Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-05 / 31. szám
Földművé Í956. augusztus 5. A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát Tiszteit nemzetgyűlés! Az utóbbi időben oly jelentős eseményekre került sor, mind a nemzetközi politikában, mind pedig a belpolitika fejlődésében, hogy a köztársaság kormánya célszerűnek és szükségesnek tartja állást foglalni ezekhez az eseményekhez és kitűzni a jövőben folytatandó politikájának elveit. Mindezek az események közvetlenül és közvetve kapcsolatban állanak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusával. A kongresszus óta eltelt rövid időszak is teljesen megerősíti e kongresszus nagy kihatású nemzetközi jelentőségét. A kongresszus eredményeinek, valamint bel- és külpolitikánkra levont következtetéseinek jegyében folyt le Csehszlovákia Kommunista Pártja ez év június 11—15-i országos konferenciája, amely rendkívüli mértékben fejlesztette dolgozó népünk kezdeményezését és aktivitását országépítésünk feladatainak megvalósításában, megerősítette a szocializmus építése fő irányvonalának helyességét hazánkban, megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960., évi második népgazdaságfejlesztési ötéves tervének irányelveit és számos intézkedést hagyott jóvá gazdasági és kulturális országépítésünk irányításának decentralizálására, az egész népgazdaság színvonalának emelésére. A nemzetközi politikában köztársaságunk szempontjából elsősorban azt a mérhetetlen fontosságot kell kiemelnünk, amelyet az a rendkívül jelentős tény mutat, hogy világszerte a nemzetközi feszültség enyhítésére törekednek. Ez a törekvés sikeresen folyik, újabb és nagyon jelentős eredményeket mutat fel. Szüntelenül bővülnek a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai — s egyben elmélyül és megszilárdul a szocialista világrendszer országait egybefűző kapcsolat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az államoknak a gazdasági és politikai rendszerhez való hovátartozás nélküli békés egymás mellett élésének gondolata új híveket szerez a tőkés államok uralkodó köreiben is. Legfontosabb feladat: a szocialista tábor országainak együttműködését és egységét szorosabbá tenni Természetesen nagy hiba volna azt hinni, hogy már mindent megnyertünk, hogy nem fenyeget többé háborús veszély. A Nyugat háborút akaró körei nem kevéssé igyekeznek arra, hogy feltartóztassák a nemzetközi történelmi fejlődést és felszítsák a hidegháborút, azt hiszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után Sztálin személyi kultusza ártalmas következményeinek leküzdésével összefüggésben eljött az ő idejük arra, hogy fokozzák felforgató tevékenységüket a népi demokratikus államokban. Az imperialisták szeretnék megakadályozni ezen államok szocialista fejlődését. Maga a „New York Times" beismeri: „Kezdeti célunk megzavarni a keleti tömböt”. Igen, ezt akarják! Éket akarnak verni elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus államok közé, hogy meggyengítsék a szocializmus és a béke ügyét és így megvalósítsák a népek elleni sötét terveiket. Mindezek és az ezekhez hasonló terveik és törekvéseik azonban már eleve kudarcra vannak ítélve. Az imperialista reakciónak az a kísérlete, hogy a szocialista tábort kettéossza, éppúgy, mint az a kísérlete, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának leleplezéseivel kapcsolatban zavart okozzon a békés és nemzetközi munkásmozgalom soraiban, teljes kudarcba fullad. De ezenkívül még jobban megmutatják a népeknek az imperializmus igazi arculatát és megtanítják arra, hogy még éberebbek legyenek terveikkel szemben. Nem kétséges, hogy az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai következtében jelentősen tovább szilárdul a szocialista világrendszer egysége és ereje, megszilárdul az egész békeövezet, erősödik és elmélyül a munkáspártok elvtársi szolidaritása. Ami köztársaságunkat illeti, a köztársaság kormánya abból a szilárd és változatlan elvből indul ki, hogy Csehszlovákia szabadságának és virulásának alapvető .nemzetközi támasza éppúgy, mint a világbéke és biztonság legfőbb biztosítéka is a Szovjetunió vezette szocialista tábor