Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-19 / 33. szám
4 Üídne^S / 1056. augusztus M. i Az atomenergia a nemzetgazdaság szolgálatában HATÁRMENTÉN Néhány évtizeddel. ezelőtt aránylag kevés tudós foglalkozott az atommal. Ma viszont alig találunk embert, aki ne hallott volna róla, ne beszélne róla, vagy ne mutatna iránta érdeklődést. A tudomány és a technika vívmányai egyre nagyobb érdeklődést keltenek és nem csoda,- ha a közvélemény is napról napra nagyobb érdeklődést tanúsít az atomenergiával szemben. Ez teljesen érthető, hiszen belátható időn belül az atom az ember természet felett gyakorolt hatalmának eszközévé válik. Azok az eredmények, amelyeket az emberiség elért az atom békés célokra való felhasználása terén, döntő fontosságúakká váltak a tudomány és a technika egyes ágaiban. Rendkívül nagy jelentőséggel bírnak a tudomány, a mezőgazdasági és az ipari termelés szempontjából a mesterséges rádíóaktlv izotópok. Ezek olyan vegyi elemek, melyek kölcsönösen különböznek egymástól a neutronok menynyisége, illetve az atommag súlya szerint. Az a mag, amelyben sck neutron van felhalmozva, szétesik; tehát a magvakkal túltelített atomból összetett anyag rádióaktív. Az elemek rádióaktív Izotópjait atomreaktorokban, mesterségesen lehet előállítani. Ezeket egyrészt a maghamuból (pl: rádióaktlv bárium, cézium, jód, zirkon stb) másrészt pedig az anyagok neutrónáram segítségével történő közvetlen átalakulása révén nyerjük a reaktorok sugárzókanálisaiban, (pl. rádlóartfv kobalt, cink, ezüst, stb). A rádióaktív izotópok vegyi sajátossága ugyanaz, mint a többi izotópoké. Ezért a rádióaktlv Izotópokat a legkülönfélébb célokra használják. Mindenekelőtt megfigyelés céljából u növények, az állatok és az emberek testében történő átváltozásnál. Amíg a tűd-, mány nem alkalmazott rádióaktív izotópokat, lehetetlen volt megfigyelni az egyes folyamatokat a szervezetben. A rádióaktív elemeknek ugyanis az a tulajdonságuk, hogy sugárzásukkal az élő szervezetben elárulják jelenlétüket a test bármelyik részében. A rádióaktlv izotópok ezen tulajdonsága lehetővé teszi a legkülönfélébb elemek, valamint vegyületek sorsának megfigyelését a növényekben, az állatokban és a2 emberi szervezetben. Áz egyes elemek rédióizotópjainak jelenlétéről igen könnyen meg lehet győződni a számolók segítségéve! már olyan kis mennyiségben, amit súlyban ki sem lehet fejezni. Például a rádióaktív izotópok segítségével megfigyelt anyagmozgás és azok átalakulása az élő szervezetben, sokkal pontosabb és milliószor érzékenyebb. mint a vegyi boncolás, míkroanalízis, vagy a polarografia. A rá dióizotópoknak nagy jelentőségük van a mezőgazdaságban is. A rádióizotópok már eddig is számos elméleti és gyakorlati kérdést segítettek megoldani a növénytanban és közvetlenül a mezőgazdaságban, így pl. a rádióizotópok segítségével bebizonyosodott, hogy gyökérzetén keresztül is felveszi a növény a szénsavat és jól fel tudja azt használni alkatának felépítésére. Ugyancsak sok kérdés megoldását tették lehetővé a rádióizotópok, a növénynek műtrágyaként történő felhasználásával kapcsolatosan. Az állattenyésztésben is fontos küldetésük van a rádióizotópok - nak. Itt csak néhány témát említünk, melyekre majd a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel foglalkozó külön cikkekben térünk ki részletesen. A