Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-30 / 52. szám
4 yfzalŕad Földműves 1956. december 30. Mije van és mije lesz 1960-ban a keszegíalusi szövetkezetnek A most következő téli időszakban nagy feladat vár a szövetkezetekre: fel kell állítaniok az évvégi zárszámadást. Az elért eredmények alapján gondosan ki kell dolgozniok az 1957. évi termelési tervet. A jövő év döntő fontosságú lesz a II. ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából. A komáromi járásban a keszegfalusi EFSZ az elsők között kezdte meg a jövő évi termelési tervek kidolgozását. A tervek pontos és reális összeállítására nagyon nagy súlyt helyeznek, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a növénytermesztés és az állattenyésztés növelésére. Ennek ellenére azonban sok hiba felett elnéznek, melyeket okvetlenül el kellene távolítaniok még a tervek jóváhagyása előtt. AZ EFSZ teljesítményi normái Tudjuk, hogy az érdemszerinti jutalmazás alapja a szövetkezetekben a helyesen megszabott teljesítményi normák, mivel a normák adják az alapot a termelési terv kidolgozásához, állandóan figyelemmel kell kísérni azokat és helyesbíteni az eredmények szerint, melyet a növénytermesztésben, vagy az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok többsége elér. A normák megállapítására külön bizottságot alakítottak a keszegfalusi EFSZ tagjai. A bizottság tagjai a csoportvezetők és minden csoportból egy-egy tag. Ezek képviselik az egész szövetkezet tagságát. A normák megszabását helyesen csinálják. Alapos mérlegelés után a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyes normákat megszilárdítottak. Ezzel megteremtik az állatok hasznossága és a hektárhozamok szerinti igazságos jutalmazás alapját. A tehéngondozók például azt akarták, hogy a gondozott tehenek száma, ne pedig a kifejt tej mennyisége szerint kapják jutalmukat. Azzal érveltek, hogy ha kevés a takarmány, akkor a tejhozam se lehet magas, ami a keresetük csökkenését jelenti. A három literes átlagos tejhozamért, melyet most elérnek, olyan jutalmat követeltek, mint más szövetkezetben van a hét literes átlagért. Természetes, hogy ez a követelésük helytelen. Ezért a bizottság olyan normát állapított meg, amely szerint minden 100 liter tejért 3,80 munkaegységet kapnak a fejők. A tehenek folyattatásáért járó jutalmazást is helyesbítették. A múltban előfordult, hogy egy év alatt többször is folyattatták ugyanazt a tehenet, mert az első alkalommal nem fogott fiat. A gondozó azonban minden esetben megkapta érte az egy munkaegységet. A jövőben csak akkor kapja meg, ha a tehén borjas marad. A malacok elválasztásánál, a baromfi nevelésénél és hizlalásnál is helyesbítették a teljesítményi normákat. A növénytermesztés terén főleg a zöldségtermelésnél foganatosítottak változásokat. Mindent a feladatok teljesítésére A jövő évben nagy feladatok várnak a keszegfalusi EFSZ tagjaira. Az ez évivel szemben lényegesen növelniók kell az átlagos hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Azért a jövő évi termelési tervben egyes csoportokra, sőt egyénekre dolgozzák szét az egyes munkálatokat. így pl. Brhlík János fejőnek 25,300 liter tejet kell kitermelnie a gondjaira bízott 12 tehéntől, Gajdáč Pálnak 25 800, Majer Józsefnek pedig 28 400 liter tejet kell kifejnie 15 tehéntől. A termelési tervben pontosan lefektették a tehenek és az anyakocák bizonyos hibák, hiszen maguk a vezetők sem tartják be a házirendet. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a 1Ш TEJIHUS i. ä i ^ /ßr vezetőség tagjai nem tudják hol és mennyi földje van a szövetkezetnek. A földek gazdasági-műszaki rendezése sincs még rendben. A szövetkezet akarta ugyan rendezni a réteket és a legelőket, de a HNB ellene volt. A járás dolgozói sok jegyzőkönyvet írtak már a keszegfalusi EFSZ-ről, de két év alatt még semmiféle intézkedést nem tettek a hibák orvoslására. A keszegfalusi EFSZ tagjainak komolyén el kellene gondolkozniok végzett munkájuk felett, különösen most, amikor az évi eredményeket értékelik és a jövő évi tervek kidolgozásával foglalatoskodnak. A terv