Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-29 / 30. szám

1936. július 29. Földműves 5 r. Szavak helyett az eredmények beszélnek Szövetkezeteink ezekben a napok­ban értékelték első félévi gazdálko­dásuk eredményét. A nyitrai járás­ban levő Nove Sady-i szövetkezet 281 hektárnyi területen gazdálkodik. Ezt a szövetkezetei az utóbbi idő­szakban az jellemzi, hogy gazdasági szempontból jelentősen megszilár­dult. Ezt mi sem bizonyítja világo­sabban, mint az első félévi gazda­sági eredmény. Az állattenyésztési termelésből például 189 000 korona jövedelemre számítottak. A jó mun­kaszervezés és a tagok lelkiismere­tes munkája azonban 201 000 koro­na jövedelmet eredményezett. A nö­vénytermesztésben csupán 5000 ko­rona bevételre számítottak. Az ál­dozatkész és szorgalmas munka azonban itt is meghozta az ered­ményt és csaknem 40 000 korona került a növényi termesztésből a közös pénztárba. így tehát Hučko János, a szövetkezet könyvelője az első félévre tervezett 194 000 helyett 240 000 koronát írhatott a szövetke­zet folyószámlájára. Amint látjuk, az állattenyésztés­nek döntő befolyása van a szövet­kezet gazdasági eredményeire, s ezen keresztül a tagok jövedelmére is. A szövetkezetben teljes a szarvas­marhaállomány, sertésekből pedig 40 darabbal több van a tervezett állo­mánynál. Az állatok hasznossága is elérte a kellő színvonalat. A tehe­nek átlagos napi tejhozama csaknem 8 liter, a tojáshozamot magasan túl­szárnyalják és ugyancsak kielégítő a hízóállatok súlygyarapodása. Ezek alapján a szövetkezet teljesíthette első félévi beadásait és bár nem ter­vezték, terven felül is értékesítet­tek 26 mázsa sertéshúst, 2000 liter tejet és egyéb terményt. A munkaegységekkel való helyes bánásmód és a munka helyes jutal­mazása további jelentős összeget ho­zott a szövetkezet pénztárába. A tervezett 12 400 munkaegységgel szemben csupán 11 035 munkaegysé­get merítettek ki. A szövetkezet tagjai szintén szépen részesedtek végzett munkájukért. így például Cernický Rudolf tehénetető június­ban 760 koronát kapott előlegként, Líška István és családja, akik a nö­vénytermesztésben dolgoznak, 1200 koronát kaptak előlegként. A szö­vetkezet átlagosan 24 000 koronát fizet ki havonta előlegként 41 tag­jának. Láthatjuk tehát, hogy a szövetke­zet gazdasági és pénzügyi eredmé­nyei igen kedvezőek a második öt­éves terv első évében. Mindezeket íigyelembevéve, minden lehetőség megvan arra, hogy a második félév folyamán a tervezett 20 koronával szemben legalább 22 koronára emel­kedjen a munkaegység értéke. Mal­most bizonyos, hogy a szövetkezet az év végén ki tudja fizetni tagjai­nak a munkaegység további 50 szá­zalékát. A pénzösszegen kívül 4 kg gabona és 1 liter tej jut minden munkaegységre. A szövetkezeti ra­gok jó munkaerkölcse biztosíték ar­ra, hogy a szövetkezet a második félévben még sokkal jobb eredmé­nyeket ér el. Ez kedvezően vissza­tükröződik majd a tagok jövedelmé­ben is. (Tudósítónktól) JOBBAN, MINT TAVALY A múlt évben a pol'any-i szövetke­zet tagjai nagy ne­hézségekkel küz­döttek raktár- és szárítóhelyiségek hiánya miatt. A sok nedves terményt minden igyekezet ellenére sem tudták hiba nélkül szárí­tani, raktározni. Nem csoda tehát, hogy akadtak olya­nok is, akik görbe szemmel néztek a kombájnra. Az idén megvál­tozott a helyzet, mert felépült a 25 vagón férőhelyes raktár. A terv szerint gépi erővel augusztus elsejére kellett volna felépíteni. A gépi segítség azonban elmaradt. Az építőcso­port tagjai így sem adták fel a reményt. Minden erejüket latbavetve dol­goztak, s a tervezett idő előtt 2 héttel két emeletet már átadtak rendel­tetésének. Hrk Márton tár­noki magángazda iparkodik a tarló­hántással, hogy a gyommag minél előbb kikeljen, az­után idejében megkezdhesse