Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-05 / 31. szám
8 földműves 1956. augusztus 5. 1 m. évt. щ 27. izám || 1 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI vadaszvédegyesületek országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE. Vadmacska Nálunk a Kárpátok erdeiben él; bundája sárgás, mely hamuszínbe megy át és fekete csíkok tarkítják. Az erdei apróvadat és a madarakat pusztítja. Téli szőrméje nagyon értékes. Szürkevarjú és a szarka A szürkevarjú erdőben él, magas fákra rakja fészkét. Rovarokkal, gilisztákkal . és egerkkel táplálkozik, de gyakran megrabolja a kisebb madarak fészkét, megtámadja a kis nyulakat, valamint- a foglyokat. Szívesen ellátogat a vetésre is és kiszedi a magokat a földből. A szarka csőrétől hasáig fekete, hasaalja és szárnyainak felsőrésze fehér, farka és a szárnyavégek csillogós zöldszínűek. Rovarokkal, gilisztákkal, egerekkel táplálkozik, azonban megtizedeli a madarak tojásait, sőt a fiókákat is felfalja. HAZAI HÍREK ★ A lemondott Kováčik, szövetségi titkár helyébe a legközelebbi választásokig Náter Emil elvtársat bízták meg a vezetéssel. ★ A vadászati szaklap felújítása. — Hője elvtárs beszámolt a Szlovákiai Kommunista Párt gazdasági osztályának határozatáról, mely szerint a vadászat fejlődése érdekében a vadászati szaklapot is fel kell újítani, továbbá a kerületi vadászati szervezeteket minél előbb meg kell alakítani, s a szlovákiai védegyesületek országos közgyűlését legkésőbb ez év december első felében meg kell tartani, hogy a vadászat átszervezése már a jövő év elején megindulhasson, az új alapszabályok szerint. ★ Fácánosok építése s szervezése Szlovákiában. — Súr elvtár6 az Országos Szövetség vadászati előadója beszámolt a fácánosok tervezésével kapcsolatos eddigi munkákról és intézkedésekről. Eszerint 1956-ra '84 000 korona állami segélyt kapott az Országos Szövetség erre a célra. Elsősorban Nagytapolcsányban, Párkányban, Nagymegyeren és Du-naszerdahelyen fognak fácánosokat létesíteni. Ezzel kapcsolatban a besztercebányai védegylet kérelmére 4000 korona segélyt szavaztak meg, a badini, radványi, hronseki és vlkanovai vadászterületen létesítendő fácánosok segélyezésére. ★ Amint Trstenából jelentik a farkasok ebben a járásban is kezdenek elszaporodni, különösen az uličkai völgyben, az az a járás északi felében lehet ezt észrevenni, Itt kb. 7—8 farkas van — és különösen nyár idején, amikor a nyáj és a gulya kint legel az erdőben, — tesznek sok kárt. Ez év elejétől 2 darab farkast lőttek ezen a helyen. Szervezeti ügyek: Duríš elvtárs indítványára 1957. január elsejével megszűnnek a tagsági bélyegek és tagsági igazolványok. A tagság igazolására ezentúl maga a vadászjegy fog szolgálni, amennyiben az a folyó évre is érvényes. Uj harkályfajta jelent meg A szíriai harkány (dendrocopos syriacus) köztársaságunk területén első ízben 1949. május 21-én jelent meg. Ahogy ezt dr. Fejanc, közismert ornithologusunk Kelet-Szlovákiában Senné község határában megállapította. Ő előre jelezte e madárfajnak országunkban való elterjedését. Már előbb Milyen magas legyen a magasles ? A magasles célja, hogy a vadászt a vad meg ne láthassa, főleg, ne kapjon szimatot. Nem célszerű túl magasan építeni ezeket a leshelyeket, mert nagyon kitesszük a szélnek. Legjobbak a négy méter magasak,, de egy nagyon. fontos 1 körülményre figyelemmel kell lenni: a'magasles né álljon ki az erdő fáinak koronái közül, azaz ne legyen magasabb mint a környező fák.