helyességétől függ, hogyan boldogul majd a szövetkezet, milyen lész a közös jövedelem. A tervteljesítés szempontjából nagyon fontos, hogy kidolgozásukban részt ve gyen a szövetkezet valamennyi tagja. Észre kell venni és azonnal el kell távolítani a hiányosságokat. Ezt csak akkor lehet elérni, ha a termelési felada tokát alaposan megvitatja a szövetkezet tagsága. Amellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szövetkezetnek nagyon hiányos az állatállománya. Helyes lenne tehát, ha a szövetkezeti tagok a közösbe összpontosítanák azokat az állatokat, melyeket háztáji gazdaságukban tartanak terven felül. A háztáji gazdaságokban tartott magas állatállomány nagyon kedvezőtlen befolyással van a szövetkezet gazdálkodására, a takarmányalapra és a munkafegyelemre. Ez az állapot a szövetkezet takarmányának szétlopkodására vezet, melynek következtében egyre csökken az állatok hasznossága és az állattenyésztésből származó jövedelem Ezen kell gondolkodni, meg kell szüntetni a hibákat és le kell rakni szövetkezet további fejlődésének szi lárd alapjait. Tibor Kalecký tervszerű pároztatásának tervét, valamint egyéb fontos adatokat. Az egész évi termelési tervnek az a legfontosabb küldetése, hogy a II. ötéves terv feladatainak teljesítésére szilárd alapokat adjon. A keszegfalusi EFSZ tagjainak a jelenlegi 210-ről 1960-ig 455-re kell növelni a szarvasmarhaállományt, a most meglevő sertésállományt pedig 235 darabbal kell emelniök. Ugyancsak nagy feladatok hárulnak rájuk a termelés emelésében, hiszen a tejtermelést a mostani évi 169 000 literről 457 000 literre, a hústermelést pedig a mostani 19 000 kgról évi 42 600 kg-ra kell emelniök 1960-ig. E feladatok sikeres teljesítése érdekében szükség lesz a keszegfalusi EFSZ tagjainak szorgalmas és lelkiismeretes munkájára. El kell távolítani az eddigi hiányosságokat és meg kell javítani a munkafegyelmet. Sok függ a munkafegyelemtől A mintaalapszabályzat szerint valamennyi szövetkezeti tag becsületes munkára kötelezi és aláveti magát az alapszabályzat követelményeinek, melyek értelmében szigorúan be kell tartania a munkafegyelmet. Ezt azonban sokan megszegik a keszegfalusi szövetkezetben. Sőt egyesek azt hiszik, hogy a szövetkezet fejőstehén és otthon két-három tehenet is tartanak a szövetkezet takarmányalapjának rovására. A szövetkezetben viszont nem dolgoznak rendesen. A munkaszervezés sem a legjobb, s ezért a szövetkezet nem ér el megfelelő gazdasági eredményeket. Ezt bizonyítja a 3 literes átlagos tejhozam is. A szopósmalacok elhullása is nagy. A szövetkezet vezetőségében is vannak Milyen szakkönyvek jelentek meg nálunk 1956-ban mezőgazdasági dolgozóink számára Soha többé egyénileg A királynépei EFSZ tagjai a szövetkezet megalakulása óta eredményesen gazdálkodnak a közösben. Ezt jelentősen elősegítette az a tény, hogy mind szövetkezet alakításakor, mind később a vezetésben bátran támaszkodtak a középparasztokra, akik tapasztalatukat, gyakorlati tudásukat gazdagon érvényesítették a szövetkezetben. Egyes termelési ágakban ugyan nem dicsekedhetnek túlságosan kimagasló eredményekkel, de az átlagnál mégis megmutatkozik a jó munka gyümölcse, méghozzá abban, hogy a munkaegységekre tervezett 22 korona pénzértéket az idén is több mint száz százalékra szétoszthatják. A jövő még szebb eredményekkel bíztat, mert a szövetkezet gazdaságilag egyre jobban megerősödik. A kertészet bevezetése, a juh- és szarvasmarhaállomány kibővítése, valamint az építkezések kiszélesítése mind-mind ezt a célt szolgálják. A további eredmények legbiztosabb pillérei azonban az emberek, a tagok. A királynépei szövetkezetben sok olyan tag van, aki szívvel-lélekkel hozzánőtt földhöz, a mezőgazdasági munkákhoz. Ezt mondhatjuk el az őszülő Cibula András bácsiról is, aki a szövetkezet növendékállatait gondozza nagy hozzáértéssel és fiáról is. a szövetkezet fiatal, de tapasztalt mezőgazdászáról. Elsőnek léptek a szövetkezetbe, 15 hektár földdel. Az indítóokról a fiatal mezőgazdász a következőket mondja: — Mindig arról álmodoztam, hogy valahogy meg kellene könnyíteni munkánkat, mert a 15 hektár bizony sok munkát adott. Nem mondom, jövedelem is volt, nekünk a beadással sem volt bajunk. Szívesen olvastam a szakkönyveket és láttam, hogy földjeinkből még sokkal többet lehetne kihozni. Csak nagyobb befektetés kellene. De arra már nem futott a jövedelmünkből, s a kisparcellákon nem is lehetett volna mindent megvalósítani, amivel eredményesebbé lehet tenni a gazdálkodást. A szövetkezet megalakulásakor ezek késztettek, hogy az elsők között lépjünk a szövetkezetbe. Elhatározásunk szilárd volt és mondhatom, nem ‘csalódtunk! Cibula Imre András bácsi is ilyenformán nyilatkozik. Azon csodálkozik, hogy még vannak olyan földművesek, akik görcsösen ragaszkodnak a kisparcellákhoz. Pedig ha a szónak nem is hisznek, már szemükkel is meggyőződhettek volna, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jövedelmezőbb — Mi például a múlt évben — dicsekszik András bácsi — csak az elszámoláskor 14 ezer koronát kaptunk. Nyugodtan állíthatom, hogy egyénileg gazdálkodó korunkban soha nem kaptunk egyszerre ennyi pénzt. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy emellett a havonként kapott előleg bőven fedezte a kiadásokat. Ugyanakkor még a terményből is eladhattunk. Ebben az évben még többet kapunk. Az augusztusig ledolgozott munkaegységekre 30 mázsa terményt, 14 mázsa lóherét, és havonként 12Ó0—1300 koronát vittünk haza. András bácsi nem fogyna ki a dicsekvésből. Van is mivel büszkélkednie, mert még a múlt évi osztalékból is 6000 koronájuk van betétkönyven, az idei kb. 18 ezer pedig mind odakerül, s hozzákerül a két hízó meg az eladásra kerülő termény ára is. Persze csak egyelőre. Mert már készül a terv, hogy kijavítják a lakást, aztán a 250-es Jávát kicserélik, Spartakot vesznek. Cibula Andárs bácsi és családja megtalálta számítását a szövetkezetben. Szilárd elhatározás ül a szemében, amikor kijelenti: Cibula András „Soha többé gazdálkodni.” nem akarok egyénileg Iván Sándor, Kassa. ★ ★ ★ Fakad az új élet... Mezőgazdasági dolgozóink könyvespolca 1956-ban újra meggyarapodott néhány jó szakkönyvvel. Sok könyv nem jelent meg a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadóban, mégpedig azért, mert az előző évek kiadványai még mindig aktuálisak, használhatóak s az idei kiadványok csak az esetleges hiányt és hézagokat pótolják. Azonkívül sok szakkönyvet hoztunk be Magyarországról is, amelyek értékes kiegészítői a mi kiadványainknak. Az 1956-ban megjelent Növényvédelem Demecsko és Hrncsiar mérnököktől, amelynek szlovák kiadása néhány héten belül elfogyott, nagy visszhangra talált a növényvédelemben dolgozó magyarajkú dolgozóknál is. A könyvecske zsebkönyv formájában, vászonkötésben jelent meg. Általános része megismertet a növényvédelemben használatos alapfogalmakkal, a káros tényezők osztályozásával, a vegyi növényvédőszerek készítésével, valamint a paration típusú szervezeti mérgek és készítmények használatára vonatkozó irányelvekkel. A továbbiakban megismertet a karanténakártevőkkel a gabonafélék, valamint egyéb termények és növények kártevővievl és betegségeivel és az ellenük folytatott harc eszközeivel. Dusán Janota mérnök kézikönyve Méhészet elmén jó szolgálatot tett kezdő méhészeinknek, de kezébe vette azt a tapasztalt méhész is, aki ismereteit ki akarta bővíteni. A könyvecske megismertet a méhek népgazdasági jelentőségével. Majd a méhcsalád fogalmának magyarázatából kiindulva leírja a méhcsalád összetételét. Megismerteti az olvasót a lépekkel és rövid áttekintést nyújt a méhek testére vonatkozó anatómiai alapismeretekről. A kaptárak részletes tárgyalása után a kaptárak használatával, az idetartozó eszközökkel és felszerelésekkel ismerteti meg az olvasót. Majd rátér a méhcsaládok tulajdonképpeni kezelésének magyarázatára. Méhészeink nagy segítségére van az a rész, amelyben a szerző a méhes körüli teendőket olyan sorrendben írja le, ahogyan azok az év folyamán egymás után következnek. Szlovákia déli része szenved legtöbbet a szárazságtól. Az öntözéses gazdálkodás azonban megoldja ezt a problémát és biztosítja délvidékünk magas terméshozamait. Farsky Imre mérnök