Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-29 / 30. szám

в

földműves

1956. július 29.

,,Minden az embertől függ“

Július 16-án a kékkői járási nemzeti bizottság újonnan épült nagy termében — mint minden hétfőn — értekezletre jöttek össze a helyi nemzeti bizottságok körzeti oktatói, hogy beszámoljanak az elmúlt hét eredményeiről, a nemzeti bizottságok működéséről.

— Szép, de mindamellett felelősségteljes feladat hárul a nemzeti bizottságok tagjaira, mint a népi demokratikus állam helyi államhatalmi szerveire, — mondotta megnyitó beszédében Ivanics elvtárs, a JNB titkára. — És hogy az előttünk állő feladatokat, — melyeket a CSKP országos konferenciája tűzött ki — mennyire teszik magukévá a nemzeti bizottságok, az az oktatók munkájától függ.

1/anics elvtárs szavaiban egy- cseppet sem kételkedhetünk, mert a körzeti oktatók valóban sokat segíthetnek a nemzeti bizottságoknak, ha lelkiismeretesen végzik munkájukat. Arra viszont megvan a lehetőség — nem lehet hivatkozni semmilyen „túlterhelésre“ — hogy az oktató jó munkát végezzem Az értekezlet azonban ennek ellenére is arról tanúskodik, hogy egyes oktatók csak „átmenetileg tartózkodnak körzetükben: a hét hat napját nem a beosztott öt helyi nemzeti bizottságnál, h’nem sokszor odahaza „mellékes“ munkával töltik. Hogy miből tűnik ez ki 1 Az oktatók beszámolójából.

— Körzetemben a legjobb helyi nemzeti bizottság a cselári — mondotta Toman elvtárs. — A leggyengébben működő pedig a bussai. Cseláriban a nemzeti bizottság tagjai szoros kapcsolatot tartanak fenn a néppel, állandóan látogatják választóikat. Bacsa Mihály a nemzeti bizottság elnöke és Chlinica Gyula Hitkár a gatona gyors és veszteségnélküli betakarítását is úgy biztosították, hogy felkeresték a dolgozó parasztokat, elbeszélgettek velük, jótanácsokkal látták el őket. Ezzel szemben Bussán a nemzeti bizottság tagjai még a gyűlésre sem jönnek el. De nem is csoda, hiszen Babcsan József titkárt mint fizetett funkcionáriust — is csak elvétve találhatjuk az irodában. Ez nem is volna nagy hiba, hiszen a titkárnak nagyobb idejét a nép között kell töltenie, meggyőző szóval, és nem utolsó sorban személyes példamutatással kell a dolgozókat feladatuk teljesítésében elősegíteni. A hiba ott van, hogy Babcsan titkár mindezt nem végzi, sőt az irodai munkát is elhanyagolja.

Toman elvtárs rövid beszámolója azt bizonyítja, hogy komolyan foglalkozik a nemzeti bizottságok munkájával: becsületesen végzi oktatói

feladatát. Ugyanakkor Szalai oktató szavai arra engedtek következtetni, hogy nincs áttekintése a körzetében levő nemzeti bizottságok munkájáról.

Több esetet sorolhatnánk fel az értekezleten elhangzottakból bfzonyítékül arra, hogy az oktatóknak sokkal felelősségteljesebb munkát kell végezniök. Nem lehet egyetlen helyi nemzeti bizottság sem megelégedve az olyan „segítő“ készséggel, hogy:

mit csináltok, hogy vagytok . . . ? Márpedig Mavlík oktató beszámolója szerint sem gondolhatunk mást, minthogy kérdezz-felelek módjára „végzi“ munkáját. Hiányolta például, hogy Kökeszin a népgyülés — mélynek célja az ötvenhetes évre szoló terv ismertetése volt, — eredménytelenül végződött, mivel a nemzeti bizottság tagjai nem fordítottak elég súlyt az előkészítésére. Amikor azonban megkérdezte Ivanics elvtárs, hogy mit tett ő a gyűlés sikerének az érdekében, szótlan maradt, csak a fejét bólogatta. De mit is tehetett, hiszen a gyűlés előtti napokban, nem volt a községben, csak este 8 órakor mint „készre“ jelent meg az oktató?!

