Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-08-19 / 33. szám

1956. augusztus 19. Fäidüfives Népgazdaságfejlesztésünk állami terve teljesítésének 1956. első feléken elért eredményei A népgazdaság fejlődését és az ál­lami tervfeladatok teljesítését 1956. első felében elsősorban az ipari ter­melés általában kielégítő eredményei .jellemzik, amelyek a tavalyi év első felével szemben több, mint 10 szá­zalékkal emelkedtek- 1956. első fél­évében az ipari nyersanyagok tervét 2 százalékkal teljesítettük túl, főleg a tüzelőanyag és az energiatermelés­ben értünk el nagyméretű emelkedést. Az ipari termelés tervének általános túlteljesítése mellett azonban nem teljesítettük egyenletesen a tervfela­datokat az árufajták választéka terén, főleg a. gépiparban és a kohászatban. A mezőgazdaság ez év első felében elért fejlődésének jellegzetes vonása, hogy további III. és IV. típusú EFSZ-ek alakultak. Az EFSZ-ek szá­ma az év kezdete óta 1037-te! gyara­podott. A szocialista szektornak a szántóföldek területén való részará­nya így 46,5 százalékra emelkedett. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények lehetővé tették, hogy az 1956-os év első felében tovább emelkedjék a lakosság életszínvonala- Az állami kiskereskedelmi árak további le­szállítására került sor, minek kö­vetkeztében a lakosság évente át­lag 2,1 milliárd koronát takarít meg. Ezzel egyidejűleg tovább nö­vekedett a lakosság pénzjövedelme, s lényegesen gyarapodtak a lakos­ság takarékbetétjei. A népgazdaság fejlődését' az 1956-os év első felében a következő adatok jellemzik: Ipar Az 1956-os év első felében az ipari nyerstermelés tervét 102 százalékra teljesítették. A nyerstermelés 1956 első feléhez képest több, mint 10 százalékká’ emelkedett; a termelőeszközök terme­lése több, mint 11 százalékkal, a fo­gyasztási cikkek gyártása csaknem 9 százalékkal növekedett. A termelés növekedését főleg a munkatermelékenység fokozása kö­vetkeztében érték el, amely az 1955-ös év első feléhez képest 7,5 százalékkal növekedett, s a munkások átlagbérei cs. knem 3 százalékkal. A tüzelőanyag-ágazatában a szén­fejtés fokozása az 1955-ös év első feléhez képest jelentősen nagyobb volt, mint a múlt időszakokban és csaknem 10 százalékot tett ki. A vegyiiparban az 1956-os év első felében több nitrogénes műtrágyát gyártottak, mint tavaly, 9 százalékkal több foszforosmütrágyát, 14 százalékkal több kénsavas és 6 százalékkal több nátriuimhidroxidos műtrágyát, 4 százalékkal több klóros műtrá­gyát és 27 százalékkal több sajto­lóport gyártottak, mint tavaly. Nem sikerült azonban kiküszöbölni egyes fontos készítmények termelésé­ben a februári fagyok következtében keletkezett hiányokat. (Így pl- nitro­génes, klóros stb. műtrágyák). Az építőanyagok ágazatában ked­vezőtlenül teljesítették a tégla­gyártás tervét. (94 százalék), a fe­dőcserép tervét 88 százalékra, jól­lehet ezen építőanyag gyártása 1955. első félévéhez képest a tég­lánál 12 százalékkal, a fedőcserép­nél 6,5 százalékkal nagyobb volt. A cementgyártás félévi tervét 3,5 százalékkal túlteljesítették a tavalyi év ugyanezen időszakával szemben. , A fafeldolgozőipar, a textil- és bőr­­feldolgozóipar, valamint az élelmiszer­ipar termelési tervét az 1956-os év első felében teljesítette, vagy maga­san túlteljesítette. A gyógyszeriparban jelentősen növe­kedett az orvosságok készítése. Mezőgazdaság és erdészet A mezőgazdaságban az 1956- év első felében általában jó eredményeket ér­tek az állattenyésztésben. A növény­­termelésben a vetésterületek tervét általában teljesítették, de nem bizto­sították kellőképpen a kapásnövények gondozását. A tavalyi évvel szemben elsősorban a magra termelt kukorica vetésterü­lete növekedett. (22 ezer hektárral). Az állattenyésztés terén a házi ál­latok hasznossága elsősorban a vágó­állatok átlagos élősúlyának növekedése következtében emelkedett (2,2 száza­lékkal), a vágósertéseké (0,7 százaik­kal), a tejhozam 7,8 százalékkal stb. A szarvasmarhaállomány az elmúlt év megfelelő időszakához képest csaknem 1 százalékkal növekedett, de tovább csökkent a tehénállomány (1,5 száza­lékkal). A házi állatok jobb hasznossága kö­vetkeztében kedvezően teljesítették a begyűjtés tervét. A vágóállatok begyűjtésének tervét 103 százalékra, a tejbegyűjtést 105 százalékra, a tojásét 98 százalékra teljesítették. A gép- és traktorá’.lomások az idén jobban teljesítették a tervet, mint tavaly. 