Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-08-05 / 31. szám

2 Földműves 1956. augusztus. 5. További tízezer fővel csökkentik a csehszlovák hadsereg létszámát A kormány 1956- július 24-i teljes ülésén a következő határozatot hagyta jóvá a csehszlovák néphadsereg lét­számának további csökkentéséről: A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya a nemzetközi kapcsolatok­ban levő bizonyos enyhülésre tá­maszkodva, amely a Szovjetunió és a többi békeszerető országok szorgos békepolitikája következté­ben állott be, s attól az akarattól vezérelve, hogy hozzájáruljon a népeknek a leszerelésre irányuló törekvéseihez, továbbá ma a haté­kony leszerelés ló eszközének az államok közötti békés kapcsolatok és kölcsönös bizalom megszilárdí­tását tartva, elhatározta a cseh­szlovák hadsereg létszámának to­vábbi 10.000 fővel való csökkenté­sét. Az eredmények, amelyeket mező­gazdaságunk valamennyi ágában elé­rünk, napról-napra feltűnőbbek. Eb­ben az évben meggyorsult a mezőgaz­dasági termelés üteme is, hogy lema­radását behozza. És lám, az első ered­mények már itt vannak! A hús-, tej- és tojástermelés jelentős mértékben nagyobb, mint az elmúlt évben, ami egyébként a beadáeok emelkedésében is megmutatkozik. Szüntelenül nő az olyan EFSZ-ek és földművesek száma, amelyek már ta­pasztalatból tudják, hogy a mezőgaz­dasági termékek termelése kifizetődik. Meggyőződtek arról, hogy azokért a termékekért, amelyeket beadáson fe­lül termeltek és az államnak szabad áron adtak el, nem folyásolta be az évi beadás mennyiségének megállapí­tását. Földműveseink tudják, hogy akik féltek, vagy más beszédére hallgattak, akik arra csábították őket, hogy ne adjanak be többet, mint amennyit előírtak, hogy hibát követtek el. Ma sajnálják, hogy nem kezdték hama­rább a terményfelesleg beadását. An­nál nagyobb lendülettel hozzák be most lemaradásukat. Igyekeznek többet termelni, hogy többet adhassanak el. Tudják, hogy a beadás teljesítése után terményeiket szabad áron értéke­síthetik és hogy bevételüket meg­kétszerezhetik. Ezt számos eset bizonyítja. Mindez legjobban eddig a tej ter­melésében mutatkozott meg. 1956 el­ső felében a tejcsa-rnokokba szállított tej mennyisége — összehasonlítva 1955 év első felével — 28.9 százalék­kal emelkedett. Az EFSZ-eknél ez az emelkedés még magasabb, vagyis 31,6 A csehszlovák néphadsereg lét­számának 34 000 fővel való csök­kentése után, amelyre a múlt év­ben a kormány 1955. augusztus 24-i határozata alapján került sor, ez az intézkedés lehetővé teszi a Csehszlovák Köztársaság iparának, mezőgazdaságának és egyéb nép­­gazdasági ágazatának munkaerők­kel való megerősítését és elő­segíti hazánk békés országépítésé­nek fejlesztését. A kormány továbbá megtárgyalta a csehszlovák kormányküldöttség és a Lengyel Népköztársaság kormánya kö­zött lefolyt tárgyalások eredményei­ről szóló beszámolót. E tárgyalások jelentős lépéssel viszik előre a Cseh­szlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kölcsönös gazdasági százalék. Az EFSZ-ek 1956 első felé­ben 9,458.000 liter és a többi földmű­ves 14 millió liter tejjel többet adtak be, mint az előző év hasonló idősza­kában. Mindez a bevétel növekvésében is megmutatkozott. Az EFSZ-ek már 1956 első félévében csak tejért 13 millió 875 000' Kčs-t, és az egyénileg gazdálkodók további 18 millió koronával magasabb jö­vedelemhez jutottak, mint 1955 első felében. Ebből jelentős rész jutott az állami felvásárlásra. A nyárasdi, tanyi, horná miči­­na-i és más szövetkezetek, ame­lyek már az elmúlt évben is ma­gasabb tejhozamot és magasabb jövedelmet értek el, tovább