Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-19 / 33. szám
1955. augusztus 19. •fialod Saját érdekűkben igyekeznek Ha átdöcög a vonat a Bodrog Indián, kitárul az ember előtt a széles bodrogközi róna. S amíg a vonat át’ halad a síkságon, áttekintést nyerhetünk arról, hogyan halad a járásban a munka. A haragoszöld kukorica és cukorrépa táblák, a felszántott gabonaföldeken büszkélkedő kazlak, a zöldélö másodvetések art vetítik szemünk elé, hogy a királyhelmeei járásban jól halad a munka. Lemaradásról csak itt-ott árulkodik egy pár kintmaradt szalmacsomó, vagy elkésett cséplő, A beadás menetéről a járási nemzeti bizottságon azonban már nem olyan eredményekről kapunk hirt, mint amilyeneket a jól és idejében végzett munka, valamint a királyhelmeci járás ismeretének alapján jogosan elvárhatnánk. Az a járás, mely eveken keresztül első helyen végzett a kassai kerületben, sőt országos viszonylatban is az elsők között volt, most a beadásban lemaradt. Szép eredményekkel csupán egyes községek dicsekedhetnek. A perbenyíki szövetkezet például már július 26-án teljesítette gabonaneműekből a beadást. Ok nem hivatkoznak a gyenge termésre, még arra sem, hogy 54 hektár búzát nekik is ki kellett a tavaszon szántani. Hogyan tudták hát elérni a járásban egyedülállóan a szép eredményt? A szövetkezet elnökétől megkapjuk rá a választ. — Tavasszal a mi őszi vetéseink is gyengéknek mutatkoztak, mint másutt is a járásban, de mi nem vártunk a jó időre, hanem dologhoz láttunk. Boronáltunk, hengereztünk, fejtrágyáztunk, kétszer is. így értünk el búzából átlagosan 25, rozsból 27 mázsás hektárhozamot — mondta az elnök. — Ezenkívül szem előtt tartottuk azt is, hogy magunknak teszünk jót, ha eleget teszünk a kormány és a párt határozatának és a cséplőtől egyenesen a begyüjtőhelyre szállítjuk a gabonát. Majd elmondották, hogyan használták ki a jó időt a gyors szárításra, hogy minél előbb raktárba szállíthassák a termést. Minden szemet oda, ahová jár. — Minek raktározzuk feleslegesen a beadásra szánt terményt, — mondja Kondás Miklós a szövetkezet könyvelője — mikor az nemcsak időveszteséget, de felesleges kiadást is von maga után. Magunkat pedig felesleges kiadással nem akarjuk meglopni. A jó szervezés következményeként elérték azt, hogy a kötelező beadásra átadott 497 mázsa búzára a 250 mázsa- rozsra és a 385 mázsa árpára július 26-ika óta már nem nekik kell vigyázni, az ára pedig szintén jő helyen, a bankban van, hogy onnan vándoroljon majd — kinek, kinek munkája szerint — a tagokhoz. Azért is igyekeztek teljesíteni a kötelező beadást, mert a tavaszi árpából, melyet mind sörárpának minősítettek, legalább 4 vagonnal terveztek szabad eladásra. Számításuk sikerült, mert több mint 6 vagon sörárpát adtak terven felül. Ehelyett takarmányárpát kaptak vissza és még 110 000 korona tiszta jövedelemmel is gyarapodott a szövetkezet pénztára. Ebből az összegből 2 koronával emelkedik az osztalék az évi kb. 55 000 munkaegységre. — Látod elvtárs, — mondja Kondás József a szövetkezet mindig siető elnöke — olyan világos ez, mint az egyszeregy. Ha igyekszünk, magunknak teszünk jót. Azt még miért ne tennénk ? — Kell is .sietnünk — folytatja magyarázva — mert akármennyire rohanunk, mégis mindig a sarkunkra