1956. június végéig a munká­kat 2,9 millió átlaghektáron végezték el, míg 1955-ben csak 2,3 millió át­laghektáron. 1956. első felében a mezőgazdaság 2944 traktort (10 *—90 lóerős traktorig), 2770 trak­­torvontatású vetőgépet, 1263 trak­toros burgonyaültetőgépet, 511 ga­bonakombájnt, 112 burgonya, 125 répakombájnt. 659 önműködő csép­lőgépet és számos más gépet és szerszámot kapott. A mezőgazdasági üzemek az első félévben 72 tonna nitrogénesmű­­trágyát, vagyis 34 százalékkal töb­bet kaptak, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában, 56 ezer tonna foszforos műtrágyát, vagyis 12 százalékkal többet, és 101 ezer tonna hamuzsíros műtrágyát, vagyis 3 százalékkal többet mint ta­valy-Á GSKP KB 1955. júniusi határozata után gyors ütemben fejlődtek az EFSZ-ek. 1956. július 1-ig a III. és IV- tipusú EFSZ-ek száma 7832-öt, vagyis 1037 szövetkezettel többet tett ki, mint amennyi 1956 január elsején volt. i»«*­♦ f f í «.i«..i..«., ••«•••••••••t»*“*»*" Ismerjük meg szép hazánkat Uj arcot ölt egy ősrégi város Ki ne ismerné Ady Űj versek c. kötetéből ezeket a híres sorokat: ,.Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul." Vazul herceg részletesebb törté­netét azonban, melyről Kisfaludy Károly drámát is írt, már keve­sebben ismerik, pedig itt élt Szlo­vákia földjén, a festői nyitrai vár­ban. .A vár négyszögletes tornya a nyitrai várbástya sarkán ma is áll, ez volt a szeíjencsétlen herceg életfogytiglani börtöne, bárki bár­mikor megtekintheti. Az útat, mely a saroktoronyhoz vezet, ma is Va­zul utcának tünteti fel a tábla, s erről a témáról Mikszáth Kálmán novellát is írt. („Nyitra vármegye monográfiája"-ban Vazul herceg csonkításáról a következőket ol­vashatjuk: „István király nem bíz­ván az Árpádfiak keresztény ér­zelmeinek állandóságában, hogy művét a pogányságra hajló ele­mekkel szemben biztosítsa, a ke­resztény születésű Pétert jelentet­te ki trónja örökösének. Ez ellen Vászoly (Vazul magyaros neve) a legidősebb .herceg tiltakozott. István tehát, hogy a polgárháboi'ú iszonyatosságától az újonnan ala­kított országot megkímélje, Vá­szolyt elfogatta, szemeit kitolatta és Nyitra várában őrizet alá he­lyezte.“ Ezidötájt ugyanis mind Bizáncban, mind Csehországban és Lengyelországban az alkalmatlan trónkövetelőket ílymódon tették lehetetlenné. A történelem e meg­állapításához hozzá kell még fűz­nünk, hogy a nyitrai néphagyo­mány nemcsak Vazul megvakítását tartja számon, hanem azt is, hogy fülébe forró ólmot öntöttek, hogy vaksága mellé süket is legyen. Míg a vár saroktornya a múltról beszél, a Vazul-torony alatt e na­pokban új élet kezdődik: Nyitra történelmének új fejezete, mely­nek épp a Váralja a kiinduló pont­ja. Itt épül Nyitra új negyede a híd előtti városrész. A nyitrai hídelö azonban csak egy része an­nak a hatalmas átalakulásnak és építkezési folyamatnak, melynek jegyében ma Nyitra él. A városi nemzeti bizottság székházában két helyen is megtalálható a most ké­szülő hídelőváros gipszmodellje. A városban szerteszét falragaszok hir­dették, hogy a kerületi nemzeti bizottság nagytermében kiállítás volt a tervbe vett egyetemi vá­rosnegyed legjobb pályamunkáinak bemutatása, mely július 26-án a lakosság nyilvános összejövetelével végződött, melyen megtárgyalták, melyik pályamű a legelőnyösebb. Az elektromos művek Fő-utcai kirakatában hatalmas