techrükai iparban is nagy javulást jelentenek a rádióizotópok az egyes technikai folyamatoknál, ellenőrzésnél, stb. E célra olyan elemekből összetett izotópot használunk, melyek gammasugarakat bocsájtanak ki magukból, (pl. kobalt, iridium, stb.) A gammasugarak ugyanis vastagabb anyagrétegben is áthatnak, melynek nagy jelentősége van pl. az anyag belsejében előforduló hibák keresésénél. Azok a rádióizotópok, amelyek csupán rádióaktívitásukkal különböznek az alapelemektől, lehetővé teszik az iparban a keverékek és a tisztátalanság megfigyelését a vasöntvényekben, így pl. pontosan meg lehet állapítani, milyen arányban oszlik meg a foszfor és a >kén az acélöntvényekben. A rádióizotópok alkalmazása ugyancsak jól bevált az esztergálésnál, a fúrásnál, stb., vagyis a vágószerkezetek minősége megállapításánál. A rácfióizotópoknak a vegyi iparban, az orvostudományban és még számos ágazatban fontos szerepe van, melyek . nagy jelentőséggel bírnak nemzetgazdaságf szempontból. Az elemek rádióaktív izotópjait bomlásuk félideje jellemzi. Ez az az idő, amely alatt a rádióaktív elem kisugározza sugarainak felét. A rádióaktív izotópok bomlásának félideje az egyik jellemző tulajdonság, melyet az egyes kísérletekre való megválasztásnál is figyelembe vesznek, pl. a növénytanban. Minden rádióaktív elemnek megvan a maga bomlási félideje és bizonyos nemű kisugárzás is történik, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja: elem neme vegyjele a bomlás félideje a sugár neme szén C 14 5.600 év beta nitrogén N 16 7,3 mp beta szóda Na22 2,6 év beta szóda Na24 15,1 óra beta foszfor P 32 14,3 nap beta kén S 35 87,1 nap beta klór Cl 36 2,106 év beta mész Cal5 152 nap beta mangán Mn54 310 nap gajnma vas Fe59 45,5 nap beta kobalt C060 5,3 év gamma cin Zn65 250 nap beta és gamma jód Л31 8 nap beta és gamma réz Cu64 12,8 nap beta molybdén Mo99 67 óra beta és gamma bróm Br82 34 óra beta és gamma Ízt a táblázatot azért közöltük aktív izotópot is a Szovjetuniót mért a rajta előforduló megnevezésekkel gyakran találkozunk majd a mezőgazdasági kísérleteknél. Azok az eredmények, melyeket hazánkban elértünk a rádióizotópok alkalmazásával — igen szépek és értékesek. Alkalmazásuk módját ismerjük a gépiparban, egyes vérbetegségek gyógyításában, az ember pajzsmirigyzavarainak gyógyításában, a burgonya csírázásénak elfojtásában, stb. A nevezett munkákat a szovjet szakemberektől kapott állandó segítség révén tudjuk megvalósítani. A rádiókapjuk. Befejezésül kijelenthetjük, hogy még csak az első bátortalan lépéseket tettük meg az atomkorszak felé. Még nem vagyunk tisztában az összes lehetőségekkel, melyeket az atom felszabadult magja nyújt. De nem fér hozzá kétség, hogy az atomkorszak olyan óriási előrehaladást jelent az emberiség életében, amilyent még semmiféle tudományos felfedezés sem eredményezett. KUnOŇ ISTVÁN A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkárával, Major Ágostonnal jártunk a határmentén. Meglátogattuk azokat az ifjúsági brigádjainkat, akik e gazdagon termő vidék elhanyagolt földjei termővé tételére jöttek ide, nagy hazafias munkát végezni. Utunk alkalmával még igen sok parlagon heverő földet és rétet láttunk, amelyeket senki nem müvei, nem kaszál, amelyeken szorgos paraszti kezekkel rövid időn belül jövedelmező gazdálkodást lehetne folytatni. A