eme­lik tejtermelésüket és beadásukat. Természetesen ezek az EFSZ-ek tej­­több'.etüket magasabb árért (2,20— 2,40 Kčs) adják el. Nyárasdon ez 71 250 koronát eredményezett. Ehhez számítandó az. a takarmány is, melyet terven felüli teljesítésükért ellenszol­gáltatásképpen kaptak. A horná miči­­•na-i EFSZ például 16 976 kg korpát és 7776 kg olajos pogácsát kapott. A szlovákiai földművesek 1956. első felében csak az állami felvá­sárlás keretében történő tejbe­adásért 16 230 000 Kčs-t kaptak. Ezenkívül takarmányellenszolgál­­tatásképen 177 vagon korpát, 75 vagon olajospogácsát kaptak, melynek feletetésével újabb né­hány millió liter tejjel többet ter­melnek. és kulturális együttműködésének to­vábbi elmélyítését. A csehszlovák kormány, a csehszlo­vák és lengyel nép testvéri érzésére támaszkodva mindent megtesz, hogy a csehszlovák-lengyel barátság és együttműködés további szilárdítására és fejlesztésére felhasználja a rendel­kezésre álló gazdag lehetőséget, mind­két ország felépítése, az európai bé­kés együttműködés érdekében. A kormány további tárgyalásai fo­lyamán határozatot hozott olyan in­tézkedésekről, amelyekkel a CSKP országos konferenciájának határozata alapján fokozza a miniszterek, a mi­niszterelnökhelyettesek, a főosztályok és vállatok igazgatóinak jogkörét és felelősségét, bővíti a nemzeti bizott­ságok végrehajtó szerveinek jogkörét, felelősségét és hatáskörét. Ezek a rendelkezések kitűzik továbbá az ösz­­szefüggő intézkedések biztosításának és egyes igazgatási munkák gazdasá­gosabbá tételének feladatait. Mindent a maga idejében (A vezércikk befejezése) tárt tesz ki, — kivételt képez, ahol keresztek vannak — elvégezték a tar­lóhántást. Az időben történő tarlóhán­tás lehetővé tette azt is, hogy a ter­vezett 30 hektár helyett 32 hektáron vetettek másodnövényeket. Tehát a szalmaösszehúzás szorosan összefügg a tarlóhántással és a má­sodvetéssel. A szalmarakúsok fékezik az eke, vagy tárcsa munkáját. Már pedig bebizonyított tény, ha bármilyen oknál fogva nem végezzük el a tar­lóhántást. a következő évben hektá­ronként 2—3 mázsa gabonával keve­sebb terem. Ügyszintén ha elhanya­goljuk a másodnövények vetését, hek­táronként több, mint 100 mázsa zöld­takarmánytól is elesünk. Most még nem késő, — kedvez az időjárás is — hozzuk be, amit elmulasztottunk. Jó munkával még sokat segíthetünk. Te­gye magáévá minden traktorállomás, brigád, szövetkezet és mezőgazdasági dolgozó a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal versenyfelhívását, hogy a szalma mielőbb kazlakba kerüljön, a tarlóhántás véget érjen és minél több másodnövény kerüljön a földbe. E munkák végrehajtásában nagy feladat hárul a nemzeti bizottságokra is. Meg kell állapítani, mennyi szal­mát kell még kazlakba hordani, hány hektáron kell a tarlóhántást elvégez­ni és a tervezett hektáron földbe ke­rült-e a másodnövény. Ahol „szorít a csizma”, gondoskodjanak a hiányossá­gok pótlásáról. A traktorállomások pedig fejlesszenek ki a traktorosok között, párosversenyt és használják ki a szalmaösszehúzógépeket. A szövet­kezeti tagok is tegyenek meg mindent a maga idejében, hogy a nyári mun­kák gyors befejezésével megteremt­sék a jövő évi sikeres gazdálkodás előfeltételeit. Horváth József Terven felüli beadás — nagyobb jövedelem TAPASZTALATAINK A BEGYŰJTÉSBEN Irta: Faraga Ferenc a szenei járási pártbizottság vezető­­titkára. A szenei járás július 24-én első­nek teljesítette az országban a gabo­nabeadást. Ez a munkás-paraszt szö­vetség szép megnyilvánulása. Komplex gépesítés a betakarításnál Az aratási munkák szervezése és gépesítése jó volt. Száztíz kombájn