Pártunk országos konferenciája azt mondja: „Szüntelenül bővíteni kell a nemzeti bizottságok jogkörét és rokozni kell felelősségeket“. Ezt tartsák tehát szem előtt a nemzeti bizottságok oktatói különösem most, amikor nemzeti bizottságaink olyan felelősségteljes feladat előtt állnak, mint a gabona betakarítása, a beadási kötelezettségek teljésítése, és a jövő évi tervek pontos szétírása. Nem könnyű feladat ez, de a tapasztalat már nem egyszer bebizonyította, hogy szép szóval, meggyőző munkával az eredmény nem marad el.

— O.van lesz jövőnk — mondotta az értekezleten Ivanics elvtárs, — és nemzeti bizottságaink munkája is, amilyen lesz a munkánk. Minden az embertől, az ember munkájától függ.

Zatykó József

AZ ELSŐ TERMES

LEVELEZŐINK ÍRJÁK

Az ipolybalogi dolgozó . parasztok mindig hiresek voltak szorgalmukról és kiváló fajállataikról. Igaz, hogy az Ipoly mefttéh elterülő rétjeik jó minőségű szénát és gazdagon termő földjeik bő gabonatermést adnak. Mindez azonban egymagában nem elég. Ehhez paraszti szorgalom és odaadó szeretet kell az édes anyaföld iránt. Mindezen jó tulajdonságoík nem hiányoznak az ipolybalogi kis- és középgazdáknál.

Igen ám, de ezen jó tulajdonságok helyes felhasználását korlátozzák a keskeny földparcellák. Mert a gazdálkodás ebben a formájában a traktor és a kornbám nem tudja levenni a vállukról az ősidőktől fölöslegesen bgrgolt paraszti terhet. A múlt ősszel .szövetkezet létesült a községben 21 taggal és 135 hektár földdel. A szövetkezeti tag és földa’ap ugyan kevés, de annál nagyobb az Öröm, a várakozáson fölül- elért első termésen. A boldog szövetkezeti család az iskola udvarán végzi a gabonaszárítás, tisztítás. munkáját. Az első termés az iskolában van raktározva. Szabó László igazgató-tanító, aki maga is réeztvesz a begyűjtési munkákban, mosoiygó arccal jár-kel, gyönyörködik a termésben, tenyerét megmeríti a jóminőségű árpából és megjegyzi:

— Húsz rrfázsa helyett, 23,5 mázsa termést értünk el árpából az első évben. Búzából 24—25 mázsás hozamra számítunk, — válaszolja Csiri Lajos elnök.

Az EFSZ kiváló eredményeket ér el az állattenyésztésben is. Az utolsó

EFSZ-tagok tisztítják a gabonát.

hálom hónap napi tejátíaga tehenenként 7,7 litert tesz ki. Mindez jó példa egy kezdő szövetkezettől a falu egyénileg dolgozó kis- és középgazdái száméra, akik nagy érdeklődést tanúsítanak a szövetkezet gazdálkodása iránt. Az aratási munka Ipolybalogon is fényesen igazolja a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, mert míg az EFSZ 5 nap alatt teljesen elvégezte a betakarítás munkáit, addig a magángazdák ezt két hétig végzik, kitéve az időjárás minden veszélyének.

Az ipolybalogi határ népes és zajos. A kombájn és a traktor zúgásába belevegyül a fogatos szekerek egyhangú pattogása, amellyel egymásután vonszolják a magángazdák termését, egymás mellett növekvő asztagokba. Az asztagok környéke népes. A termésbegyűjtés nagy és örömteli munkájánál egymást segítik a rokonok és a szomszédok — a jól bevált régi szokás szerint, amely ha halványan is, de a közös munka és az összefogás erejét példázza. —M

Gondos munka — szép jövedelem

A bodrogszerdahelyi „Vörös Csillag" EFSZ tagsága nagy gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére, az állati termékek növelésére. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint a beadási kötelezettségek teljesítése. Az első félévben 27 585 kg húst adtak be. Tervüket sertéshúsból 157, marhahúsból pedig száz százalékra teljesítették. Ezenkívül szabad áron 566 kg marhahúst és 14 544 kg sertéshúst értékesítettek. Ez által pénzügyi tervük — az első félévben — a tervezett 717 000 koronáról 1 millió 108 000 koronára emelkedett.

Szép eredmény ez, melyért elsősorban az állatgondozókat illeti dicséret. Kocur András kitüntetett sertésgondozó és társai jó munkáját dicséri a sertésólak tisztasága, a szép kövér sertések és az egészséges malacok. Az egyik helyiségben 9 anyától 80, egy niásik helyen pedig 36 anyától 307 virgonc malacban gyönyörködhettünk. Jó érzés töltött el bennünket, amikor megtekintettük a törzskönyvezett növendéksertéseket, valamint a hízósertéseket is, melyekből 18-at a közeljövőben visznek vásárra.

