Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-03 / 9. szám

1957. március 3. SZAKMELLÉKLET 3 У í I v v 1 * Äjl VADÁSZATI SZEME A szlovákiai vadászvédegyesuletf:k országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE Vándormadaraink tavaszi érkezése \ Az idei rendkívüli enyhe tél kész fejetlenséget váltott ki a madárvilág­ban. Magyarországra megérkeztek a mezei pacsirták és vígan dalolnak a szántó-vető ember feje fölött. Hirt kaptunk arról is, hogy Dél-Magyar­­igrszágon, a Bácskában és a Bánátban inegkezdődött a szalonkahúzás. Sokan örülnek ennek, de jó magam kissé tartok a hirtelen tavasztól, hiszen • a tavalyi télutón a gólyák ugyancsak pórul jártak, mert felhúztak egészen Párkányig és az Ipolyig. De nemsokára vissza kellett szállniuk, mert beálltak a szigorú fagyok. Sok helyütt a gó­lyákat etetni kellett, nehogy elpusz­tuljanak. A természet törvénye szerint az élőlények megtalálják mindennapi táp­lálékukat. De ezt nem kapják aján­dékba; meg kell érte dolgozniuk, s az élelem elfogyasztásával bizonyos fokig fenntartják a természet rendjének egyensúlyát. Aki a madarak csőrét vagy lábát megvizsgálja, bizonyára észreveszi, hogy majdnem minden madár lába más felépítésű, de a különböző test­részek között is nagy eltéréseket ta­pasztalhatunk. Tehát a testalkat alkal­mazkodott az életfeltételekhez. Nálunk, Közép-Európában néhány emlős állat téli álommal védekezik az éhínség ellen. Ilyenek a sün, hörcsög, ürge, a pelék, a mormota, borz és a medve, de igen sok vízben élő állat is. Tények bizonyítják, hogy a medve nem tér vissza téli álmára, ha elegendő táplálékot talál. A tátrai vadászterüle­teken télen lőhussal etették a medvé­ket, amelyek egész télen át kinn ma­radtak és nem húzódtak barlangjukba. Azt is tudjuk, hogy a borz az erdei gyümölcsök silány termésének eszten­dejében 3—4 hónapot is alszik télen. Ha azonban a makktermés gazdag volt, egész télen álom nélkül járja az erdőt. Madaraink nem ismerik a téli álmot, hiszen gyors szárnyuk segítségével könnyen eljuthatnak azokra a vidé­kekre, ahol táplálékot találnak. Említsük meg például az erdei sza­lonkát. Akkor érkezik hozzánk, amikor a földi giliszták a talaj felső rétegeibe húzódnak a fagymentes mélyebb réte­gekből. Ez a madár ott rak fészket, ahol egész éven át nedvdús a talaj ahol mocsaras a táj és mindig akad egy-két giliszta. Szárazabb talajokban a giliszták lejjebb húzódnak, s itt a szalonka csőre nem zavarja nyugat mukat. Ilyen helyen a szalonka nem is marad meg és nem rak fészket. Ugyanez a helyzet valamennyi ma­darunknál. A vándorlás voltaképpeni célja: az élelemszerzés. Ha fogyni kezd a legfontosabb táplálék, a madár felkerekedik és ösztönszerűleg olyan környékre költözik, ahol a táplálékot bőven felleli. Hiába figyelik a tudósok a hőmérőt és a szelek irányát, erre a titokra nem jönnek rá, mert ez a madarak tudo­mánya, amelyet mi ösztönnek neve­zünk. Védekezzünk a ragadozók ellen Dombos vidékeinken nagyon elsza­porodtak a ragadozók, különösen a ró­kák. Ezért szerintem a rókák irtására kiírt tilalmi időszakot vidékenként kellene megállapítani. Azokon a vidé­keken, ahol a rókák létszáma kevés, hosszabb tilalmi időszakot, ahol pedig nagyon elszaporodtak, állandó lövésü­ket