Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-19 / 33. szám
1*956. augusztus 19. Üídffifives 5 Létesítsünk új lucernásokat Második ötéves tervünk egyik célkitűzése az állattenyésztés fejlesztése. Ez el sem képzelhető okszerűbb lucematermelés nélkül. Azért fontos, hogy erre a nélkülözhetetlen növényre nagyobb gondot fordítsunk és állatállományunknak megfelelően létesítsünk űj lucernásokat. A lucernatermelési terv kidolgozásánál figyelembe kell venni azt, hogy előirányzott tehénállományunknak és szaporulatának, valamint sertéstenyésztésnek mennyi a zöld- és szénalucerna szükséglete. Lucernából minden 500 kg élősúlyra, hogy a széna szükséglet biztosítva legyen a májusi és júniusi kaszálásokból, 25 ár kell. Vagyis egy hektár lucernás 20 mázsa élősúlyra elegendő. Az esetben, ha a vetésforgóban vörös lóhere vetés is van és ennek az első vágását szénának takarítjuk be, a másodikat pedig magnak aratjuk, akkor minden hektár vöröshere vetés csak egyharmadban pótolhatja a lucernás területét. A tehenészet lucemaszükségletét szénából leghelyesebb úgy számítani, hogy minden tehén élősúlyának minden 100 kilójára kapjon 1 kg szénát a napi adagjába, így az étvágy szerint etetett silófélékke! és takarmányszalmáva! kiegészítve abrak nélkül is elérhetjük, hogy a napi fejési istállóátlag 100 kg élősúlyra 2 liter lesz. Az ezen felüli tejelést kell csak abrakféleségekkel jutalmazni. Nyári etetésnél 1 kg szénát, 4 kg zöld lucerna helyettesít. Az anyakocákra szopós malacaival 8.5 ár külön füveslucernás legelőről gondoskodjunk- A lucemaliszt vagy szénaszükségletet az anyakocák és hízósüldők minden 100 kg élősúlyára 1.5 ár lucernással biztosíthatjuk. Láttam már nagyon jól sikerült lucernásokat védőnövény nélkül vetve is, de akár nyárvégi akár tavaszi vetésről volt szó. biztosabb a védőnövényee vetés. Ez alatt igazán védőnővényt értek és nem magnak aratott gabonát. Hogy a lucernát nyárvégen vessük-e, vagy tavasszal, ez egészen mindegy. Mind a két esetben már az első évben kaphatunk olyan lucernatermést, mely többet ér a szokásos védönövény gabonatermésénél. Ha tehetjük, pillangós keverék legyen az elővetemény. A szokott jól végzett tarlóhántás augusztusban már kigyomosodott. Erre hektáronként kiszórunk 350 kg szuperfoszfátot és homokon még 175 kg 40 százalékos kálisót. A kiszórást kövesse azonnal a 18—25 cm mélyszántás és ezt henger és borona. Ha gyomok mutatkoznának boronával kifogásoljuk. Az így előkészített földdel várunk egy esőt. Ha az eső augusztus utolsó hetében se jönne meg, várhatunk még 10, sőt 20 napot is. Közben boronával gyomtalanítjuk a talajt. Ha a várt eső megjött, s utána a talaj megszikkadt annyira, hogy rámehetünk, haladéktalanul nekiállunk a vetésnek. Nyárvégi, öszeleji lucerna vetésnek legjobb védönövén.ye a takarmányrozs. Minthogy már május elején lekaszáljuk, csak egy ötöddel kevesebb rozsot vetünk, mint a magtermelésnél. Ugyanis a tömöttebb sorú rozs nemcsak hogy jobban védi az őszi reggelek talajmenti fagya ellen a lucernát, hanem télen jobban fogja meg a havat is. Éppen ezért a védönövény rozsot a téli uralkodó szél irányával keresztbe vetjük, mégpedig a régi 10,5 cm-es sortávolságra. A tömöttebb sorú rozs tavasszal is nagyobb védelmet nyújt a zsenge lucernának a hideg és a szárító böjti szelek ellen. Amikor pedig sűrűsége már ártalmára lenne a lucernának; május első 10 naniában takarmánynak kaszáljuk le. A lucernát, ha traktorra! vontatott géppel vetjük, keresztbe vessük a rozs soraira. De ha időnk van rá. fogatos vetögéppel vessük, pontosan a rozssorok közeibe. így külön fejlődhetnek a_ lucernasorok és sehol se nyomja azokat a rozs teljes közelsége. A lucernamaggal nem érdemes fukarkodni. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy jól beállott elboikrosodott lucernatönek 4 négyzetdeciméter tenyészterületre van szüksége, 1 kg vetőmag is elegendő lenne egy hektárra. Azonban a lucerna csak a negyedik évében terebélyesedik meg ennyire. Így az addig üresen maradt részeken megtelepednének különféle gyomnövények. A sűrűbben vetett lucernás már az első évben is adhat teljes hozamot- A negyedik évig fokozatosan kivesznek a silányabb tövek és helyet adnak az életrevalóbbaknak. Ezeket figyelembevéve 1 hektárra 35 kg lucernamagot vessünk. A vetési munka menete a következő: 1, Az előzetesen beérlelt tábla boronálása és hengerezése. 2. A védönövény rozsvetés. 3. A lucerna vetése, hengerrel és könnyű boronával megjáratva. Az esetben, ha a lucerna alá előkészített föld szeptember közepéig sem kapna esőt, a vetést egyszerűen elhalaszthatjuk tavaszra. Ezt kétféle módon csinálhatjuk: elvetjük a védőnövényrozsot, s a lucernát majd tavaszszel vetjük a rozssorok közé. A másik módja, hogy az egész vetést másodnövénnyel tavaszra hagyjuk, de akkor az előkészített talajt — még a novemberi esős napok előtt — lehetőleg az uralkodó téli szél irányára keresztbe egyenesen megtárcsázzuk, hogy a barázdák hófogók legyenek és a csapadék el ne folyjon a síma felületről. Az új szervezés vagy átszervezések esetén több helyen előfordulhat, hogy a vörös lóherét egész évig nélkülözni kellene, hacsak tavaszkor vetnénk a szokott módon. Ezért, hogy már a vetőforgó lóherés szakaszáról júniusban kaszálni lehessen, ugyanúgy őszszel is vethetjük, mint a lucernát. Ugyancsak vethetünk így nyúlszapukát és baltacímet is- Ezt az utóbbit azonban csak hámozott maggal, mert a hámozatlan mag kelése hosszabb ideig elhúzódhat, ha száraz, meleg őszi napok jönnének. Lósi Béla Előre gondoskodnak a jó termésről Szép _cukorrépatermés mutatkozik a felsőszeli EFSZ- ben. Jövőre még nagyobb területen akarnak termelni, s már most felkészülnek a terméshozam növelésére. A táblák végére trágyatelepekbe hordják az istállótrágyát. Már eddig 18 trágyatelepük van. Ezeket gondosan kezelik, s minden egyes trágyatelepre 15—17 hektoliter húgvlevet hordtak, s agyaggal fedték be. így előre biztosítják a jövő évi gazdag termést. K, Jobb termést adott a csíráztatott burgonya A palóci szövetkezetben 2,4 hektár területen csíráztatott ás 1,2 hektáron csírázatlan burgonyát ültettek. A talajelőkészítő és ápolási munkálatokat egyformán 'Végezték. A csíráztatott burgonyából 130 mázsa volt a hektárhozam, a másikból pedig 117. A burgonyát a járásban elsőknek adták át a felvásárló üzemnek, s ebből 97 000 koronás bevételt könyveltek elк. F. A sókszetöcei szövetkezetben gépesítették a silózást. A függővágányra szerelt csillékben egészen a silógödrökig szállítják a felaprított zöldtakarmányt. így olcsóbban és gyorsabban halad a silózás és a beérett anyag elszállítása is. Néhány szó a silózás jelentőségéről Takarmánykészletünk jelentős részét silózással tároljuk. Állattenyésztésünk sikerét silózás alkalmazásával bizonyos mértékben függetleníteni tudjuk az időjárás szeszélyeitől Aszályos években silótakarmány etetésével és 2—3 kg szálastakarmány adásával a telet könnyen át tudjuk vészelni. De jól jön a siló akkor is. ha akár kora tavaszszal, akár késő ősszel a sok esőzés, nem teszi lehetővé, hogy a herefüfé!