Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-05 / 31. szám
1956. augusztus 5. Földműves 7 Itt az ideje a trágyázásnak Minden gazdálkodó tudja milyen értékes az istállótrágya és a trágyalé, S hogy milyen pótolhatatlanok ezek a gazdaságban. És mégis kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen mérhetetlen veszteségek érik az egész évi szakszerűtlen kezelés következtében az istállótrágyát. Most, amikor az istállótrágya felhasználására kerül a sor, igyekeznünk festi, hogy a veszteségeket ne fokozzuk, és az istállótrágya helyes és okszerű felhasználásával annak leggazdaságosabb kihasználását biztosítsuk. Amint a gabonabetakarítás után felszabadulnak az igák és szekerek, s rendelkezésünkre állnak a traktorok, haladéktalanul hozzá kell látnunk a trágya kifuvarozásához. Fontos, hogy mint minden munkánál, itt is tervszerűen járjunk el. Tudnunk keli, hogy milyen mennyiségű trágya áll rendelkezésünkre és alaposan meg kell fontolnunk, hogy ezt a mennyiséget, hogy osszuk el. A trágya mennyiségét nagyon egyszerűen meg lehet állapítani. Kiszámítjuk hány köbméter a trágya. Az ülepedett trágya köbmétere 8Ó0—900 kg-ot nyom. Az isttállótrágya felhasználásának tervezésében pedig a következő megfontolásból indulunk ki: 1. milyen növények alá trágyázunk, 2. mennyi trágyát adagolunk hektáronként-Az istállótrágyát elsősorban a kapások alá adjuk: a répa, burgonya, a kukorica, napraforgó és a zöldségfélék alá, de sohasem a pillangósok alá. Az augusztusig tárolt istállótrágyamennyiséghez hozzászámíthatjuk természetesen a még novemberig várható mennyiséget, mert ezt még rendesen be tudjuk szántani. Ebből az összkészletből hektáronként 250—300 q-át adunk a kapások alá. A helyi viszonyok, az egyes táblák tápanyagkészlete, talajszerkezete és a mindenkori vetésforgó állapítja meg vajon az alsó vagy felső dűlőket trágyázzuk. Tevékeny könnyű talajokon kevesebbet és inkább sűrűbben trágyázzunk, a répa, burgonya, zöldségfélék erőteljes trágyázást kívánnak, de a kukorica és napraforgó is hálás a bő trágyázásért. A trágyadomb felbontásakor a száraz, felső réteget és az oldalak száraz részét el kell különíteni. Ezeket a kiszáradt részeket az új trágyadombok alá aljazzuk, de nem hordjuk ki, A száraz, szalmás trágya alkalmazása káros, mert a celulózbontó baktériumok létfenntartásukhoz sok nitrogént vonnak el a kultúrnövényektől éppen akkor, amikor azoknak a nitrogénre nagy szükségük van. A trágyadombnak mindig csak egy részét bontsuk ki, amennyi a rakodáshoz kell, nehogy a tűző nap a trágyát kiszárítsa, ami a te rege test megnehezíti. Nem gazdaságos a trágyát a szekerekről széjjeldobálni, leggyorsabban halad a munka, ha a trágyát a szekerekről az előre megjelölt helyekre egyforma magasságú kupacokra hányják le és azután nagyon gondosan apróra széjjelterítik. Leggyorsabb és legjobb munkát végez a traktorral vontatott trágyaszórógép. A munkafolyamatot úgy kell megszervezni, hogy a trágyázott terület mindennap be legyen szántva. Ha csak egy napig is a trágya kupacokban marad és nem terítik széjjel, ha csak egy napig is beszántatlanul fekszik a széjjel terített trágya, hatalmas veszteségek állnak elő különösen nitrogénben, a trágya legértékesebb részében. A trágyahordás legyen folyamatos: a szekerek nyomában a terítés, a terítés nyomában járjon az eke. llymódon a minimumra tudjuk csökkenteni a veszteségeket. így természetes, hogy a szántás mélységével szabályozhatjuk a trágya bomlásának gyorsaságát. A sekélyen beszántott trágya gyorsabban bomlik, mint a mélyen beszántott trágya. A trágya beszántási mélysége rendesen 13—15 cm, de a fenti értelemben sekélyebben, vagy mélyebben is beszánthatjuk az istállőtrágyát. K. M. Készüljünk fel az őszi