kellene engedélyezni. Sík vidéke­ken, ahol kevés az erdő vagy bozótos hely, a rókáknak nem kedvez a terület, mert nincs megfelelő búvóhelyük. A mi vidékünkön azonban sok az elha­nyagolt pince, árok, ahol a rókáknak igen kedvező feltételeik vannak a sza­porodásra. Itt irtásuk is nagy nehéz­ségekbe ütközik, s csak kotorékebek segítségével tudjuk a ragadozók szá­mát csökkenteni. A hasznos vad legnagyobb ellensé­gei közé nemcsak a rókák tartoznak, hanem a kóbor kutyák és macskák is. Ennek az oka különösen a gazdák ha­nyagsága, akik kutyáikkal nem törőd­nek és ezeket az éhség kiűzi a mezőre, így szokják meg az éjjel-nappali kó­borlást. A kóbor macskák legnagyobb részét a gazdák maguk kergetik ki a mezőre, azt gondolva, hogy ezzel a vadásznak örömet szereznek. Ez a gondolkozásuk nem helyes, mert ezzel nemcsak a vadásznak, de nemzetgaz­daságunknak is kárt okoznak. Ugyanis a kutyák és macskák nagyon sok kárt tesznek a vadállományban. A ragado­zók irtására legjobb módszer a csapda és a kelepce, amelyek helyettesítik a lusta vadászokat. Nagy károkat okoznak a vadállo­mányban még a szárnyas ragadozók, a szürkevarjú, szarka, héja és a sas, amelyek a szárnyas vad fészkeiben tesznek kárt. Ezek irtására alkalmas módszer a vadászuhu felhasználása és a jó vadász. De leghatásosabban mér­gezett tojásokkal védekezhetünk elle­nük, amelyeket alkalmas helyekre rakunk le. Vadállományunk megvédése érdeké? ben kívánatos, hogy szívügyünknek tartsuk a ragadozók irtását. Sánta Géza. T«KS*8 Л foxterrier és a tacskó jó szolgálatot tesznek vaddisznó- és rókavadá­szatokon. Képünkön a két állat egy rókát marcangol Mikor kel és nyugszik a nap és a hold márciusban? Nap Nap kel nyugszik Hold kel nyugszik Jegyzet 1 6.26 17.24 5.55 17.40 © (Üjhold) 2 6.24 17.25 6.16 18.44 3 6.22 17.27 6.37 19.48 4 6.20 17.29 6.59 20.53 5 6.18 17.30 7.24 22.00 6 6.16 17.32 7.54 23.06 7 6.14 17.34 8.27 — 8 6.12 17.35 9.08 0.09 9 6.10 17.37 10.00 1.11 D (Első negyed) 10 6.07 17.39 11.01 2.06 11 6.05 17.40 12.10 2.54 12 6.03 . 17.42 13.26 3.36 13 6.01 17.43 14.46 4.12 14 3.59 17.44 16.08 4.43 15 5.57 17.46 17.31 5.12 16 5.55 17.47 18.53 5.40 0 (Telihold) 17 5.53 17.49 20.12 6.08 18 5.51 17.50 21.29 6.38 19 5.49 17.52 22.41 7.12 20 5.47 17.54 23.46 7.51 21 5.45 17.55 — 8.37 22 5.43 17.57 0.44 9.27 23 5.40 17.58 1.30 10.22 c (Utolsó negyed) 24 5.38 18.00 2.10 11.21 23 5.37 18.01 2.44 12.22 26 5.35 18.02 3.12 13.24 27 5.33 18.04 3.37 14.27 28 5.30 18.05 3.59 15.30 29 3.28 18.07 4.21 16.34 30 5.26 18.08 4.42 17.39 о 31 3.24 18.10 5.04 18.44 (Ojhold) A legkedvesebb vadászat Az erdő látszólag még téli álmát alussza és csak a csupasz ágak mered­nek az égnek. Minden élettelen, min­den színtelen, s az erdő titkát ilyen­kor, télutón csak az igazi vadász fejti meg. Kizárólag a vadászember értékeli ilyenkor az erdőt, mert elérkezett a nagy ünnep, a szalonkales ideje. Hiába merev az erdő, nem susog a lomb, de a föld szaga már érzik. Aki alkonyaikor megpihen az erdő mélyén. már hallhatja a madarak énekét, amely­nél •talán nincs is szebb zene. a vilá­gon. Aztán leborul az éj, a nap búcsú­zik a nyugati ég peremén, s megjele­nik a titokzatos szalonka. Sorra veszi a vágásokat a lombtalan erdő fölött, de imbolygó