taposnak. Az pedig nem kellemes érzés. A perbenyíki szövetkezet tehát már teljesítette az állam iránti kötelességét. Biztosították a vetőmag- és takarmányaiapot is. A múlt hét elején pedig kiosztották a félévi munkaegységekre járó kenyérgabonát. Ez ugyan még csak előleg volt, mert a második félévi munkaegységekre jutó termény a raktárban van, de legtöbben előlegként is annyit kaptak, hogy szabad eladásra is jut az évi szükségleten felül. Ez a helyzet Lukács Györgynél is, aki harmadmagával dolgozik szorgalmasan a sertésállomány mellett A jó munkának meg is van az eredménye, mert 28 mázsa gabonát szállítottak az udvarába. — Lesz kenyér bőven — mondja mosolyogva Lukács bácsi —, egy pár mázsa még eladásra is kerül, amelynek az ára jó lesz pótléknak a havi 1400 korona előleg mellé. Ocsenás Ferenc, Tóth Mihály meg a többiek is megelégedetten vették át a maguk 10—15 mázsa terményét. Máté Gyula 4,5 hektár földdel lépett a szövetkezetbe. De, nem bánta meg, mert most is 15 mázsa terményt kapott, s ahogy mondja, magángazda korában ritkán került fogyasztásra ennyi a családnak. — Pedig ez még csak előleg — mondja jelentőségteljesen. Ő is elad szabadáron legalább 5 mázsát, mert hisz még a második félévre is lesz annyi, mint az elsőre volt. Megelégedett ember, mert a havi 75—80 munkaegységre 750—800 korona előleget kap és két hónaponként 6—700 korona pótjutalmat. De meg is érdemli, mert a hízómarhák 1,30 kg-os súlygyarapodást értek el a keze alatt. Megelégedett a 67 éves Balogh Pista bácsi is. Ez év tavaszáig a vasúton dolgozott. Tréfálkozva mondja el, hogy onnan már kiöregedett, de ahhoz még elég fiatal, hogy a nagy szövetkezeti családban új életet kezdjen. — Csak Józcef-nap után jöttem a szövetkezetbe és máris 4,5 mázsa terményt kaptam. De bírok is én még dolgozni — mondja dicsekedve. A szövetkezet tagjai tehát bizakodva néznek a holnap elé. S hogy ebben én se kételkedjek, azért az elnök egy meggyőző sétára hív, hogy megtekintsük a határt és a telepet. Amit lát az ember, az csak igazolja a tagok jogos büszkeségét a szövetkezetükre. A nyolcvan hektáros kukorica tábla legalább 50 mázsás hektárhozamot igér. Nem kell tehát félnünk, mitől hízik majd az a 100 süldő, amit szabad eladásra szántak. Már eddig is túlteljesítették a szabad eladásra tervezett sertéshús beadását, mert a 77 mázsa helyett 120-at adtak, s így természetes, hogy a tervezett jövedelem is emelkedett. A kötelező beadásból is jóval többet adtak mind sertésmind marhahúsból, s így elérték azt, hogy a félévre tervezett bevétel 200 000 koronával magasbab lett. A cukorrépájuk is jól mutat. Háromszázötven mázsánál biztosan több lesz hektáronként. A zöldségesük is szép. Abból 186 ezer korona bevételt terveztek, a termés szerint jóval többet is elérhetnének. Itt azonban nincs minden rendben, mert a zöldséges csoport vezetője nem gondoskodik kellően a zöldség idejében történő szedéséről, s igy az áru sokszor veszít az értékéből. A tervezett jövedelmet még így is túlszárnyalják. A határ egyik legnagyobb érdekessége a szépen zöldelö tízhektáros rozstábla. Mikor észreveszem, az elnök csak sejtelmesen mosolyog. Aztán hozzáteszi, hogy ez még a család titka. Majd elmagyarázza, hogy ebből késő ősszel jó legelő lesz a