képek mu­tatják a vár alatt épülő új uszo­dát (sajnos az idén a régi sem működik) továbbá ugyancsak itt láthatjuk a „Februári győzelem“ folyóparti sétányt, az új nyári sta­diont, valamint az állami költség­vetés és a szükséges társadalmi­munka kimutatását. A város a Vazul herceg tornya alatt és egészében új arcot kap. A hldelővárosban nemcsak lakások, hanem mozi és egyéb szórakozó­helyek is lesznek, s rövidesen meg­kezdődik Nyitrán a másik _ nagy- ; szabású építkezés, az egyetemi város építése, mely 14 hektár te- Ú rületet foglal el. ílymódon lehető- ’ ség nyílik a mezőgazdasági főis­kola előnyös elhelyezésére is. ' Az épülő Nyitrának egyik legna- > gyobb akciója: a Kultúra és Pihe­nés Parkjának megvalósítása, mely a mai szigeti parkot közel 15 hek­tárnyi területen kiszélesíti, s ahol , különböző népművelódési célokat szolgáló termek, új tavak és cső­­nakházak, valamint különböző sporttelepek valósulnak meg. Át­alakítás alá kerül a zobori amfir teátrum is, eltávolítják az első építkezés hibáit, a nézőteret kö­zelebb hozzák a közönséghez, s a háttérben felépül a Népművelődés ' Háza. Az amfiteátrum felett ter­vezik a Béke és Barátság giganti- ? kus méretezésű szobrát. i i Már a felsoroltakból is kitűnik, • hogy Szlovákia legrégibb városa- | ban és a szlovákság egyik bölcső- ? jében új élet indul meg, a régi • torony a múltról, alatta az élet ? a jövőről beszél, melyet a szocia- j lizmus valósít meg. i Mártonvölgyi ! A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata a Szuezi-csatorna Társaság államosításának kérdéséhez A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya Anglia, Franciaország és USA kor­mányainak a Szuezi-csatorna Társaság államosításával összefüggő reagálására, továbbá az egyes államok 1956, au­gusztus 16-ra összehívandó londoni konferenciájára vonatkozó javaslatot illetően szükségesnek tartja kijelen­teni a következőket: Csehszlovákiának érdekében áll, hogy a Szuezi-csatorna hajózásával össze­függő kérdéseket épp úgy mint más nemzetközi jelentőségű csatornák és szorosok hajózásának kérdését békés úton, tárgyalásokkal és az összes résztvevő államok törvényes jogai megőrzésével, főleg azon államok fel­ségjogainak figyelembevételével oldják meg, melyek területén át a tengeri utak vezetnek. Anglia, Franciaország és az Ameri­kai Egyesült Államok kormányai a Szuezi-csatorna kérdésével kapcsolatos 1956. augusztus 2-án tett nyilatkoza­tukban — a Szuezi-csatorna övezeté­ben fennálló helyzet értékelése alap­ján — azon nézetre jutottak, hogy meg kell tenni a lépéseket arra, hogy nemzetközi alapon olyan irányítási módot teremtsenek, mely nézetük szerint tartósan biztosítaná a Szuezi­­csatorna üzembetartását. A fent ne­vezett három kormány e célból kon­ferencia gyors összehívását javasolja, melyen résztvennének az 1888 októ­ber 29-én a konstantinnápolyi egyez­ményben résztvett, egyes e szerződést aláíró országok és más, nézetük sze­rint e csatorna használatában különö­sen érdekelt országok küldöttei. Főleg azokat az országokat hívták meg, me­lyek birtokolják a Szuezi-csatorna Társaság részvényeit, és egyes továb­bi országokat olyan összetételben és olyan választékban, hogy a három nyugati nagyhatalom által előkészített javaslatokat a többség elfogadja. E nagyhatalmak a Szuezi-csatorna meg­oldására való gondoskodásának fs biztonsagának leple alatt saját hatal­mi érdekeiket követik. A< csehszlovák kormány nézete sze­rint az egyiptomi kormány 1956. jú­lius 26-án kelt rendelete, mellyel álla­mosítják a Szuezi-csatorna Társaságot, teljesen törvényes aktus és az Egyip­tomi Köztársaság fenségjogának érin­tetlenségéből kiindulva államosítja ezt a csatornát, mely az egyiptomi állami terület részét képezi és biztosítja az egyiptomi nemzet érdekében való tel­jes kihasználását. Az államosítás joga, melyet a jelenlegi nemzetközi jog teljes mértékben elismer, amint