röptét csupán percekig láthatjuk, hiszen a szalonka éppen csak átvonul és siet tovább. Bizony, messziről jött és mesz­­szire tart; útja sietős, tehát nem té­­kozolhatja az idejét. Ütközben más gondja is akad, a tavasz is megzavarja a fejét. Amire beáll a sötét, talán már csak egy elkésett párocska surran el a bokrok fölött. Ilyenkor a gavallér kurrogva udvarol. De a tojó csendre inti: pszt... pszt... felébrednek a dalos madarak. A tapasztalt vadászember jól tudja, hogy ennek a hosszúcsörü, titokzatos madárnak a repiilése-csapongó, s igazi tudományát viharos időben mutatja be igazán. Nagyon érdekes a hímek harca. Csipogó lármával csapnak össze a lég­ben, egymást lökdösik és összemérik hosszú, tompa csőrüket. De ez csak mesterkélt lovagi torna; olyan, mint amikor két jóbarát fakardokkal pár­bajozik. Nemigen árthatnak egymás­nak, még ha akarnák is. A szalonka élénk színeivel szemben a lőtt, kihűlt tetem tollazata fakóvá lesz, elveszti fényét, rugalmasságát, s a kedves kis okos szemek nem ra­gyognak elevenen. Olyan a lelőtt sza­lonka, mint a leszakított tarka vad­virág, amely rohamosan elhervad. Ha a szalonkát lövés éri, halálos zuhaná­sában sokszor elővillan szép legyezője, amelyet máskülönben csak a párja láthat meg. Nagyon szép a szalonkales. Ilyenkor már virágzik a barka, s ha a vadászt nem hagyja el a szerencséje," még vad­disznó is akad puskavégre és a kalap mellé nemcsak barka kerül, hanem csomóba kötött vaddisznósörte is. Vadászfegyver részletre A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának határozata értel­mében a gazdasági és társadalmi élet kiváló dolgozói, valamint az erdészeti alkalmazottak szabadon tarthatnak vadászfegyvert, amelyet részletre is megvásárolhatnak. A fegyver vásárlá­sára a körzeti pénzintézetek 12 hóna­pos hitelt folyósítanak. Vásárláskor a fegyver vételárának csupán 25 %-át kell megfizetni, s a fennmaradó ősz­­szeg egy esztendőn át törleszthető. A kölcsön kamatát 6 %-ban állapították meg. Ez a minisztertanácsi határozat 1957 február 1-én lépett hatályba. A műtrágyák jelentősége és helyes alkalmazása * Irta: VINÁR EMANUEL mérnök I. A közelmúltban a galántai járás növénytermelési bizottsága ülést tartott, s többi között a műtrágyák helyes alkamazásának kérdését is megvitatta. A bizottság tagjai megállapították, hogy a járásban elért terméseredmények nem kielégítők, holott a műtrágyák adagolása aránylag magas. Ennek az oka, hogy a műtrágyákat helytelenül alkalmazzák. Ez a megállapítás kétségtelenül helytálló, s nemcsak a galántai járásra, hanem az ország majdnem minden körzetére vonatkozik. A szövetkezeti mezőgazdászok — és főleg a tagság — nem ismerik kellőképpen ezt a fontos termelési tényezőt, a műtrágyák céltudatos és helyes alkalmazásának mód­ját. nincs növényi élet és gyarapodás. A nitrogén a fehérjék képződésénél nél­külözhetetlen. Foszfor. A növényi fehérjék és a mag képződésekor rendkívül fontos. Kálium. A keményítő és cukor ke­letkezésénél, átalakulásánál, valamint vándorlásánál fontos szerepet tölt be. Mész és magnézium. Közreműköd­nek a cukor és a keményítő átalaku­lásánál, továbbá közömbösítik a káros savakat. A nálunk használatos műtrágyákat feladatuk és tápanyagtartalmuk sze­rint a