juhoknak, tavasszal pedig bükkönyt vetnek a ritkára vetett rozs közé, s ezzel amellett, hogy biztosítják mind a rozsból, mind a bükkönyből a jó termést és még a földet is javítják. Sok gondosságra valló érdekes dolgot találunk még a határban. A jövő tavaszon vetésre kerülő cukorrépatábla szélén már ott áll a trágyatelep. Az új dolog azonban nem ez, hanem az, hogy a perbenyíkiek a cukorrépát is új módszerrel akarják vetni. Ügy, hogy egy 40 hektáros tábla közepén 20 hektárt cukorrépával vetnek be, körül a szélén 20 hektárt pedig kenderrel. Ezzel azt akarják elérni, hogy a gyenge cukorrépalevelet meg ne támadhassák a bogarak. így gondoskodnak a magas hektárhozamról, a nagyobb jövedelemről. Még sok mindenről lehetne beszélni, melyek mind azt bizonyítják, hogy a perbenyíkiek a gazdálkodás menetét nem bízzák a véletlenre. Terveznek, számítanak, gondolkoznak és természetesen dolgoznak szorgalmasan. A telepen már megtöltve áll a 11 silókút, de azért még a 80 hektár másodvetésnek a kukoricaszárnak és répaszeletnek is lesz helye a silógödrökben. Szép jövedelmet hozott a sörárpa Jól fizetett az árpa a horváti szövetkezetben. Beadási kötelezettségüknek már rég eleget tettek, s ezenkívül terven felül 10 vagon sörárpát adtak át a felvásárló üzemnek, amelyért 224 000 koronát kaptak. A serrápa beadásának még egy nagy előnye van- A termelő a felvásárlóüzemtől 1 mázsa sörárpáért 1 mázsa 10 kg takarmányárpát vásárolhat, mázsánként 70 koronájával. A horvátiak a 10 vagon sörárpáért vásárolhatnak 11 vagon takarmányárpát, s ez csupán 77 000 koronába kerül. A beadott 10 vagon sörárpa után tehát visszakapnak 11 vagon takarmányárpát és 147 000 korona tiszta jövedelmük marad. Ebb,ől is látható, hogy a horváti szövetkezetben tudják a termelés módját, jól számolnak, s így az év végén a ól végzett munka ezerkoronásokban mutatkozik meg az osztaléknál. H. A perbenyíkiek külön büszkesége az a 120 darab üsző, amelyek nagyobbrésze a jövő évben már borját hoz. Ezekkel, mint válogatott fajállatokkal töltik fel a jelenlegi tehénállományukat. Ezért keli a sok siló, meg azért is, hogy tehenenkénti 8-9 literes napi tejátlagot 10 literen felülre emeljék. Tudják azt, hogy jövedelmük is olyan arányban emelkedik, ahogyan növelik a termelést. Tehát igyekeznek nemcsak a kötelező beadást teljesíteni, hanem minél többet termelni szabad áron való eladásra is, mert a múlt évi 9 koronás osztalékon, a gazdag pótjutalmon, valamint az idén mutatkozó 10—12 koronás»osztalékon és az előlegként kapott terményeken keresztül levonják a következtetést, hogy a szövetkezetben a kitermelt javak, illetve azok értéke a tagok birtokába vándorol. Haraszti Gyula Bőven lesz takarmány télire A szenicai járásban legnagyobb a hlbokei szövetkezet. Az EFSZ tagsága azonban arra törekszik, hogy a legnagyobb mellé a legjobb jelzőt is kiérdemeljék. Ügy látják, hogy ehhez az állatállomány és az állattenyésztés fejlesztésén keresztül vezet az út. Az 13<jf) hektárnyi mezőgazdasági területen 580 szarvasmarhát tartanak. Különös súlyt fektetnek a fajállattenyésztésre. Az állattenyésztési dolgozók igyekezetét a 10 tagú takarmánytermesztő, csoport támogatja, melynek vezetője Ondočka Pál. A takarmánytermeszto csoport érdeme, hogy az első kaszálásból több