aratott a gabonatáblákon. Elegendő tisztító és szárítógép állt rendelke­zésünkre, jól megszerveztük a gabo­na szállítását és a szalma összehú­zását. Elmondhatjuk, hogy gép- és traktorállomásunk jól megállta a he­lyét. Sikereinket nagyban elősegítette az, hogy a járási pártbizottság Irodája az aratási munkák politikai és szer­vezési biztosításával már májusban foglalkozott. Az előkészületek után a pártszervezetek megvitatták az ara­tási terveket, majd a helyi nemzeti bizottságok mglalkoztak vele. A trak­torosbrigádokon aktívákat hívtunk össze, majd a szövetkezetesekkel rendeztünk beszélgetéseket a kom­bájnnal való aratásról, amelyeket a helyi nemzeti bizottságok szerveztek. A felkészülés még nem minden A falusi pártszervezetek rugalma­san a feladatokhoz mérten pártgyű­léseket tartottak. Magyarbélen pél­dául lassan haladt az aratás, a falu­si pártszervezet taggyűlése megvitat­ta, hogyan orvosolható ez. A tag­­gyűlé -. határozatának értelmében még egy kombájnt kapott a szövetkezet és így lényegesen meggyorsult az ara'ás. Az előkészületek után a járási nem­zeti bizottság minden községbe in­struktort küldött. Ezek tanácsaikkal segítették a HNB-t és a szövetkeze­tei. Aratás közepén több helyről jelen­tették, hogy a gépek nincsenek tel­jesen kihasználva. Hogy megoldjuk a problémákat, járási aktívát hívtunk össze, amelyen résztvettek a szövet­kezetek elnökei, a helyi nemzeti bi-1 zottság tagjai, agronómusok, a trak­torosbrigádok vezetői és a raktáro­sok. Bírálták a gép- és traktorállo­mást. Sok kérdés tisztázódott. .Az aktíva eredménye volt aztán, hogy több helyen bevezették a kétváltásos műszakot a gépeknél. Az agitációs központok Szencen, Jókán, Nagyfödémesen és Nagygurabon jól működtek az agi­tációs központok. Villám-újságokat adtak ki, amelyek bírálták a hiányos­ságokat és népszerűsítették az elért eredményeket. Ehhez hasonlóan min­den agitációs központunk teljesítette feladatát. Ahol helyi hangszóró van, ott állandóan tájékoztatták a lakos­ságot a munkák menetéről. A villám­újságoknak és a hagszóróknak nagy jelentőségük volt, mert versenyre buzdították a lakósságot. Ahol nem volt hangszóró, ott versenytáblákat állítottak fel, amelyekre naponta kétszer ráírták az aratás eredmé­nyeit. Az agitációs munkában élen­jártak a párttagok, a nemzeti bi-' zottságok tagjai, nagy segítséget nyújtottak a falusi tanítók és a diá­kok is. Kis- és középparasztjaink példásan teljesítik a beadást Örömmel mondhatjuk, hogy járá­sunkban már 262 kis- és középpa­raszt teljesítette a beadást. Az ara­tási munkákba segítettük őket, majd minden faluban aratott a kis pár­cellákon kombájn, attól függetlenül, hogy, volt-e rá szerződés vagy nem. A gépek segítsége szorosabbra fűzte kapcsolatunkat a kis- és középpa­rasztokkal. Nem hagytak minket szégyenben a beadásnál, reméljük, hogy többen áttérnek majd a nagyüzemi gazdál­kodásra, hogy járásunk még sikere­sebben teljesíthesse a második ötéves terv feladatait. A peredi tűzoltók ébren őrködnek a nép vagyona felett A peredi tűzvédelmi szervezet szertárában — mint minden évben — az idén is, az aratás és cséplés ideje alatt nagy a sürgés forgás. A kirendelt polgári tűzoltók átveszik szolgálatukat, mely reggel 6 órától este 20 óráig tart. Valamennyien a kitűzött időpontban pontosan meg­jelennek, hogy védjék és őrizzék a nemzet vagyonát. A nappali őrség létszáma négy ember. Drexler Béla kiosztja a vörös karszalagokat, kiok­tatja és útnak boesátja az őrséget. Közben már megérkezik a tűzvé-’ delmi szervezet parancsnoka Mészá­ros elvtárs, aki megtekinti a szer­tárban készenlétben levő fecskendő­ket, meggyőződik