- Ha bokrosban van, nagyon tanácsos a les mellett fákat nevelni, melyek takarják majd a leshelyet. S végül ne feledkezzünk meg a törvényről,. mely megszabja, hogy- a vadászterület határától milyen távolságra kell lennie a magaslesnekis mutatkozott bizonyos elterjedés északi irányban a Balkánról, amit a magyarországi hírek megerősítettek. Déí-Magyarországon ezelőtt 20 esztendővel figyelték meg először ezt a madarat. Várható, hogy további madárfajtákkal fog szaporodni madárvilágunk, amint Magyarországon történt. Már bátran állíthatjuk, hogy ez a harkályfaj nálunk szépen elszaporodott és eléri i helyenként a közönséges harkály állományát. Most nálunk, ahol még nem ismerik ennek a szép madárnak életmódját, elsősorban azt figyelik, mennyiben hasznos, illetve káros az erdészetre. Milyen károkat tesz a fatörzseken, továbbá az erdei magvakban, hogy eszerint lehessert megítélni; kívánatos-e további elszaporodása vagy sem. E madár nagyon szeret a szőlőkertek között és a gyümölcsösökben fészkelni. A Szepsi Járási Vadvédő Egyesület ez idei közgyűlésének jegyzőkönyvéből A Szepsi Járási Vadvédő Egyesület folyó év június 17-én tartotta ez idei évzáró közgyűlését. Közgyűlésen 124 tag volt jelen, ami a tagok 85 százalékát jelenti. Felszólítottuk a vadászgazdákat, hogy a vadásztársaság minden tagjával előfizettessék a szaklapot, hívják fel a tagok figyelmét a szükséges szakkönyvekre is. A károsvad irtásában legaktívabban a buzitai „Smrek“ társaság vett részt, amely 9 szajkót, 63 szarkát, 18 kóbort, 9 házimacskát és két rókát pusztított el. * * * A múlt év szeptember 25-én Spak Ján, hačavai vadásztársunk az ottani vadászterületen hiúzt lőtt,. melynek súlya 23 kg volt. A szerencsés vadász a zsákmányt iskolai célokra ajándékozta. A vadászgazdák vizsgája Az 1947. évi 225 sz. vadásztörvény szerint vadászgazda csak olyan vadász lehet, akinek már legalább 3 éven át volt vadászjegye. Ezzel a vadásztörvény azt biztosítja, hogy csak kellő tudással rendelkező vadász vezesse a vadászterület ügyeit- Amint a tapasztalatok mutatják, még ez a feltétel sem volt elegendő arra, hogy a vadászgazdák megfeleljenek a rájuk bízott feladatnak. Ezért a Csehszlovák Országos Vadászati Szövetség elhatározta a külön vizsgák bevezetését a vadászgazdák számára. Ezentúl tehát csak az a vadász lehet vadászgazda, aki ezt a vizsgát sikeresen teszi le. Ezen vizsgák alól fel vannak mentve: a) Akik erdészeti iskolát végeztek, b) akik a vadászgazdák vizsgáin vizsgáztatnak, mint vizsgabiztosok. A többi vadászgazda tekintet nélkül egyleti funkciójára, köteles a vizsgáknak alávetni magát. Minden vadásztársaság, illetve vállalati vadászklub elküldi a vizsgára vadászgazdáját és 1 tagot, mint helyettest. E tagok költségeit a kiküldött vadásztársaság, illetve a klub fedezi. A vadászati védegyletek minden év tavaszán rendeznek ilyen vizsgákat a vadászgazda-jelöltek számára. A vizsgáztatást öttagú bizottság végzi, mely az egylet elnökéből, vadászati, lövészeti, kinológiai és jogi, illetve tervezési szak előadójából áll, feltéve, hogy ezeknek már megvan a vadászgazdák számára előírt vizsgájuk. Ha valamelyik referensnek nem volna meg ez a vizsgája, más, kvalifikált taggal kell pótolni. A vizsgabizottság saját egyletének tagjait nem vizsgáztathatja, ezért a bizottságokat egyes szomszédos egyletek között ki kell cserélni. A vizsgaeredményeket következőképpen osztályozzák: kitüntetéssel végzett, megfelelt, nem felelt meg, A vizsga tantárgyai: a) politikai beszélgetés — melyet az elnök, vagy a kultúrelőadó végez, b) a vadászati zoológia és a vad élettana, a vad tenyésztése, védelme, selejtező kilövés — ezt a vadászati előadó végzi; c) a vadászati tervezés statisztika, a vadásztörvény és az idevonatkozó rendeletek — a jogi, esetleg a tervezési előadó végzi; d) a lövészet, a fegyver kezelése és ismerete, a vad értékesítése, a vadhús kezelése — a lövészeti előadó végzi; e) a vadászati kinológiai (ebtenyésztés) — a kinológiai előadó végzi. A vizsgadíj 20— Kčs. Ezen vizsgakötelezettség vonatkozik a vadászbizalmiakra is, ami annyit jelent, hogy vadászbizalmi csak az a vadász lehet, akinek megvan a vadászgazda-vizsgája, Amennyiben a vadászbizalmit nem vadásztársaság, illetve vadászklub küldi ki a vizsgára, hanem az illetékes vadvédő egyesület, akkor ennek költségeit az egyesület téríti meg. A jelöltek számára legalább 12 órai előkészítő tanfolyamot kell tartani. Az előadók illetéke az érvényes előírások