éket megezárítsuk. Ilyenkor ezekkel is meglehet tölteni a rendelkezésünkre álló silógödröket anélkül, hogy tápanyagértékben veszteség érne bennünket. Az eddigi kísérletek és tapasztalatok igazolták, hogy a pillangósok, füféleségek tápanyag értékét és a bennük levő ásványi anyagokat sokkal inkább meg tudjuk őrizni silózáson keresztül, mintha azokat szénává szárítjuk- Beigazolódott, hogy a silózásnái 30 százalékkal kevesebb a fehérje és keményítő veszteség, mint a széna szárításánál. A füves vetésforgó és a zöld futószalag fokozottabb bevezetésével megvan a lehetőség arra, hogy fehérjében gazdag nagy tömeget adó zöldtakarmányókkal silóinkat évenként akár kétszer, háromszor is megtölthessük. A silózott takarmányok etetése mellett az állatok kevesebb takarmányt fordítanak az életfenntartásukra is, mert kevesebb rágómunkát végeznek, mint a nyersrostban gazdag száraztakarmányok rágása során. Nem szólva arról, hogy a kukoricaszárat egészben, kévében tesszük az állat elé, az annak 40—70 százalékát, mint izéket visszahagyja. Sitózásnál a vitaminokat megmentjük, a szénaszárításnál azoknak nagy része veszendőbe megy. Azért van az, hogy a silótakarmánnyal etetett tehenek teje a tél folyamán ugyanannyi „A” vitamint tartalmaz, mint amenynyit nyáron a friss, zöldtakarmányozás, vagy legeltetés idején tartalmazott. Sok növényt, mint a különböző sásféléket, burgonyaszárat, fiatal nádat stb., az állatok nem zöld állapotban, sem szénává szárítva nem fogyasztják szívesen, ugyanakkor silózott állapotban jóízűen megeszik, tehát a növények ízletessége a silózás folytán javul. Tévedésen alapszik az az állítás, hogy a silőtakarmányok etetése befolyásolja a tej szagát és ízét. Valóban azj a helyzet, hogy a silótakarmány szagát a tej átveszi, de csak abban az esetben, ha a kifejt tej hosszabb időn át közel van a eiiótakarmányhoz, vagy ha fejes alatt etetjük az állatot. Ez könnyen kiküszöbölhető, ha a silótakarmány etetése után az istállót jól kiszeílőztetjük. A silózás jelentőségével kapcsolatban ki kell még emelni azt is, hogy amíg egyes szövetkezeteknél komoly gondot okoz a takarmányok megfelelő tárolása (a széna eltartása), addig ez a silózásnál csak mellékszempont. Kedvez az összehasonlítás a silózás javára abból a szempontból és hogy egy köbméter silótérfogatban négyszer több szárazanyagtartalom van, mint egy köbméter szénában. Míg pl. egy köbméter széna mindössze kis. 100 kg. addig egy köbméter térfogatú silótakarmány .kb. 650—750 kg. Ezenfelül a silózott takarmányok nincsenek kitéve tűzveszélynek, ami a szénaféleségek tárolásánál mindig fennforog. A silózással területnyereségre Is szert teszünk, mert a különböző növények és azok melléktermékeinek felhasználásával csökkenteni tudjuk a takarmányok termelésére szolgáló vetésterületeket is. Szűcs Ferenc, agronómus Királyhelmec Készüljünk (el az őszi munkákra A nyári munkák