arról, vajon ele­gendő víz van-e a lajtban, a vízme­dencében és jól müködik-e a szivaty­­tyú motorja. A peredi tűzoltőtestület mindig hí­ven, becsületesen, és fegyelmezetten végezte nehéz feladatát. Most is vé­di a nép vagyonát és éber szemmel őrködik felette. D. V. A politikai tömegmunka megszervezése a Szovjetunió kolhozaiban a termésbetakarítás és a gabonabeadás időszakában A termésbetakarítás és a' gabona begyűjtési tervének teljesítése a me­zőgazdasági termelés legfontosabb időszaka. A Szovjetunió kolhozainak és szovhozainak földjein az aratógé­pek százezrei és a szocialista falu dolgozóinak tízmilliói végzik ezeket a munkákat. A termésbetakarítás és a gabona­beadás sikerét igen nagy mértékben a politikai tömegmunka dönti el. A Szovjetunió minden falusi pártszer­vezetének, minden körzeti pártbizott­ságának, területi és peremvidéki bi­zottságának áthághatatlan törvénye, hogy a politikai tömegmunka tervé­ben a betakarítás alatt megvalósí­tandó feladatok központi helyre ke­rüljenek. A vállalt kötelezettségek teljesítéséért vívott harcban a párt­­szervezeteket vezető hely illeti meg. A pártszervezetek arra töreksze­nek, hogy a betakarításnál és a be­gyűjtésnél a politikai tömegmunka a soronlevő munkák mintaszerű elvég­zésének mozgósító ereje legyen. Az a feladat, hogy magas szervezettsé­get és szilárd fegyelmet biztosítsanak az aratásnál, cséplésnél és minden más munkánál, hogy biztosítsák a nyári mezőgazdasági munkák zavar­talan, gyors és kiváló minőségű el­végzését. A Szovjetunió dolgozóinak minden sikerében óriási jelentősége van a szocialista versenynek. A bő termés­ért, a gabona idejében való betaka­rításáért indított szocialista verseny egyre szélesebb körben bontakozik ki a kolhozmezőkön. A szocialista ver­seny szervezői és lelkesítői a mező­gazdaság területén is a kommunista és komszomolista népnevelők. A népnevelő kötelessége, hogy munkájával példát mutasson minden egyes kolhozparasztnak. A népnevelő feladata, hogy terjessze az élenjárók tapasztalatait és elérje a helyes mun­kaszervezést, felhívja a tömegek fi­gyelmét a veszteségek elleni harcra, a termés szigorú megőrzésére és számbavételére, hogy megmagyarázza a beadási kötelezettség idejében való teljesítésének fontosságát és szüksé­gességét. A népnevelőknek meg kell magyarázniok, hogy az egyes embe­rek, brigádok és kolhozok sikereiből tevődik össze az egész mezőgazdáság sikere. A krasznodári határvidék tyemir­­gojevi járásban fekvő kolhozban pél­dául a kommunistákat és a komszo­­molistákat a termésbetakarítás dön­tő szakaszaira osztották be. A szérű­kön is a kommunisták egy csoportja vezeti a munkát. A kommunisták bárhol dolgoznak- is, példát mutat­nak a munkában. A kolhoz pártszer­vezete és vezetősége nagy jelentősé­get tulajdonit a begyűjtésben folyó szocialista verseny nyilvánosságának. A pártszervezet ezért vörös vándor­zászlót létesített az élenjáró brigá­dok számára, s vándorzászlócskákat ad az élenjáró kombájnvezetőknek és az aratóknak. A mezei szállásokon versenytáblákat állítottak fel. A nép-I nevelők naponta beszámolnák a szo­cialista verseny állásáról. Mindez nagyban elősegíti a begyűjtés sikerét. Ukrajna, harkovi és poltavaí terü­letének kolhozparasztjai már évek óta versenyben állnak egymással. Ez év júniusábart a poltavai kolhozpa­rasztok küldöttsége bejárta a harko­vi területet és ellenőrizte a szocia­lista versenyszerzödés teljesítését. A szocialista versenyszerződések kölcsönös ellenőrzése és egymás köl­csönös segítése. Más területeken is hasonlóan történik. Az ellenőrzésről a területi és körzeti újságok és a