a vetőszántást. A széles gabonatábla egyik részét kézi kaszával, a másik részét az aratógép aratta le és így telik az idejéből a szántásra is. Két járás versenyéről Pár nappal ezelőtt ellátogattak hoz­zánk Galántára a nagymegyeri járási nemzeti bizottság tanácsának képvise­lői és kölcsönös megegyezés alapján szerződést kötöttek járásunk képvise­lőivel a folyó évre vonatkozó szocia­lista munkaverseny feltételeiről. A munkaverseny pontjainál figyelembe vették a CSKP Központi Bizottságának irányelveit. A két járás megbízottai a következő versenyfeltételekben egyez­tek meg: A NÖVÉNYTERMESZTÉS TERÉN: Idejében és jól végzik el a nyári mun­kákat; az aratást, cséplést és a ga­bona felvásárlását, a tarlóhántást, a len és a kender betakarítását. Továbbá agrotechnikai határidőben végzik az őszi munkákat; a vetést, a kapásnövények betakarítását. Idejében végzik el a mélyszántást, s egy-egy állatra minél nagyobb mennyiségű ta­karmányt silóznak. az Állattenyésztés terén; Teljesítik az állományukra vonatkozó tervet, főképp a teheneknél és anya­kocáknál. Igyekeznek elérni az egy hektárra eső legmagasabb létszámot. A gazdasági állatoknál elérik a le­hető legmagasabb hasznosságot, úgy­mint a tejhozamnál, tojáshozamnál a súlygyarapodásnál, a vágósúlynál, a borjak és malacok elválasztásánál. A lehető legkisebbre csökkentik az. álla­tok elhullását. AZ EFSZ-EK GAZDÁLKODÁSA TE­RÉN: A munkaegységeket az évi ter­melési tervvel összhangban merítik ki, a legkisebb kiadás mellett harcolnak az egy hektárra eső legmagasabb be­vételért. Teljesítik az EFSZ-ek ez évi beruházási tervét. A versenyt havonta egyszer értéke­lik, amikor kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz, hogy ellenőrizzék az ered­ményeket. Krajcsovics Ferdinand A felsőpatonyi szövetkezet dolgozói teljes erővel bekapcsolód­tak a nyári munkákba. Az őszi ár­pát már kicsépelték. Az eredmény nagyon szép volt, mert hektáronként 35,80 mázsás eredményt értek el. A búza aratását július 11-én kezdték. Most már befejezőiéiben van. Minden téren szorgalmasan folyik a munka. A dohány törését július 13-án ,_ezdték, burgonyából pedig Rövid hírek a Szépen halad a munka a zsciizi járásban. Az aratást már több helyen befejezték, s a napokban az egész járásban elvégzik. Fámádon Faško István, kombájnos őszi árpából naponta learatott és ki­csépelt 220 mázsát, búzából pedig 3 vagon az átlagos teljesítménye. A íar­­nadiak eddig 250 köbméter silót ké­szítettek. Ipolyszakállason július 19-én befe­jezték az aratást, megkezdték a csép­lést és a termény beszállítását. A fegyvernek! EFSZ a búza aratását július 16-án kezdte és a száraz ter­több mint 200 mázsát adtak át ed­dig a közellátásnak. Jó munkájuk eredményét bizonyltja az a tény, hogy a félévre előirányzott bevételt 107 000 koronával túllépték. A jó eredmények következtében azt ter­vezik, hogy ez évben a tagok bea­dott ingósága értékének 20 százalé­kát kifizetik. L. zselízi járásból ményben olyan szépen haladt a mun­ka, hogy július 21-én már teljesítet­ték a kötelező beadást. Árpából elsőnek a szódói szövetke­zet teljesítette a beadást. Kétyen befejezték az aratást, most szorgalmasan folyik a cséplés, beadás és a tarlóhántás. A csatai EFSZ július 17-én meg­kezdte az árpa beadását. Egyéb mun­ka is szépen halad, mert jól kihasz­nálják a gépeket. Csatán 30 magán­gazda kombájnnal végeztette az ara­tást. Komáromi Dezsőné Szorgalmasan dolgoznak a csécsiek A csécsi szövetkezetben az aratást négy mezei csoport végzi, ame­lyek versenyeznek egymással. A learatott földek 80 százalékán már elvé­gezték a tarlóhántást és szépen halad a munka a többi szakaszon is. Július 19-én a CSISZ-csoport tagjai 8 hektárról lesílózták a napra­forgót, burgonyát, kukoricakeveréket és egyéb