befejezése után a növénytermelés legfontosabb feladata a kapásnövények termésének betakarítása és az őszi vetés. Alapos, szervezett felkészülés szükséges a oetakarítás idejében való és legkisebb szem veszteséggel történő elvégzéséhez, valamint a jó minőségű őszi szántás-vetéshez. Emellett gondoskodni kell a nyárvégi, illetőleg őszi időszakban az istálló- és műtrágya szakszerű felhasználásáról, a másodvetések termésének betakarításáról és a herefélék magvainak gyors elcsépléséröl és begyűjtéséről. « Betakarítás Tavasszal vetett kapás és ipari növényeink egyrésze már augusztusban beérik. Ezeknek a növényeknek a betakarítása (korai érésű burgonyafajták, a gülbaba, korai, rózsa, korai sárga stb., korán vetett és egyelt napraforgó, ricinus és egyes területeken a másodnövények) jóval megelőzik az őszi munkák során betakarításra kerülő egyes növényeket. Talajelökészítés Apróbb magvú növények vetése esetén arra kell törekednünk, hogy a talaj felszínén aprómorzsás, jó takaróréteget készítsünk. Ha a n., ári mélyszántás és a vetési idő között a talaj esőtől összetömődött, kigyomosodott, tárcsával, kultivátorral — ha erre nincs szükség — fogassal, esetleg hengerrel készítsük el a magágyat. Korai vetés A jól megválasztott vetési időpont éppen olyan fontos agrotechnikai követelmény, mint a helyes talajművelés, a trágyázás, a jó vetőmag, vagy a helyes tenyészterület, Amilyen helytelen a vetési időnek tájakra, vagy még inkább az egész országra való egyöntetű naptári rögzítése, éppen olyan helytelen a legkisebb késlekedés. Legjobb, ha a növények körülbelül félhónapos határidőre megadott ajánlatos vetési idején belül — a tájadottságok szerint — minden agronómus, minden termelő, maga választja meg a legmegfelelőbb vetési időpontot. A kerti magvak aratásánál az aratás kellő időpontja nagyon fontos. Korai aratásnál a csíraképesség szenved, késői aratásnál a pergási veszteségek nagyok. A salátamag akkor aratandó, amikor a magtüszök kétharmada pelyhes. Kömény, petrezselyem, sárgarépa, karoták magja akkor, amikor a rózsatányérok barnás színt nyernek. Ilyenkor már viaszos érésben van a mag és az aratást ebben az időpontban minden veszteség nélkül végezhetjük. Ha a mag érettsége úgy kívánja a legnagyobb gyorsasággal fejezzük bé az aratást. A hagymamag aratásánál vigyázni kell már a rózsa alsó magjának beérésére, mert röviddel rá érik a rózsa háromnegyed része és akkor aratjuk le. A learatott növényeket azonnal kötözzük, lazán és 30—40 cm átmérőnél nem nagyobb kévékbe, amelyeket kupacokba állítunk fel. A kéve töve legyen egyenes és az összerakásnál merőlegesen álljanak a földhöz, máskülönben eldőlnek, hiszen kiszáradás után nagyon könnyűek. Az eldölés pedig mindig veszteséget okoz. A fűmagvak és az apró kerti magvak cséplését rendes cséplőgéppel végezhetjük. Ilyenkor nagyon ügyelünk arra, hogy se a szalmával, se a pelyva között ne vesszen kárba a drága mag. Vigyázzunk tehát a szalmarázóra és a szelelő rostára. A könnyű magvak tökéletes kitisztítását cséplőgép nem végezheti el, az külön cséplés utáni művelet. A behordásnál mindig ponyvát rakunk a kúpok és a szintén ponyvával bélelt szekerek közé, arra döntjük a kúpokat és onnan rakodunk. Gondosan ügyelünk arra, hogy teljesen szárazon hordjuk be és csépeljük a magvakat, nyirkos mag ne kerüljön