repce vetésére Az őszi repce termesztésénél döntő tényező, hogy a növényzetet milyen állapotban találják az őszi fagyok. Olyankor az őszi repcének már 8—10 levélből álló jól fejlett levélrózsával kell rendelkeznie. Az is fontos, hogy a sorok zárjanak és hiánytalan növényállományt mutassanak. Ilyen növényt akkor érhetünk el, ha korán jó szerkezetű talajba vetjük. Ez a követelmény szorosan összefügg az őszi repce elöveteményével, hiszen az ez dönti el, hogy a repce vetésének idejére mennyire érett a talaj és azt milyen mértékben tudjuk előkészíteni. Az őszi repcét legjobb a korán lekaszált takarmánynövények után vetni, mivel ezek a növények a talajt kitűnő szerkezetben megfelelő tápanyaggal és vízkészlettel hagyják. Ilyen kedvező tulajdonságokkal rendelkező a korai burgonya és korai zöldség. Kitűnő elővetemény még a lucerna, vöröshere, valamint a here- és lucerna füves. Gabona után ne vessük, mert a talaj szerkezete és tápereje nem felel meg a repcéhez. Az ilyen föld általában nagyon g.yomosodik. Ha őszi repcét őszi repce után vetnénk, az sem járna jó eredménnyel, mert azonos tulajdonsági tápanyagokat vonnak el a földből mindkét éven, elszaporodnak a repcekártevők: a repcefénybogár és a földibolha. Repce a talajjal szemben nagyon érzékeny. Mély rétegű, humuszos, középkötött agyag és vályogtalajba sikerül a legjobban, ha a talaj kellő trágya- és elegendő mésztartalommal rendelkezik. A repce erőteljes fejlődéséhez könnyen felvehető tápanyagokra van szükség. Főként nitrogént igényel, mert erős karógyökerének aránylag kevés a mellékgyökere. A tenyészidő elején vagyis augusztustól áprilisig a foszfor, kálium és a kén sem hiányozhat a talajból. A foszfor és káliumtrágya fokozza az Olajtartalmat. Ezenkívül a kálium növeli a repcének a fagy ellenálló képességét. A foszforsav elösegíü a magképződést és gyorsítja a beérést. Az őszi repce talajának jó előkészítése a siker egyik alapvető követelménye. Azt szokták mondani, úgy kell elkészíteni a földjét, mint a kertészetben. A repce apró magva ilyen környezetben egyenletesen kél és fejlődik tovább. Tudjuk, hogy a talajslőkészítéstől és az előveteménytöl függ a jó termés. Nagyon fontos a talajnedvesség megőrzése. Míg más növénynél háromszor, repcénél csak egyszer szántunk, de a két szántást kultivátorozás, vagy, tárcsázás helyettesíti. Ezzel a módszerrel a talaj gyommentes és nedves marad. A felhántott tarlót azonnal hengerezzük, hogy meggyorsuljon a gyommagvak kelése. A hengert könnyűborona kövesse, hogy vékony szigetelőréteg alakuljon, ami a talajt megvédi a kiszáradástól. A tarlóhántást sekélyen végezzük. Ellenkező esetben a gyommagvak mélyre kerülnek a földbe és későn kelnek ki. A hereféleségeket elohántós ekével szántjuk le. Közvetlen vetés előtt a talajt egyenlítsük és porhanyósítsuk, majd könnyű hengerrel meghengereljük, hogy a vetőmag egyenletesen és se.kélyen helyezkedjék el az egész vetésterületen. Ezzel biztosítjuk a repce egyenletes kelését. A repcét augusztus 2Ó-ig el kell vetni. Tíz nap késés még nem veszélyes. Ha a talaj száraz, s az időjárás sem kedvez, várhatunk szeptember első hetéig, míg esőt nem kap. A vetés sortávolsága 24—35 cm legyen. A sűrűbben vetett repce apró magot terem. Vetés mélysége 1—1,5 cm. Vetőmagmennyiség hektáronként 15—20 kg. Vetés után ajánlatos a könnyű hengerrel való hengerezés. Ezáltal meggyorsítjuk a kelést. Ha vetés után az eső. össze tömi ti a talajt, s az magcserepesedik, akkor hengerrel és boronával járassuk meg, mert különben nem kel ki, vagy ha ki is kelne, roszszul fejlődik. A kelés után 3—4 hét múlva, amikor elég erőteljes a gyökérzet, megboronáljuk. A sarabolás csak azután következik. Ennél a műveletnél vigyázni kell. hogy a repcelevél koronáját ne borítsa be a föld. Illés Bertalan, Bačka GAZDAKALENDÁRIUM A gabonafélék betakarítási munkái mellett ne hanyagoljuk el fontos növényünk, a kukorica nyári ápolását sem. Ahol még nem történt volna meg, végezzük el a fattyazást, mert a kukorica szárának tövében fejlődő fattyúhajtások a fönövény elöl elszívják a vizet és a tápanyagokat. Még ilyenkor a fatlyakat könnyen, gyors csavaró kézmozdulattal is le tudjuk tömi anélkül, hogy a főnövényben kárt okoznánk. Később viszont, ha a fattyak elvénülnek, már csak nehezebb munkával, késsel tudjuk eltávolítani. A fattyazáson kívül végezzük el a nyári gazolókapálást és a pótbeporzást. is. * * * A vetöburgonya-termelésére szánt parcelláinkat az egészséges vetőburgonya megtermelése érdekében ismételten vizsgáljuk át és a beteg töveket távolítsuk el. A burgonya ugyanis igen gyorsan leromló növény. Szárát, 'evélzetét, gumóját sokféle betegség támadja meg. A beteg, leromlott és az idegen fajtájú töveket tehát szedjük fel és a tábláról hordjuk el. A gumókat használjuk fel, a lombozatot pedig égessük el. Ezzel megakadályozhatjuk a betegségek továbbterjedését és jóminőségű, fajtiszta vetógumót nyerhetünk. * * * RépamvjýelM. Leggürgggebb tenßivaló a talaj porhanyosítása a répasorok között, hogy a talajréteg nedvességét megóvjuk az elpárolgástól. A porhanyítást géppel végezzük. Az erőteljes répalevélzet sem akadályozhatja a gépek munkáját. A nagy melegtől lankadt a levélzet, a reggeli órák kivételével minden kártétel nélkül gépkapákkal kellő gondossággal járhatunk a répatáblákon. Ahol a talaj már nagyon száraz, az első kapálást sekélyen, majd a másik, amit közvetlen megismétlünk — legalább 10 —12 cm legyen. * * * Répamageséplés. A répamag betakarítását így végezzük: Háromszor négy méteres ponyvát) terítünk a kúpok és a szekér közé, s a szekeret ponyvával béleljük, hogy megakadályozzuk a kipergett mag veszteségét. Behordani és csépelni csak teljesen száraz napon szabad. Ha jó! vannak megrakva a répamagkúpok, az eső nem tesz benne kárt, nem kell idegeskedni miattuk. A mag száradjon meg tökéletesen a kévékben, hogy csépléskor gomoly ne maradjon rajta és a mag tárolható legyen. A nyirkos mag sokat veszít értékéből és állandóan bemelegedés és penészedés fenyegeti. Cséplésnél a magot eresszük át a toklászolőn és az osztályozó hengeren. Ügyeljünk arra, /hogy a tisztítóba ne bocsássunk olyan erős szelet, hogy a magot elhordja. A magtisztítás egy külön, a csépest követő művelet. * * * Kazaltakarás. Aratás előtt kevés gazdaságban volt elegendő szalma, hogy a kazlakba hordott szénát, lucernát, vagy egyéb szálastakarmányt befödjük. Itt van az ideje, hogy ezt a munkát is elvégezzük. A szalmát lecsúszás ellen meg kell védeni póznákkal, nyársakkal, amíg megülepszik. Hrajnoha István a pálóci EFSZ agronómusa, egyben nemzetgyűlési képviselő, örömmel nézi a telt árpaszemeket. Jó termést értek el. Árpából 27,8 mázsa, búzából több, mint 30 mázsát termeltek hektáronként. A főrévi EFSZ-ben a learatott földek 80 százalékán már elvégezték a larlóhántást. Képünkön Mesitrich József, csehországi brigádos látható. Az aratással egyidőben végzett tarlóhántás: növényvédelem Ha az aratással egyidőben végezzük a tarlóhántást, a kipergett szemek és a gyomok hamarosan kikelnek, s különféle kártevők telepednek rájuk. A későbbi mélyszántás a tarló zöld növényzetét (árvagabona, gyomok) a rajta megtelepedett kártevőidre! együtt, a mélyebb földrétegbe juttatva, elpusztítja. A gabonalegyek nyáron elsősorban az árvagabonára rakják tojásaikat, Ha a korán elvégzett tarlóhántással siettetjük a kipergett szemek kikelését, ezzel odacsalogatjuk a gabonalegyeket, melyek tojásaikat le is fogják rakni. A korán végzett őszi mélyszántással elpusztítjuk az árvagabonát, a rajta levő légytojásokat, illetve a tojásokból már kikelt és az árvagabona szárába befurakodott nyűveket. A gabonafutrinka június közepétől, amíg lábonálló kaszát talál — tehát az aratás végéig — a kalászokban levő magot rágja. Aratás után nappal a földben található, éjjel pedig a tarlón kipergett magvakból táplálkozik. Tojásait részletekben, a tarlón, kis földodvakban rakja le. A tojásokból két hét múlva kerülnek ki a csócsároló néven ismert lárvák, melyek a kizöldüit tarlón rágnak. A gabonafutrinka elleni védekezés alapja a megfelelő vetésforgó betartásán kívül az aratással egyidőben végzett tarlóhántás és a keresztek gyors behordása, majd a kizöldüit tarló mielőbbi mély alászántása. A tarlóhántással a kipergett magból táplálkozó bogarat, a kizöldüit tarló alászántásával pedig a kikelt csócsárolót fosztjuk meg életlehetőségeitől. A szártőbetegségek elleni küzdelemben is nagy szerepe van a tarlóhán'tásnak és általában ä jó agrotechnikának, mert pl. a torsgomba kifejlődését a jól beérett talaj mikroflóra,ja erősen gátolja. Nyers, túlmélyen szántott talaj a torsgómbának kedvez. A vetési bagolypille kártételének megszüntetése érdekébert az aratással egyidőben végzett tarlóhántás és a vetésre kerülő földeknek, főleg augusztusban — szeptemberben gyommentesen való tartása az egyik fő követelmény. Ugyanis az augusztus-szeptemberben rajzó lepkék nőstényei főleg a gyomnövényekre rakják tojásaikat. így a tojásrakó helyek (gyomnövények) elpusztításával až őszi hernyónemzedék kártételét csökkentjük. Tekintettel arra, hogy a szovjet és hazai megfigyelések szerint a gyomos — főleg a tarackos — földeken található a legtöbb drótféreg a tarlóhántássel, mint gyomirtó tevékenységgel csökkentjük a drótférgek számát is. Láthatjuk, hogy milyen rendkívüli nagy előnyöket nyújt a tarlóhántás. Az a feladat, hogy úgy szervezzük meg e munkát, hogy a tarlóhántási tervet maradéktalanul teljesíteni tudjuk. A legjobb tarlóháíitó eszköz a traktorvontatta egysoros tárcsa. Amint a gabona keresztekbe van rakva a táblán, minden késedelem nélkül tárcsázni kell. A tarlóhántás elvégzésével már a jövő évi jó termés alapjait rakjuk le. Nem véletlen az, amikor egy-egy jó termés talaj munkája után érdeklődünk, akkor a talajmunkák között mindig ott szerepel az aratás utáni tarlóhántás, amelynek mélysége 4—6 cm. A kismácsédi szövetkezetesek 50 vagon férőhelyes raktárt építettek. Ez megkönnyítette a termés tárolását. A gabonát nem kell kannákkal a cséplőgépre adogatniok, hanem cső segítségével fúvatják fel. így tíz óra alatt 210—230 mázsát tisztítanak ki. Tartsuk tisztán a tőgyet A tőgy ápolását rendszeresen naponként el kell végezni. Ez a tiszta tejnyerés szempontjából is igen fontos. A trágyátúl és híg ürüléktől szennyezett tőgyet vízzel mossuk meg. Mosásra tiszta állott vagy langyos vizet használjunk és a mosást lehetőleg permetezésszerűen folyó vízzel végezzük. Mosás után mindig töröljük a tőgyet szárazra és óvjuk a huzattól. A mosást nem szabad eltúloznunk, mert ha a tőgyet szükségtelenül agyommossuk és nem töröljük meg, kiszárad, bőre merev lesz, a tőgybimbók kicserepesednek, érzékenyekké válnak. A Jácserejjesedett tögybimbójú tehén nem adja le rendesen a tejet és így a tőgyben viszszamaradt tej akadályozza a további tejképződést, csökkenti a tejmirigyek működését és előidézheti a tehén időelőtti elapadását. Ha mégis előfordul a tőgy bőrének .kiszáradása és a bimbók kicserepesednek, szükség esetén kenjük be sótalan disznózsírral vagy vajjal. Erre a célra a legjobb a tőgyzsír. Ezért ez a szer ne a raktárakba heverjen, hanem legyen kéznél minden fejőnek, hogy szükség esetén bármikor használhassa. Deák István