takarmányt. Az asszonyok a burgonya ásásával foglalkoznak. Eddig 4 hektárról takarították be a termést. Az eredmény az itteni éghajlathoz viszonyít­­a nagyon szép volt, mert a korai burgonyából 80 mázsás átlagos hek­­tárhozamot értek el. Barci Blanka, a JNB dolgozója Százötvenezer óra A besztercebányai kerület szövetke­zeteinek földjein napról napra több fiatal vesz részt a gabona betakarítá­sában. A rimaszombati járásban levő Drienéany község fiataljai két ifjúsági csoportot állítottak össze, amelyek az aratási munkákban állandó ver­senyben vannak egymással. Az előre kidolgozott terv szerint 40 hektár ga­bonát aratnak le a feledi gépállomás traktorosaival. A 40 hektár termését ugyancsak ők rakják keresztekbe és azonkívül a eséplésnéi ie ledolgoznak további 250 órát. Augusztus végéig összesen 18 000 brigádórával segítik elő az aratási és cséplési munkák si­keres befejezését. Az ifjúság segítsége a kerület többi szövetkezeteiben is megnyilvánul. így például a lupoéai fiatalok eddig közel 20 hektárról aratták le és rakták ke­resztekbe a termést a helyi szövet­kezetben. Ezekben a napokban egy cséplőgépet is átvesznek a szövetke­zettől, melyhez teljes egészében ők biztosítják a szükséges munkaerőt, egészen a cséplés befejezéséig. Ezen­kívül két rohambrigádot alakítanak a községben, amelyeknek az lesz a fela­datuk, hogy mindig ott segítsen, ahol a munka legjobban megkívánja. Hasonló feladatokat tűzött maga elé a kerület többi ifjúsági szervezete is, melyek tagjai kerüieti méretben több mint 150 Ö00 brigádórát dolgoznak le az aratási munkáknál. Háromszáz vagon széna A nyár elején hosszabb ideig tar­tó száraz időjárás komolyan érezhe­tő takarmányhiányt idézett elő Ke­­let-Szlovákia egyes járásaiban, Kü­lönösen a rétiszénából mutatkozott nagy hiány, Ezen úgy segítettek a szövetkezet tagjai, különösen a Ki­­rályhelmeci, varannói és a nagymi­­hályi járásban, hogy a cseh határ­vidékre mentek biztosítani a hiány­zó takarmányt. Ismeretes, hogy a határvidéken nagy kiterjedésű rétek hevernek kihasználatlanul, holott a szénatermésre igen nagy szükség lenne. Az eperjesi kerület szövetkezeti tagjai az olomouci kerületben 300 hektár rétet biztosítottak maguknik kaszálásra, a kassai kerületből pedig a Karlové Vary-i kerületbe mentek szénát kaszálni a szövetkezetek tag­jai, A nyitrai kerületből a Ceské Budejovice-i kerületbe mentek szé­nát kaszálni. Az egyes határmenti körzetekben kaszálásra kiszemelt te­rületek bö szénatermést adtak. A nevezett három szlovákiai kerület szövetkezetei körülbelül 300 vagon takarmányt, illetve rétiszénát szállí­tanak haza az 1200 hektárnyi terü­letről. A Nitranská Stre­­da-i szövetkezet dohánytermelő csoportjának tag­jai megkezdték . a dohány törést. Az alsó leveleket vi­rágzás előtt törik, mert így nyerik a legzamatosabb és legértékesebb do­hányt. A medvei EFSZ problémáiról IVT em mindennapiak azok a nehéz­­-L ’ ségek, amelyeket a medvei EFSZ tagjainak kell leküzdeni a mezőgazda­­sági munkákban. Az árvíz, a talajvíz kiszámíthatatlan feltörése az utóbbi években szinte megszokottá váiik. Ta­valy szemtanúja voltam annak a küz­delemnek, amelyet főként a termény­­begyűjtésénél tanúsítottak. Vízből, sárból lánctalpasokkal és kézi erővel kellett kihordani a terményt a csép­lőgéphez. Az idén sem jobb a helyzet. Ami­kor ott jártam, magasszárú gumicsiz­mákban kézieróvel kaszálták a herét és a lucernát, s kilométeres távolság­ra kellett hordaniok, hogy száríthas­sák. Az aratás is hasonló nehéz kö­rülmények között folyik. Ha mindezt figyelembe vesszük, önkéntelenül fel­vetődik a kérdés, vajon nem ez-e az oka, hogy a medvei EFSZ gazdasági­lag és pénzügyileg nem tud megerő­södni. Hisz úgyszólván minden mun­kát kétszer kell elvégezni, kétszer