a magtárba. A magtermelő legnagyobb művészete az, hogy a mag szép, üde eredeti színét és szagát megőrizze, ami nemcsak a mag csíraképességére van befolyással, de különösen az exportban játszik nagy szerepet. A zöldségfélék öntözését tűző napfényben nem szabad végezni akkor sem, ha árasztó öntözést alkalmazunk. Az öntözést a késői délutáni, esti és korareggeli órákban végezzük, az éjjeli órákat is kihasználva. Ilyenkor a vizelpárolgás is kisebb és ezért is nagyobbfokú a felhasznált víz öntözési hatása. K. M. ÉRDEKESSÉGEK Miért kell ennünk? A testbe jutó táplálék a szervezetben elég és az így keletkezett hőenergia tartja fenn az életet. Megeszünk egy szelet szalonnát. Vajon mi lesz a szervezetünkbe jutó zsiradékkal? Tegyük sugárzóvá a zsírban levő atomokat, akkor könnyű megállapítani: mit történik velük? Az eredmény meglepő: az étellel a szervezetbe kerülő új zsír nem ég el. de nem is távozik el, hanem lerakódik és előbb a szervezetben már régóta felhalmozódott régi zsír ég el. Ilymódon kimutatható az is, hogy 12 hónap alatt testünk egész anyaga kicserélődik. Csupán a vörös vérsejtek maradnak a régiek. Miből lesz a tyúktojás? A tyúk testének anyagából, vagy az eleségböl ? A tojás nem abból a táplálékból formálódik, amit a tyúk a tojás felve vése idején eszik, hanem abból, amit több hónappal előbb megevett és amely anyagok felhalmazódtak a tyúk testében. Csak a tojás héja készül azokból a mészatomokból. amelyek a tyúk aznapi táplálékában voltak-Hol van a legalacsonyabb és hol a legmagasabb hőmérséklet? A föld leghidegebb pontja — nem mint sok ember hiszi az északi vagy a déli sarkon van, hanem Szibériában: Verchojanszkban, ahol mínusz 70 fok Celsius hideget is mértek. Itt már nem higany, hanem alkohol van a hőmérőben. A levegő legmagasabb hőmérsékletét viszont Kalifornia és Nevada állam határában az un. „Halálvölgyben” mérték: plusz 56,6 Celsius fokot. Ez tehát a föld legmelegebb pontja. Ausztráliában. Oj Dél-Walesben is mértek már plusz 55 fok meleget. Mióta léteznek a legyek ? A legyek nyomozható múltja messze visszanyúlik földünk történetébe. Az őslégynek legrégibb maradványát megtalálták Ausztráliában. A tudósok megállapítása szerint ez a lelet bizonyítja, hogy már 200—240 millió évvel ezelőtt voltak legyek, természetesen nem a mai formában. A középkorban kizárólag hosszú csápú, egyenes rétü legyek voltak. Későbben megjelentek a rövidcsápúak és geológusok számítása szerint 60 millió esztendővel ezelőtt léptek az élet színpadára a mai légyvilág uralkodó alakjai. A mi korszakunk légyvilága már egészen ..modemek" nevezhető. A légy tehát sokmillió év óta kínozza az embereket, állatokat és veszedelmes terjesztője a különféle betegségeknek. Ezért irtsuk őket, ahol csak lehet. Tudományos megállapítást nyert, hogy terjesztői a tífusznak, vérhasnak, tuberkolózisnak stb. A légy-kukac is, ha valami étellel bejutott az emberi testbe, veszedelmes és súlyos zavarokat idézhet elő a belekben. A szobalégy 60—70 petét rak le; de ezt megismétli többször is. A petelerakás után már 24 órára kimásznak a fehér kukacok, s ezek egycsomóba maradnak és néhány nap múlva barna bábbá alakulnak át- Ezután 10—14 nap múlva mint új legyek repülnek ki a világba. Egy szobalégy tehát átlag évente májustól októberig 280 petét rak le. Dexler Béla