következőképpen csoportosít­hatjuk: 1. ) NITROGÉNTARTALMÚ MŰTRÁ­GYÁK. Főleg nitrogént tartalmaznak. Idetartoznak az alábbiak: a) Gyorsan ható nitrogénes műtrá­gyák vagy salétromtrágyák. Bennük a nitrogén hatása igen gyors, tehát eze­ket rendszerint fejtrágyázásra hasz­náljuk. Ilyenek: Mészsalétrom. Tiszta nitrogéntar­­talma 15,5%. Színe fehér, anyaga szemcsés. Ára métermázsánként: él,80 korona. Mészammónsalétrom. Tiszta nitro­géntartalma 20,5 %, Színe szürke. Ára métermázsánként: 80,20 korona. b) Lassabban ható nitrogénes trágyák. Ezek nitrogénje csupán akkor érvé­nyesül, ha a talajban bizonyos válto­zásokon esik ét. A lassabban ható nit­rogénes trágyákat inkább csak vetés előtt szórjuk ki, noha kora tavasszal fejtrágyázásra is megfelelnek. Ilyen trágyák: Kénsavas ammonium. Tiszta nitro­géntartalma 21 %. Színe fehér; fino­man kristályos anyag. Ára mázsán­ként 80,60 korona. Mésznitrogén. Tiszta nitrogéntartal­ma 20 %-ot tesz ki. Színe fekete, anyaga finom por. Nagy szerepet fölt be a növényvédelemben. Kitűnően be­vált a széleslevelű gyomok és több rovarkártevő irtásánál. Ára mázsán­ként: 103,60 korona. c) Gyorsan és lassabban ható nitro­génes trágyák. Ezekben a műtrágyák­ban a nitrogén mindkét változatát megtaláljuk, tehát ,a salétromot és az ammóniumnitrogént is. Alaptrágyázás­ra és fejtrágyázásra egyaránt hasz­nálhatók, de megkövetelik a szakér­telmet. Ide sorozzuk a következőket: Osztravai salétrom. Nitrogéntartal­ma 20,5 %-os. Színe fehér, anyaga szemcsés. Ara mázsánként 80,20 ko­rona. Ammónsalétrom. Nitrogéntartalma 34 %-os. Finoman szemcsézett, fehér anyag. Ára mázsánként: 112,60 korona. A gyorsan ható nitrogénes műtrá? gyákhoz sorozzuk még a bóraxos mészsalétromot, amelyet főképp a cu­korrépa fejtrágyázására használunk a szívrothadás leküzdése végett. * 2. FOSZFORTARTALMÜ MŰTRÁ­GYÁK. Közös ismertető jelük, hogy legfőbb tápanyaguk a foszforsav. Ilyen műtrágyák: Szuperfoszfát. A legismertebb mű­trágya, amely 16—18 %-nyi, vízben könnyen oldódó foszforsavat tartal­maz. Az alaptrágyázáson kívül mint fejtrágya is bevált. Színe szürkés. Por­alakban és szemcsézett (granulált) formában kerül forgalomba. Ára má­zsánként 57,40, illetőleg 62,40 korona. Thomas-salak. Foszforsavtartalma 16—18 %-os. Vízben nehezebben ol­dódó. Kizárólag alaptrágyának felel meg, s mindenekelőtt a hosszabb élet­tartamú növények, például lucernások, rétek, őszi gabonafélék trágyázására használjuk a növényzet foszforsavellá­­tásának biztosítására. A műtrágya szí­ne sötétszürke, hasonlít a mésznitro­­génhez, de sokkal nehezebb, finoman őrölt anyag. Ára a tápanyagtartalom­hoz képest mázsánként 24—40 korona között ingadozik. Nyersfoszfátok. Finomra őrölt, fel­táratlan ásványok, amelyek körülbelül 40 % foszforsavat tartalmaznak. Fősz-' forsavuk nehezen oldódik. A nyers­foszfátok közvetlen alkalmazásának csupán a savanyú talajokon, továbbá réteken és legelőkön tulajdoníthatunk jelentőséget. Színük általában sárgás­szürke. Áruk métermázsánként: 5180 korona. (A műtrágyák ismertetését legköze­lebb folytatjuk.) Némelyütt a szövetkezet „takaré­kossági" okokból mond le a műtrágyák használatáról, s ez a takarékosság a kisebb hozamokban bosszúlja meg magát. A műtrágyák helyes alkalma­zása