államainak egysége, . szilárdsága és testvéri együttműködése. A szocialista tábor államainak egysége és együttműködése közvetlenül ezeknek az államoknak a lényéből fakad. A szocialista t^bor valamennyi államában a munkásosztály kezében van a hatalom, amely szövetséget alkot a parasztsággal- Ezen országok vezető ereje a kommunista, vagy a munkáspárt, amely tály kezében van a hatalom, amely szövetséget alkot a parasztsággal, a marxizmus-leninizmus eszméihez igazodik. Ez a tény, ezen államok érdekeinek és céljainak teljes egysége törvényszerűen ahhoz vezet, hogy egységes és szilárd frontot alkotnak a békéért vívott harcban. A csehszlovák külpolitika elsőrendű feladata ezért minden téren tovább erősíteni és fokozni a szocialista tábor államainak egységét és testvéri együttműködését. Ez elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének további szilárdítására és fokozázására vonatkozik. A csehszlovák nép a Szovjetunióban nemcsak felszabadítóját, őszinte barátját és idősebb testvérét látja, hanem hatalmas és fejlett szocialista jiagyhatalmat, amely a leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkezik a szocializmusért és a békéért vívott harcban. A Szovjetunió külpolitikája fejezi ki a legjobban nemcsak az egész szocialista tábor közös érdekeit és szükségleteit, hanem valamennyi békeszerető nemzetét is. Ezért a Szovjetunió minden téren való támogatása azt jelenti, hogy a nemzetek békéjét és barátságát támogatjuk. Minden feltétel megvan arra, hogy a tárgyalásokról áttérjünk a tettekre Ilyen helyzetben rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű a Szovjetunió kormányának új nagyvonalú -konkrét lépése, amelyet a fegyverkezés csökkentésére tett. Miután 1955-ben bejelentette, hogy 640 ezer fővel leszállította fegyveres erőinek létszámát, ez év május közepén a Szovjetunió kormánya közölte azt a határozatát, hogy fegyveres erőinek létszámát további 1 200 000 fővel csökkenti és megfelelő mértékben leszállítja fegyverzetét, valamint a katonai célokra fordított költségvetési kiadásait is. A szovjet kormánynak ez a lépése, amelyet még jobban kihangsúlyoznak azok a nagyfontosságú üzenetek, amelyeket Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ez év júniusában a nyugati hatalmak kormányelnökeinek és egyes más államférfiaknak küldött. Ezek az üzenetek példaképét szolgáltatják a leszerelés kérdése azon új felfogásának, amelyek megteremtik a reális feltételeit annak, hogy a meddő vitákról konkrét tettekre térjenek át. A leszerelés kérdésében levő holtpont leküzdésében új, nagy jelentőségű kezdeményezést fejtett ki a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottságában ez év júliusában. A nyugati hatalmak elejtették a maximális hadsereglétszámokra tett saját javaslataikat, újabb, magasabb számokat javasolva. A Szovjetunió kormánya, hogy közeledjék a nyugati nagyhatalmakhoz, ezúttal is beleegyezett ezekbe az új javaslatokba és egyetértett azzal, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Kína fegyveres erőinek létszámát 2 500 000 főben, Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát pedig 750 ezer főben állapítsák meg. Ezenkívül a Szovjetunió kormánya javaslatot tett a következő címmel: „Az államok nyilatkozata a világbéke és a népek biztonságának megszilárdítására irányuló intézkedésekről”. A javaslat megállapítja, hogy az államok mindaddig, míg nem tiltják be teljesen az atom- és hidrogénfegyvert, s nem szüntetik be e fegyver gyártását és nem vonják ki az államok fegyverzetéből, mondjanak le e fegyver alkalmazásáról, valamint az erőszaknak, vagy az erőszakkal való fenyegetödzés alkalmazásáról. Végül Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ez év július 16-i ülésén unió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kössenek egyezelőadta a szovjet kormánynak azt a javaslatát, amely szerint a Szovjetményt valamennyi atom- és termonukleáris fegyverkísérlet és kísérleti robbantás azonnali beszüntetéséről. A Legfelső Tanácsnak a világ valamennyi parlamentjéhez a leszerelés kérdésében intézett felhívása a szovjet nép új nagy békemanifesztuma, amely a lázas fegyverkezés megszüntetésére, az új háború veszélyének kiküszöbölésére, a béke győzelmére irányul. A Csehszlovák Köztársaság kormánya hálásan értékeli, örömmel üdvözli és támogatja a szovjet kormánynak és a Legfelső Tanácsnak intézkedéseit és új javaslatait, amelyek jelentős, követésreméltó lépések a fegyverkezési verseny megszüntetésének útján. Csehszlovákia fegyveres erőinek számát a múlt évben 34 ezer fővel csökkentette. Az idei költségvetésben a honvédelemre fordított kiadások 7,9 százalékkal kisebbek. Az 1955-ös évvel szemben a költségvetési összkiadásokban levő részarányuk 12,1 százalékról 10,7 százalékra csökkent. A köztársaság kormánya — mint ismeretes — július 24-én elhatározta, hogy újból csökkenti a csehszlovák néphadsereg létszámát, mégpedig ezúttal 10 ezer fővel. Szilárdan hiszszük, hogy jóakaratunknak ez az újabb bizonyítéka hozzájárul a népek leszerelésére irányuló törekvéséhez. A csehszlovák kormány továbbra is támogatni fog minden általános leszerelési egyezmény elérésére irányuló őszinte törekvést, a tömegpusztító fegyverek eltiltására irányuló törekvést és minden erejéből hozzájárul, hogy megfelelő általános egyezmény jöjjön létre a leszerelés kérdésében az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében is. A köztársaság kormányának az a nézete, hogy a leszerelés kérdésének megoldását nem lehet tovább halogatni. Az ^ kérdésekben elért haladás jelentősen elősegítené a nemzetközi bizalom erősödését, a nemzetközi feszültség további enyhülését, a többi eddig nyílt kérdések ■ megoldását és ezenkívül lehetővé tenné a keleti és nyugati államoknak, hogy a felszabaduló pénzeszközöket a nép életszínvonalának emelésére, a kevéssé fejlett országok önálló gazdasági fejlődésének megjavítására szenteljék. A csehszlovák kormány egyik elsőrendű feladatának tartja, hogy minden téren a széleskörű nemzetközi együttműködés érdekében dolgozzon az atomerö békés felhasználása terén. Az ezen együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulás céljától vezettetve tevékenyen részt vesz az atomerőügyi nemzetközi ügynökség létesítésében. Nagy érdeklődéssel és reménnyel üdvözölte Csehszlovákia népe a Szovjetunió kormányának nemrég tett nagyvonalú indítványát az európai államok konferenciájának összehívására, amely az Amerikai Egyesült Államok részvételével az összeurópai regionális szervezet lehetőségeiről tárgyalna az atomenergia békés felhasználására. Továbbra is törekednünk kell a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére Nem kevésbé fontos és égető kérdés az európai biztonság problémája. A Szovjetunióval együtt kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszünk, amely megtestesítené, valamennyi európai állam létérdekeit, kivétel nélkül a kis és nagy államok érdekeit. Szükséges lesz, hogy e szellemben valamennyi érdekelt állam álláspontjait összeegyeztessék. A csehszlovák kormánynak az a nézete, hogy Európának egymással szemben álló tömbökre való felosztása természetellenes állapot, amely nem felel meg a jelenlegi fejlődésnek és a népek óhajának. Csehszlovákia éppúgy, mint a varsói szerződés többi tagállamai, már előzőleg kijelentette, hogy ezt az eqyezménvt csak addig tartja nélkülözhetetlen intézkedésnek, míg nem jön létre megegyezés az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megalakításáról. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a többi európai kormányhoz azzal a sürgető felhívással fordult, hogy késedelem nélkül közösen Európa két tömbre való abnormális szétszakításának kiküszöbölésére irányuló útra lépjenek, olyan intézkedéseket tegyenek, melyeknek célja egyrészt az Északatlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió, másrészt pedig a varsói egyezmény megszüntetése. A személyes kapcsolatok fejlesztése jelentősen hozzájárul a béke ügyéhez A nemzetközi helyzet javulása és valamennyi állam kapcsolatainak fejlődése érdekében az elmúlt időszakban. főként ez év eleje óta külpolitikánk újabb jelentős aktivitást mutat, amely már nem csekély pozitív eredményeket hozott. Amint a tapasztalatok mutatják, a béke ügyének megszilárdítására és a más államokkal való kapcsolatok megjavítására főként az egyes államok vezető tényezőinek közvetlen személyes kapcsolatai nagy jelentőségűek. Ugyancsak fontosak az egyes parlamentek kölcsönös kapcsolatai is. A vezető államtényezők közvetlen kapcsolatai lehetővé teszik a másik kormány nézeteinek és álláspontjának alaposabb megismerését, lehetővé teszik a kölcsönös ismeretek és tapasztalatok kicserélését és elősegítik azt, hogy megtalálják azokat a pontokat, amelyek a két felet összekötik. Ezenkívül a kölcsönös látogatások az államok vezető tényezőinek lehetővé teszik, hogy közelebbről megismerjék a másik állam életét, lakosságát. Ez kétségtelenül jelentős mértékben elősegíti kapcsolataik további javulását és erősödését, megkönnyíti kölcsönös érintkezésüket és előnyére válik a béke ügyének. A Csehszlovák Köztársaság kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a valamennyi országgal való barátság és együttműködés és az igazi közeledés fokozódásának és megszilárdításának. Barátságunkat fokozni akarjuk mindazokkal az országokkal, amelyek őszintén óhajtják a béke megőrzését és az államok közötti baráti kapcsolatok megteremtését. A CSKP országos konferenciája után rendületlenül előre — a szocializmus alapjainak felépítése felé Tisztelt nemzetgyűlés! A CSKP országos konferenciája széles utat nyitott mindazon hibák kiküszöböléséhez és kijavításához,- amelyek előrehaladásunkat gátolták a népgazdaság és a szocialista demokratizmus még hatalmasabb fejlődéséhez, népi demokratikus rendszerünknek a kapitalista rendszer feletti túlsúlya még behatóbb hangsúlyozásához. Egyben azonban megerősítette — ée ebben rejlik a CSKP országos konferenciájának nagy jelentőségű eredménye — a szocialista országépítés fő irányvonalának teljes helyességét, manifesztálta az egész csehszlovák népnek azt a rendíthetetlen elszánt akaratát, hogy továbbhalad és fokozott törekvéssel végzi a szocialista országépítést s a második ötéves tervben lényegében felépíti a szocializmus alapjait hazánkban. Az a lelkes egyöntetűség, mellyel CSKP-nk országos konferenciája erre a következtetésre jutott és amely teljesen egyezik népünk túlnyomó többségének és a Nemzeti Front valamennyi részének gondolkozásával, megfelelő választ adott a nyugati imperialista reakció dühödt kampányára, amely nagy erőt és sok pénzt áldoz arra, hogy népünknek a szocializmushoz vezető útba vetett hitét és meggyőződését megingassa. Mindezeknek a reakciós köröknek népünk találó választ adott. Jól válaszolt azoknak az egyéneknek is — rendszerint álcázott hazai ellenségeinek —. akik azt gondolták, hogy „a kritika” leple alatt népi demokratikus rendszerünk alapjai ellen támadhatnak és híveket szerezhetnek a kapitalizmus visszatérésének. Államunk egész belpolitikai fejlődése megerősítette azt, hogy népünk a szocializmushoz vezető útról senki és semmi által nem hagyja magát eltéríteni. A szocialista demokratizmus fejlődése,' a kritika és az önbírálat erősödése tovább szilárdította és mélyítette a dolgozó parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szövetségben álló munkásosztálynak — a városi és falusi dolgozók Nemzeti Frontjának — hatalmát, a nép uralmát országunkban. A szocializmus ellenségei egyáltalán nem értették meg a bírálat értelmét és lényegét. Ez a bírálat abban áll, hogy a dolgozók mint gondos gazdák bírálták a rendellenességeket és fogyatékosságokat, hogy saját szocialista hazájukban, amelyet annyi áldozattal harcoltak ki és építettek fel, a munka és az élet jobbá és szebbé váljék. Valóban mily okuk volna dolgozóinknak arra, hogy a kapitalista viszonyok visszatérésére vágyjanak. Vajon a tőkés államokban nem a kizsákmányolás, jogtalanság, munkanélküliség és mindenféle megaláztatás a dolgozók osztályrésze ? Bizony a valóság az, hogy a dolgozók életfeltételei a tőkés államokban nem javulnak, hanem rosszabbodnak. A szocialista társadalmi rendszer minden lehetőséget és előfeltételt megad nekünk ahhoz, hogy a nálunk előfordult hibákat necsak teljes mértékben kiküszöböljük, hanem megakadályozzuk megismétlődésüket is. Itt mindenekelőtt a lenini normák következetes érvényesítésének sürgős követelményére gondolok köz-> és államéletünkben, arra a mélységes emberiességre, mely ezeket a normákat áthatja. Nagy gyakorlati jelentőségű továbbá az osztályharc kérdéseinek megvilágítása a kapitalizmusból a szocializmusra való áttérés feltételei között. A kongresszus felszámolta azt a helytelen elméletet, hogy a szocialista építés folyamatában törvényszerűen sor kerül az osztályharc szüntelen kiélesedésére, és ez lehetővé tette a népi demokratikus állam fontos funkciójának, a gazdasági-szervezeti funkciónak és az eddig igen gyengén érvényesített kulturális-nevelő funkciónak kifejezőbb érvényesítését. Kitün’k, hogy megfelelő súlyt keld fektetni a szocialista eszméknek és a szocialista rendszernek a lakosság minden rétegére való nevelő befolyására. Egyúttal azonban nem engedhető meg az osztályellenséa tevékenysége és aktiv válása, lehetőségeinek lebecsülése a mi feltételeink között, mikor még léteznek в kizsákmányoló osztályok maradványai és a nemzetközi imperializmus erői szüntelenül érvényesíteni igyekeznek befolyásukat. Egyébként — mint már említettem, — az imperialista ügynökségek fokozott tevékenységével összefüggő egyes események megfelelően kioktatnak bennünket e lehetőségekről. A köztársaság kormánya következetesen biztosítani kívánja a polgárok elvitathatatlan jógáit, fejleszteni akarja a szocialista demokratizmust és a szocialista törvényességet és egyúttal biztosítani akarja szocialista társadalmunk érdekeit az ellenséges intrikák ellen. Emellett a kormány azt a nézetet vallja, hogy dolgozóink termelőerőinek és kulturális-műszaki színvonalának már elért fokára való tekintettel, nem szükséges a bérek és fizetési tarifák túlságosan túlságosan nagy különbségeinek útján haladunk. A másik fő probléma a teljesítmények műszaki normázása és a műszakilag indokolt teljesítménynormák bevezetése, melyek összhangban állanak a termelési technikai és szervezés elért fokával. A műszakilag indokolt teljesítménynor iák bevezetése annál sürgetőbb, mivel a jelenlegi helyzet, melyben az iparágak többségében a normákat magasan túlteljesítik, számos gazdasági nehézséget okoz: nem ösztönöz eléggé a munkatermelékenység fokozására, gátolja a bértarifák rendezésének bevezetését és a bérta-' rifák szerepének fokozását a keresetekben. Ezért a kormány nagy jelentőséget tulajdonít a műszakilag indokolt teljesítménynormák és nor-' matívák fokozatos bevezetésének. Emellett abból ez alapelvből indul ki, hogy a műszakilag indokolt normák bevezetésének a keresetek tökéletesebb biztosításához kell vezetnie, ezért helyesnek tartja, hogy a normák bevezetését a bértarifák emelésével, és a termelésben való olyan műszakiszervezeti intézkedések teljesítésével kössék össze, melyek biztosítják, hogy a kereseteket nem csökkentik, hanem ellenkezőleg attól függően növelik, hogyan emelkedik a munkatermelékenység. a kormány nem kételkedik abban, hogy valamennyi becsületes dolgozó egyetért azon alapelvvel, hogy magasabb béreket csupán arányosan nagyobb termelésért nyújtsanak — mert tudja, hogy a béreknek a termelés arányos növelése nélküli bármilyen emelése növeli az önköltségeket é~ kárt okoz népgazdaságunknak'. Bár jelenlegi bérrendszerünk nem tökéletes, megjavításának problémáját nem lehet egyszerre, vagy pedig övid időn belül meqoldani. A kormány nem akarja és nem fogja a bérpolitika problémáit egyes kategóriák dolgozói keresetének leszállítása árán megoldani. A helyes bérfokozás problémáit csupán úgy lehet megoldani. ha fokozzuk a munkatermelékenységet és csökkentjük az önköltségeket, ha megteremtjük erre a szükséges feltételeket a termelésben. Emellett a jövőben is következetesen meg akarjuk valósítani a közszükségleti cikkek árai csökkentésének politikáját, ami emeli a dolgozók béreinek és jövedelmeinek reális értékét és egyaránt előnyben részesíti a lakosság minden rétegét, A bérrendszer rendezését fokozatosan, alapos előkészítés és gondos mérlegelés után kell végrehajtani egyrészt a sürgősségi sorrendben, másrészt a gazdasági lehetőségek keretén belül és szüntelenül szem előtt kell tartani, hogy minden rendezésnek a munkatermelékenység fokozására és az önköltségek csökkentésére kell irányulnia. » (Folytatás az 5. oldalon)
