere személyében. Ezeket a különféle debreceni bizottságokat tevékenyen támogatták a legkülönfélébb elemek, így pl. Kovács Gyula (alvilági nevén: Pompilius), egy közismert munkakerülő suhanc, Orosz Imre, az egyik legnagyobb debreceni korcsma volt tulajdonosának fia, középiskolás diák, a debreceni expressók egyik léha, „aranyifja”, aki egyébként november 4-ike után Nyugatra szökött, stb,, stb. Jelentkezett a debreceni bizottmánynál Torna Kálmán volt fasiszta alispán is, alispán! nyugdijának újból való folyósítása végett. Számos debreceni vállalat munkástanácsába a becsületes munkások közé is befurakodtak ellenséges elemek, így a Debreceni Villamosvasút ideiglenes munkástanácsának elnöke Dobi Sándor, volt nyilas csendőr lett. a mezőgazdasági gépgyáré egy Gál nevű töbszörösen büntetett, a börtönből alighogy kiszabadult csempész és valutaüzér. Az Uzemőielmezési Vállalat ideiglenes tanácsának egyik első ténykedése az volt, hogy 45 000 forinttal „rehabilitálták" a vállalat egykori főkönyvelőjét, aki 1944-ben SS tiszt volt, és később mint főkönyvelő jelentős sikkasztást követett ei. Ä vágóhíd ideiglenes munkástanácsa nagyrészt egykori kulák-bentesekbő! alakult; ez a tanács életveszélyes fenyegetések között arra kényszerítené a vállalatnál dolgozó kommunista párttagokat, hogy párttagsági könyvüket dobják az égő kályhába, Debrecenben Villányi Endre előbb 18 hónapra, majd később ismét három és fríévi börtönre ítélt betörő „öltözött be" nemzetőrnek. Miután megfelelően igazolta, hogy ő „szabadult”, fel is fogadták és megbízták a kincstári vagyon őrzésével. Nagykállóban egy volt horhysta tiszt, Nagy Károly vette át a fegyveres osztag parancsnokságát, egy másik horhysta rendőrtiszttel, Vas Menyhérttel együtt. Csengeren egy volt főszolgabíró, dr. Ecsédi Pál és a volt horhysta rendőrfőtanácsos, dr. Ecsédi Gedeon ragadta kezébe a vezetést. Káli községben egy ún. „Kálli Keresztény Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottság” „létesült”. Vezetőik között ott volt az egykori Barankovics-párti képviselőjelölt és kortes, Tompa Károly, ott volt Iglódy János (a bizottság elnöke) a helybeli egykori nyilaspárt vezetőségi tagja, Bánhegyi András ugyancsak volt nyilas. Az egri járás „Forradalmi Bizottságában” is egy horthysta főszolgabíró, dr. Szombati István lett az elnök, társai pedig a horhysta idők századosai, Vörös Lajos, Szabó Lajos és Kelő Lajos. Polgár községben is alakult ún. Forradalmi Bizottmány. Tagjai közt volt Palotás István, akit sikkasztásért és tiltott határátlépésért három és félévre ítélt a bíróság, Kovács Ferenc, aki falopásért ült négy hőnapot, Borsosl Rezső volt vasúti raktáros, aki vugonfosztogatásért kapott 5 évet — ős mások. De nemcsak az Ilyen áldemokratlkus testületekbe kerültek bele a múlt politikai képviselői és egyéb bűnösei. Szervezetten folyt a söpredék-elemek kiszabadítása a börtönökből és toborzásuk az ellenforradalmi alakulatokba. Dunapentellén utcai gyűlésen hangzott el: SS-tlsztek, jutási altisztek, volt csendőrök, sorakozó! Ez természetesen olyan gyűlés volt, amelyen Kócsa Lászlót, a városi pártbizottság titkárát nem engedték felszólalni, A Heves megye-! Besenyötelep községben a váci fegyházból kiszabadított, éleffogytln'ant börtönre ítélt Vízi János vett tevékeny részt az ellenforradalmi megmozdulásokban.