erről számos nemzetközi okmány, többek között az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének 1952. december 21-i közgyű­lésen hozott 626-VII. számú határozat is tanúskodik, mely abból indult ki, hogy minden nemzet érinthetetlen fenségjoga a természeti forrásokkal és kincsekkel való szabad rendelkezés és az illető állam saját érdekében való teljes kihasználásuk. Ez a jog teljes összhangban áll az ENSZ chartája céljainak és az ENSZ felhívja az ösz­­szes tagállamokat, hogy e jogot tisz­teletben tartsák és óvakodjanak bár­minemű közvetlen, vagy közvetett nyomástól, mely megakadályozná bár­melyik népet abban, hogy önállóan rendelkezzék természeti forrásaival. Ezzel éles ellentétben áll Anglia és Franciaország kormányainak álláspont­ja, melyek a tartalékosok mozgósítá­sával, hadihajóinak és repülőgépeiknek a Földközi-tenger körzetébe való kül­désével és egyéb intézkedésekkel igyekeznek nyomást gyakorolni az egyiptomi kormányra, hogy megvál­toztassa eredeti határozatát. Az angol és francia kormány Ílymódon ellentét­be került az Egyesült Nemzetek char­tájában lefektetett nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel és az ENSZ tagállamok alapvető kötelessé­geivel, amint erről főleg az ENSZ chartája 2. cikkelyének 3. és 4. be­kezdése szól. Anglia és Franciaország kormányai­nak ez az eljárása annál kevésbé in­dokolt, mivel az egyiptomi kormány nyilatkozataiban biztosította a Szuezi­­csatorna hajózásának szabadságát és a hajózás helyzete a csatornában az államosítás után azt mutatja, hogy az egyiptomi kormány ténylegesen bizo­nyítja a hajózási szabadságot. A cseh­szlovák kormány tudomásul vette az egyiptomi kormány nyilatkozatát és teljesen kielégítőnek tartja. Ami az augusztus 16-ra Londonba összehívott konferenciát illeti, a cseh­szlovák kormány azt tartja, hogy ez a konferencia mind az összehívás módját, mind pedig a résztvevők ki­választása és céljaik tekintetében, melyeket már előre meghatároztak, nem hozhat semmilyen komolyabb döntést a szuezi csatorna kérdésében A csehszlovák kormány ezzel össze­függésben emlékeztet arra, hogy már számos érdekelt állam bíráló álláspon­tot foglalt el az előkészületben levő konferenciával szemben. A csehszlovák kormány főleg Egyiptom álláspontjára akar rámutatni, melynek területén a csatorna átvonul és melynek állás­pontját feltétlenül tekintetbe kell ven­ni, ha pozitív eredményeket akarnak elérni.. Ezenkívül tekintetbe kell venni az olyan államok kijelentését és vé­leményét, mint pl. a Szovjetunió, India, a Kínai Népköztársaság és Ju­goszlávia. A csehszlovák kormány azt a nézetet vallja, hogy a konferenciá­nak a további érdekelt országokra való kiterjesztése feltétlenül szüksé­ges. A csehszlovák kormány támogat­ja a Szovjetuniónak további érdekelt államok meghívására irányuló javas­latát, hogy érdektelenül megtárgyal­hassák a Szuezi csatorna szabad hajó­zásának kérdését és olyan megoldást találjanak, mely összhangban állna az igazságosság követelményeivel, a meg­kötött szerződésekkel és az ENSZ chartájával és melyben semmi körül­mények között sem érintené az Egyip­tomi Köztársaságnak, mint független államnak fenségjogait. A Csehszlovák Köztársaság,, mely az Osztrák Magyar Monarchia szétesése után keletkezett, és résztvevője volt az 1888. évi egyezménynek, — ugyan­csak használja a Szuezi csatornát és a csatorna forgalmába évről évre job­ban bekapcsolódik. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya azon törekvésében, hogy az ENSZ chartájának szellemében hozzájáruljon az összes nemzetek békés együttélé­séhez és kölcsönös baráti kapcsolataik fejlesztéséhez, az összes fenti fenn­tartások ellenére is azon követelmé­nyének ad kifejezést, hogy meghívjak az 1956 augusztus "16-ra összehívott londoni konferenciára. Prága, 1956. augusztus 13. Az EFSZ-ek a beruházási építkezés tervét lényegesen jobban teljesítették mint tavaly, de ennek ellenére nem teljesítették első félévi feladataikat. A terv nemteljesítésének fő oka protekciós dokumentációs késedelmes­sége, a dolgozók hiánya, és az anyag­juttatás hiányos megszervezése volt. Az állam további pénzügyi segélyt nyújtott a jriezögazdaságnak. Az EFSZ-eknek juttatott hosszúlejáratú kölcsön az előző évivel szemben 26 százalékkal növekedett, míg az egyé­nileg gazdálkodó parasztoké, 16 száza­lékkal. Közlekedés és távösszeköttetés A vasúti teherszállításban 71 millió tonna árut szállítottak, vagyis 9 szá­zalékkal többet mint tavaly. Annak ellenére, hogy az áruszállítás tervét 104 százalékra teljesítették, a vasúti teherszállítás munkájában komoly hibák fordultak elő, amelyek ártalma­sán nVilvánultak meg, a népgazdaság egyes ágazataiban is. A vasúti kocsi­forgalom idejének meghosszabbítására főleg a be- és kirakodási munkák egyenlőtlensége hatott ki, továbbá a kevssé fejlett gépesítés, valamint az 1956-os év első féléve végén mu­tatkozó fokozott áruszállítási igény. Beruházási építkezés Az állami beruházási építkezés ter­jedelme 1956 első felében a tavalyi év ugyanezen időszakával szemben kb. 9 százalékkal növekedett. Ennek elle­nére a félévi tervet nagyon alacsony szinten teljesítette (általában 80 szá­zalékra), egyrészt a késedelmes gépi- és . berendezésszállítmányok miatt, másrészt az építkezési és szerelési munkák tervének nem teljesítése miatt. Ennek következtében késleke­dett az új kapacitások üzembehelye­zése is. Továbbfejlődött az állami segéllyel történő egyéni lakásépítés, s a mi­nisztériumok őa az állami igazgatás egyéb szervei több, mint 11 ezer új lakást adtak használatba. A lakosság életszínvonalának emelkedése 1956 első felében tovább növekedett a népgazdaságban foglalkoztatottak száma, s a. múlt év ugyanezen idősza­kával szemben több, mint kétszeresé­re emelkedett. Ebben az időszakban az átlagbérek szintén több, mint 2 százalékkal emelkedtek. 1956 április 1-ig további kiske­reskedelmi állami árleszállításra került sor, mégpedig több, mint 22 ezer fajta árucikknél. A lakos­ság ezen árleszállítás következté­ben évente kb. 2,1 milliárd koronát takarít meg. Az életszínvonal emelkedése meg­nyilvánul az élelmiszer- és iparcikkek fokozott eladásában is. A belső piac biztosítása céljából nagymennyiségű élelmiszert és élelmiszerkészítéshez szükséges nyersanyagot, például húst. zsírt, vajat, rizst, kenyérgabonát, zsí­­radéknyersanyagokat kakaóbabot, ká­vét, stb. hoztunk be. Biztosították a piac ellátásának je­lentős megjavítását 6zámos készít­ménnyel, amelyekben azelőtt hosszabb ideig hiány volt. (Például hús, vaj, villany mosógép, televíziós készülék stb.). 1956. június végén a EL éves kö­zépiskolában több, mint 21 ezer tanu­ló és a szakiskolákon 33 ezer tanuló, ebből az ipariskolákon több, mint 11 ezer és a mezőgazdasági szakiskolá­kon csaknem 5000 tanuló fejezte be tanulmányait. A népgazdaságban 7500 főiskolás kapcsolódik be, akik most fejezték be tanulmányaikat. A Csehszlovák Köztársaság lakossá­gának szaporulata az év első felében 66 ezer személyt tett ki. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentéséből Kétéves mesteriskola A Strážnicei Kétéves Mezőgazdasági Gépészeti Szakiskolát a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. Az iskolában a tanítás^ szeptember 3-án kezdődik. Az 1956 57. tanévre csak azok je­lentkezhetnek, akik valamilyen vas­vagy fémipari mesterséget tanultak és felszabadulási bizonyítvánnyal rendel­keznek. Kétévi eredményes tanulás után az iskola hallgatói mesteri képesítést nyernek. A lakás és élelmezés ingye­nes. A nőtlen és nős hallgatók ezen­kívül anyagi támogatásban is része­sülnek. Bővebb felvilágosítást a legközelebbi gépállomás igazgatósága, vagypedig a járási nemzeti bizottság illetékes osztálya nyújt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents