Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-22 / 29. szám

1956. július 22.

Földműves

7

Végezzük el a kukorica pótbeporzását

A micsuirini törvény alapján olyan agronómiái módszert dolgoztak ki, amely megteremti az idegen beporzású növények számára a legkedvezőbb körülményeket, tehát a legtökéletesebb megtermékenyülést. Ez a módszer rendkívül egyszerű és kevés befektetéssel végrehajtható.

A kukorica beporzódása akkor kezdődik, amikor a növényen megjelennek a magtermők bibéi (a bibeszálas virágok). A magképződés csak akkor indul meg, ha a

Derült időben reggel kezdjük a pótbeporzást, amikor a harmat felszáradt és ezt a munkát mindaddig folytatjuk, amíg nincs forrőság. Borús időben egész riap dolgozhatunk. Kizárólag érett virágport használhatunk, amely fejlett és érett növényről származik. A virágport edényekbe, dobozokba, papírzacskókba és különleges eszközökbe gyüjthetjük. Végig megyünk a sorok mentén és az érett hímvirágokról (címer) származó virágport a kukoricacsövek bibéire szórjuk.

Ennek legegyszerűbb módja, ha a címerekről és a virágzó kukoricatáblákon kötelek áthúzásával rázzuk le a virágport. Ezt olyankor végezzük, ha enyhe szellő lengedez, hogy a beporzás egyenletes legyen és a szél ne hordja messzire a virágport.

Sokkal előnyösebb viszont, ha a kukorica csőbibéi nagyobb mennyiségű hímvirágról származó virágport kapnak.

A pótbeporzás legeredményesebb módszere, ha különleges pótbeporzókészülékeket használunk, amely egyszerű szerkezet: házilag gyorsan és minden különösebb költség nélkül elkészíthető. Ez a készülék tölcsérhez hasonló csonka kúp. Kartonlemezbő! készíthetjük. Magassága 35 cm, alapátmérője 25 cm, kisebb átmérője pedig 3—3,5 cm. A tölcsér alsó nyílásához sűrüszövésű szitát és a tölcsér

kukoricacsövek selymére idejében rákerül a kukorica címetekből kihulló virágpor. A kukorica hímvirága, vagyis címere néhány nappal korábban érik, mint a nővirág. Már ekkor megkezdődik a címerekből a virágpor hullása, amikor a bibe még alig látszik. Ha kedvező az idő, a virágport légáramlás viszi át a kukorica bibéjére. Kedvezőtlen időben a kukorica beporzása elégtelen marad és a csövek foghíjjasok lesznek. Ezért kell pótbeporzást végezni.

dolgozók a sorok hosszába haladva a készüléket szitás és keskenyebb nyílásával a virágzó csőképződmények bibéire szórják. Az alsó szitán keresztül a virágpor a bibékre hull. Közben egyidejűleg két műveletet végzünk: beporozzuk a virágzó növényt és kiegészítjük a virágporkészletünket. Mivel a kukorica virágzása nem egyidőben történik, akkor végeztünk tökéletes munkát, ha a mesterséges beporzást 3—5 napos időközönként kétszer-háromszor megismételjük. Megismételt beporzás esetén előfordul, hogy a mezőn nem áll elegendő virágpor rendelkezésünkre. Ennek megelőzése végett a kukoricá vetésének szokásos időpontja után 10—15 nap múltán külön parcellarészeket vetünk be kukoricával (az egész terület 1—2 százalékát). Ezeket a kis parcellákat az egész kukoricatáblán helyezzük szét. Miután a fejlődés itt 10—15 nappal később történik, ezeken a területeken akkor is találunk virágport, amikor az idejében elvetett kukoricatáblán virágpor esetleg már nincs.

Ismételjük, hogy a pótbeporzás művelete egész kevés fáradságot igényel és a beporzott parcellákon hektáronként 4—6 mázsa kukoricával termelhetünk többet.

közepébe tüllszitát helyezünk. Az utóbbi arra szolgál, hogy a virágport megtisztítsa a hozzákeveredésektöl. Mind a két szitát drótkarikára varrjuk.

A pótbeporzó készülék könnyebb

kezelhetősége végett oldalt pléhböl, vagy egyéb anyagokból fogót szerkesztünk, A virágpor összegyűjtésekor a készüléket ügy használjuk, hogy jobb kézzel a címerhez emeljük, balkézzel pedig belerázzuk a virágport. Érintésre az érett virágpor a készülékbe hull. Amikor mintegy 50—70 növényről elegendő virágport gyűjtöttünk, megkezdjük a pótbeporzást. A

Szűcs Ferenc agronómus, Királyhelmec

Aratás alatt gondoljunk a kapásnövényekre isi

A gyomok elleni küzdelem az aratás és cséplés ideje alatt is fontos feladat marad a gazdának. Különösen a kukorica követeli meg, hogy aratás alatt is porhanyítsuk, gyomtalanítsuk a talajt. Ezt a munkát a szövetkezetek és az állami gazdaságok földjein jól elvégzik a kultivátorok, amelyek a fejlődésükben sok helyütt visszamaradt, alacsony növésű kukoricákban még károsodás nélkül járathatók. De ne csak a kukoricát, hanem a répát, a napraforgót, és a többi kapásnövényt is tautsuk tisztán, mert ha az aratás és cséplés ideje alatt elsza poв. rodnak a gyomok, úgy 10—20 százalékkal is csökkenhet a terméshozam, s a felmagzó dudvák ráadásul gyommagvak mjffióiyal fertőzik meg a talajt.

Egy m'ázsá gyom oOO hektó yizet lop el

akdmt íövesse a tcúMmias!

&

Afp;

i

i^IáAúniás

28 Kos,

cl jčňhy еА>&ел\, %m&J .

teAmádöúófot!

A learatott gabonaföldek gyomtalanítását. •nedvességkészletének megőrzését, úgy biztosíthatjuk a legjobban, ha aratás után azonnal elkezdjük a tarlóhántást. Ezt a munkát a gépállomás hektáronként 28 koronáért végzi el a szövetkezeteknek. Ha a tarló.hántás után következő talajmunkákat is idejében gondosan végezzük — a jövő évben tíz százalékos terméstöbbletet érhetünk ei.

Egymillió korona bevétel zöldségből

Bátran állíthatjuk, hogy az álsószeli szövetkezet kertészete a legjobb a galántai járásban. Az idei terv alapján 640- ezer koronás bevételt kellene elérniöjj. — Ezzel nem érjük be — mondják Palkovics Gyula és Mészáros Miklós, a kertészet vezetői. — Legalább egymillió koronát kell elérnünk! — Ez komoly beszéd. S vajon elérhetik-é? Igen! A szövetkezetnek két üvegházában már a negyedik termést szedik le. Ebben az évben szüreteltek salátát, uborkát, paprikát, s most

szép paradicsomuk is van. De nemcsak az üvegházakban volt bő termés, hanem a mezei kertészetben is példás rend uralkodik. Ellenkezőjét látjuk ennek a nagymácsédi szövetkezetben. Ott Hrivnyák Mihály a kertészet vezetője. Megjegyzésünk ehhez csak annyi, hogy - ha olvasóink elakarják sajátítani a gyomnövények termesztésének titkát, látogassanak el a nagymácsédi szövetkezet kertészetébe.

K. F.

ADJANAK VÁLASZT

Lapjuknak rendszeres olvasója vagyok. Nagyra értékelem a mezőgazdasági, gyiimölcsészeti, valamint a kertészeti cikkeket. Éppen ezért egy pár kérdést szeretnék intézni a szerkesztőséghez a kertészettel kapcsolatban. Ugyanis őszi salátát szeretnék mintegy öt árnyi kertemben termelni.

9. Jó-e tavasszal a sorközi trágyaleves öntözés, milyen százalékban hígítsuk a trágyalevet?

10. Jó-e télre valami szalmás trágyával letakarni a salátát?

Ezekre a kérdésekre szeretnék az újság hasábjain keresztül kimerítő szakvéleményt kapni, illetve ha még valamit elfelejtettem volna kérdezni, úgy a hozzászólásban azt is szíveskedjenek megemlíteni.

Sz. B.

1. Mikor kell elvetni a magot?

2. Mikor kell kiültetni a palántát?

3. Hogyan kell a talajt előkészíteni?

4. Jó-e a bő istállótrágyázás? és a mélyszántás ?

5. Fontos-e az őszi öntözés?

6. Milyen Iegyten a sor- illetve tőtávolság ?

7. Lehet-e mindjárt az eredeti helyére, mondjuk géppel elvetni és azután kiegyelni?

8. Milyen előnye van a palántázásnak, és milyen annak, ha sorba vetjük és utána egyeljük?

Kérjük olvasóinkat, kertészeinket, akik az őszi salátát sikerrel termelik, adjanak választ a felvetett kérdésekre, s lapunkban azt közzétessziik.

mert az őszi saláta termelése több olvasónkat érdekel.

(Szerkesztőség)

Két jó tanács

tesvetemények talaj feletti részét я haszonállatok gyomrán keresztül juttatni a földbe.

Áum

A kaszát kövesse nyomban az eke. Amint a kévéket keresztbe raktuk és megjárattuk a földet tariógereblyékkel, azonnal hántsuk a tarlót. Ezt a munkát 4—6 cm mélyen végezzük, ahol másodnövényeket akarunk vetni, 12—14 cm mélyen törjük fel a tarlót. .Jó gazdánál a kaszát az eke, az ekét pedig a borona, majd a köztesnövényeket vető gép követi. Erre az idei időjárás kedvező, mert a talaj elegendő nedvessége következtében a vetőmag gyorsan csírázhat és a, további fejlődés sem fog gondot okozni. A másodnövény ilyenképpen nemcsak nagytömegű silótakarmáriýt ad, hanem a gyökér és a tarlómaradványok nagymértékben gazdagítják a talajt, különösen, ha pillangósvirágú növényeket termelünk. Igen ajánlatos ilyenkor csalamádét, napraforgókeveréket vagy tavaszi bükkönyt vetni, esetleg borsóval, vagy lóbabbal keverve. Mindegyik vethető természetesen tisztán is, a vetőmagszükséglet hektáronként 175 kg bükkönyből, 200 kg borsóból, 225 kg lóbabból áll. Árpát vagy zabot nem keverünk a vetőmaghoz.

A gazdaság berendezkedésétől és egész tervezéséből függ, mekkora területet akarunk zöldtrágyának beszántani. Elvben ugyan azt mondjuk, hogy amit etetésre lehet felhasználni, nem volna szabad trágyának beszántani. Hiszen a lekaszálás után a köztesvetemények olyan jelentékeny tömegű tarló és gyökérmaradvánnyal gazdagítják a talajt, hogy okszerűbb a köz-A LEN IDEJÉBEN

történő nyüvése a lentermelés sikerének legfontosabb feltétele. A jókor elvégzett nyüvés nemcsak könnyebb munka, hanem sokkal értékesebb nyersanyagot és több magot Is biztosít. A nyüvést akkor kezdjük meg, amikor az alsó magtiiszök bantuin: kezd és a legfelső magok kivételével a többi mag is elérte a viaezéretts.éget. A növény alsó részeinek levélkéi ilyenkor már leperegtek. Ahol nem állnak rendelkezésünkre a nyüvéshez gépek, és kézzel nyűjjük a lent, ott ügyelnünk kell arra, hogy a marokba fogott lenszálakat a tüvükné! megcsavarjuk, és ezt a csomót rántjuk ki a földből. így nem sérti fel a kezet, és ezért sokkal szaporább a munka. Ügyeljünk arra, hogy a szárítás céljából felállított „kunyhócskák“ a szél irányába álljanak, a szálak pedig egyenesen a földhöz merőlegesen. így a kunyhócskák nem dőlnek el és kiszáradás után szép egyenletesen kévékbe köthetjük minden veszteség nélkül. A len harmatáztatására nem mindenütt lehet berendezkedni, de a letokozást nagyon érdemes a gazdaságban elvégezni. — __

Túlérett len nyüvése nagyon nehéz, felsérti a dolgozó kezét, és nagy a veszteség a termés — rost és mag — mennyiségében és minőségében. Azonkívül szem előtt kell tartani, hogy a jókor nyütt len tarlóját sokkal korábban tudjuk felszántani, s így a legjobb búzaeloveteménynek számít.

Harc a jó minőségű vetőmagért

Külön arassuk és gondosan elkülönítve asztagoljuk, csépeljük a vetőmagtermesztő parcellák termését, hogy a magnak szánt gabona szókványminőségű gabonával vagy gyotnmaggal ne keveredhessen össze. Azok a szövetkezetek és egyéni gazdák, akik a vetőmag biztosítására az elmúlt évben nem létesítettek vetőmagtermesztő parcellát, aratáskor járják végig a gabonaföldeket, s a legjobb termést ígérő, legtisztább táblát jelöljél, ki erre a célra, s arassák, csépeljék, raktározzák a többi gabonától gondosan elkülönítve. Tartsuk szem előtt azt, hogy a jó minőségű vetőmagot a termőhelyen es nem a magtárba kell kiválasztani.

K. M.

Már most készüljünk az őszi vetésre

JÓ munkával eléťhetô, hogy vetéstől aratásig gyomtalan marad a föld és ezáltal 15—30 saázalékkal magasabb a hektárhozam. Nem a többszöri szántás a fontos, hanem až, hogy minden munkát az éghajlati viszonyoknak megfelelő Időben végezzünk.

Őszi vetéseink alá a talajé kikészítést, az ún. vetöszántást legalább 4-5 héttel a vetés előtt végezzük el, hogy vetési idő legyen a talaj beéredésére és gyomtalanításra.

Nagyon fontos dolog, hogy až aratáskor a betakarítást nyomban a tarlóhántás kövesse, addig amíg a talaj ki nem szárad. A_ tarlóhántásra nagyon jól bevált eszköz a tárcsa. Nem baj, ha a munkája nem is mutatós, fontos, hogy a talaj lazítását elvégzi és ezáltal a nedvesség tárolódik és a talaj jó előfeltételt biztosít a gyommagvak kikeléséhez.

Tarlóhántás után két-három hétre legkésőbb négy hétre 18—21 cm mélyen felszántjuk a megbántott talajt. Hogy ha az hantos volna, akkor az ekét rögtön kövesse a henger és az utána akasztott borona. Ha nem hengerelnénk a hant megszárad és nem tudunk a vetésnek nedves aprórögös magágyat készíteni. A kevésbé rögös talajon megfordítva alkalmazzuk a boronálást és hengerelést. Elől menjen^ borona, utána a henger.

Ha až ősziek alá trágyázni akarunk, akkor_ az előbb említett szántással dolgozzuk be a trágyát. A szántás előtt a trágyát tárcsázással keverjük a földbe és azután szántsuk le. Ezzel elérjük, hogy tárcsával összeaprított felsöréteg a barázda fenekére jut és a barázdák élei között nem maradnak hézagok. Ezek a nehezebb részei az őszi vetések talajelőkészítéseinek, ami ezután következik, nem egyéb, mint a vetőágy gyomtalanítása, a talajnedvesség gyűjtése és megőrzése. Ez pedig egyszeri, kétszeri boronálásból áll. A megbántott és lehengerelt földben rendszerint kéthárom hét múlva kikelnek a gyomok. Amikor már két levélben vannak, megboronáljuk és ezáltal elpusztulnak, Azután is boronálunk két-három hetenként, ha gyomok nincsenek is. A többszöri talajlazítás arra való, hogy megszagassuk a talaj hajszálcsövessé• gét. Ezáltal nem párolog el annyi nedvesség a földből.

Különös gondot kell fordítanunk a per je félékkel begyomosodott talajokra. Ezeket lapos késsel ellátott lókapával írtjuk. A zöldelő perjés foltokon olyan mélyre eresztjük a lókapét, hogy a talaj felszíne alatt szétkuszó perjegyökereket levághassuk a főgyökerekről. A meg vagdalt perjét görbefogú boronával kiboronáljuk a földből és összegyűjtjük. A perjefű jó sertéseddel. Érdemes belőle naponta az ólak kifutójába szórni. Mikor a perjét elhordtuk a _mezöről, a perjefoitok helyét mésznitrogénnel szórjuk be, hogy a bent maradt gyökerek is elpusztuljanak.

A mácsonyás (acat-gordon) földek gyomtalanításához boronán kívül laposkésű kultivátort is kell használni. A kultivátor legalább 10 cm mélyen vágja el a gyomgyökereket, hogy ne tudjanak újból kihajtani. Ekét azért ne használjunk, mert szántáskor újabb gyommagok kerülnek a felső rétegbe. Az így előkészített talajnak közvetlen vetés előtt egy boronálás is elegendő. Ezek szerint a következőképpen foglalhatnánk össze az aratást követő munkákat:

1. Az elővetemény tarlójának rögtöni lehántása tárcsával, és hengerelés.

2. Két-három hét múlva 18—21 cm-es szántást, boronálást, hengereiéit, vagy fordítva: hengerelés, boronálás.

3. Gyomirtó boronálás, vagy kultivátorozás három hetenként. Ezután' már csak a vetéselőtti talajlazításra van szükség.

Lósy Béla, Kolta

A kombájn

Amint a kombájn munkába lép, á tábla szélén az első feladat a kaszáló szerkezet' beállítása. E beállítás helyességétől függ az aratás zavartalan lefolyása és az aratási munka minősége. Ha alacsonyra van a kasza állítva, akkor hamarosan a talajba vágódik, és nemcsak megakad a munka, hanem kaszatörés és hasonló kellemetlen zavarok állhatnak elő. Ha viszont magasan áll a kasza, akkor magas a tarló, nagy a szalmaveszteség, helyenként kalászmagasságig jut a kasza, ami jelentős magveszteséggel jár.

A kombájn veszteségmentes betakarítást és zavartalan gyors munkát csak ott végezhet, ahol a talajt teljesen egyenletesen művelték meg, s az olyan sima és egyenletes, mint az asztal, ahol a kaszát alacsony tarlóra lehet beállítani.

Ezért a tarlóhántásnál gondosan kell figyelni, hogy az eketesteket teljesen egyformán állítsák be, hogy az egyes traktorjáratok pontosan egymás mellett sorakozzanak, hogy az egész táblán olyan legyen a szántás, mintha egyetlen eke szántotta volna az egészet. Vakbarázdát nem szabad hagyni, arra vissza kell fordítani az ekét. Máskülönben a vakbarázda helyén a keverőszántásné! nagy rögök támadnak, amelyeket csak nehezen lei 1 eldolgozni. Rendesen ezek a römint ellenőr

gök megmaradnak, a vetőgép nagyot ugrik az ilyen helyeken, a vetőmag egyenetlenül kerül a talajha, egyenetlenül kel ki, zárt gabonaállomány helyett gaz veri fel a vakbarázda helyét. Ügyelni kell arra, hogy az első barázdák összeszántásánál előbb széjjel kell vélni a barázdákat, nehogy bakhátak keletkezzenek, viszont a széjjelvetett utolsó barázdákat megint rendesen be kell húzni, nehogy teknők képződjenek.

Már a tarlóhántásnál gondoljunk arra, hogy a kombájn minden egyenetlenséget megtalál, minden hibát ellenőriz, az eredmény ráfizetés a betakarításnál. A vetésnél sem nézi el az elkövetett hibákat. Ha puhán dolgozzák meg a táblát, a mély traktorn nők nemcsak a talaj szerkezetében tesznek kárt, ami a vetés rossz kelését, gyenge fejlődését eredményezi, hanem olyan egyenetlenséget okoz a felületen, hogy a kombájn munkájának minőségét megint csak károsan befolyásolja.

Aratáskor vizsgázik a gazda. Ott, ahol zavartalanul és jól dolgozhatott a kombájn, ott gondos volt az egész évi művelés, és ott jó is a termés. A kombájn a gazdálkodó munkájának szigorú ellenőre, a terméseredmény pedig a bizonyítványa.

K. M.