földművelés az ország e részén magas színvonalon áll. Földel szerető ember szíve fáj a sok kihasználatlan lehetőség láttán, azonban az itt dolgozó földművesek ereje többre nem futja. Ezért derék brigádosaink százai és ezrei dolgoznak itt, hogy hazánk földjének e részéről is gazdag termést takarítsunk be. A plzeni kerület tachovi járásban 7000 hektár földterület tartozik a Bori Állami Gazdasághoz, amelynek 14 farmja van. Ezért utunkat ■ ide vettük. A farmokon majdnem mindenhol dolgoznak ifjú brigádmunkások, köztük magyar brigádmunkások is hazánk különböző vidékeiről. A labuti farmon 11 lány dolgozik, akik 1955-ben, mint a köztársaság legjobb brigádja volt kitüntetve. Az idei termés-kilátások is azt bizonyítják ezen a farmon, hogy lánybrigádosaink ez évben is jó munkát végeztek. Itt dolgozik Bakáról Gyevák Mária a mezei csapatban. Bugár Betka Nádszegről, aki 25 borjút gondoz. Hrisnyovszki Etelka Naszvadról, aki a szakácsnői teendőket végzi. ízletes eledeleket főz a húsz dolgozó részére. HAJA Hogy egészséges, szép hajat nyerjünk, különös gondot kell fordítanunk ápolására. Hajunkat minden reggel, vagy este, minden irányban alaposan átkeféljük. Ezzel eltávolítjuk a korpát, port s egyéb tisztátalanságoknt, így hajunk megtartja természetes fényét. Tehát a hajápoláshoz nem elegendő a fésű, mert az a piszkot nem távolítja el, A gyakori hajmosás káros. Hajunkat minden 10—14 napban mossuk, semmi esetre sem gyakrabban. Ha hajunk hamar korpásodik, szükséges, hogy meleg vízzel mossuk, — a szappanhabot úgy eldörzsöljük, hogy a korpát feláztassa. A feláztatot к rpát aztán langyos vízzel <ell eltávolítani. Vannak egyének, akik egy hónapban egyszer mosnak hajat, Ez nem egészséges, mert a fejbőrre lerakódik a zsiradék és ez ott erjedésnek indul, nem beszélve még a porról, s korpáról. Legjobb, ha fej-Az elvtársnök elmondották nekünk, hogyan élnek, és nagyon megszerették munkahelyüket, jól érzik magukat. Keresetüket a munkanormák alapján végzett teljesítmény szerint kapják, vagyis ki hogy dolgozik. Például Bugár elvtársnö 1200 koronát keresett a múlt hónapban. Ebből kosztra 120 koronát fizet egy hónapra, azaz napi • koronát. Az elvtársnök lakásai egészségesek és szép tiszták, amiből meg lehet állapítani, hogy gondos nők a lakói. Mindenhol derűs jókedv uralkodik. A híres cseh harmonikát ott találjuk mindenhol, amelynek pattogó víg zenéjétől gyakran perdülnek táncra az egészségtől és vidámságtól duzzadó csinos lányok. Az ifjúsági leánybrigád már két íve dolgozik itt. Tavaly meghosszabbították egy évvel az itt-tartózkodásukat. Többen most is itt akarnak maradni, azonban sok minden jelből megállapítottuk, hogy haza készülnek, mert csak ezzel magyarázható az, hogy lakásuk takaros ablakai szégyenkeznek a szép muskátlivirágok nélkül. A fiúk csinosan elrendezett fényképei mellől is hiányzik a mezei pipacs vagy a szarkaláb. A lányok a nagy munkával mentegetőznek ugyan, de mi sejtjük, hogy a hazakésziiWdés miatt hanyagolták el a ház körüli kiskerteket, amelyből hiányzik a szebbnél szebb rózsa és az év minden szakában nyíló virágok, amelyek illatukkal tölthetnék meg a szoba, levegőjét, amitől olyan jól lehet aludni és szépeket álmodni. M-r •OLÁS mosáshoz eső-, vagy folyóvizet használunk. Ha nincs lágyvizünk, akkor tegyünk a vízbe egy kanál kálisót, lehetőleg olivaszappannal, vagy