rádió jelentéseket közölnek. Az agi­tátorok felhasználják és ismertetik ezeket az eredményeket az összes ve" enyzőkkel. Elmondják, hogy kik járnak az élen és népszerűsítik mun­kamódszerüket. A politikai munkának ez a formája elősegíti a verseny ki­­szélesítését és politikai színvonalának emelését. A termésbetakaritás időszakában jelentékeny mértékben fokozódik a falusi pártszervezetek egész szerve­zési munkája is. Megnövekszik a pártgvűlések jelentősége. Itt hallgat­ják meg a kolhozok képviselőinek, vezetőinek beszámolóit. A kialakult viták lehetőséget nyújtanak a párt­­szervezetnek arra, hogy érvényesítse ellenőrzési jogát a kolhoz vezetősé­gének gazdasági tevékenysége felett, idejében kiküszöbölje a hibákat es ezzel biztosítsa a betakarítási és be­adási terv sikeres teljesítését. Az ukrajnai Sevcsenko szovhozban egv pártgyűlésen megvitatták a be­takarítási tervet. A kombájn- és gépkocsivezetők előadták, hogyan képzelik a gabonabegyűjtést és szál­lítást. Brek elvtárs a szovhoz igaz­gatója bejelentette: ha teljesítik eze­ket a vállalásokat, akkor a gabona­betakarítás 14 nap alatt befejeződik. A kombájnvezetők, hogy megrövidít­sék ezt a határidőt is. azonnal újabb vállalásokat tettek. Vállalták, hogy naponta legalább 30 hektárról arat­ják le a gabonát. Példájukat számo­sán követték. Hasonlóképpen fontos munkát vé­gez ek az agitátorok más kolhozok­ban is. Az Altáj-vidéki kosihini já­rás „Március 8“ nevű kolhozában például a népnevelők a gabonabe­­gyüjtés idején egyik ebédszünetben egy hírt olvastak fel az újságból. A hír beszámolt arról, hogy Jedovkija Sapulo és Anna Vinyavszkája zapo­­rozsjei kévekötőnők naponta öt-hat­ezer. kévét kötnek. A hallgatók ezt először alig akarták elhinni. A nép­nevelők azonban folytatták a beszél­getést, aminek eredményeképpen Je­­lizaveta Valujeva, Darja Konovova és Pelagéja Veszinya elhatározták, hoqy munkájukat átszervezik: ezentúl egyi­kük a kéve összekötésére szolgáló kötelet készíti elő, a másik a gabo­­nakötegeket a kötélre rakja és eliga­zítja a kévét, ä harmadik meg össze­köti. A munka először lassan haladt, de azután mind gyorsabbá és gyor­sabbá vált. Az első napokban már 5500 kévét kötöttek, négy és félsze-' resére teljesítették normájukat. Még nem érték el a felső határt, de be­bizonyították, hogy a csoportos ké­vekötés komoly eredményt hoz. A többi kolhoz népnevelői beszámoltak a három kévekötönő kezdeményezé­séről és e munkamódszer rövidesen elterjedt az egész vidéken. A betakarítás időszakában végzett kulturális és politikai munka meg­szervezésében értékes adatokat nyújt a sztálingrádi pártszervezet. A kör­zeti központból három agitátor-bri­gád utazik a mezei szállásokra. Ezen-' kívül mindeni falusi klub és olvasó­kör kiképezte a maga agitátor-bri­gádját. A novoanyenszki körzeti könyvtár 2000 kötetből álló mozgó­könyvtárat küld a falura. A terménybegyüjtés időszakában a pártszervezet egész munkája a föl­dekre terelődik. Az agitátorok ott tartanak összejöveteleket, aktívaülé­seket, komszomolgyűléseket. Minden megmozdulás központja ilyenkor a brigád mezei szállása. A kolhozfaluk­ban a betakarítás idejére megváltoz­tatják a posta, a fürdők és az étter­mek munkaidejét. Ezek az intézke­dések a helyi pártszervezetek politi­kai tömegmunkájának fontos pont­ját képezik. A szovjet parasztság önfeláldoan harcol azért, hogy kitűnő termés­­eredményt érjen el, jól végezze a termésbegyüjtést, s határidő előtt teljesítse az állam első parancsát. A kolhozfalu dolgozóinak hazafias moz­galmát vezetni: ez a falusi pártszer-i vezetek 1 legelső kötelessége.

Next

/
Thumbnails
Contents