Kulik Gellért

Ötszáz mázsa terven felül

Cséfalva, a dunaszerdahelyi járás egyik kis községe. Ezidálg igen keveset hallottunk a kis falucskáról, a benne lakó földművesekről. Most azonban szinte szájról-szájra jár a hir a járásban: a cséfalvai EFSZ elsők között teljesítette gabonabeadását.

Igen, teljesítette, sőt túlteljesítette azt. Beadtak 477 mázsa búzát, 486 mázsa árpát, és 123 mázsa rozsot. Beadási kötelezettségüket 101,21 százalékra teljesítették. Ezenkívül szabadáron 400 mázsa árpát és 100 mázsa búzát értékesítenek.

—1—z—-*

Komoly elhatározás

A doborgazi szövetkezetnek ez idáig még nem volt kertészete. A tagok attól tartottak, hogy nem kifizetődő kertészettel foglalkozni. A szomszédos EFSZ-ek busás jövedelme azonban arra az elhatározásra juttatta a tagságot:

— A jövőben mi is megpróbáljuk. Ha másutt sikerült, nekünk is menni fog.

Elhatározásukat az 1957. övi tervek kidolgozásánál már figyelembe veszik.

Bulla Lajos

Helytállnak a pionírok

Molnár Géza tanítót becsülik és szeretik jó munkájáért a felsőpatonyi dolgozók. De ki is ne tisztelné az olyan tanítót, akinek ugyanolyan szívügye a község helyzete, a dolgozók Jete, mint a gyermekek nevelése. Most az aratás, cséplés ideje alatt is a tűzvédelmi szolgálatot szervezi. Naponta két-két pionír áll őrséget, védi a dolgozók egész évi munkájának gyümölcsét. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk tehát, hogy Felsőpatonyban mind ä tanítók, mind a pionírok helytállnak a munkában. L. Z.

„Mézeskalács"

A hidaskürti CSEMADOK színjátcsoportja nagy sikerrel adta elő Emödi-Szirmay: „Mézeskalács” című zenés, énekes és táncos mesejátékét. A sikerhez nagyban hozzájárult Rózsár József rendezőnek odaadó és hozzáértő munkája. A szereplők alakításai közül Tuska Juci Örzsi cselédlány szerepében, Bucskó György, Jóska szerepében és Molnár Ilona a Királynő szerepében mutatott kiválót. A szinjátszócsdport elhatározta, hogy vendégszereplés formájában a környékbeli falvakban is előadják a darabot. Forró

Uszoda, vagy sifógödör ?

Szép, napsütéses júliusi délután van. Minden ember: — öreg és fiatal — szabad ideje alatt, munka után — a hűvöst keresi, pihenni vágyik.

A rozsnyói fiatalok is széjjelgombolt ingben a fák hűvös árnyékában álmodoznak .. .

— Milyen jó volna fürödni... A nap fáradalmait elhessegetni ... szórakozni, strandolni.. .

Gondolatuk, lassan, lassan szavakká érnek és azt kérdik:

— Miért nincs Rozsnyón fürdő? Miért kell a rozsnyói fiatalok életét — ha fürdeni óhajtanak — a Sajó vizében kockáztatni?

A válasz: a helyi nemzeti bizottság tagjai nem .törődnek a fiatalsággal! Nem látják, vagy nem akarják látni, hogy a fürdőt se szó. se beszéd módján silógödörnek használták fel!

— Mi fiatalok is tudjuk, hogy az

állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek fokozása szempontjából a silótakarmány fontos és nélkülözhetetlen. De azt hisszük, hogy a silókukorica, csalatnádé és egyéb takarmányféle nem annyira igényes, és nem követeli meg Okvetlen a strandfürdőt: silógödörben „is“ tárolható!. . .

A rozsnyói fiatalok szavai megfontolandők és reméljük, hogy az illetékesek felfigyelnek ' kérésükre, amely egy kis akarattal könnyen teljesíthető.

Tamár Lajos Rozsnyó

Biztosítsuk ingóságainkat tűzkár ellen

Naszvad községben június 5-én leégett egy 20 méter hosszú nádfedeles

ház. Bazsó József és Bazsó Lajos tulajdona. Sajnos a ház nem volt biztosítva. így tehát semmi kártérítést nem kapnak. Intő figyelmeztetés ez minden polgár számára, hogy idejében biztosítsák ingóságukat tűzkár ellen.