Szántóföldi termények öntözése címen feldolgozta mindazon ismereteket és tapasztalatokat, amelyeket nálunk a szántóföldi termények öntözésével elértek. A kézikönyv részletesen ismerteti az öntözés módjait, a mérés technikáját, a víz helyes adagolását és azokat a legfontosabb eljárásokat, amelyeket különböző mezőgazdasági termények öntözésénél tekintetbe kell vennünk. Egységes földművesszövetkezeteink funkcionáriusainak valamint népgazdaságunk szervezőinek nélkülözhetetlen szakkönyve Az EFSZ fejlesztésének és szilárditásának kérdései című tartalmas mű Dr. Fiséra, Jurásek, Malis és Bobala mérnökök feldolgozásában. A könyvet a Földművelési Minisztérium és Megbízotti Hivatal irányelvei és útmutatásai, valamint a hazai és szovjet szövetkezeti tapasztalatok alapján dolgozták fel. Bevezető részében áttekintést nyújt a szocialista mezőgazdaság építéséről a Csehszlovák köztársaságban. Ezután a szövetkezeti élet alaptörvényének — az EFSZ-ek mintaalapszabályainak értelmezésére tér át. A további fejezetekben a gép- és traktorállomások és az állam egyéb segítségéről beszél a szövetkezeti termelés növelésével kapcsolatban. L. Máté Irén Ködös a levegő, sötét, felhős az égbolt. Hegyet-völgyet homály borít. Gyászol a természet, pihen a dacsókeszi határ ... És az emberek? Sürögnek-forognak, mosolygós arccal dolgoznak. Suhog a falapát, zizzen a búzaszem, telnek a zsákok. Kosík József volt középparasztnak 9,10 mázsa búzát, 180 kg árpát mérnek a második félévben ledolgozott munkaegységekre. — Elég lesz Jóska? — kérdezi a mellettelevő barátságosan. — Az igaz! Bárcsak mindig ennyi jutott volna — volt a válasz. Elégedettek, vígkedélyűek a nagy család tagjai. Pedig még csak az első évet zárják. Még csak egy éve, hogy Huszár József félredobta a járomszögeket, meg a teheneit kínzó jármot és szövetkezeti tag lett. De elégedett! Nem bánta meg, amit tett. Azt mondja: — Ilyen jó dolgom még sohasem volt! Pásztor Imre szemében is derű csillog; Örül a 9,17 mázsa búzának, a 135 kg árpának. De még jobban az egész évi jövedelemnek, ami több mint 20 mázsa gabona, s közel 10 000 korona. Örömteli év köszöntött Zatykó Mihályra — HNB elnökére is. Nincs hiánya semmiből. Családja bátran szeli a puha, fehér kenyeret, hiszen 16 mázsa búza került a kamrájába. Hízója is gömbölyű, bőven termett kukorica a félhektár háztáji földön. Megteltek a boroshordók is a hegy levővel. Erre viszont szükség is van, mert a Boriska — aki ez évben érettségizett — vőlegényre talált: lakodalomra készül a ház népe. Még hosszan sorolhatnánk a neveket, számokat. Sok szorgalmas szövetkezeti tag kapta .meg a bőséges jutalmat. Meg is érdemlik. Az ő kezük nyomán fakad az új élet. Z. J. Segített a pótjutalmazás bevezetése ötéves múltra tekint vissza a szentesi Előre EFSZ. Mind a növényi termelésben, mind az állati tenyésztésben nagyot haladt azóta a szövetkezet. Kezdetben sokszor gyom lepte el a szövetkezet kapásait és a kalászosokból is alacsony volt a hektárhozam. Az embereknek valahogy nem volt kedvük a munkához. Mindezeket figyelembevéve a szövetkezet vezetősége az 1956- os évi tervek készítésénél elhatározta, hogy a terven felül termelt termékek 25 százalékát pótjutalomként a tagok kapják. Az eredmény nem maradt el. 1953- ban például csak 8,5 mázsa kukorica termett egy hektáron, 1956-ban pedig 55. A szövetkezet terve 40 mázsa volt, így a 15 mázsa többletből szép jutalomban részesültek azok a tagok, akik becsületes munkát végeztek. Kétszáz mázsa kukoricát osztottak szét pótjutalomként a tagok között. Ebből Kulcsár B. Margit 477, Kiss J. Margit 347, Banga Lászlóné 378, a hetvenéves Fazekas Pál 209, Oltmán Bertalan pedig 550 kg kukoricát vitt haza. Ugyancsak részesültek a jutalomból a traktorosok is, akik gépeikkel kiváló munkát végeztek a kukorica megművelésénél. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy ezután minden téren érvényesítik a pótjutalmazást, mert látják, hogy a tagok között óriási serkentő hatása van. A tagok között pedig megszűnik a kételkedés, mert most már elhiszik, hogy a pótjutalmazás nemcsak ígéret, hanem valóság.