mint 100 vágón lucerna került kazlakba. A második kaszálásból ugyancsak jó néhány kazlat raknak majd. Ezenkívül 140 hektár rétje is van a szövetkezetnek, amelyről több mint 500 mázsa termést takarítottak be. A szálastakarmányon kívül elegendő silót is készítenek a téli hónapokra. Erre a célra 14 hektár silókukoricát és 30 hektár tarlókeveréket vetettek. A 125 hektár cukorrépa ugyancsak sok anyagot ad, amelyből elsőrendű silót készíthetnek. Ebben az évben 25 mázsa silót biztosítanak a téli időszakra minden számos állat Víg aratóünnepé lij A lídszegen Augusztus 11-én mozgalmas nap volt Nádszegen. A szövetkezet aprajanagyja készülődött a hagyományos aratóünnepélyre, A délutáni órákban feldíszített kocsikon kezükben a koszorúval vígan dalolva járták a falut, hogy örömükben osztozzon az egész község lakossága. Az esti órákban került sor a koszorúk átadására. A szövetkezet tagjai Bartalos Lajos elnököt, Lovas István, Kovács Vilmos, Molnár József csoportvezetőket, Juhos Dezső agronömust és Csánó Antal segédagronómust ajándékozták meg koszorúkkal. Képünkön az EFSZ tagsága átadja az aratókoszorót Bartalos Lajosnak, a szövetkezet elnökének. Harminc vagon gabonát osztottak szét lytosr is olyan kép fogadja az embért a marcellházi határban, mint egy évvel ezelőtt: letarolt mező, formás szalmakazlak, betakarításra váró őszi termények. A különbség esetleg az lehet, hogy most másutt vannak a kukoricák, meg a cukorrépa. Ahogy a vetésforgó megkívánta. És valahogy a szalmával is más a helyzet, mint a múlt év augusztusában. — Az okos másén, de mi a saját kárunkon tanultunk, — mondja Viderman Géza a szövetkezet elnöke. Tavai' sok szalmánk maradt a földeken, ott ment tönkre. Hogy mi lett a következmény? Komoly szalmahiány, kev . istállótrágya. Nem tudtunk úgy trágyázni, ahogy a laza talajok megkívánják. De ebben az évben már okosabbak voltunk. — Igen, okosabbak voltak. A 731 hektárnyi gabonavetéssel két hét alatt végeztek a kombájnok. A szövetkezet megalakulását követő években még augusztus végéti is csépeltek. Most? Már rég letudták beadási kötelezettségüket az állam iránt. Igaz, hogy csak kenyérgabonából, mert az árpát meghagyták, mivel gyengébb kukoricatermésre számítanak, mint más éveken. Bitter elvtárs, az EFSZ könyvelője elmondja, hogy az árpából elmaradt 50 százalék beadást leírják a szövetkezetnek, mivel ez év tavaszán jelentős vízkárt szenvedték. Az ógyallai gépállomás dolgozói jó munkát végeztek a szövetkezetben. Az összes munkákat időben elvégezték, az aratást pedig rekordidőre fejezték be. A szövetkezet már a gépállomással is rendezte adósságát. Az aratásért gabonával fizetett, a többi munkadíjat pedig sertéshússal egyenlíti ki. A vetómagalapbá 9 vagón búzát, 360 mázsa őszi árpát és 200 mázsa tavaszi árpát tettek. A többi alapot is biztosították. Utána pedig a gabona elosztására került sor. Ki mennyi munkaegységet szerzett az első félévben, annyiszor 3 kg gabonát kapott. Kövér József 130 anyakocát gondoz társaival együtt. Az első félévre tervezett 700 helyett 750 malacot választottak el. Az elhullás alig 1-2 százalék. Ez igazán szép eredménynek mondható. A jó munkáért gazdag jutalmat' kapótl Kövér József. A havi 000- i 1 korona előlegen kívül most közel 14 múzsa gabonát