szerint 12 Kčs óránként, adóbeszámítás nélkül. A tanfolyam költségeit a vadvédő egyesület állapítja meg s ezt az egyes vadásztársaságok, illetve vállalati vadászklubok térítik meg. A vadvédő egyesület a vizsgák eredményéről jelentést tesz az illetékes járási nemzeti bizottság földművelésügyi szakosztályának, benyújtja a sikerrel vizsgázott vadászgazdák névsorát. Amennyiben , valamely vadászgazda nem vett volna részt a vizsgán, vagy ezt nem tette volna le, az illető vadásztársaság, illetve vadászklub köteles 30 napon belül más vadászgazdát kinevezni, kinek megvan a megkívánt képzettsége. Ha ezt elmulasztja, 30 napon belül felbontható a vadászbérleti szerződése a vadásztörvény 22. § c. pontja alapján. Hogy a vizsgákra a vadászgazda jelöl te к előkészülhessenek, az Országos Szövetség kézikönyvet ad ki. Ez a kézikönyv rövid időn beiül magyar nyelven is megjelenik. A könyvet csak az illetékes járási vadvédő egylet útján lehet beszerezni. A Szabad Földműves apróhirdetési rovata lényegesen megkönnyíti olvasóink ügyes-bajos dolgainak megoldását. A jövőben rendszeresen minden számban közlünk apróhirdetéseket. A közlési -díjat utólag kell befizetni, amely szavanként 0,60 Kčsэа, nagyobb betűtípussal szedve 1,20 Kčs-ba kerül. Szerkesztőség Lenin nagy szerepe a Szovjet Köztársaságok Szövetségének megszervezésében (Folytatás a 30. számból) A Szovjetunió megalakulásának kérdését Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázuson-túli köztársaságok 1922 decemberében megtartott szovjet kongresszuson vitatták meg. Ezek a kongresszusok helyeselték a szovjet szövetség egyesülésének az OK(b)P Központi Bizottsága által kidolgozott alapjait és megválasztották a nemzeti köztársaságok képviselőinek küldöttségeit a Szovjetunió szovjetjeinek első kongresszusára, a Szövetségi szerződés megkötésére. 1922 december 30-án a szovjetek első összszövetségi kongresszusa meghozta történelmi jelentőségű határozatát a szovjet népeknek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében való állami egyesüléséről. A kongresszus által jóváhagyott deklaráció és a Szovjetunió megalakulásáról szóló szerződés alapját, az egyenjogúság, a testvéri együttműködés a nemzetköziség lenini eszméi képezték. Lenin, minthogy igen nagy gondot fordított a nemzeti politika helyes végrehajtására és a szovjetek kongresszusán elfogadott deklaráció és szerződés gyakorlati megvalósítására, 1922 december 30-án és 31-én levelet diktált a párt soronkövetkezö kongresszusa küldötteinek. A levélnek a következő címet adta: A nemzetiségek kérdéséről, vagyis az „autonomizálásról” (a levelet a Kommunyiszt című folyóirat 1956. évi 9 száma közölte.) Lenin figyelmezteti a küldötteket, nehogy a szovjet köztársaságok egyesülésének Gyakorlati megvalósítása során az egyenjogúság eszméit eltorzítsák, nehogy ,,a szövetségből való kilépés szabadsága“ „írott malasztnak" bizonyuljon. Lenin élesen bírálta az „autonomizálás” védelmezőit és rámutatott, hogy ennek az elvnek hívei nem ismerik ki magukat abban a fontos, elvi kérdésben — hogyan értelmezzék az internacionalizmust. Vlagyimir Iljics rendkívül fontos, elvi tételeket állított fel a proletár internacionalizmus lényegét illetően. Elítélte a nacionalizmus általános kérdéseinek elvont beállítását és hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az elnyomó nemzetek és az elnyomott nemzetek nacionalizmusa között. Élesen bírálta a sietséget a nemzetiségi politika kérdéseinek eldöntésénél és az adminisztratív intézkedéseket. Elítélte az „autonomizálás" tervét és megjegyezte, hogy ez’ a terv „gyökerében hamis és nem időszerű". Lenin a következőket írta: „Azt hiszem, hogy ebben végzetes szerepet játszott Sztálin htrtelenkedése és az admisztráláshoz való vonzódása, valamint a hírhedt „szociál-nacionalizmus” elleni dühe. A düh általában rendszerint a legrosszabb szerepet játssza a politikában“. Lenin megjegyezte, hogy a proletáriátus számára nemcsak fontos, hanem