szódamentes samponnal mossuk. Alapos öblítés u< ín jó, ha az utolsó öblítővízbe egy kevés ecetet öntünk, vagy egy-két citrom levét kifacsarjuk á vízbe. Melegített flottírtörüiközővel lassan szántjuk. A gyors szárítás nem ajánlatos, mert a haj nagyon kiszárad s törékennyé válik. A vilá-^ gos hajat nagyon ajánlatos kamillateával, vagy tojással öblíteni. (Ezt á követKezőképpen végezzük: két tojás fehérjét kiverjük, sárgáját elkever-, jük. Amikor ez kemény lesz össze' keverjük, majd hozzáadunk két kávéskanál finomra őrölt konyhasót. Ezzel bedörzsöljük hajunkat, majd azt citromos vízzel leöblítjük. Utána hajszeszt használhatunk. Mezőgazdaságunk fejlesztésének időszerű kérdéseiről Pártunk országos konferenciája megjelöli azokat a feladatokat, melyeketa második ötéves tervben teljesítenünk kell a népgazdaság fejlesztése terén, kitűzte mezőgazdaságunk számára is azokat a feladatokat, melyek teljesítésével a mezőgazdasági termelés az egész népgazdaságunk színvonalára emelkedhet. Nem kicsik ezek a feladatok. Maga az a tény, hogy a mezőgazdasági termelésnek a második ötéves tervben 39,8 százalékkal kell emelkedni, mér önmagában is beszél. Finnek a tervnek keretein belül például a tejfeldolgozó üzemek 1960-ban 650 millió liter tejet fognak majd feldolgozni, tehát kétszer annyit, mint az első ötéves terv utolsó évében. Ugyanekkor a vágósertés termelésének 206 ezer tonnára kell emelkedni, tehát csaknem 50 százalékkal 1955-höz viszonyítva. Mindezek a feladatok azonbari megkövetelik, hogy mezőgazdaságunk dolgozói keressék azokat a módszereket, melyek lehetővé teszik e tervek teljesítését. Le kell szögeznünk, hogy ezeknek a feladatoknak a teljesítése szorosan összefügg a meglevő egységes földművesszövetkezetek további megszilárdításával és az új szövetkezetek megalakításával. Csakis a nagyüzemi mezőgazdasági termelés toyábbi mennyiségi és minőségi fejlődése tudja biztosítani ezen tervek teljesítését. Ez konkréten azt jelenti, hogy arra kel! törekednünk, hogy a meglevő szövetkezetek újabb tagok felvételével bővítsék földalapjukat, különös tekintettel _ a kívülálló középparasztokra, akik a z EFSZ földalapjának ■ bővítésénél döntő szerepet játszhatnak, akkor ha helyes tömegpolitikai munkával megszerezzük őket a szövetkezet tagjainak. Ezenkívül arra kell törekednünk, hogy mindenütt, ahol még nincs szövetkezet és annak megvalósítására minden előfeltétel megvan, EFSZ-eket alapítsunk. Ezek tehát a fő kérdések, melyek döntően befolyásolhatják pártunk és kormányunk által kitűzött tervek teljesítését. Ahhoz azonban, hogy az EFSZ-ek megszilárdításának és tagságuk kibővítésének folyamata megvalósuljon, szükséges, hogy szövetkezeti parasztságunk helyes álláspontot foglaljon eh a kívülálló kis- és középparasztokkal szemben. Ennek a kérdésnek a felvetése igen szükségszerű, mert az utóbbi időkben Szlovákia különböző járásaiban tapasztalható az, hogy a szövetkezeti parasztság egyes része helytelenül viszonyul a kívülálló kis- és középparasztokhoz. Miben mutatkozik ez meg ? Az egyik helytelen nézet abból indul ki, hogy egyes szövetkezeti tagok nem látják szükségszerűségét a politikai agitációnak, a meggyőző munkának, a kívülálló kis- és középparasztok között, mondván, nem kell agitálni, hiszen az EFSZ-ben elért eredmények a kifizetett munkaegység és a pótjutalmazás önmagáért beszél. Igaz, az EFSZ gazdasági sikerei mér magukban is vonzanak. De semmi szín alatt sem szabad abba a hibába beleesni, hogy azt higyjük,. hogy most mér minden automatikusan fog menni és a kívülálló kis- és középparaszt automatikusan a szövetkezet tagjává vált. Itt figyelembe kell venni azt, hogy a szövetkezetek gazdasági sikerein kívül falvainkban még mindig működik a reakciósok propagandája, amely mind igyekszik argumentumokat keresni és találni arra, hogy a kis- és középparasztot elriasszák a szövetkezettől. Megpróbálják az EFSZ eredményeit véletlennek, vagy csak ideiglenesnek feltüntetni. Azt mondják, várjunk még egy évet, majd meglátjuk, hogy jövőre is ilyen jól fog-e menni? Éppen ezért helytelen tehát egyes szövetkezeti vezetők vagy tagok fent említett nézete, mert tudatosítani kell azt, hogy gazdasági sikereinket sokszor nem tudjuk felhasználni annak érdekében, hogy agitációs munkán keresztül parasztságunk újabb tömegeit vonjuk be a nagyüzemi gazdálkodásba. Az EFSZ tagságának nemcsak jó munkájával kell demonstrálni a nagyüzemi gazdálkodás életrevalóságát, de .el kell Azt használni arra, hogy a kívülálló földműves társait ennek alapján meggyőzze a szövetkezetbe való belépés szükségességéről- Hiszen ennek érdekében ki tud jobban agitálni, mint az, aki saját bőrén érzi a szövetkezeti élet áldásait. Természetesen senki más, csakis a szövetkezeti paraszt, akinek tapasztalatai vannak ebben' a munkában. A szövetkezetek megszilárdításának kérdésénél tehát nem arra van szükség, hogy a szövetkezeti parasztság elszigetelődjék a kívülálló kis- és középparasztoktól, hanem ellenkezőleg, közelebb kell hozzájuk kerülni és bennük elsősorban a jövő szövetkezeti parasztját kell látni. Helyes lesz tehát, ha felhasználjuk az elkövetkező őszi és téli időszakot arra. hogy falvainkban vitaeetéket és beszélgetéseket rendezzünk a szövetkezeti parasztság és a kívülálló kis- és középparasztok között annak érdekében, hogy ott teljes nyíltsággal feltárják azokat a problémákat, melyek Összefüggnek a szövetkezet fejlődésével, és a falu szocialista építésével. Ezek a hibák, melyeket fentebb említünk, különösen ott történnek meg, ahol jó! működő szövetkezetek vánnak. Ugyanezek a hibák azonban más köntösben mutatkoznak meg ott, ahol gyengébb szövetkezeteink vannak, ahol a munka szervezése területén még nagyobb hibákkal küszködünk. Ezekben a községekben sokszor bírálat alá próbálják venni pártunk és kormányunk politikáját a magángazdálkodó kis- és középparasztokkal szemben. Ilyen esetben rendszerint azt halljuk, hogyan is kívánhatják meg tőlünk, hogy mi beszervezzük a kívülálló kis- és középparasztokat az egységes földművesszövetkezetbe, mikor pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad nekik ahhoz, hogy jól éljenek, teljesítsék a tervet, felhasználják az agrotechnikai vívmányait, stb. Hasonló nézetek láttak napvilágot például a vágsellyei járásban, ahol többször az EFSZ-ek felelős vezetői vagy tagjai egyenesen a párt és a kormány politikájának revízióját követelik a magángazdálkodó kis- és középparaszteággal szemben. Például követelik a magángazdálkodó parasztok megbüntetését, ha az nem teljesíti , a termelési tervet stb. Ezek a nézetek helytelenek, fis teljes mértékben eltérnek pártunk politikájától. Mert miféle revízióra van szükség? Hiszen pártunk