vittek házához. Megtelik a kamra minden jóval, ahol a tagság szorgalmasan dolgozik. Czibor Béla munkahelye a tehenészet. Ö sem olyan ember, aki a dolognak a könnyebbik végét keresné. Az első félévben ledolgozott 469 munkaegység többet mond minden dícsérószónál. Valamikor 4 hektár földön zsellérkedett, de ennyije soha sem volt még. Kara István 2 hektár jölddel lépett a szövetkezetbe. Amikor még ecniénileg gazdálkodott, ha cséplés után teljesítette beadását és kifizette a cséplési díjat, bizony aligalig maradt kenyere. Most pedig sem az aratás, sem a cséplés nem okozott neki annyi gondot, mégis sokkal több gabonája van. így lehetne tovább sorolni azok ne■ vét, akik jól dolgoznak és jól élnek a marcellházi szövetkezetben. Három mázsa híján 30 vágón gabonát osztottak szét az első félévben ledolgozott munkaegységekre. A másik jélévben maidnem ugyanennyi lesz, esetleg az árpa hiányával. Ezt észrevette Krisner István 4 hektáros középparaszt is, aki aratás után felvételét kérte a szövetkezetbe. Pém Imre válaszúton van: egyik lábával még а к ét rend széles apai örökségen, a másikkal pedig már a szövetkezetben áll. De Fazekas László, Balogh Károly, Németh József és még sok marcellházi földműves foglalkozik most a kör zös munka gondolatával. Nem is csoda, így van ez rendjén, hiszen vonzó példákban, jó eredményekben bővelkedik a szövetkezet. Ogyalla környékén legjobb a marcelházi szövetkezet. Az előleget rendszeresen minden hónapban megkapják a tagok a ledolgozott munkaegységekre. Év végéig 300 mázsa sertéshúst és sok más terményt számítanak beadni terven jelül. Van tehát remény a munkaegység értékének a másik jelére is. Ez pedig nagyon fontos tényező a szövetkezet további fejlődésében. Az gyénileg dolgozó földművesek az elért eredményeken keresztül mérik le a nagy gazdaság életképességét s aszerint érlelődik bennük tetté és végső elhatározássá a közös munka gondolata. Ez pedig döntő fontosságú Marcellháza parasztságának életében. Tamás V. Tíz helyett 18 korona mutatkozik Alig egy esztendős a gyerki szövetkezet. Még kevés tagja van, ďe az idei szép eredmények bizdnyosan gondolkodóba ejtik a még kívülálló földműveseket. A gyerki szövetkezetben kombájnnal vágták * legtöbb gabonát. Az árpát már kitisztították és be is adták a kötelező 113 mázsát, terven felül pedig hetvenegyet. Ezen felül még 6 vagón sörárpát szállítottak a felvásárló üzem raktárába, amelyért szép összeget kapott a szövetkezet. Búzabeadásuknak is eleget tettek. Egyre jobban gyarapodik a szövetkezet és gazdagodik a tagság. Az évi termelési tervben munkaegységenként 10 korona fizetését tervezték. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy a munkaegység ért ér ke a tervezett 10 korona helyett 18, vagy talán ettől is több lesz. A jó munka nyomán az év végén lesz osztanivaló bőven. Hoksza l. Arató-cséplŐ gépből silókombájn Az elmúlt napokban a királyhelmeei gépállomás dolgozói egy arató-cséplőgép szerelési munkálatain dolgoztak, amelyet silókombájnná alakítottak át. Az átalakított gép á napokban megkezdi a silótakarmány kaszálását és aprózását. A gépállomás dolgozói ezzel is segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek, hogy minél többet silőzhassanak. K. a. I :t4. ;->.>iblikeWílSb.i-v