feltétlenül beváltja a hozzáfűzött reményeket, s ez is az egyik út, amely a szövetkezet nagyobb jövedelmeihez és tagjainak tehetősségéhez vezet. Mit értünk tulajdonképpen műtrá­gyák alatt? A műtrágyák gyárakban előállított vagy bányászat útján ka­pott növényi tápanyagok. A műtrá­gyákban nincsenek mesterséges növé­nyi tápanyagok, ahogyan ezt sokan hiszik. Éppen ellenkezőleg: a műtrá­gyákban a tápanyagok a növények számára a legmegfelelőbb formában fordulnak elő. Talán helyesebb is lenne az „ásványi trágya" elnevezés, mivel a növényzet a tápanyagokat ásványi formában veszi fel a talajból. Mi az alapvető különbség a műtrá­gyák és az istállótrágya között? Az istállőtrágyát és általában a szerves trágyákat egyetemes trágyáknak ne­vezzük, mivel a legfőbb növényi táp­anyagokon (nitrogén, foszforsav, ká­lium, mész és magnézium) kívül főleg szerves anyagokat tartalmaznak. A szerves anyagok nem hatnak közvet­lenül, csupán közvetett úton ható nö­vényi tápanyagok és főképp a talaj­­parányok (edafon) számára szolgál­tatnak táplálékot. A talajparányok tárják fel a talajban előforduló ter­mészetes tápanyagkészleteket. A műtrágyákban nincs szervesanyag, s rendszerint csupán egy növényi alaptápanyagot tartalmaznak, ezért nevezzük a műtrágyákat egyoldalú trágyáknak. Most pedig a növényi alaptápanya­­gokrő! és arról szólunk, hogy ezeknek mi a rendeltetésük a növény életében. A műtrágyázás és a növények táp­anyag ellátásának megértése végett tudnunk kell, hogy a növényzet egyéb vegyi anyagokon kívül mindenekelőtt nitrogént, foszforsavat, káliumot, me­­szet és magnéziumot vesz fel a talaj­ból. Ezért ezeket az anyagokat növé­nyi alaptáDanyagoknak nevezzük. Nem árt, ha megtanuljuk a legfőbb táp­mert ezekkel a gyakorlatban találkozunk. Tehát: sokszor nitrogén.......................... N foszfor ................................. P foszfátgyök P205 kálium................................. К káliumoxiď . . . KaO mész................................. mészkarbonát (szénsavas Ca mész) . , СаСОз mészoxid , s CaO magnézium .... Mg magnéziumkarbonát (szénsavas magnézium) МдСОз magnéziumoxid MgO Mlnden növényi tápanyag rendelte­tése eltérő a növényi test felépítésé­nek folyamatában, Tehát az egyik táp­anyag nem helyettesítheti a másikat; a nitrogént nem pótolhatjuk foszfor­savval, a káliumot mésszel vagy nit­rogénnel, stb. A növényi alaptápanyagok a követ­kező legfontosabb feladatot töltik be a növények életében: Nitrogén. Ebből képződik a növényi sejtanyag (protoplazma), amely nélkül ★ ★ ★ Mérgezett tojás a káros vadak irtására Á vadászvédegyesületek orsz. szövet­sége a vadásztársaságok részére ez év­ben is ad mérgezett tojást a káros vad irtására. Hogy az akcióban minél több vadásztársaság részt vehessen, a tojást 80 százalékos kedvezménnyel kapják az igénylők. A tojás ára tehát a szállítási költségeken kívül 24—25 fillér lesz. Az igényléseket az illetékes járási véd­­egyesületeknek kell bejelenteni, ame­lyek a tojást megrendelik. A vad téli etetése és védelme nagyon fontos. Tehát minden járási védegye­­sület kötelessége a vadásztársaságok ellenőrzése, hogy miképp gondoskod­nak a vadak etetéséről és védelméről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents