Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-05 / 31. szám
1956. augusztus 5. földművé! A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát Viliam Široký (Folytatás a 4. oldalról) Alapvető feladat: az életszínvonal emelése A kormány politikája, mely a dolgozó nép érdekeinek következetes védelmét tartja szem előtt, fokozatosan és tervszerűen, a gazdasági lehetőségek szerint oldja meg bérrendszerünk hiányosságait, és az életszínvonal emelésének alapvető útját a közszükségleti cikkek árainak leszállításában látja. Ezzel szemben a tervszerűtlen, ösztönös és megfontolatlan lineáris béremelés útja aláásná e politika alapjait és fenyegetné eddigi gazdasági eredményeinket. Ebből a szempontból komolyan kell megítélni azt a tényt, hogy 1956. májusában számos ágazatban a béralapok túllépésére került sor, és biztosítani kell, hogy a bér emelkedése és a munkatermelékenység közötti tervezett arányt mindenütt továbbra is betartsuk. Másképpen értéktelenné válna csehszlovák koronánk, — melynek vásárlóereje a pénzreform óta több mint 20 százalékkal emelkedett, — és komolyan veszélyeztetné dolgozóink életszínvonalát. A kormány meg van győződve arról, hogy bérpolitikájában, mely a dolgozók legfontosabb életérdekeiből és szükségleteiből indul ki — számíthat a szakszervezetek és az üzemi munkások és alkalmazottak aktív és kezdeményező részvételére. Az elmúlt években, különösen 1953 óta, hála a népgazdaság fejlődésében elért sikereknek, lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala is. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 1955-ben 1953-hoz viszonyítva 317 ezerrel emelkedett és terv szerint ez idén további 128 ezerrel emelkedik. A népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók béralapja a fenti két év alatt 8 milliárd 700 millió koronával emelkedett és ebben az évben további 2 milliárd 200 millió koronás emelkedést tervezünk. Jelentősen emelkedett a földművesek és szövetkezeti tagok jövedelme is. A dolgozók nominális bevételeinek növekedésével együtt emelkedett a jövedelmek reális értéke is a közszükségleti cikkek árainak rendszeres leszállítása következtében. Az 1953. évi pénzreform óta a fogyasztási cikkek árait már átlag 17 százalékkal leszállítottuk. A második ötéves tervben további nagyon igényes feladatokat tűzünk ki az életszínvonal emelésére vonatkozóan. 1960-ig teljes egyharmadával akarjuk emelni a reálbéreket az 1953- ös színvonalhoz viszonyítva és mindezt lerövidített munkaidő mellett. A második ötéves tervben való fogyasztás növeléséről tanúskodik az a tény, hogy már a múlt évben az egy lakosra eső húsfogyasztás nálunk 39 százalékkal volt magasabb, mint a háború előtt, a lisztfogyasztás 35 százalékkal, a zsírfogyasztás 23 százalékkal, a cukorfogyasztás 40 százalékkal emelkedett és a tojás és más élelmiszerek fogyasztása is magasabb, mint a háború előtt volt. Az iparcikkek fogyasztásában is jelenleg kedvezőbb eredményeket érünk el. Emellett azt akarjuk, hogy 1960-ig az élelmiszerfogyasztás további növekedését biztosítsuk éspedig lisztnél 12 százalékkal, húsnál 26 százalékkal. zsiradéknál 27 százalékkal, tejnél 18 százalékkal, cukornál 7 százalékkal stb. Alapvetően tovább kell fokozni az iparcikkek fogyasztását például a textiláruknál és lábbeliknél 44 százalékkal, a hosszú időtartamú gépipari gyártmányoknál 124 százalékkal, az építőanyagoknál 45 százalékkal stb. A kormány jelenleg kiterjedt intézkedéseket készít elő a betegbiztosításnak és az alkalmazottak szociális biztosításának további jelentős megjavítására. A kormány a dolgozók betegségben és öregségben való gondoskodását szem előtt tartva Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányelvei alapján valóban nagyvonalú javaslatot készít elő e kérdések megoldására. Mint már jelentettük, jövő év január elsejétől kezdődően sor kerül a nemzetbiztosítás átépítésére, és ez év december elsejétől kezdve emelni fogjuk a legalacsonyabb nyugdíjakat. A nemzetbiztosítás átépítésére vonatkozó törvényjavaslat már előkészületben van és 1956 szeptemberében nyilvánosságra hozzuk. A feladatokat helyes perspektívával és előrelátással kell megoldani A második ötéves terv feladatai teljesítésének komoly, feltétele a gazdasági tervezés szakaszán fennálló fogyatékosságok megszüntetése. Voltak olyan emberek, akik nem tudnak megfeledkezni a szabad kapitalista vállalkozás aranykoráról és arról igyekeztek meggyőzni a dolgozókat, hogy gazdasági életünk bürokratizmusának és egyéb hiányosságainak gyökere magának a gazdaság tervezésének alapelvében van. Ezek olyan emberek nézetei, akik nyíltan vagy titokban a kapitalizmushoz való visszatérést kívánják. Szocialista gazdaság nem fejlődhet szilárd tervszerű irányítás nélkül. Ezért törekvéseink arra irányulnak, hogy megszüntessük a népgazdaság tervezésének és irányításának szakaszán fennálló komoly hiányosságokat a népgazdaság tervszerű irányítása alapelveinek egyidejű megszilárdítása és színvonalának alapvető emelése mellett. Ismert dolog, hogy tervezésünk milyen komoly hiányossága volt az, hogy az egyes ágakban nem voltak hosszútartamú távlati terveink. Az irányelvekben kitűzött feladatok szétírása és a részletes ötéves terv kidolgozása után a kormány hozzáfog két-három ötéves terv hosszútartamú távlati tervnek kidolgozásához az alapvető ágakban. A kormány fontos feladatának fogja tartani a harmadik ötéves terv irányelveinek idejében való kidolgozását oly módon, hogy a gazdasági építés alapvető feladatait hosszútartamú távlati tervvel és megfelelő előrelátással oldjuk meg. A köztársaság gazdasági fejlesztésének irányításában a kormány gazdasági rendszerünk előnyeit és tartalékait kihasználva, és a dolgozók növekvő kezdeményezésére támaszkodva, minden erejével hazánk termelőerőinek gyors fejlesztésén és államunk gazdasági erejének növelésén fog dolgozni, és politikájának legmagasabb törvényeként a lakosság anyagi és kulturális színvonala tartós növelése anyagi biztosításának gondját fogja tartani. Következetes decentralizálással a szocialista demokrácia további fejlesztéséhez Tisztelt nemzetgyűlés! A kormány programjának fontos részét képezik a legközelebbi időszakban a jogkör és felelősség kiterjedt decentralizálására vonatkozó intézkedések. A kormány a decentralizációs intézkedések egész rendszerének következetes végrehajtását egyik legfontosabb feladatának tartja a szocialista demokrácia, az állami, gazdasági és általában a közélet további fejlesztésére irányuló törekvéseiben és a népgazdaság és kultúra további sikeres fejlesztése és gyors ütemű biztosítása érdekében. E decentralizációs intézkedések végrehajtása hatékony feltételeket teremt a népi demokrácia egyik legfontosabb alapelvének rendszeres megvalósítására — a széles népi tömegeknek az állam irányításában való lehető legnagyobb mérvű részvételére felülről lefelé. A kormány elvárja a jogkör és felelősség decentralizálásának rendszeres megvalósításától, hogy gazdasági és kulturális építésünket teljes sokoldalúságában sokkal rugalmasabban, konkrétebben irányíthatjuk. Ezzel megteremtjük annak gyakorlati lehetőségét, hogy a dolgozók mind szélesebb aktíváját kapcsoljuk be a szocialista építés konkrét problémájának megoldásába, hogy a legalacsonyabb szervekben dolgozók is érvényesíthessék gazdag tapasztalataikat, melyeket a szocialista építés éveiben szereztek, hogy a szocialista építés problémáinak megoldásában az üzemek és falvak helyzetének konkrét ismereteiből indulhassanak ki és hogy végül maximális mértékben érvényesíthessék dolgozóink összes észrevételeit, kezdeményező javaslatait és mérhetetlen tapasztalatait. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozataiból kiindulva a kormány összpontosított figyelmet szentel az összes decentralizációs intézkedések előkészítésének és végrehajtásának. A decentralizáció alapelveinek megvalósítása olyan folyamat, melyben alapvetően megváltoznak az állam és a népgazdaság irányításának módszerei és az állam és gazdasági apparátus egyes irányító láncszemeinek funkciója és küldetése is. Egész népgazdaságunk magas színvonala, az egyes ágak közötti bonyolult és érzékeny kapcsolatok és összefüggések, továbbá a népgazdaság magas szervezettsége megköveteli, hogy az irányítás eddigi rendszerében megvalósítandó összes jelentősebb beavatkozásokat mindig az összes kölcsönös összefüggések alapos elemzése és mérlegelése alapján végezzük. Csupán így biztosítjuk, hogy minden ilyen intézkedés teljes mértékben összhangban álljon népgazdaságunk további fejlesztésének szükségességével, hogy ne kerüljön sor zavarokra a népgazdaságban. Csupán így biztosítjuk, hogy minden intézkedésünk előrevezetö lépés legyen a szocialista irányítás és tervezés állandó tökéletesítése felé. A kormány alapos előkészítés után az elmúlt napokban jelentős határozatot hozott a vállalati igazgatók, a főosztályok igazgatói és a miniszterek jogkörének bővítésére és a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei tevékenységének kiterjesztésére és jogkörének bővítésére. Ezek az intézkedések, melyekre megteremtették a szükséges feltételeket, azonnali érvénnyel életbelépnek. Más intézkedések, melyekkel kapcsolatban még egyes előkészítő intézkedéseket kell megvalósítani és amelyek a tervezés és pénzügyi ellátás további decentralizálásával függnek össze, csupán a jövő hónapokban lépnek érvénybe. A kormány egyúttal az állami és gazdasági apparátus munkájának megjavítására, a decentralizálás kérdéseinek megoldására irányuló további javaslatok előkészítésének módjairól és határidejéről is határozatot fogadott el, amilyen pl. a beruházási építkezés, az anyagi-műszaki ellátás, a tervezés, a pénzügyi ellátás, statisztika és kimutatások stb. alapvető leegyszerűsítésére és meggyorsítására irányuló előkészületek. A kormány mindezen intézkedéseket fokozatosan megtárgyalja és az elfogadott megoldásról mindig rendesen és idejében tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. A szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítése további lépés a köztársaság egységének megszilárdítására Tisztelt nemzetgyűlés! Éppen most terjesztették a nemzetgyűlés elé jóváhagyásra egyes képviselők kezdeményező alkotmánytörvényjavaslatát, mellyel alapvetően kiterjesztenek a szlovák nemzeti szervek jogkörét. A kormány üdvözli e javaslatot és egyik fő feladatának fogja tartani e törvény teljes mérvű gyakorlati megvalósítását. Emellett azon meggyőződésből indul ki, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületé jogkörének bővítése jobb előfeltételek megteremtését jelenti Szlovákia gazdasági és kultúrális fejlődésére és az ország egész területének fejlődésére és további lépést jelent a köztársaság egységének megszilárdítása, nemzeteink testvéri kapcsolatainak elmélyítése felé. A kormány egyik fontos feladata lesz a Megbízottak Testületével együttműködve életre hívni főleg a Megbízottak Testületé jogkörének bővítésére vonatkozó törvényt. Itt egyrészt Szlovákiának a Megbízottak Testületé és a Megbízotti Hivatalok által irányított gazdasági és kulturális építése szakaszának kiterjesztéséről, másrészt azon kérdések körének korlátozásáról van szó, melyekről a Megbízottak Testületé és a Megbízotti Hivatalok fognak végérvényesen és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal szembeni felelősséggel dönteni. A köztársaság kormánya a Megbízottak Testületének segítségére és együttműködésére fog támaszkodni az államigazgatás azon szakaszainak irányításánál is, melyek az alkotmány értelmében továbbra is az ország egész területén központilag lesznek irányítva. E téren különösen ki kell emelni az alkotmánytörvényjavaslatot, mely szerint a Megbízottak Testületének joga és kötelessége lesz figyelemmel kísérni és ellenőrizni a közvetlenül a minisztériumok által irányított szlovákiai vállalatok és intézmények munkáját és segíteni nekik feladataik teljesítésében. Hangsúlyozni kell, hogy a szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének bővítése és a köztársaság központi szerveivel való alkotmányos kapcsolataik új rendezése szervesen összefügg a két nemzet eddigi alkotmányosan rendezett kölcsönös viszonyával. Annak bizonyítékai, hogy a csehek és szlovákok egyenrangú együttélésének kérdését az egységes népi demokratikus államban helyesen, a marxizmus-leninizmus alapelveinek feltételeink közötti helyes applikálásával oldottuk meg. A szocialista demokratizmus folyamata fejlesztésében és elmélyítésében különösen jelentős feladat hárul a nemzeti bizottságokra, mint a dolgozó nép legszélesebbkörű szervezeteire. mint az államhatalom helyi szerveire. Azok a decentralizációs intézkedések, melyeket a nemzeti bizottságok szakaszán valósítunk meg, a gazdasági és kulturális építés konkrét kérdéseinek a kerületekben, járásokban és községekben való megoldása mellett azt a célt követik, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kihasználjuk a munkások, dolgozó parasztok és dolgozó értelmiség széleskörű aktívájának képesséqeit és tapasztalatait és elérjük, hogy ezeket a kérdéseket a kerület, járás vagy község helyzetének és lehetőségeinek lehető legkonkrétabb és legszélesebbkörű ismerete alapján oldják meg. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének kiterjesztése ily módon további új távlatokat nyit. Arra azonban, hogy ezeket a lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen használni, a jogokon kívül nagy politikai, szervezeti tudás kell. el kell sajátítani a dolgozók széleskörű aktívájával való együttműködést, mozgósítani kell ezt az aktívát a legnehezebb feladatok teljesítésére is. Ez annak az útja, hogy a nemzeti bizottságok és plénumáik a képviselőknek a választókkal való jobb és szorosabb együttműködése alapján a dolgozó tömegek , teremtő kezdeményezése és teremtő bírálata fejlesztésének központjaivá váljanak, hogy emelkedjék a nemzeti bizottságok gazdasági-szervezeti és kulturális-nevelési munkájának színvonala és módszerei. Ezenkívül szükséges lesz megerősíteni a nemzeti bizottságok tanácsainak irányító és ellenőrző funkcióját, melyeknek biztosítaniok kell, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének kiterjesztésével felelősségük is nő a választókkal és a népi demokratikus állammal szemben az államhatalom gyakorlásáért körzeteikben. A nemzeti bizottságokon kívül, melyek elsősorban hivatottak arra, hogy a nép akaratának tolmácsolói és egyúttal végrehajtói legyenek politikánk gyakorlati megvalósításában, a népi demokratikus állam megteremti a feltételeket a nép részvételének különféle más formái számára is gazdaságunk és a kultúra fontos kérdéseiben ' való döntésnél. A párt és a kormány ily módon az utóbbi időben maga szervezte meg az egyes ágak dolgozói, a tudósok és technikusok konferenciáit, melyeken legjobb szakembereink és tudósaink arról tanácskoztak, hogyan oldjuk meg a legfontosabb időszerű problémákat. Az egyes kerületekben és ipari körzetekben is fokozatosan hasonló demokratikus munkamódszereket léptetnek életbe és csupán arra kell törekedni, hogy a lehető leghamarább nem rendkívüli, hanem — mint az üzemi termelési tanácskozások — teljesen megszokott és rendszeres formává váljanak az adott feladatok megoldásában Rendkívül értékes eredményeket hoztak a népnek az államirányításban való részvétele olyan formái is, mint például a nemzeti bizottságokról szóló törvény országos vitája és az utóbbi időben főleg a csehszlovák népgazdaságfejlesztés ötéves terve irányelveinek vitája A köztársaság kormánya szilárd eltökéltséggel a szocialista demokrácia elmélyítésének útján kíván haladni, sokoldalúan támogatni e demokrácia fejlődését. A szocialista törvényesség következetes megszilárdításának útján fog haladni életünk minden kérdésében. Harcolni fog a népi demokratikus törvények megsértése és kiforgatása ellen, mert ezek a törvények a dolgozó nép akaratának kifejezői. A kormány előkészíti és a legközelebbi időben a nemzetgyűlés elé terjeszti büntetőtörvényünk és büntető perrendtartásunk bizonyos változtatásának javaslatát. E törvényjavaslatoknál az a törekvés vezeti, hogy elmélyítse büntető előírásaink demokráciáját, pontosságát és tárgyilagosságát, hogy az előírásokat a szocialista humanizmus“alapelvei hassák át és növeljék a büntetés nevelő szerepét, másrészt megerősítsék az állam, a társadalom és a polgárok érdekeinek védelmét. Az ügyészi felügyeletre vonatkozó, előkészület alatt lévő törvény biztosítja a biztonsági, ügyészségi és bírósági szervek tevékenységének ellenőrzését. Biztonsági szerveink, ügyészségeink és bíróságaink hatékony fegyvert jelentenek és a jövőben is jelenteni fognak a munkásosztály kezében a népi demokratikus rendszer ellenségeinek bárminő támadásai ellen. Tisztelt nemzetgyűlés, elvtársak! Ez a nyilatkozat, mellyel a köztársaság kormánya önök elé lép, s melynek alapján önöktől, mint a dolgozó nép képviselőitől bizalmat kér. összefoglalja a népi demokratikus állam lényegéből fakadó feladatokat, mely államnak gazdasági tôrvénýé a termelőeszközök közös tulajdona és politikai alapja a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége. Hiszen mindezen sokoldalú törekvésnek egyetlen közös célja van: emelni a nép életszínvonalát és biztosítani boldog, békés jövőjét. Ebben van az alapja a nép, a párt és a kormány érdekei teljes egységének, mely elképzelhetetlen és alapvetően megvalósíthatatlan bármilyen formálisan legdemokratikusabb államrendszerü kapitalista államban. Ebben van a kormány azon őszinte törekvésének alapja, hogy a lehető legszélesebb mértékben bekapcsolja a néptömegeket kormányprogramjának megvalósításába. A néptömegek aktív és kezdeményező részvétele az adott feladatok megvalósításában a siker közvetlen feltétele, ettől függ az elérni kívánt eredmények sikere. Minél aktívabban fogja megvalósítani a dolgozó nép a gazdasági és kulturális építés feladatait, annál szilárdabb és mélyrehatóbb lesz népünk erkölcsi politikai egysége, annál erősebb és hatalmasabb lesz hazánk. Nyilatkozatát ismertetve a köztársaság kormánya azon szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nemzetgyűlés és az egész dolgozó nép jóváhagyják azt és a kormánnyal együtt megvalósítják a kitűzött feladatokat és célokat. (Viharos, hosszantartó taps). A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a kormány nyilatkozatát A nemzetgyűlés kedden, 1956. augusztus 31-én 9 órai kezdettel folytatta a kormány nyilatkozatával kapcsolatos vitát.. Az ülés második napján Antonín Zápotocký köztársasági elnök is részt vett a tárgyalásokon. A vitában 11 képviselő: F.„ Komarek, J. Gemrot, B. Bures, Fr. Štefánik, ing. P. Potužak, A. Žiak, V. Polachová, B. Sommer, dr. M. Klinger, A. Michalička és V. Pašek szólalt fel. A nemzetgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a kormánynyilatkozatot és a köztársaság alkotmányának 8. paragrafusa értelmében bizalmat szavazott a kormánynak. A délutáni órákban megtárgyalták egyes képviselők: K. Bacílek, A. Hodinová-Spurná. J. Való, dr. D. Polanský, A. Žiak, A. Fiala, R. Strechaj, R. Červený, Lörincz Gyula, J. Prokopova, dr. Š. Mancy és mások kezdeményező javaslatait, akik a CSKP országos konferenciájának határozataiból kiindulva kidolgozták a szlovák nemzeti szervek új alkotmánytörvenyének javaslatát. Az alkotmányjogi bizottság nevében dr. Ignác Rendek képviselő előadó beszélt a javaslatról. A vitában ezután F. Mráz és J. Haško beszéltek. A nemzetgyűlés ülésén jelen volt F. Kubac, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is. A jelenlevő képviselők a szlovák nemzeti szervek alkotmánytörvényét is egyhangúlag jóváhagyták. Ezzel véget ért a nemzetgyűlés 11. ülése. A tárgyalásokat az augusztus 1-i I 12. ülésen fogják folytatni.