politikája abból indul ki, hogy a kívülálló kis- és középparasztság is a munkásosztály szövetségese, melynek támogatása feltétlenül szükséges a szocializmus építésénél és azért megadja nekik a lehetőséget ahhoz, hogy termelésüket fokozhassák és úgy bánik velük, mint ahogy a munkásosztály szövetségesével bánni kell. Ami viszont a termelési terv benemtartását illeti, itt meg kel! állnunk egy pillanatra és fel kell tennünk a kérdést: ki Írja szét a termelési tervet, a nemzeti bizottság. És kinek kell azt ellenőrizni? Természetesen a nemzeti bizottságnak. De nemcsak szét kell írni a termelési tervet, hanem annak teljesítését biztosítani is kell. És azt hiszem, hogy itt lesz a hiba, hogy amikor termelési tervet csak mechanikusan széjjel írják, de nem fejtünk ki politikai meggyőző munkát abból a célból, hogy meggyőzzük kis- és középparasztságunkat arról, hogy annak betgrtása mezőgazdaságunk szempontjából mennyire fontos és milyen jelentőséggel bír. És ami a legfontosabb, menetközben nem ellenőrizzük a termelési tervek végrehajtását és csak akkor jövünk rá, hogy a termelési terv nem lett teljesítve, amikor a beszolgáltatás már a küszöbön * áll. Azonban azt hiszem, hogy a kérdés lényege másutt van. Abban van, hogy azokban a községekben, ahol ilyen nézetek uralkodnak, ott valami baj van az EFSZ-ek gazdálkodásában- Hogy ezekben a községekben az EFSZ-ek nem mutatnak elég vonzó példát a kívülálló kis- és középparasztság számára. Ügy gondolják, hogy ha a kívülálló kis- és középparasztokat büntetnék, vagy más eszközökkel megkülönböztetnék a szövetkezeti parasztságtól, akkor könnyebben ráállna vagy megbarátkozna azzal a gondolattal, hogy belépjen a szövetkezetbe. Akik így gondolják, azok a párt politikája ellen mennek. Mert pártunk politikája mindig az volt és marad, hogy csakis a meggyőzés útján szabad a kis- és középparasztokat bevonnunk az EFSZ-ekbe és ez a kérdés nem tűrhet semmiféle adminisztratív vagy erőszakos intézkedést. Munkásosztály államának ereje nem az eiöszakban van, hanem a tömegek .öntudatosságában és szervezettségében, — mondotta Novotný elvtárs. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az, hogy a kis- és középparaszt belép-e a szövetkezetbe, vagy nem, ez attól függ, hogy milyen konkrét példát lát maga előtt a szövetkezet eddigi gazdálkodásán keresztül és hogy a szövetkezeti parasztság hogyan viszonyul a kívülálló parasztokhoz. Ezekben a falvakban a szövetkezeti tagság feladata tehát nem az, hogy a párt és a kormány politikájának a revízióját kérjék és csak abban lássák a módszert, hogy a kis- és középparasztságrá gyakorolt nyomáson keresztül induljanak meg a szövetkezet felé, de elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy megteremtsük az EFSZ-ben a munka jobb' megszervezését, hogy tanuljanak azoknak a szövetkezeteknek példájából, amelyek sok-sok ilyen tapasztalattal rendelkeznek és gazdaságilag, valamint politikailag már megszilárdultak. Csakis ez az egyetlen módszer létezik arra, hogy valóban megnyerjük a kívülálló kis- és középparasztot a szövetkezet számára. Tehát nem az adminisztratív intézkedés, hanem minden esetben, a szövetkezet jó gazdasági eredményei és annak gyakorlati felhasználása az agitációs munkában lehet az az eszköz, amelyekkel hatnunk kell és hatni tudunk a kívülálló parasztságra. Varga János