feltétlenül szükséges, hogy biztosítsa az összes nem orosz nemzetiségűek lehető legnagyobb bizalmát a proletárosztályharc iránt: „Ehhez nem csupán formális egyenlőség szükséges. Ehhez az kell, hogy a nem orosz nemzetiségűekkel szemben tanúsított magatartásunkkal, vagy engedményeinkkel valamilyen módon ellensúlyozzuk azt a bizalmatlanságot, azt a gyanakvást, azokat a sérelmeket, amelyeket a történelmi múltban a „nagyhatalmi” nemzet kormánya idézett fel. Különösen arra hívta fel a figyelmet Lenin, hogy semmi sem gátolja úgy a proletár osztályszolidaritás fejlődését és megszilárdulását, mint a nemzeti igazságtalanság és semmire sem olyan érzékenyek a „sértődött” nemzetiségek, mint az egyenlőségre, mint ennek az egyenlőségnek a megsértésére (proletár elvtársaink részéről), még akkor is, ha ez nemcsak nemtörődömségből történik, akkor is, ha tréfa formájában jelentkezik . •. Vlagyimir Iljics megjelölte azokat a gyakorlati rendszabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szerződő köztársaságok tényleges egyenjogúságát biztosítani lehessen. Legfontosabb — mondta Lenin, — hogy „erősítsük a szocialista köztársaságok szövetségét: ezt az intézkedést illetően nincs helye a kétkedésnek. Nekünk épp úgy szükségünk van rá, mint ahogy szüksége van rá a kommunista világproletáriá tusnak, a világburzsoázia és ármányai ellen vívott harcához”. Lenin a többi között különösen arra figyelmeztette a nemzeti köztársaságokat, hogy vezessék be és tartsák tiszteletben a nemzeti nyelv használatára vonatkozó legszigorúbb rendszabályokat, s hogy harcoljanak az egység ürügye alatt elkövetett minden visszaélés és torzítás ellen. „Részletes törvénykönyvre van szükség, — írta Lenin, — amelyet csak az adott köztársaságokban élő nemzetiségek dolgozhatnak ki valamenynyire eredményesen“. Lenin élesen bírálta a nagyhatalmi elhajlást a nemzeti kérdésben, felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a szovjet köztársaságok egyesülése gondolatának nagyhatalmi soviniszta torzításával kapcsolatban fennáll. Lenin előre látta, hogy a „világtörténelem holnapja lesz az a nap, amikor véglegesen felébrednek az imperializmus által elnyomott, ébredező népek, s kezdetét veszi a felszabadításukért vivő döntő hosszas és súlyos harc”. Ezért figyelmeztetett Lenin, „megbocsáthatatlan opportunizmus volna, ha mi Kelet e fellépésének küszöbén, ébredésének kezdetén aláásnánk előtte tekintélyünket, tulajdon nemzetiségeinkkel szemben elkövetett bármilyen csekély durvasággá) és igazságtalansággal is”. Az 1922. december 30-i és 3i-i levél világosan megmutatja, milyen gondot fordított Lenin arra, hogy helyes nemzeti politikát folytassanak, hogy állandóan erősítsék a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét hazánk érdekében, az új életre kelt Kélet népeinek érdekében, az egész emberiség érdekében. A lenini nemzetiségi politika vezércsillag a kommunista párt számára a nemzeti kérdésiben, a soknemzetiségű, a szövetségi szovjet szocialista állam további megszilárdításában. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának a központi bizottság beszámolója alapján hozott határozatában a kővetkezőket olvassuk: „A párt nemzetiségi politikájában abból a lenini elvből indult és indul ki, hogy a szocializmus nemhogy megszüntetné a nemzeti különbségeket és sajátosságokat. hanem ellenkezőleg, biztosítja minden nemzet és nemzetiség gazdaságának és kultúrájának sokoldalú fejlődését és virágzását. A pártnak gyakorlati munkája során továbbra is a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani ezekre a sajátosságokra”. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a lenini nemzeti politika következetes megvalósítása sörén kisizélesíti a szövetségi köztársaságoknak azokat a jogait, amelyeknek rendkívül nagy jelentőségük van a szovjet államrendszer további megszilárdítása, a Szovjetunió népei közötti barátság, a köztársaságok közötti kölcsönös bizalom megszilárdítása szempontjából.