Tető cserép nélkül

Az újbarsi szövetkezet még a múlt év decemberében megkapta a kiutalást 23 000 darab cserépre az Oóoytová základňa č.-07 MSV-töl. Azóta telnek a napok, de a cserép csak nem akar megérkezni. Az istálló tető nélkül áll. az időjárás viszontagságainak kitéve. A vakolatot már lemosta az

eső. Tönkremegy a faanyag is és a mehyezet is, ha rövidesen nem tudják befödni a tetőt. A szövetkezet tagjai már arról tanakodnak, hogy rozsszalmát raknak a tetőre. Kérdezzük a lévai járási nemzeti bizottság építkezési szakosztályát, miért nem törődnek azzal, hogy a félkész istállóra cserép kerüljön ?

Válasz bírálatunkra

Lapunkban bíráltuk, hogy a szenei járási nemzeti bizottság nem törődik eléggé az egészségügyi ház rendbehozatalával. A napokban választ kaptunk, amely szerint az egészségügyi-házat a harmadik negyedévben megjavítják.

* * *

Bíráltuk, hogy a kálnai gépállomásról hosszú időn keresztül nem szállítják el az ócskavasat. Az illetékesek arról értesítenék bennünket, hogy vagonhiány miatt nem tudták megoldani a kérdést. Az ócskavasat rövid időn belül elszállítják-Hozzászólás:

a „De ezért NEM“ című cikkhez a köbölkúti traktorállomás címére

A Szabad Földműves július 22-, számában — az első oldalon „De ezért nem” címmel rövid cikk jelent meg a bátorkeszi EFSZ-rőI. Az Írásban többek között az áll: „Az aratásra jól felkészültek a gépekkel . . .” Szerintem ez az állítás nem felel meg teljesen a valóságnak.

Az előbbi cikkben említett árpatáblára Kalocsányi István kombájnost küldtük aratni. Hozzá is látott az aratáshoz, csakhogy kombájnja még tíz méterre sem ment, s fölmondta a szolgálatot. Több napon keresztül javítgatta Kalocsányi elvtárs a gépet, de eredménytelenül. Ha sikerült a rozsdás kaszákat mozgásba hozni, akkor a dob nem működött: törekbe hüllőt a szem. Ez a jó felkészülés? A kombájn a múlt évben Szlovákia északi részén — hegyes vidéken — aratott. A késeket kicsorbítotte a sok kő. A kötoölkúti traktorállomás dolgozói pedig az aratásra való felkészülés alatt ezt nem vették észre! így Kaiocsányi elvtárs kombájnja még július 23-án sem tudott rendes munkát végezni. Ekkor én, mint a szövetkezet elnöke, azt mondtam, hogy az ilyen aratás káros. És hogy bebizonyítsam állításomat, elhatároztuk, hogy átcsépeljük Kalocsányi elvtárs kombájnja után a szalmát. Igen ám, csakh .gy Hornyák elvtárs a traktarállomás igazgatója kijelentette: akár tetszik a szövetkezetnek akár nem, a szalmát

lehúzatjuk a tábla szélére. S ezt másnap valóra is váltotta. Most tehát arra vagyok kíváncsi: ki fizeti meg a szalma húzását és az ebből eredő kárt?! Mert szerintem az nem az EFSZ-ek megszilárdításához vezet, ha a traktorállomás igazgatója saját kénye-kedve szerint cselekszik. Ha pedig igen, akkor tartsuk be azt a közmondást: „Az fizet, aki parancsol”.

A cikkben továbbá szó volt arról is, hogy a bátorkeszi EFSZ-nek 16 kombájnja van. Ez igaz, de sajnos három magyar és két 6-os kombájnt nem lehet számításba venni, mert azok több kárt okoznak a szövetkezetnek, mint hasznot. Napról-napra „betegállományban” vannak, ugyanakkor a kombájnosokat és a kisegítő traktorosokat fizetnünk kell. Ezek után tehát bátran merem állítani: a köbölkúti traktorállomás nem jól készült fel az aratásra. Már pedig pártunk és kormányunk, valamint szövetkezeteink elvárják a traktorállomástól, hogy a földművesek egész évi munkájuknak gyümölcsét a legkisebb szemveszteséggel takarítsák be.

Vegyenek példát a köbölkúti traktorállomás dolgozói és igazgatója a cseh kombá.jnosoktő! akik a valóban jól kijavított gépekkt dicséretre rftéitó munkát végeznek.

Vankó Gábor

a bátorkeszi EFSZ elnöke