kell fizetni, ugyanakkor terményeik nem éppen elsőosztályúak, mert cu­korrépájuk bár megterem, de cukor­­tartalma kevés, szénája pedig sava­nyú, ami természetesen hatással van az állattenyésztésre is. A medvei EFSZ-nek 'tehát sok ne­héz problémája van. Valahányszor be­szédbe elegyedek Horváth szövetkeze­ti elnökkel, ő az egészre свак legyint egy nagyot és folyton ezt ismételgeti' — Nálunk mindaddig nem lesz jó, amíg a Dunával rendet nem teremte­nek. Amíg a zsilipeket, csatornákat ki nem tisztítják és nem készítenek új csatornákat, a víz nálunk keresztül­húzza még a legalaposabban kidolgo­zott termelési terveket is. Panaszkod­tunk, jelentettük a járásnak, a kerü­letnek is, de hasztalan minden. Ц ok mindenben egyetérthetünk ^ Horváth elnökkel, de vizsgáljuk csak meg mélyebben a bajok okait, rájövünk, hogy mégsem a víz az oka mindennek. Nézzenek csak szét a háztáji gazdálkodás körül. A szövet­kezet legelőjén az idén például sokkal több a szövetkezeti tagok, valamint a magángazdák birtokában levő tehén legel, mint amennyit a HNB nyilván­tart. Az összeírást még csak most végezte Jankó szövetkezeti könyvelő, azt is csak a járás sürgetése nyomán. Egy másik eset. Baj van az állat­­állomány körül. Ezt Horváth elnök is tudja, sőt maga azt állítja, hogy a szövetkezetnek átadott tehene nála 10 liter tejet is adott, most meg alig kettőt a szövetkezetben. — De, hogy adjon tejet — mondja — ha takarmányunk nincs? A taggyűlésen azonban Horváth el­nök nem azt vetette fel, hogy miként biztosítjuk a szövetkezet állatállomá­nya számára a takarmányt, hanem azon sopánkodott, vajon honnét sze­reznek a tagok teheneinek eleség o t Érthetetlen az is, miért nem akarja a szövetkezet vezetősége a viziszár­­nyasok nagyban való tenyésztését be­vezetni, mikor a bögellőiek példája bizonyítja, hogy az szép jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Medvén pe­dig még előnyösebb feltételek vannak ehhez. Az is hiba, hogy az anyaser­­tésé'.lományukat eddig még nem fris­sítették fel. Hiba van még más is. De nem le­het mindent csaik a szövetkezet rossz munkájának rovására írni. A felsőbb A falusi ipari dolgozók Az aratás nemcsak falusi dolgo­zóink elsőrendű ügye, hanem mind­annyiunké, az egész ország lakossá­gáé. Ennek tudatában vannak az ecyházkarcsai ipari és értelmiségi dolgozok is. Elhatározták, hogy napi munkájuk elvégzése után segíteni fognék az EFSZ-nek. A kocsmáros, szerveknek is észre kell venniök, hogy Medve környéke nem alkalmas a juh­tenyésztésre, mert különböző beteg­ségben ebben az évben is több pusz­tult el, mint amennyit felneveltek Arról sem tehet a vezetőség, hogy a rossz minőségű, sőt terméketlen föl­dek után is kiírják a kötelező beadást marha- és sertéshúsból. U zek a problémák hátráltatják a medvei EFSZ fejlődését. De mindezek eltávolíthatók, csak eyy­­szersmindenkorra véget kell vetni- ta szövetkezet keretén belül a sógorság­­komaságnak, be kell tartani a minta­alapszabályzatot és a házirendet, to­vábbá sürgetniük kell a terméketlen földek leírását, törődniök kell a juh­­tenyésztési termelési terv csökkenté­sével és helyébe meg kell valósitaniok a viziszárnyasok nagyban való te­nyésztését. Gondoskodniuk kell a ha­tárban levő zsilipek és csatornák tisz­tításáról, valamint új csatornák léte­sítéséről. Ehhez azonban nem elég, ha a HNB megállapítja a hiányosságokat, nem elég, ha csak beszélnek a bajok­ról, hanem minden téren gyors intéz­kedésre van szükség. K. J. és értelmiségi segítsége á Jednota üzletvezetője, a postai kézbesítő és a tanító az EFSZ gabo­naszállítójával éjjeli műszakban tisz­tították a kicsépelt búzát és árpát, Ezzel bizonyságot tettek arról, hogy ők is szivükön viselik a gabona be­takarítását. S. M.

Next

/
Thumbnails
Contents